| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | ||
| Alphabetical [« »] hörgést 1 hófehér 4 hóförmeteges 1 hogy 2292 hogyan 23 hogyha 3 hogyléte 1 | Frequency [« »] ----- 7313 a 2788 az 2292 hogy 1865 nem 1707 s 1417 egy | Jókai Mór Dekameron IntraText - Concordances hogy |
bold = Main text
Part grey = Comment text
501 13 | akarom magának mondani, hogy én szeretem és elveszem
502 13 | a homlokára van ez írva, hogy onnan olvassák le? Vagy
503 13 | currensben küldik faluról falura, hogy minden ember tudja és ismerje?~
504 13 | mögött mindenki úgy hívja, hogy Sus; minden asszony, minden
505 13 | emel előtte, tudja jól, hogy van egy átkozott szó, amivel
506 13 | mikor már hallottam hírét, hogy van egy ember, akit ezzel
507 13 | szaladsz hát?~Én megijedtem, hogy megesz. Rövid, vastag nyakú
508 13 | szamár. Apexabo azt teszi, hogy véres hurka.~Azzal szörnyű
509 13 | szörnyű jóízűt nevetett rajta, hogy így rá tudott szedni. A
510 13 | Mit mondjak neki?~– Mondd, hogy itt van a peregrinus; beszélni
511 13 | peregrinus; beszélni akar vele.~– Hogy hívják?~– Sehogy se hívnak,
512 13 | Sehogy se hívnak, csak mondd, hogy a peregrinus.~– Hová való
513 13 | tanáromnak az üzenetet, hogy van idekinn egy ember, aki
514 13 | jövevényhez.~Tudhatta előre, hogy kéregetésről van szó, s
515 13 | urasághoz? Nem fogadta akkor, hogy rendes életet fog élni,
516 13 | tudná egész bizonyossággal, hogy hol van ez elszakadva.~Ezzel
517 13 | tisztelt professzor úrhoz, hogy ha adna egy pár garast…~–
518 13 | haragudjék, rogo humillime; hogy a köpönyegem meg a csizmám
519 13 | mert azt tudom bizonyosan, hogy megissza; hanem adok egy
520 13 | midőn meg tudta állani, hogy rettenetes hahotára ne fakadjon,
521 13 | humillime…~– Mondtam már, hogy pénzt nem kap… elmehet.~
522 13 | reá vissza. – Mondtam már, hogy takarodjék, s ne szóljon
523 13 | ablakon keresztül láttuk, hogy még az udvaron levette a
524 13 | került elő; azt állította, hogy a másikat ellopták tőle,
525 13 | szóra oly ádáz dühbe jött, hogy nekirohant ököllel a megszólítónak,
526 13 | tíznek is dolgot adott, hogy ő egymaga be ne feszítse
527 13 | tanoda vasajtaját, átkozódva, hogy mind az egész tintanyaló
528 13 | megtámadni; világos volt, hogy akit azzal a kővel megüt,
529 13 | többé. Már szó volt róla, hogy a vármegye segítségét kell
530 13 | nagy volt az aggodalom, hogy nem fogja-e Sus azt a néhány
531 13 | pillanattól fogva megtiltom önnek, hogy ebben a városban többé megjelenjen.
532 13 | messziről kísérték, s látták, hogy csakugyan eltávozik a városból;
533 13 | reménye volna azt hinni, hogy még visszahívják, azután
534 13 | szegény emberek laknak benne, hogy hívják benne a papot meg
535 13 | Huszonnégy esztendeje múlt annak, hogy először láttam; másodszor
536 13 | elegyedtünk, kérdezém tőle, hogy most is peregrinál-e még.~
537 13 | szükségem volt.~Kérdezém, hogy mikor látta hajdani professzor
538 13 | látszott rá hatni. Azt felelte, hogy amióta a tanár úr megtiltotta
539 13 | onnan nem tiltott ki, majd hogy fog szidni, ha meglepem”.~
540 13 | gyűjtöttem össze, tudom, hogy nagyon szeret hollótollal
541 13 | szeret hollótollal írni. De hogy le fog az engem majd hordani,
542 13 | mindig, mint emberhez; igaz, hogy szid, fedd, dorgál – de
543 13 | elhagyott; bocsánatot kért, hogy nem kísérheti a gyorskocsi
544 14 | gondolathoz hozzászokni, hogy az a szép szem többet ne
545 14 | többet ne mosolyogjon őrá, hogy az a kedves száj többet
546 14 | szomorkodásodat; látom, hogy érdemes vagy arra, hogy
547 14 | hogy érdemes vagy arra, hogy emberfölötti hatalmak segítsenek
548 14 | országban ébred fel ismét, hogy ott kezdjen új életet, és
549 14 | halottkísérők majd nem fogják hinni, hogy az a te nőd volt, hanem
550 14 | sem fog többé kételkedni, hogy az a te nőd volt, s visszahozhatod
551 14 | többé elkívánkozni tőled. Hogy pedig azon ideig, amíg odazarándokolsz,
552 14 | ellenvetéseket tenni Muhzinnak, hogy tán álmodta azt vagy elevenen
553 14 | erősíté meg kétkedését, hogy Eminha holtteste bizonyosan
554 14 | képes Muhzint visszatartani, hogy a tünemény tanácsát kövesse.
