Part

 1    4|         bámulást színlelve.~– Nagy bizony, de az is sonka legyen ám,
 2    7|   megtanulni e keresztyéni erényt. Bizony pedig az öreg úr nem volt
 3    9|         tetszik engemet ismerni?~– Bizony… De bizony… Bizony nincs
 4    9|      engemet ismerni?~– Bizony… De bizony… Bizony nincs szerencsém.~–
 5    9|      ismerni?~– Bizony… De bizony… Bizony nincs szerencsém.~– No,
 6    9|              Ugyan ne mondja!~– De bizony Isten, úgy volt. Volt nekem
 7    9|          legyen gondom magamra; de bizony sokszor, ha elfáradt a hátam
 8   13|           Nagy Jánosnak hívták, ez bizony nem nehéz név, könnyen megtanulhatja
 9   13| megvirgázza. Hát az ilyen helyekre bizony csak az olyan qualifikált
10   13|          ebben a Bergengóciában?~Ő bizony azért is fog sertést hizlalni,
11   13|          hordja faluról falura.~Ez bizony elég hasznos munkálkodás.
12   14|        csakhogy megjöttél, Muhzin, bizony azt hittem, hogy oda fogsz
13   14|     szörnyűképpen elbámulva.~– Meg bizony; mégpedig tenálad vannak –
14   19|        annál inkább akarja. Hogy ő bizony lóhalálában nem akar sietni.
15   19|      valami mezei ritmust, amit én bizony nem tanultam el tőle.~–
16   21|      rövidlátó, azt mondta, hogy ő bizony verekedni csak tollal szeret;
17   27|            hölgy válaszolt neki.~– Bizony, barátom – szólt neki nevetve
18   27|          folytatá Williams –, mert bizony mondom, mi ketten, akik
19   30|         módosíták, hogy az asszony bizony nem rút, hanem – iszonyú
20   30|      menyecske! Ön reklamálni jön? Bizony mondom, hogy későn, nagyon
21   30|         sértenie kellett Olivát.~– Bizony, édes asszonyság, ez egy
22   31|            hogy mi kijöttünk.~– De bizony vendégeket vár ki a hegyre.~–
23   31|           kiskutya sehol sincs; az bizony kihúzta a fejét a madzagból,
24   31|        akkor hazafordultak szépen. Bizony húsz esztendő alatt sokat
25   33|       kegyed ott akar lakni.~– Tán bizony kísértetek járnak abban
26   33|           a másvilágról visszajön, bizony nemigen.~Én tehát néhány
27   33|        nevetésére, igen jó fiú. Ez bizony egy kissé mágnásnak való
28   33|          Megmondta neki őszintén: „bizony rossz ez, édes úr, nem érdemes
29   33|    eltakartam magamat előle: engem bizony ne csúfoljon.~Akkor meg
30   33|    rejtélyének megfejtését is.~Azt bizony nem tudom, mi rendszert
31   33|          nagyon kapott rajta.~– De bizony nagyon jó lenne, könyörgöm
32   33|       eldicsekszik vele, hogy igen bizony, kikapta már a magáét; a
33   33|      kellett visszatérnem, hogy én bizony most sem vagyok ébren, ez
34   33|     őrültekkel lakni egy házban.~– Bizony mondom, hogy nekem sem lett
35   35|           Corbiáné ez a ház?~– Nem bizony; hanem madame Mouilletnéé.~–
36   36|           jöjj rám, hadisten, mert bizony megharcolok veled.~Alig
37   37|           Oh, kedves Jenny, afelől bizony lehetne kegyed akár szép,
38   37|          volna csak kegyed gazdag, bizony nem is törődnék vele.~–
39   37|       vagyok? – kérdém elámulva.~– Bizony, ha az nem volna, ne is