Part

 1    1|            voltam az egész világgal, s tudtam mindennek örülni, amiben
 2    1|      csipkékkel, s becsuktam a fiókot.~Tudtam, hogy ha én délig nem megyek
 3    1|          megérdemelte. Nem utáltam; el tudtam felejteni. Nem gondoltam
 4    1|         keresni a csomagot, amiről jól tudtam, hogy hol van. Nagy nehezen
 5    5|             puszta ábrándban nyugalmat tudtam volna találni.~– Azt mégsem
 6    5|                erős volt, de hinni nem tudtam azt, amit akarok.~Minket
 7    9|          lisztpépet, egyebet pedig nem tudtam enni, mert még nem volt
 8   11|              mellett a hideg miatt nem tudtam aludni; akkor becsuktak
 9   11|             elvitte, engem is, sohasem tudtam, hogy miért. Ott a hegyek
10   11|            hanem a két első lábamon is tudtam járni. Három darmstadti
11   11|               minden tudományom, hiába tudtam betűkből feleleteket összerakni,
12   11|          feleleteket összerakni, hiába tudtam egy ismerős garast száz
13   11| szentjánoskenyeret megláttam, mindjárt tudtam, hogy meg akarnak enni. –
14   23|                fogok mondani.~– Oh, én tudtam ezt. Hiszen egy év előtt
15   25|              Örrrdög mennykő! Mindjárt tudtam, hogy izé!~Széttekintek,
16   30|                volna véteni… Ezt a nőt tudtam irigyelni.~Malmont arcán
17   33|    zselléremnél?~– No, mert én azt nem tudtam, hogy kegyed ott akar lakni.~–
18   33|                tojást. – Én igazán nem tudtam, hogy e vallomás után mit
19   33|                nem talált, amit én nem tudtam magamnak megmagyarázni.~
20   33|            őrült; hahaha!~Úgy? Ezt nem tudtam.~– Hát az a kapuőr, vagy
21   33|                eledel nélkül? Erre nem tudtam magyarázatot találni.~Kérdezősködtem
22   33|             ért semmit, ilyet magam is tudtam volna kigondolni.~Elővettem
23   33|              hol kacagott? Azt meg nem tudtam magamnak magyarázni. Valahol
24   33|               De egyszer mégis annyira tudtam fokozni ezt az erőtvevő
25   33|                eddig.~– Oh, igenis jól tudtam.~– Eddig nem volt őrült
26   33|          kétségbe volt esve; én el nem tudtam találni, mi lelte. Hogy
27   36|           Akkor én egyedül voltam, nem tudtam jól szívedhez szólni. Most
28   37|           látszott, s én még akkor nem tudtam, hogy ez mind hamis is lehet.~
29   37|       végtelenül szerettem, s magam is tudtam zongorán játszani belőle.~
30   37|                sem szekrényeimet, mert tudtam, hogy valahányszor hazamegyek,
31   37|              szemeiben, amit akkor nem tudtam magamnak kimagyarázni, mert
32   37|         magamnak kimagyarázni, mert ha tudtam volna, nem engedém magamat
33   37|         alapjául szolgáló összeget.~De tudtam is takarékos lenni. Egyszerű
34   37|            vannak öltözve? Mindenkinek tudtam a nevét, s egész este hátat
35   37|            hírét sem hallottam. Annyit tudtam angolul akkor is, hogy a
36   37|             hogy a levél tartalmát meg tudtam érteni; az elején bocsánatot
37   37|      gondolkoztam rajta, annál kevésbé tudtam tisztába jönni vele. Egyet
38   37|          voltam nőhöz hűtlen, mert nem tudtam nőt szeretni, örökké az
39   37|              ismeretlen ismert kéztől. Tudtam, hogy vigasztalni fog. Így
40   37|                gúnyolt ki, nem azt. El tudtam volna magamat vetni, ha
41   37|     elköltöttem; dicsért érte, hogy ki tudtam annyival jönni három hónap
42   37|            mint akit a hideg lel. Alig tudtam szavára valamit válaszolni.~
43   37|              érzett.~Én még mindig nem tudtam neki egy szót is válaszolni;
44   37|            nehéz szót, amit tegnap nem tudtam kimondani: ezt a rövid kis