555 14 | köztiszteletű férfi volt, hogy viselje addig gondjukat,
556 14 | ezüstből, sőt az is megtörtént, hogy minden jel ugyanaz volt,
557 14 | hallja a többi koldusoktól, hogy ma fényes temetés lesz;
558 14 | nézett.~Már messziről látta, hogy a koporsó kék, a szemfödél
559 14 | támasztani, s akkor meglátjátok, hogy engemet fog nevezni férjének,
560 14 | meghalt nejét; arra a szóra, hogy Muhzin fel bírja azt támasztani,
561 14 | neki helyet a halott körül, hogy e csodát elkövethesse.~Muhzin
562 14 | származása felől, amint hogy Muhzin nem is késett az
563 14 | Íme azonban, ahelyett, hogy a halott szemei és ajkai
564 14 | eléktelenítéd halottam arcát, hogy élve légy olyan, minővé
565 14 | basa ott nincsen, ki látva, hogy inkább őrülttel, mint bálványimádóval
566 14 | elfogatá Muhzint, s megelégelé, hogy oszlophoz kiköttetve kétszázat
567 14 | akkor maga elé vitelé őt, hogy vallja ki, miféle őrült
568 14 | követteté el vele azt a merényt, hogy a Kadileszker halott nejét
569 14 | nagy világbolondja vagy te, hogy ilyen otrombául rá hagyod
570 14 | itt élt gyermeksége óta, hogy lehetett volna az a te nőd
571 14 | mesterséged után. Kívánom, hogy nagyobb baj ne várjon rád
572 14 | megérkezett, föltette magában, hogy annyi veszedelem közül megmenekülve
573 14 | Muhzin, bizony azt hittem, hogy oda fogsz veszni, minden
574 14 | imádkoztam egyet érted, hogy visszatérj.”~Muhzin azután
575 14 | Muhzin azután elmondá előtte, hogy milyen gonoszul járt és
576 14 | tette őt ama tündér, és hogy ezentúl nem fog hinni a
577 14 | Hodzsia –, mondtam ugye, hogy ne menj el. Ha itthon maradsz,
578 14 | szerencsétlenség elvette az eszedet, hogy magad sem tudod most, mit
579 14 | beszélsz. Az imént mondtad el, hogy az úton kiraboltak, és most
580 14 | és most meg azt állítod, hogy kincseid nálam vannak, amiket
581 14 | kételkedni kezdett felőle, hogy vajon eszénél van-e, vagy
582 14 | Van-e tanúd, aki látta, hogy átadtad kincseidet a Hodzsiának? –
583 14 | Szoliman azt parancsolá neki, hogy hirdesse ki minden utcaszegleten
584 14 | utcaszegleten a kikiáltók által, hogy bizonyos Muhzin nevű kereskedő,
585 14 | elcsukatta a hét toronyba, hogy még ha akarná, se láttathassa
586 14 | megparancsolá a nagyvezérnek, hogy kössön barátságot a Hodzsiával
587 14 | észrevehetni, ígérte neki, hogy ajánlani fogja a szultán
588 14 | kiterjeszté reá kegyelmét, hogy kinevezte őt Hudzsirjának (
589 14 | fél év múlt el már azóta, hogy Muhzin halála ki volt hirdetve,
590 14 | levő gyűrűre, az az oka, hogy a lövés mind félremegy.~
591 14 | fogták meg a tegez húrját, hogy a hüvelyk könnyebben húzhassa
592 14 | zúgolódott gyűrűje ellen, hogy rosszul van csinálva, nagyon
593 14 | Ali Hodzsia, s jelenté, hogy az ő gyűrűje a megholt nagy
594 14 | jól lőtt a célba mindig, hogy mindenki tapsolt neki; legjobban
595 14 | bizományát, s kérdé tőle, hogy mit érdemel az ily szörnyeteg
596 14 | Hodzsiának tán eszébe sem jutott, hogy hasonló bűnt ő követett
597 14 | azt felelte a szultánnak, hogy ily rendkívüli vétség rendkívüli
598 14 | nem érdemel egyebet, mint hogy elevenen megtörjék egy mozsárban.~–
599 14 | fürödni, s nem gondolt rá, hogy a napfényben minden keresztüllátszó
600 14 | mindent; még azt is elmondá, hogy ő maga volt a tündér, ki
601 14 | A vezérek azt mondták, hogy a Hodzsia véleménye helyes.
602 15 | Mióta a nagy Plato kimondá, hogy az ember nem egyéb, mint
603 15 | tollatlan állat, világos dolog, hogy tollas és tollatlan kétlábú
604 15 | sánta lélek egyebet, mint hogy azokra, kiket lábaiknál
605 15 | qualificáltam az orrfintorgatást, hogy azt emberijesztésre használjam,
606 15 | meg nem ígérteti velem, hogy olvasói előtt nyilvánosan
607 15 | eszem ágában sem lett volna, hogy valaha a Népvilág tisztelt
608 16 | elszívelni (mire bizonyság az, hogy két egész hónapig lakott
609 16 | legtöbb élcet mondhatott rá, s hogy ilyenkor leggyöngébb érzelmei (
610 16 | ember azt hihette volna, hogy őt mindaz rendkívül mulattatja,
611 16 | akaratból rá akarták beszélni, hogy ne hagyja magát, de Bankó
612 16 | felebarátai bocsánatkészséggel, hogy könnyebb lett volna valakit
613 16 | azonban históriai igazság, hogy tekintetes Bankóné asszonyság
614 16 | kapott, úgy megharagudott, hogy bosszújában Euphemiát megkérte
615 16 | megkérte és elvette. Persze, hogy nem élt esztendeig.~Rövid
616 16 | állapotával, s nyomára jött, hogy tízezer forintja van készpénzben,
617 16 | mindennek az lett a vége, hogy Bankó öcsém megházasodott.
618 16 | comfortját azzal rongáltam, hogy a divatlapból humoristicus
619 16 | biztosíthatom szerkesztő urat, hogy e felolvasásában sokszor
620 16 | mulatságot, mert tudvalevő dolog, hogy morva komornyikom egy drága
621 16 | oly úton-módon jutottam, hogy üdvözült nagyapámat, ki
622 16 | az asszony, úgy láttam, hogy szeretné, ha el tudna ájulni.
