Part

 1    1|      segélyre van szüksége.~Az orvos hirtelen hálóköntöst kapott magára,
 2    1|       kezemet fehér nyakára, s azzal hirtelen összeszorítottam azt. Ő
 3    4|        király, hogy kivel van dolga.~Hirtelen kardot kapott ő is; hanem
 4    4|            híveit maga köré gyűjtve, hirtelen föllépett a nép előtt, s
 5    4|              s most, hogy elaludtak, hirtelen rajtuk rontott, hogy álmukban
 6    4|             előreléptetett, hátulról hirtelen ráhajítá kelevézét.~Ámde
 7    4|             a halálos döfést, Hamlet hirtelen kardot rántva visszakiálta
 8    5|          kelle távoznunk Komáromból. Hirtelen, készületlen kelle mennünk.
 9    5|              fényes táblája közepén, hirtelen támadva és eltűnve. A falevelek
10    6|        királynak egy hatalmas vezére hirtelen fel nem ülteti a nemesi
11    7|               mikor tűzzel álmodott.~Hirtelen azonban egy festményre pillantok,
12    7|           hogy majd agyonütöm, mikor hirtelen valamit látok csillámlani
13   10|              érzék magukat terhelve, hirtelen szétrebbentek előle; ki
14   10|         ellenségek által.~A nemes nő hirtelen elhatározta magát; választása
15   10|         maradt mentségükre.~A grófnő hirtelen megragadta Saint Creux kezét,
16   12|             fejet leütött, azt akkor hirtelen felkapta üstökénél fogva,
17   20|    mindenfélét, amit a bizebán olyan hirtelen felfogott. A szép Saliha
18   21|          célozgatva lőtt, a vőlegény hirtelen felétartva. Egyik sem talált.
19   23|             s mikor a porkoláb jött, hirtelen megragadta, elvette tőle
20   23|       tekintve a felindulókra. Ekkor hirtelen előlépett a San Sol leány,
21   24|          tengerbe veté magát.~Robert hirtelen parancsot adott, hogy menjenek
22   27|         zuhatagot képezve. E patakot hirtelen rakott védgátakkal elzáratá,
23   27|          Robertson, kinek az agyában hirtelen villant meg mostan egy gondolat. –
24   27| keresztülcsapott rajta.~Az egész oly hirtelen jött, hogy a hajósok csak
25   27|         árulva, s fegyvereit ragadva hirtelen a sziget belsejébe menekült;
26   27|              melyen eddig meglapult, hirtelen beleszökött.~Akkor egyszerre
27   27|        elérhette a csónak párkányát, hirtelen megrúgta azt, s abban a
28   27|            alá.~Egy gyakorlott búvár hirtelen utánaugrott, s utolérte,
29   30|           nem lehet, hogy valaki ily hirtelen meghaljon, anélkül, hogy
30   30|              neki.~– Az elsőt!~Azzal hirtelen megfordult, s mint egy szemérmes
31   30|              le. Semmije sem törött. Hirtelen fölszedte magát, s kezdett
32   30|            sokat is álmodott, amidőn hirtelen felébreszté valami, és az
33   30|             melyet amint elolvasott, hirtelen eltitkolhatatlan felindulással
34   33|            vagyok! – viszonzám én rá hirtelen, megfelelő rátartással.~
35   33|             látogatott meg, amidőn a hirtelen előtóduló föld alatti gáz,
36   33|      kezükben levő Davy-lámpát; azok hirtelen menekültek a kijárás felé,
37   33|              gyönyörtől ölelém őt át hirtelen két karommal, és abban a
38   33|        kapusom hangját ismertem fel.~Hirtelen felugrottam, ágyamnál függő
39   33|           magamat egyszerre védenem.~Hirtelen bezártam az első ajtót,
40   33|        padlatkocka, amelyen álltunk, hirtelen felemelkedett velünk. Miként
41   34|              elhagyott, egyszer csak hirtelen keresztülbújt a híd karfája
42   36|            nem bírta emelni; azonban hirtelen kirántá oldaláról széles,
43   36|           közelre várta azt, s akkor hirtelen előkapva tegzét, egy nyilat
44   36|               amit észrevéve Balbus, hirtelen kicsúszott a bölénybőr alól
45   37|           merően nézett maga elé.~Én hirtelen odaborultam vállára, s átfonva
46   37|             csőd alá került, s akkor hirtelen meghalt. Hagyjuk pihenni.
47   37|              szégyenli magát.~Azután hirtelen rendbe szedte magát, megszorította