Part

 501   23|                 fel onnan. – Annyira meg volt hatva, hogy nem tudott neki
 502   23|               Dona Laurenzia arca lángba volt borulva, midőn fölkelt,
 503   23|           odakinn lenni nagyobb borzalom volt, mint idebenn. Egy nagy
 504   23|                 idebenn. Egy nagy börtön volt az egész ország, melyben
 505   23|             gyilkolák le, kik előtt elég volt egész családokat tömlöcre
 506   23|                  vettetni, ha azokról az volt a hír, hogy becsületes emberek.
 507   23|              tizenegyszáz ártatlan lakos volt összefogva puszta gyanú
 508   23|                sajátságos nyilatkozmánya volt, hogy az emberek erre elkezdtek
 509   23|                  ország a kétségbeesésbe volt űzve, akkor egy ördögi gondolat
 510   23|                  tovább.~– S még itt nem volt vége az éjszakának; még
 511   23|            feketébb lenni a balsors; nem volt már rendezett hadseregünk,
 512   23|              felét. Végre, midőn már nem volt mit enni a városban többé,
 513   23|            holttestekkel tele. Minden el volt már veszítve, csak Venezuela
 514   23|                  bízni tudott, midőn nem volt többé kiben; hogy védte
 515   23|                 rejtve van a harcos, nem volt jó megjelenni a spanyol
 516   23|            barátom Paez is olyan együgyű volt, hogy hitt neki. Látjátok,
 517   23|          berkeikből a bátor Llanerok; ez volt az első csapat, mely újrakezdte
 518   23|               mely sohasem adta azt fel, volt Venezuela népe. E kettő
 519   23|                 ifjú, kinek tréfás munka volt láncokat tördelni össze,
 520   23|                  szerény; csak egy ember volt, kinek hangját nem lehetett
 521   23|              vezetői Venezuelában.~Jelen volt Bolivár, a szabadító, hű
 522   23|                  Az öreg don Esteban nem volt jó kedvében. Az első diadal
 523   23|                  bajotok lesz vele, mint volt a spanyollal.~– Ej – szólt
 524   23|             katonaságnál őszült meg; nem volt fogalma felőle, hogy a vezér
 525   23|             kerek köpenye tenyérnyire ki volt hímezve skofiummal. El kelle
 526   23|                 az a kerek medaillon sem volt mellén, melyet a caracasi
 527   23|                volna kikötnie, mely tele volt spanyolokkal, átvitorlázott
 528   23|              Mikor Venezuela körös-körül volt véve ellenséggel, csak egy
 529   23|             ellenséggel, csak egy jelszó volt az ostromlott sáncokon: „
 530   23|                   És ez a vezényszó elég volt az egész ütközetre, az ellenség
 531   23|                 kezét szorítod; ennek az volt mondva, hogy csapatjával
 532   23|               kezet szorítani vele, s el volt fogódva, midőn néhány szót
 533   23|             fogott Bolivárral. Laurenzia volt vőlegénye az újjal.~– Most
 534   23|                 korlátlan úr iránt. Első volt Paez, ki azt tevé; a roppant
 535   23|                  Az év lefolyt. Hosszabb volt, mint a többi; hosszabb,
 536   23|                nevet.~Csak az utolsó nap volt még hátra az évből, az a
 537   23|                  diktátori pompás mezébe volt öltözve, mellén a gyémántos
 538   23|            mérsékelten.~– Ez alku árulás volt!~Bolivár elsápadt és elnémult
 539   23|           gúnnyal, miután különös gondja volt mindig arra, hogy Gideont
 540   23|                távozzék!”~Bolivár sápadt volt, mint a halál. Ez válságos
 541   23|              halál. Ez válságos pillanat volt ránézve.~– Vagy azt akarja
 542   23|                Néhány perc alatt végezve volt a munka. Paez odalépett
 543   23|                munkát.~Minden arc sápadt volt, mindenki azt érzé, hogy
 544   23|             legnagyobb fény közepette is volt; dona Laurenziáé.~Azt mondák: „
 545   23|                   pedig akkor is fejemen volt a korona.~– Oh, én nem tudom
 546   23|               forrón szeretlek. Férj nem volt boldogabb asszony szerelme
 547   23|                  parkra nyílt, ott sötét volt minden és nesztelen.~A hölgy
 548   23|                  imádkozni.~Az pedig nem volt Bolivár, hanem Laurenzia.~
 549   23|              arcát. – Ez a lövés teneked volt szánva, én fogtam fel azt.