623 16 | ájulni. Inték a morvának, hogy tegyen neki széket.~– Ah,
624 16 | orra tőle!)~Alig várta, hogy végigolvassam a levelet. –
625 16 | kulcsolva.~– Megvallom, hogy nem láttam. – Bankó öcsém
626 16 | azt írta a feleségének, hogy ma reggeli nyolc órakor
627 16 | jajveszékelt a hölgy, mikor látta, hogy meglepetésemben a kezemben
628 16 | vigasztalásért jöttem, nem hogy kicsúfoljon.~– No, Euphemia,
629 16 | ne haragudjék; tudhatja, hogy én nőktől sohasem tagadtam
630 16 | tagadtam meg a vigasztalást, hogy ezúttal éppen a gúnyt találom
631 16 | Legyen megnyugodva afelől, hogy ha Laji valakivel csakugyan
632 16 | kezem írását nem adtam, hogy mekkora sebet fog kapni
633 16 | szeretni. – Nem reményleném, hogy valaki e „sohasem” szóban
634 16 | Euphemia afölötti örömében, hogy Lajikája nem fej nélkül
635 16 | szerelmetes hazugságnak, hogy Laji ma reggel fenntisztelt
636 16 | ellenfelét úgy lekaszabolta, hogy abból többet – ha csak az
637 16 | imádkozott a szegény asszony, hogy bárcsak azon boldogtalan
638 16 | a sorsnak arra az egyre, hogy aki nem született, meg se
639 16 | érettem, könyörögj az égnek, hogy fegyverem szerencsés legyen.
640 16 | ha meghalok, tudd meg: hogy az teérted történik és a
641 16 | táncosnők társaságában; tudva, hogy ha épkézláb hazatér, honn
642 16 | épkézláb hazatér, honn nemcsak hogy szidást nem kap, sőt ölelő,
643 16 | Bankó öcsém képének röpülni, hogy rögtön egész arcát, nyakkendőjét
644 16 | mint azon bosszúságból, hogy ez az ember fél év óta mindig
645 16 | azt akarta tőlem megtudni, hogy mi vérengzőbb állat az oroszlánnál,
646 16 | vérengzőbb állat az oroszlánnál, hogy Lajit ahhoz hasonlíthassa,
647 16 | hasonlíthassa, megkérdém tőle, hogy nem volna-e kedve velem
648 16 | fátyoltáncot másodmagával járni, hogy akármely szmirnai bajadér
649 16 | kinyitá, mindaddig nem tudta, hogy hova ment, míg egy tízpengőst
650 16 | nagy nehezen eszébe jutott, hogy a halhatatlan művésznő most
651 16 | Isten áldja meg, hisz látja, hogy kettőnknek van három lába.~
652 16 | korán?~– Hála Istennek, hogy még korán járok; egy fiatal
653 16 | s el nem tudta találni, hogy milyen képet csináljon e
654 16 | az a bohókás Bankó Lajos, hogy a tatár vigye el!~Az én
655 16 | táncosném kicsinyben múlt, hogy nem skizzírozta magát e
656 16 | point d’honneur dolgában, hogy mihelyt valaki görbén néz
657 16 | Erzsébet.~Euphemia bizonyítá, hogy úgy van. Ludmilla pedig
658 16 | pedig olyat csípett kezemen, hogy elsikoltám magam.~– Emberdobogást
659 16 | nótát, úgy kikanyargatva, hogy akármelyik ceglédi kisbéres
660 16 | öcsémet úgy nyakon öleli, hogy az rögtön sóbálvánnyá változott.~
661 16 | láttam; de most hittem, hogy látni fogok.~Annak a tátva
662 16 | ébred föl, s azt hiszi, hogy igen okosat mond.~– Én –
663 16 | amit útközben hallott, hogy a piacon az órásmester leesett
664 16 | toronyból).~Féltem tőle, hogy most mindjárt valami otrombát
665 16 | királyleány.~Magam pedig, hogy az érdekeltek megzavarodását
666 16 | Megmondám Bankó öcsémnek, hogy ha máskor élethalálra párbajt
667 16 | mennyre-földre esküdött, hogy sohasem bánt többet senkit.~–
668 16 | apprehendálnak rám. Euphemia azért, hogy férje párbajaiban kételkedtem,
669 16 | találkozom az utcán, úgy köszön, hogy rám se néz, morogva magában:
670 16 | volna meg; szintén látom, hogy másféllábú jambusnak nevez,
671 17 | Mióta a nagy Plato kimondá, hogy az ember nem egyéb, mint
672 17 | tollatlan állat, világos dolog, hogy tollas és tollatlan kétlábú
673 17 | sánta lélek egyebet, mint hogy azokra, kiket lábaiknál
674 17 | qualificáltam az orrfintorgatást, hogy azt emberijesztésre használjam,
675 17 | meg nem ígérteti velem, hogy olvasói előtt nyilvánosan
676 17 | eszem ágában sem lett volna, hogy valaha a Népvilág tisztelt
677 18 | elszívelni (mire bizonyság az, hogy két egész hónapig lakott
678 18 | legtöbb élcet mondhatott rá, s hogy ilyenkor leggyöngébb érzelmei (
679 18 | ember azt hihette volna, hogy őt mindaz rendkívül mulattatja,
680 18 | akaratból rá akarták beszélni, hogy ne hagyja magát, de Bankó
681 18 | felebarátai bocsánatkészséggel, hogy könnyebb lett volna valakit
682 18 | azonban históriai igazság, hogy tekintetes Bankóné asszonyság
683 18 | kapott, úgy megharagudott, hogy bosszújában Euphemiát megkérte
684 18 | megkérte és elvette. Persze, hogy nem élt esztendeig.~Rövid
685 18 | állapotával, s nyomára jött, hogy tízezer forintja van készpénzben,
686 18 | mindennek az lett a vége, hogy Bankó öcsém megházasodott.
