Part

 1    2|          egymáshoz, hogy különbséget nem lehetett közöttük tenni. Efelett
 2    2|                Segíteni – fájdalom – nem lehetett a dolgon többé.~
 3    4|                 volt, minek értelmét nem lehetett kitalálni, s ha nagyon rájött
 4    4|              Hamlet állt ott ismét, s mi lehetett volna tőle bolondosabb gondolat
 5    4|            keresztül; ilyen formában nem lehetett azt többet kihúzni.~Végre
 6    4|             sokan feküdtek ott.~Előre el lehetett gondolni, hogy másnap a
 7    5|         hallhassuk egymásnak.~Mi úton is lehetett volna?~Titkunkat nem bízhattuk
 8    5|                magaslatról széles rónára lehetett látni. Én ott ültem az ablakban,
 9    5|              volna kedvesebbet onnan. Mi lehetett nagyobb gondolatja? Oh,
10    7|             szenvedett, hogy abban bízni lehetett volna, hogy valaha meghal.~
11    7|        amilyenért három véka aranyporzót lehetett volna venni.~Ritkítja párját
12    9|           nyírattam le.~(Úristen, milyen lehetett, míg le nem volt nyírva.)~–
13   12|                kezükben.~A feladatot nem lehetett egy nap alatt elvégezni,
14   13|                  ha nem volt, anélkül is lehetett. A jegyző csak unalomból
15   13|             egynéhány leánya is; egy pár lehetett volna szebb is, a többi
16   13|        lassacskán utolért. Már messziről lehetett bámulni csoda termetét:
17   14|                élt gyermeksége óta, hogy lehetett volna az a te nőd ezelőtt
18   16|                 hiába! Az asszonnyal nem lehetett elhitetni Laji jámborságát,
19   18|                 hiába! Az asszonnyal nem lehetett elhitetni Laji jámborságát,
20   19|         grófnéját.~Az ajtón kívül is jól lehetett már hallani a szilaj táncrobajt
21   19|                  adták fel; pohárról nem lehetett szó. Fekete Józsi paraszt
22   20|                 csak kellemes szórakozás lehetett rá nézve, a szeráj egyhangú
23   21|           leggyönyörűbb minié-csőből sem lehetett volna szebben.~
24   23|               enged maga után.~De nem is lehetett kifogása vőlegénye ellen:
25   23|                 a várfalak romlásából ki lehetett számítani a napot, mint
26   23|                  volt, kinek hangját nem lehetett hallani a közriadalban –
27   24|                  elszánt kísérőivel; ott lehetett látni sokáig villogó pallosát,
28   27|                  azt kérdi magában: hogy lehetett álmodni ilyen ostobát?~Robertson
29   27|                 a boldogok énekét.~Mi is lehetett volna más ez érzelem, mint
30   27|                   s akikkel még beszélni lehetett, maga körül gyűjté, s akkor
31   27|                  úgy a földbe elásni nem lehetett, hogy valami nyom ne maradjon
32   27|                 maradjon utána. Attól is lehetett félni, hogy ha nagyon eldugják,
33   27|              hímzésnek, amiből gyanítani lehetett, hogy ez valami kis hajó
34   27|                 hogy a födözet alatt nem lehetett maradni.~Robertson a hajó
35   29|                   ha akart, akár főispán lehetett a vármegyében, ahol esküdtté
36   30|                az útból, hogy senkit sem lehetett azok közül többé megkapni,
37   30|                   Camillának már nemigen lehetett hízelegni, de magasztalhatták
38   30|       megnyugodtak benne. Egyébiránt nem lehetett panaszuk a marquis ellen,
39   30|            eltorzított.~– Igen. Ez ember lehetett egy őrjöngő, egy démon;
40   30|                 ápolám mindig.~– S mi ok lehetett e képzelgés alapja?~– Igen
41   30|                  lettek az ő urai, akkor lehetett hallani, mint sír, mint
42   30|                  ama koporsója mellé, ki lehetett az és mi hozta oda. Hogy
43   30|         indulatot, semmi szenvedélyt nem lehetett észrevenni rajta. Nem nézett
44   30|                 magától; a sóhajtást meg lehetett hallani: a delnő maga beszélt.
45   30|                 eloltá vidám lelkét. Nem lehetett többé segíteni rajta. A
46   33|                futólag áttekintettem, rá lehetett annyira becsülni a holmit.
47   33|              harminc éven túl járó férfi lehetett, finom úrias kinézéssel;
48   33|                   a vevőre nézve érdeklő lehetett megtudni, hogy azok miféle
49   33|             udvarra nyílt, itt éppen nem lehetett semmit hallani: legfeljebb
50   33|                 volt egész nap, hogy nem lehetett vele bírni a folytonos nevetés
51   33|                 becsületeseket, hogy meg lehetett velük elégedve.~Az én emberem
52   33|            viseltes ormait, olyankor nem lehetett az én törpémmel bírni; mindjárt
53   33|                 belül, hogy az arcán meg lehetett azt látni; két óriási démon,
54   33|                fel álmomból.~Nem, ez nem lehetett mind álom; ez valódi csók,
55   33|               kívülről, sem belülről nem lehetett észrevenni.~Egyszerre egy
56   34|             Ilyenformán még csak azt sem lehetett kitudnom, hogy kinek hívják.
57   34|              nyelven, mint magyarul. Mit lehetett tennem? Mestert fogadtam,
58   36|          udvaronc volt az; talán szakács lehetett valaha, kit egy jó pástétomért
59   36|                 elvesztek, s azontúl nem lehetett többé folytatásukra akadni,
60   36|                  játszott, egyik hétéves lehetett, a másik még kisebb; apjuk
61   36| padmalymélyedésbe állva, csupán szemközt lehetett őt megrohanni; s a halottak
62   37|               kímélettel tevé, hogy alig lehetett volna különben észrevenni,
63   37|                  negyven és ötven között lehetett akkor; de nem látszott annyinak,
64   37|                ha jókedvű lett volna, ha lehetett volna vele enyelegni, tréfálni;
65   37|                  enyelegni, tréfálni; ha lehetett volna szobájába bemennem,
66   37|             tréfáiról beszélnem vele; ha lehetett volna tőle megkérdeznem,
67   37|                volt, hogy a tárgyakat ne lehetett volna látni; én elfogult