 550   24|               harmadik pedig Görögország volt. Csak egy tenger választja
 551   24|                még?~Pedig szinte kezében volt már az a szép ország második
 552   24|            barátságom, sem viszályom nem volt nagy urakkal soha; és mégis
 553   24|              életéért, s ő maga is jelen volt az imán, s a pápa előtt
 554   24|                   Az utolsó szó pedig az volt: és akkor midőn elfoglaltam
 555   24|          alvezére is vele ment, az egyik volt elsőszülött fia, Bohemund,
 556   24|              kulcsa.~Hanem e kapu jól be volt zárva előtte. Albánok és
 557   24|                kalabriak közül, ha ugyan volt, aki eltemesse őket, míg
 558   24|            szolgálatot, hanem ezúttal el volt zárva az útja még a visszatérhetéstől
 559   24|            tábora közepén.~És a harc sem volt igazságos, melyet kezdett;
 560   24|                  hidat, mely háta mögött volt, senki még csak ne is gondolhasson
 561   24|                 csodálva.~E leányka neve volt Violanta.~A fiatal rabnő
 562   24|            nevezte őt el, s híre nagyobb volt, mint a mai kor énekesnőié,
 563   24|          byzanczi udvarnak bizonyára nem volt. Ismerte-e Guiscard a klasszikus
 564   24|            Violanta az ál-Michael leánya volt.~
 565   24|                  hang, mind az arc olyan volt, mint az angyaloké az égben.~
 566   24|           magában.~Hiszen olyan ártatlan volt még, hogy félni sem tudott
 567   24|        mozdulatát Robertnek; egyik Gaita volt, a szerelemféltő asszony,
 568   24|              vágyik azt leszakítani; nem volt ez érzésben semmi földi
 569   24|                 Guiscardnak oly két hőse volt ott, aki elszánta magát
 570   24|                 napon, hogy leghűbb híve volt a fejedelemnek.~Csak e szóért: „
 571   24|                   Guiscard szemeinek nem volt ez órában könnye. Nyolcszáz
 572   24|                 ellen.~Egy perc alatt el volt döntve az ütközet; az a
 573   24|            öldöklők között; tűzsarkantyú volt lelkében az a gondolat,
 574   24|               Íme az álcár szerencsésebb volt Guiscardnál, mert ő rátalált
 575   24|              Néhány nap múlva Durazzo el volt foglalva.~
 576   25|                  magamat, az a feleségem volt, ki a folyosóról akkor került
 577   25|           porolópálca akkor is a kezében volt.~Azt gondoltam, rám akar
 578   26|         tekintetében valami halálra váló volt. Ez igazán meg akar halni.~
 579   27|             kaland; az idő éppen kedvező volt hasonló regények alkotására;
 580   27|                 kapott.~Robertson fiatal volt, eleven képzelődésű, heves,
 581   27|                 hol a rablókat elfogták, volt egy szép terebély kenyérfa,
 582   27|               Conceptione-öböl közelében volt egy puszta, lakatlan sziget,
 583   27|              hajón.~Mikor a sík tengeren volt a hajó, összeszövetkezett
 584   27|              társai lógnak.~A tervet nem volt nehéz kivinni; egy éjszaka
 585   27|               egész legénység között nem volt egy, aki értett volna mesterségéhez;
 586   27|               átlátta, hogy az bohó álom volt csak, amit a Mocha-szigeti
 587   27|                  ami annyival jellemzőbb volt ránézve, mert protestánsnak