687 18 | comfortját azzal rongáltam, hogy a divatlapból humoristicus
688 18 | biztosíthatom szerkesztő urat, hogy e felolvasásában sokszor
689 18 | mulatságot, mert tudvalevő dolog, hogy morva komornyikom egy drága
690 18 | oly úton-módon jutottam, hogy üdvözült nagyapámat, ki
691 18 | az asszony, úgy láttam, hogy szeretné, ha el tudna ájulni.
692 18 | ájulni. Inték a morvának, hogy tegyen neki széket.~– Ah,
693 18 | orra tőle!)~Alig várta, hogy végigolvassam a levelet. –
694 18 | kulcsolva.~– Megvallom, hogy nem láttam. – Bankó öcsém
695 18 | azt írta a feleségének, hogy ma reggeli nyolc órakor
696 18 | jajveszékelt a hölgy, mikor látta, hogy meglepetésemben a kezemben
697 18 | vigasztalásért jöttem, nem hogy kicsúfoljon.~– No, Euphemia,
698 18 | ne haragudjék; tudhatja, hogy én nőktől sohasem tagadtam
699 18 | tagadtam meg a vigasztalást, hogy ezúttal éppen a gúnyt találom
700 18 | Legyen megnyugodva afelől, hogy ha Laji valakivel csakugyan
701 18 | kezem írását nem adtam, hogy mekkora sebet fog kapni
702 18 | szeretni. – Nem reményleném, hogy valaki e „sohasem” szóban
703 18 | Euphemia afölötti örömében, hogy Lajikája nem fej nélkül
704 18 | szerelmetes hazugságnak, hogy Laji ma reggel fenntisztelt
705 18 | ellenfelét úgy lekaszabolta, hogy abból többet – ha csak az
706 18 | imádkozott a szegény asszony, hogy bárcsak azon boldogtalan
707 18 | a sorsnak arra az egyre, hogy aki nem született, meg se
708 18 | érettem, könyörögj az égnek, hogy fegyverem szerencsés legyen.
709 18 | ha meghalok, tudd meg: hogy az teérted történik és a
710 18 | táncosnők társaságában; tudva, hogy ha épkézláb hazatér, honn
711 18 | épkézláb hazatér, honn nemcsak hogy szidást nem kap, sőt ölelő,
712 18 | Bankó öcsém képének röpülni, hogy rögtön egész arcát, nyakkendőjét
713 18 | mint azon bosszúságból, hogy ez az ember fél év óta mindig
714 18 | azt akarta tőlem megtudni, hogy mi vérengzőbb állat az oroszlánnál,
715 18 | vérengzőbb állat az oroszlánnál, hogy Lajit ahhoz hasonlíthassa,
716 18 | hasonlíthassa, megkérdém tőle, hogy nem volna-e kedve velem
717 18 | fátyoltáncot másodmagával járni, hogy akármely szmirnai bajadér
718 18 | kinyitá, mindaddig nem tudta, hogy hova ment, míg egy tízpengőst
719 18 | nagy nehezen eszébe jutott, hogy a halhatatlan művésznő most
720 18 | Isten áldja meg, hisz látja, hogy kettőnknek van három lába.~
721 18 | korán?~– Hála Istennek, hogy még korán járok; egy fiatal
722 18 | s el nem tudta találni, hogy milyen képet csináljon e
723 18 | az a bohókás Bankó Lajos, hogy a tatár vigye el!~Az én
724 18 | táncosném kicsinyben múlt, hogy nem skizzírozta magát e
725 18 | point d’honneur dolgában, hogy mihelyt valaki görbén néz
726 18 | Erzsébet.~Euphemia bizonyítá, hogy úgy van. Ludmilla pedig
727 18 | pedig olyat csípett kezemen, hogy elsikoltám magam.~– Emberdobogást
728 18 | nótát, úgy kikanyargatva, hogy akármelyik ceglédi kisbéres
729 18 | öcsémet úgy nyakon öleli, hogy az rögtön sóbálvánnyá változott.~
730 18 | láttam; de most hittem, hogy látni fogok.~Annak a tátva
731 18 | ébred föl, s azt hiszi, hogy igen okosat mond.~– Én –
732 18 | amit útközben hallott, hogy a piacon az órásmester leesett
733 18 | toronyból).~Féltem tőle, hogy most mindjárt valami otrombát
734 18 | királyleány.~Magam pedig, hogy az érdekeltek megzavarodását
735 18 | Megmondám Bankó öcsémnek, hogy ha máskor élethalálra párbajt
736 18 | mennyre-földre esküdött, hogy sohasem bánt többet senkit.~–
737 18 | apprehendálnak rám. Euphemia azért, hogy férje párbajaiban kételkedtem,
738 18 | találkozom az utcán, úgy köszön, hogy rám se néz, morogva magában:
739 18 | volna meg; szintén látom, hogy másféllábú jambusnak nevez,
740 19 | egyiktek sem volt, mint én, hogy vele egy kocsiban utazhatott
741 19 | eszébe jut neki késő este, hogy holnap casino-bál lesz Aradon,
742 19 | felfordulunk, kitörjük a lábunkat, hogy táncolunk aztán kitört lábbal?
