Part

 1    3|         tért a családokba vissza.~Mindenki vérig volt már sértve azok
 2    3|          lovagi büszkeség; futott mindenki az udvar közeléből; kit
 3    4|       lesz: Shakespeare.~A drámát mindenki ismeri, s ki ne óhajtaná
 4    4|   kakasfejen”, volt rá a felelet.~Mindenki átlátta és megnyugodott
 5    4|        ott lenni.~Ebéd után, hogy mindenki a mellékszobákba távozott,
 6    4|          felbontá a küldeményt, s mindenki bámulatára azt olvasá ki
 7   11|           ismeretes idióma, arról mindenki meg lehet győződve, aki
 8   12|         példás jó barátok voltak.~Mindenki elismeré róluk, hogy elválhatatlanok,
 9   13|        János uramnak; háta mögött mindenki úgy hívja, hogy Sus; minden
10   14|         ajkait végigdörzsölgetni.~Mindenki figyelmesen leste, visszatartott
11   14|         lőtt a célba mindig, hogy mindenki tapsolt neki; legjobban
12   20|           úr minden felett.)~Erre mindenki leborult arcra és úgy maradt
13   21|  lyon-királya a jó társaságoknak; mindenki iparkodott ismeretsége után,
14   21|          is képtelenség volt.~Azt mindenki tudta jól, hogy a volt huszár
15   23|        egy leányban egyesült!” És mindenki új erőt talált annak sugárzó
16   23|    katonás üdvözlet után megállt.~Mindenki várta, hogy beszéljen.~–
17   23|         fogadták őt semmi zajjal; mindenki várta, hogy mit fog mondani.~–
18   23|        felnyílt egy rejtekajtó, s mindenki megdöbbenésére, belépett
19   23|       Mély figyelemmel hallgatott mindenki.~– Az én leányom ő… – suttogá
20   23|           Minden arc sápadt volt, mindenki azt érzé, hogy e szavaknál
21   27|      elvesszenek.~Harmadnap örült mindenki, hogy a keresett araucani
22   27|       bank számára; vedd el tőle.~Mindenki hahotával nevetett ez ötletre;
23   27|          legnagyobb pontossággal. Mindenki bámulta: mennyi erő, mennyi
24   27|          egyik úgy, mint a másik.~Mindenki horkolt már, az idő éjfél
25   27|           szigeten.~Ez indítványt mindenki helyesnek találta. Ha a
26   27|    rémordítás hangzott a hajóról, mindenki látta, hogy a víz alatt
27   28| társalgási teremben, s igyekezett mindenki megérdemelni a világ jóakaratát.
28   28|           a szemeit behunyja, már mindenki arról beszélt, milyen különösen
29   30|         elzárva a titokteljes nő, mindenki meggyőződhetik felőle, szép
30   30|          más terembe tanácskozni. Mindenki feszülten várta, mi végzéssel
31   30|         elnöknek csöngetni többé, mindenki elcsöndesült magától; a
32   30|    bántalmas borzadály futotta át mindenki szívét, midőn e szomorú
33   30|     ülőhelyére, s rémülten rebegé mindenki hallatára:~– Másodszor is
34   31|     húznák, hátul űznék. Felvette mindenki az új ruháját, feltette
35   31|      targallyat keresett a tűzre, mindenki commoditásba tette magát,
36   35|           én? Micsoda „haza”. Itt mindenki itthon van, itt senki sem
37   36|        állnak élelmiszereink: ezt mindenki ismeri. E pincéből egy szűk
38   36|            Tetrix mondá halkan:~– Mindenki rád néz. Arcod el ne árulja,
39   37|       teljesületlen maradt volna, mindenki alkalmazta magát szeszélyeimhez,
40   37|          el nem vesztenék belőle; mindenki remekül énekel, s az utolsó
41   37|        fordíták haldokló arcát, s mindenki ráismert benne – nagybátyámra…~      ~