 588   27|              ránézve, mert protestánsnak volt nevelve, s az egész spanyol
 589   27|                   Pedig az nem őrangyala volt.~A tengerész elámultan várta
 590   27|             annak tárgya egy olyan hölgy volt, ki már a világtól bezárt
 591   27|                alvó hajósra, aki azelőtt volt; ez most inkább, még mikor
 592   27|                  inkább, még mikor ébren volt is álmodozott, s a tengerész
 593   27|                 Limába ért, s első dolga volt a templomba menni, a prádon
 594   27|                  inkább földi szépségnek volt mondható, a szűzi fehér
 595   27|                attól mégis oly különböző volt, midőn valaki hátulról vállára
 596   27|             szeretett, sőt, kissé nem is volt iránta tisztában, hogy ez
 597   27|               minden lehet.~Robertson le volt rántva egéből, még most
 598   27|            szerelmét. Őrült, ádáz beszéd volt az, nem méltó férfi szájába;
 599   27|                  Robertson teljes lázban volt, midőn donna Tereza lakát
 600   27|              Bolivár személyes ellensége volt, pedig e kitüntetés egyedül
 601   27|              Pedig Robertson ilyen őrült volt.~Elvitte magával Williamst
 602   27|                kapitány, Ingres is jelen volt, az is kacagott ez enyelgésen.~
 603   27|                  az angol bankban.~Sötét volt – nem kellett senkinek azon
 604   27| Hajóslegénységének egy része a födözeten volt s Robertson kalózaival barátkozott.
 605   27|              leend belőle.~Ingresnek nem volt mit tennie, mint néhány
 606   27|                  varázsütésre birtokában volt; láthatá a felnyitott tonnákat,
 607   27|           roppant kincs még csak részben volt az övé. Ötven martalóc,
 608   27|               este, mert Robertsonnál el volt határozva, hogy azt egyedül
 609   27|          szívének legtitkosabb gondolata volt kitalálva.~– Ti attól féltek,
 610   27|               meg és hagyjon itt!~Könnyű volt a nagylelkűt játszani Robertsonnak;
 611   27|                  és asszonyságok, könnyű volt velük az alku. Egy bicsakért,
 612   27|             töltötte. Csak egy pár hordó volt még hátra, még azzal vesződtek
 613   27|                  öbölből.~Egy puskalövés volt az előre meghatározott jel,
 614   27|  dereglyepárkányról, éppen apró golyókra volt töltve, s azok éppen az
 615   27|         megtámadottakat.~Robertson bátor volt és vitéz. Tíz ember volt
 616   27|                 volt és vitéz. Tíz ember volt vele a dereglyénél, tizenöt
 617   27|                  akkor is nagyobb gondja volt arra, hogy Georgessal és
 618   27|                   menekülniük lehetetlen volt. A dereglye végre a hullámon
 619   27|                mellett a vízből Georgesé volt. Georges gyakorlott búvár
 620   27|                 Georges gyakorlott búvár volt, a vad viadal kezdetén rögtön
 621   27|              Saypan-sziget valóban olyan volt, amilyennek ő leírta; kívül
 622   27|             másik valami nagyon keveset; volt aki meg tudott lábán állani,
 623   27|                   ha kétfelől fogták, és volt közöttük négy, aki egészen
 624   27|                  négy, aki egészen józan volt.~Robertson jól tudta, hogy
 625   27|             Azonban ő minden percben ura volt rettentő gondolatainak.