743 19 | valamiről, annál inkább akarja. Hogy ő bizony lóhalálában nem
744 19 | hintóból egyenesen a bálba. Meg hogy ő mennyire szeret este utazni,
745 19 | mennyire szeret este utazni, hogy az milyen szép, milyen ideális:
746 19 | magamat, amiért ő megengedte, hogy átellenében ülhessek a hintóban.~
747 19 | hintóban.~Hiszen az igaz, hogy az pompás élvezet volt;
748 19 | kezdett el fohászkodni, hogy Herrgott! Milyen migraine-je
749 19 | Egyszer arra ijedünk fel, hogy a kocsi nagyon féloldalra
750 19 | s nagy álmosan kérdezi, hogy mi baj.~Az inas leugrik
751 19 | Visz ám, de attól tartok, hogy nem jó helyre.~– Bolond
752 19 | az van a conventiójában, hogy féljen?~– Igenis, hogy valami
753 19 | hogy féljen?~– Igenis, hogy valami baj éri a nagyságos
754 19 | revolverem itt volna.~– Hogy még azt is elvegyék, ugye? –
755 19 | Milyen illatos az erdő, hogy ragyognak a fénybogarak
756 19 | kacagott rajtam; azt mondta, hogy én mindezeket a rémdolgokat
757 19 | sohasem történtek meg; és hogy aztán, ha volna másik vendégfogadó,
758 19 | Azzal meghagyta kocsisának, hogy szép csendesen hajtson utána,
759 19 | mert ő azzal fenyegetett, hogy egyedül is odamegy, ha mi
760 19 | mi félünk.~Már az igaz, hogy ez a kis rossz tündér nem
761 19 | percig azon gondolkoztam, hogy megfordulok, otthagyom és
762 19 | belecsimpajkozott a karomba, hogy nem menekülhettem tőle.
763 19 | táncolni; később azután, hogy megszámláltam őket, tűnt
764 19 | megszámláltam őket, tűnt ki, hogy csak kilencen vannak, azok
765 19 | Megbocsássanak, jó barátim, hogy mulatságukat zavarjuk. Eltévedtünk
766 19 | grófné előtt, azt mondá neki, hogy éppen nem találja megjelenését
767 19 | volna a grófné mantille-ját, hogy meg ne mondja, kinek hívják;
768 19 | kézről a másikra adták, hogy sohasem érte a lába a földet.~
769 19 | értette még velem senki, hogy mi az, mint ez a semmirekellő
770 19 | igazán mondom, nem látszott, hogy ér-e a lába a földhöz. A
771 19 | szemeik nézése mutatta, hogy összetartozó pár. A legény
772 19 | azon aggódtam folyvást, hogy ez a vad fickó nagy hevében
773 19 | El voltam rá határozva, hogy amint a grófnét csak egy
774 19 | gazfickót. Becsületemre mondom, hogy erre egészen el voltam szánva.~
775 19 | grófnéhoz.~– Bocsánat, nagysád, hogy nem vagyunk illendően elkészülve
776 19 | fehér cipóra. Azt mondta, hogy valami fölséges!~Egyszer
777 19 | jutott a fickónak észrevenni, hogy én nem eszem.~– Egyék, öreg
778 19 | voltam győződve felőle, hogy majd mikor lerészegednek,
779 19 | uram Isten, engedd már, hogy elveszítsem ezt a pénzt.
780 19 | cigányoknak. Akkor láttam át csak, hogy milyen bolondot cselekedtem!
781 19 | legjobban elárultam magamat, hogy pénzes ember vagyok.~A gaz
782 19 | cigányok aztán körülfogtak, hogy elhúzzák az én nótámat,
783 19 | Azzal vágtam ki magamat, hogy a grófnéhoz utasítottam
784 19 | szépen, olyan bűbájosan, hogy én elfeledtem magamat, azt
785 19 | franciául szólt hozzám, hogy énekeljek, ha azt nem akarom,
786 19 | énekeljek, ha azt nem akarom, hogy vonakodásom miatt valami
787 19 | kellett az én talentumomnak, hogy semmit se tudjak. Mit tehettem?
788 19 | azt mondá a zsiványnak, hogy már most köszöni a mulatságot,
789 19 | s visszajött jelenteni, hogy felülhetünk.~Bizonyosan
790 19 | Gyanús volt előttem nagyon, hogy a tárcámat nem kérik el
791 19 | csak akkor mertem hinni, hogy élek, mikor Zerindre értünk.
792 19 | szemrehányásokat tenni a grófnénak, hogy micsoda szomorú kalandba
793 19 | gondolattal kecsegtettem magamat, hogy mennyi kegyre lesz a grófnénak
794 19 | lesz a grófnénak szűksége, hogy a detestabel kaland titokban
795 19 | ismerősnek mondta el ő maga, hogy mi történt vele. Mire a
796 19 | Azt felelte mindenkinek, hogy halálba el van fáradva.
