Part

 1    2|           megcserélt nevekkel. Hanem annyi belátása volt az öregúrnak,
 2    3|       nemesből, a lovagkirályból, ki annyi sebből látta hullani vérét
 3    5|           minek volt az neki? Akinek annyi észt, oly szép lelket adott
 4    7|      elárverezték.~Már az igaz, hogy annyi ócska cinkanálnyelet és
 5    7|              akad az ősi kacattárban annyi tarajtalan rézsarkantyú
 6    8|              mi lehet ez az asszony? Annyi bizonyos, hogy nem közönséges
 7    9|               Báró Sinának egyszerre annyi fia lenne, hogy számát sem
 8   10|            az Oeil de Boeuf krónikái annyi mulatságos botrányt tudnak
 9   10|           Riviers-be, melyhez egykor annyi szomorú, most már annyi
10   10|              annyi szomorú, most már annyi kedves emlék kötötte.~A
11   11|            művészi pályámról, melyen annyi maradandó babért arattam.~
12   13|           sok pénzt bevett; legalább annyi pénzt, hogy minden ember
13   14|               föltette magában, hogy annyi veszedelem közül megmenekülve
14   16|              de Bankó öcsém ilyenkor annyi dictiót tudott könyv nélkül
15   16|              róla a szállongó hírek.~Annyi azonban históriai igazság,
16   16|               hisz én magam is éppen annyi idős vagyok, legfiatalabb
17   18|              de Bankó öcsém ilyenkor annyi dictiót tudott könyv nélkül
18   18|              róla a szállongó hírek.~Annyi azonban históriai igazság,
19   18|               hisz én magam is éppen annyi idős vagyok, legfiatalabb
20   20|             nagy olajszínű szemeiben annyi eszmélet, annyi érzelem
21   20|            szemeiben annyi eszmélet, annyi érzelem látszott meg; milyen
22   20|           ujj lefogása és kinyújtása annyi változatot ad, amennyi az
23   21|              az is vigyázott magára. Annyi belátása volt, hogy ez az
24   21|               Kardra bocsátani őket, annyi volna, mint ellenfelét mészárszékre
25   22|          gyöngye, gyémántja, ékszere annyi, hogy számát se tudta; lehetne-e
26   23|      spanyolok; a felkelők hadserege annyi vereség után bomlásnak indult,
27   23|            kétségbeesett harc. Éppen annyi ideig, amennyi elég arra,
28   24|            országot a földből, mikor annyi ereje volna hozzá. Ekkor
29   25|             tudod, barátom, az ember annyi mindenféle tapasztalást
30   26| stratagemához kellene nyúlnom, volna annyi eszem, hogy egy pár zemlyét
31   27|            őket, hogy ahelyett, hogy annyi roppant pénzt az angol bankba
32   27|           zsákmányával.~Tehát amiről annyi kínzó álmot álmodott, a
33   27|            két éjjel pihenés nélkül. Annyi pénzt adott Robertson mindenkinek,
34   27|      fáradtságtól és mámoros fejétől annyi esze, hogy e veszély lehetőségét
35   27|        főkérdés, miképp rejtsenek el annyi pénzt, anélkül, hogy a lehető
36   27|              megelégedése annak, aki annyi kincset rabolt, aki annyi
37   27|            annyi kincset rabolt, aki annyi osztályosát el tudta veszteni –
38   27|             felestárs van már hátra?~Annyi bizonyos, hogy Georges halála
39   27|              ember lakik, nem csoda, annyi esztendő óta hordja Anglia
40   27|             tulajdonosainak nem volt annyi képességük, hogy egy nyomorult
41   27|             ő, ki ez átkos vagyonért annyi társát megölte, most célja
42   27|            tetszik.~Tízmillió dollár annyi embernek vette el életét,
43   30|          hűséggel hajtá végre.~Hanem annyi esze volt az inasnak, hogy
44   30|           Amennyi örömet veszték el, annyi fájdalmat nyertem emlékedben.
45   30|           vízmedencéjébe csapott le. Annyi őrült ordítás, jégverés,
46   30|      asszonyok, rémült tébolyodottak annyi dolgot adtak nekik, hogy
47   30|            arcához volt fordulva, de annyi tekintettől sem lett az
48   30|       megrontott; sohasem volt hozzá annyi irgalommal, hogy elárulta
49   32|              Imre herceg lelke előtt annyi fényben ragyogott az, hogy
50   33|         Isten, adj rá áldást.”~Hanem annyi kereskedővér mégis csorgott
51   33|           Kegyednek is elmondta már? Annyi testvért sem ölt biz az,
52   33|            Nem tudom, honnan jön, de annyi bizonyos, hogy azzal a nevetséges
53   33|       váltotta ki. Egyedül én voltam annyi között az egyetlen ember,
54   33|         idegen kézre kerül, ki felel annyi elveszett lélekért?~– Igaza
55   36|     visszatért, vagy azok ráakadtak, annyi bölény szakállát és szarvait
56   37|        jöttem ezekre a gondolatokra, annyi bizonyos, hogy így gondoltam.~
57   37|      megőszült fejem nem gerjesztett annyi bizalmat kegyedben, hogy
58   37|          ember ámította el kegyedet; annyi bizonyos, hogy az kegyednek
59   37|            Én még ma fogok kegyednek annyi ősszeget küldeni, mennyi
60   37|           egész örökkévalóság nekem, annyi ideig nem látni téged, távol