797 19 | szerencse, mikor látta, hogy félek tőle.~Fél esztendő
798 19 | is olvasok) azt találtam, hogy Fekete Józsi, a hírhedett
799 20 | szokás megtanítani arra, hogy szolgáljon, s a nekivetett
800 20 | látszott meg; milyen kár érte, hogy nem tud sem érezni, sem
801 20 | szomorú történetük van, hogy a szultán egy érett dudaim-ugorkát
802 20 | izoglánjai nem vallották meg, hogy ki ette azt meg, hét izoglánnak
803 20 | jószívű teremtés volt; látta, hogy testvére bizebánja milyen
804 20 | ciprusok berkében sétálva, hogy nem lehetne-e egy ilyen
805 20 | magányában; hallottuk már hírét, hogy hosszú fogságban zárt rabok
806 20 | fogságban zárt rabok pókokat hogy tanítottak meg énekszóra
807 20 | Igen, éspedig úgy beszélni, hogy azt más észre ne vehesse –
808 20 | mikről testvére azt hitte, hogy azokat senki sem tudhatja,
809 20 | Mustafával, azt állítva, hogy mind e titkokat e bűbájos
810 20 | gond nehezült vállaira, hogy a török birodalom kormányát
811 20 | mondhatnék többet, mint azt, hogy ötvenkilenc esztendős volt,
812 20 | szerette őt az asszony, hogy midőn férje meghalt, megtébolyodott
813 20 | teljesen meghódítá azáltal, hogy még gondolatait is kitalálja.~
814 20 | volna arra a gondolatra, hogy a siketnéma olvasni tud,
815 20 | eltakarta a kígyós folyosó, hogy éppen csak a szeráj mecsetjéből
816 20 | szultánával, szokás volt, hogy amint szobájából megindult,
817 20 | is elhitette Mustafával, hogy ő uralkodik, pedig a gyönge
818 20 | őt azon nagy tetteiért, hogy a vezére által teremtett
819 20 | hanem egész Európában, hogy nem Mustafa uralkodik Stambulban;
820 20 | Megmondták a szultánnak, hogy őt csak gúnyra nevezi uralkodójának
821 20 | szívét fellázítá a gondolat, hogy ily nagy tettért nem hozzá,
822 20 | imádkozása után. Gondolá, hogy titkát egyedül ő maga tudja
823 20 | parancsával siettek Raghibhoz, hogy őt megöljék, holt embert
824 20 | szultánhoz azzal a hírrel, hogy Raghibot halva találták.~
825 20 | nekem ez éjjel tudtomra adá, hogy te engemet meg akarsz ölni,
826 20 | éves vagyok, eleget éltem, hogy meghaljak és eleget, hogy
827 20 | hogy meghaljak és eleget, hogy el ne felejtsenek. Az iratokat,
828 20 | mind elégetém. Te lássad, hogy mit cselekedtél országoddal?
829 20 | volt, arra nem gondolt, hogy a néma is tud beszélni.~
830 20 | vele, azt felelte neki, hogy egy okos embere volt Törökországnak,
831 20 | érni azt a megaláztatást, hogy az a nagy fejedelem, ki
832 20 | vált attól a gondolattól, hogy legrejtettebb titkait hogyan
833 20 | látják magukat.~Csak ő tudta, hogy mi történt.~
834 21 | tizenhat esztendős leányka. Hogy honnan tudom ilyen bizonyosan
835 21 | szereplőké sem. Elég azt tudni, hogy mi történt.~Az egész finom
836 21 | finom világ azt tartotta, hogy a baronesse igen szépen
837 21 | Azután azt is beszélték, hogy olyan karcsú termete nincs
838 21 | táncteremben láttak.~Persze hogy azért nem lett vége a bálnak.
839 21 | a koporsó a bizonyságom, hogy tizenhat éves volt; fekete
840 21 | delnők törték magukat érte, hogy vele táncolhassanak, szalonjaikba
841 21 | liaisonokat kezdhessenek vele stb.~Hogy is ne! Egy férfi, aki egy
842 21 | érdekesebbet képzelni? Meglehet, hogy a legutolsó fordulókat már
843 21 | maga is dicsekedett vele, hogy egyszer csak kezdte észrevenni,
844 21 | csak kezdte észrevenni, hogy táncosnéja egészen a karjára
845 21 | egészen a karjára nehezül, hogy fejét nagyon hátrahajtja,
846 21 | fejét nagyon hátrahajtja, hogy szemei elvesztik fényüket
847 21 | még az a jó élce hozzá, hogy ezáltal a kis huszárkapitány
848 21 | Szegény fiú! Azt mondják, hogy szerette; no annál nagyobb
849 21 | annál nagyobb baj neki, hogy meghalt. Ki tehet róla?
850 21 | fátumai vannak.~Úgy hiszem, hogy amennyien bámulták a divatlyont,
851 21 | félszigetén; úgy beszélik, hogy ott szándékozik letelepedni”.~
852 21 | újdonságot? A canaille! Hogy mer ő arra a vakmerőségre
853 21 | vakmerőségre vetemedni, hogy amit a különb emberek egymással
854 21 | szárazon elmondá neki, hogy miután őt így insultálni
855 21 | és rövidlátó, azt mondta, hogy ő bizony verekedni csak
856 21 | villával; hanem azt megteheti, hogy a kérdéses cikk íróját előadja,
857 21 | melyen annak ki kelle jönni: hogy fog az majd megrettenni
858 21 | majd megrettenni tőle!~De hogy megrettent ő attól, midőn
859 21 | önnek tetszik, felelek érte, hogy miért tettem.~Ez átkozottul
860 21 | Rég kereste ő az alkalmat, hogy Asztolfba valahogy beleköthessen;
861 21 | magára. Annyi belátása volt, hogy ez az ember őt halálosan
862 21 | kelepce olyan jól volt ásva, hogy ő saját maga jön fölkeresni
863 21 | megragadható ürügyet adni arra, hogy az kihívhassa őt.~Minden
864 21 | Azt mindenki tudta jól, hogy a volt huszár remekül tud
865 21 | választottak.~Mindent elkövettek, hogy a párbaj kimenetelét sikertlenné
866 21 | vetkőzteték le mind a két vívót, hogy karjaik annál jobban reszkessenek,
867 21 | így azután alig valószínű, hogy valamelyik közülük egy emberalaknyi
868 21 | Nem találja ön különösnek, hogy éppen ma egy esztendeje
869 21 | ma egy esztendeje annak, hogy menyasszonyom meghalt?~A
870 21 | pisztollyal a gavallért, hogy a leggyönyörűbb minié-csőből
871 22 | hímzett kantusa ujjai alá, hogy fehérek maradjanak, mint
872 22 | leányaié szoktak lenni, azért, hogy ne tehessenek semmiféle
873 22 | Xelenhoának oly kicsinyek voltak, hogy ha szél fújt, meg nem tudott
874 22 | illik, nem is szükséges, hogy saját lábain járjon.~Termete
875 22 | arasszal átfogható volt. Azért, hogy ily karcsú maradjon, naponként
876 22 | előlkelő leánykák fő erénye az, hogy gyöngék legyenek, s ezért
877 22 | barbárok úgy hívják azt, hogy „napmadár” és ez olyan ritka
878 22 | és ez olyan ritka madár, hogy ilyet csak főfőmandarinok
879 22 | az ő találmányuk volna – hogy a világon az a legtökéletesebb,
880 22 | kellett őt két rableánynak, hogy a nehéz gyöngyfüzérek le
881 22 | ragyogóbb mint a másik, hogy annál szebbet nem láttak
882 22 | gyémántja, ékszere annyi, hogy számát se tudta; lehetne-e
883 22 | Mit kívánsz még Xelenhoa, hogy legboldogabb légy a nap
884 22 | meg akarjátok hallgatni, hogy mit kívánt még Xelenhoa,
885 22 | halljátok.~Xelenhoa azt kívánta, hogy boldogsága végett hozzák
886 22 | aztán azt hitte Toipingvang, hogy Xelenhoa egészen boldog.~
887 22 | mert ha a császár megtudja, hogy Xelenhoa apja eladta vejének
888 22 | kimutatva rangja szerint, hogy azt el nem lehet téveszteni
889 22 | az üvegkoporsó fedelét, hogy levegő nem férhetett a halotthoz.~
890 22 | szomorú férj hívogatása, hogy jöjjenek őt megnézni.~Azután
891 22 | kapuját kinyitották a háznak, hogy mehessen a meghívott sokaság
892 23 | s annál nemesebb lett, hogy önként kifolyt a szegény
893 23 | nézett, megesküdött volna rá, hogy szebb világa van az éjszakának,
894 23 | mutatta azt előtte, tudva, hogy ez a szép hajadon szemérmes
895 23 | szelleme a te szívedbe, hogy légy erősebb, bátrabb buzdítója
896 23 | ne mondhassa a rágalom, hogy az utolsó cseppet a San
897 23 | írva a jövendők könyvébe, hogy győzelmesen térjetek vissza:
898 23 | Ekkor történt legelőször, hogy don Gideon megszoríthatá
899 23 | megrettentek a spanyolok, hogy otthagyták a bekerített
900 23 | Tristán úgy megrettent, hogy pallosát két kézre kapva,
901 23 | csalhatatlan előjeléül annak, hogy reggel általános támadás
902 23 | kioltogatta, mint aki nem hiszi, hogy több szűksége legyen rájuk;
903 23 | ijedten kiálta Laurenziának, hogy fusson onnan! A hölgy egykedvűen
904 23 | Akarnád-e inkább, Gideon, hogy Laurenzia di San Sol a diadalmas
905 23 | legboldogabb órám.~– Úgy meghalni, hogy senki se mondhassa azok
906 23 | közül, akik halni láttak, hogy ők is jelen voltak ott,
907 23 | ők is jelen voltak ott, hogy senki se találjon ránk halálunk
908 23 | találjon ránk halálunk után, hogy még hulláinkból se űzhessenek
909 23 | szivarodat és legyen gondod rá, hogy a harcban ki ne aludjék.
910 23 | aludjék. Ha látni fogod, hogy az ellenség elfoglalja sáncainkat,
911 23 | ideig, amennyi elég arra, hogy a kanóc túlsó végéig terjedjen
912 23 | érted; az ellenség elmondja, hogy látta Laurenzia di San Solt
913 23 | nézve.~A hajadon inte neki, hogy várjon még.~A harci lárma
914 23 | lovagok csapatja; nem látod, hogy villognak benne néha a vértek?
915 23 | ostromolhat várat; nézd, hogy nyargalnak. Fogadjunk, hogy
916 23 | hogy nyargalnak. Fogadjunk, hogy ez jó barát.~Don Gideon
917 23 | következő pillanat megmondá, hogy ki nyerte meg a fogadást.
918 23 | Libertador! Kiáltsátok, hogy éljen a Libertador!~A sáncokról
919 23 | szíve egyszerre örömmel, hogy még don Gideonra is kiterjedt
920 23 | szomorúan felelt:~– Én látom, hogy elvesztém a magamét. – Ő
921 23 | a magamét. – Ő értette, hogy mit mondott.~– Jó. Én megtartom
922 23 | ragyogott a gondolatnál, hogy a csodalovag csak úgy el
923 23 | letörték a mellvédeket, hogy szabadon jöhessen be rajta
924 23 | betegek kiültek az ablakokba, hogy láthassák a szabadítót;
925 23 | akarnak látni? Remélik tán, hogy ily nagy örömre megnyílik
926 23 | megnyílik szemük világa, hogy a kétségbeesés éjszakájában
927 23 | elhervadástól. Nekem pedig engedd, hogy lábaid porát csókoljam,
928 23 | Annyira meg volt hatva, hogy nem tudott neki felelni.~
929 23 | szét a sokaságon. Érzé, hogy ő jogosítva van magát többnek
930 23 | nem oly boldogok, mint mi, hogy tekintetedtől újra éledhessenek;
931 23 | hozzájuk egy buzdító szót, hogy hangodról megismerjenek
932 23 | borult.~A vezér inte kezével, hogy szólani fog: mire a népzaj
933 23 | életem arra áldozandom, hogy azt megérdemeljem. A szabadítás
934 23 | van, de hiszem az istent, hogy be is lesz végezve. Még
935 23 | ha azokról az volt a hír, hogy becsületes emberek. Midőn
936 23 | azt parancsolá katonáinak, hogy öljék le a foglyokat mind.
937 23 | gyilkosok jelenték a vezérnek, hogy nincs idő a munkát befejezni.
938 23 | nekik Morillo, ha ráálltok, hogy füleiteket levághassam.
939 23 | elveszté egyik fülét, anélkül, hogy egy jajkiáltást tenne. Ti
940 23 | vonással sem mutatták arcaikon, hogy ez nekik fáj. A szörnyeteget
941 23 | Nem hinné el az utókor, hogy valaha keresztyének így
942 23 | kezünkben, mely íme azt hirdeti, hogy aki hadseregéből a független
943 23 | sajátságos nyilatkozmánya volt, hogy az emberek erre elkezdtek
944 23 | Elég ok is a nevetségre, hogy a spanyol hadvezér kényszeríté
945 23 | tömeg néma csendben várta, hogy mit fog mondani tovább.~–
946 23 | Venezuela állt még. Hála neki, hogy el nem hagyta magát döntetni
947 23 | döntetni a kétségbeeséstől, hogy bízni tudott, midőn nem
948 23 | midőn nem volt többé kiben; hogy védte magát, midőn hadseregeink
949 23 | kellett a derék Llanéroknak, hogy egy napon megjelenjenek
950 23 | Paez is olyan együgyű volt, hogy hitt neki. Látjátok, ő oly
951 23 | ő oly ártatlan jó ember, hogy még Morillónak is tudott
952 23 | mulatságot szerzé magának, hogy a többi foglyok láncait
953 23 | köszönheti Dél-Amerika, hogy még élünk. Azért engedjétek
954 23 | nekem Venezuela derék lakói, hogy e borostyánkoszorút, melyet
955 23 | varázsló ösztön a hajadonnak, hogy oda, ez üresen hagyott helyre
956 23 | hagyott helyre boruljon, hogy méltóbb helyen oly szív,
957 23 | az övé, nem doboghat –, hogy semmi jutalom oly nagy nem
958 23 | palota kapujáig, esküdve, hogy életét, halálát adja a Libertadorért,
959 23 | amit a másik beszélt neki, hogy milyen nyájas, mily hódító
960 23(1)| kapitánya azt mondá Paeznek, hogy csak azért győzhette le
961 23(1)| büszkén felszólítá a spanyolt, hogy cseréljenek hát lovat, s
962 23 | kelletlenül dörmögé:~– Nem tudom, hogy értetted. Bolivár-e a mienk,
963 23 | pillanatra az a gondolat támadt, hogy az öreg Esteban csak tetteti
964 23 | Esteban csak tetteti magát, hogy vak.~– Igen. Láttam szavaiból.~–
965 23 | harcból, nem visel páncélt, hogy bámulják bátorságát s sérthetetlennek
966 23 | legjobb emberek szíveit, hogy saját érdemeit rájuk erőlteti.
967 23 | Mindig másokat magasztal, hogy mások magasztalják őt. Sohasem
968 23 | arcát afelé, akivel beszél, hogy szemeiből ki ne olvashassa
969 23 | nem volt fogalma felőle, hogy a vezér iránt mást is lehet
970 23 | éppen föltette magában, hogy ma igen szép fog lenni,
971 23 | kelle ismerni mindenkinek, hogy ő valamennyi ittlevő caballero
972 23 | megállt.~Mindenki várta, hogy beszéljen.~– Hazafiak –
973 23 | csatát nyertünk meg azóta, hogy Venezuela felszabadult,
974 23 | És én mégis azt mondom, hogy egész hadjáratunk haszontalan!
975 23 | veszünk el, midőn azt hisszük, hogy megéltünk; és ellenségeink
976 23 | mint aki már előre tudja, hogy mi lesz ennek a vége, s
977 23 | közepén don Gideon, s mutatta, hogy felelni fog neki.~– Ellentmondok
978 23 | amelyet kimondtál. Tagadom, hogy a hideg katonai fenyíték
979 23 | küzdenek; azért azt akarják, hogy úgy bánjanak velük, mint
980 23 | közszabadságért: de szeretjük tudni, hogy azt önként adtuk és nem
981 23 | zsarnok, s ki felel róla, hogy az még hozzá nem lehet gyáva,
982 23 | elég, sőt néha káros. Igaz, hogy csodákat lehet vele elkövetni;
983 23 | a legkisebb siker. Igaz, hogy Ayacuchónál kisded csapatoddal
984 23 | szorítod; ennek az volt mondva, hogy csapatjával álljon meg Cumanában
985 23 | most azzal menti magát, hogy népét meg akarta menteni.
986 23 | átkozott cselhez folyamodtak, hogy a fekete rabszolgákat lázíták
987 23 | intéztem a hazafiakhoz, hogy lelkesüljenek fel egy nagy
988 23 | Te, Bolivár, azt mondod, hogy a hadviselés hatalmának
989 23 | kell központosítva lenni, hogy elleneinket legyőzzük, és
990 23 | Te, Gideon, azt mondod, hogy szabadságod becsesebb, mint
991 23 | szabadságod becsesebb, mint hogy azt egy ember kezére bízzad,
992 23 | kezére bízzad, s félsz, hogy akit hívtál, gonoszabb ellenség
993 23 | helyzetünk adva istentől, hogy erősek lehetünk és szabadok?
994 23 | férfiúra, ki választva van, hogy bennünket a szabadság aranyküszöbéig
995 23 | nekünk ajándékba a sors, hogy megfejtve legyen a talány,
996 23 | tegyünk korlátlan urunkká, hogy ne legyen korlátlan urunk?”…
997 23 | mondá neked azt, gyermek, hogy e férfi Bolivár? Nő vagy,
998 23 | Ki áll nekünk jót afelől, hogy Bolivár valóban azon csodalény
999 23 | azon föltétel mellett, hogy egy évig, amíg ő diktátor
1000 23 | szólt a venezuelai leány –, hogy San Sol Laurenzia férje