 626   27|               nem lesz. Mindenkinek tele volt ez órában a keze dologgal;
 627   27|                  kormányos is holtrészeg volt, ahelyett maga Robertson
 628   27|             horgonyok; a legénység agyon volt fáradva a sietős, hevenyészett
 629   27|               spanyol gályát.~Egy párnak volt a nagy fáradtságtól és mámoros
 630   27|                  természetesen csak mese volt, ami húsz ember életébe
 631   27|                vissza ismét Saypanra. Az volt most a főkérdés, miképp
 632   27|                 elzáratá, s mikor az fel volt szorítva medréből, a sok
 633   27|           hordókat egymás után. Mikor el volt helyezve minden szépen (
 634   27|               dollár!~Most már jó helyen volt az egész kincs, most már
 635   27|             közös zsákmány biztos helyre volt letéve, mintha záros vasajtó
 636   27|                  is kidűlt a sorból; nem volt szükség Robertsont éber
 637   27|                   Ami élelmiszer és ital volt a hajón, azt átrakták a
 638   27|              nélkül, az az egy pedig meg volt tébolyodva, az is maradt
 639   27|                 tudta meg senki, hogy ki volt a gyilkos.~Robertson most
 640   27|                sokan Limában, s bizonyos volt felőle, hogy az az ő szép
 641   27|                Donna Tereza kacagott; ez volt válasza a kérdésre.~Robertson
 642   27|            minthogy több kivert pénz nem volt aközött. Most tehát első
 643   27|                Most tehát első dolguk az volt, hogy egy rio de janeirói
 644   27|     fölszerelésekre; mikor minden készen volt, akkor a kereskedő megszökött
 645   27|         megmaradt néhány ezer dollár nem volt elég, hogy hajót vegyenek
 646   27|             folyamodniuk. Éppen egy hajó volt a kikötőben, mely fegyenceket
 647   27|               dollár tulajdonosainak nem volt annyi képességük, hogy egy
 648   27|                  különben elég halzsíros volt, látszott valami nyoma az
 649   27|     Saypan-sziget mellett, s ő kénytelen volt azt a tengernek és viharnak
 650   27|               martalékul hagyni; azonban volt a hajóján ötven hordó ezüst,
 651   27|                ötszáz dollár is sok pénz volt már; be sok tengeri kutyáról
 652   27|              mert biz az silány kis hajó volt; fogadott még két bennszülött
 653   27|                cél felé, egész nap azzal volt bajuk, hogy a támadt hibákat
 654   27|                 a födözeten. Olyan hőség volt, hogy a födözet alatt nem
 655   27|                alatt a térkép és delejtű volt leszegezve, s elkezdte keresgetni
 656   27|              duzzad.~Williams helye üres volt. Távol, a hab morajából
 657   27|                 irányának fordultak. Itt volt az utolsó állomás.~A kis
 658   27|                  melyben átkozott kincse volt eltemetve. Egyedül volt
 659   27|                  volt eltemetve. Egyedül volt hozzá, senki sem osztozott
 660   27|                 kis cetvadász ügyes úszó volt; elérte a Tinián-sziget
 661   27|         veszélyes ember száját, ki képes volt őt még bilincseiben is megrontani.~
 662   27|           oldalára, ott lesz a hely.~Ott volt egy öböl, melyet korábbi
 663   28|                   mert egy kisleányuk is volt.~A férj szelíd kis alacsony
 664   28|              szelíd kis alacsony emberke volt, sima szőke hajat viselt
 665   28|                  kisleány milyen kicsiny volt azután.~A kis emberpár más
 666   28|             egészen idegen és ismeretlen volt a városban.~No, de lehet
 667   28|         tanította otthon.~Ez már elég ok volt arra, hogy a világ beléjük
 668   28|        hivatalánál fogva mégis kénytelen volt emberekkel összejönni, azok
 669   28|                ne tegyük – mással.~Jó is volt úgy: a kis férj elvonult
 670   28|              vétkes.~A férjecske szigorú volt; kegyetlen, kemény szívű
 671   28|             ővele tréfálni nem tanácsos, volt az ágya fejénél egy kis
 672   28|      asszonykának, hogy ő soha, soha nem volt kicsi férjéhez hűtlen.~Milyen
 673   28|               arra, hogy hozzá mindig hű volt.~És azután megint nem mentek
 674   28|                 nyeldesett el.~*~Egyedül volt már a kis férj, nem volt
 675   28|                 volt már a kis férj, nem volt kinek elmondani: mit beszél
 676   28|              előtt, ami sírnak is kisebb volt, mint más nagy emberé, s
 677   28|             emberé, s amin még ideje sem volt megéledni a pázsitnak. Rajtakapták
 678   28|                 milyen furcsa kis család volt az, milyen csodálatos volt
 679   28|               volt az, milyen csodálatos volt életük, csodálatos a haláluk…~
 680   29|           Zsilipy Péter szegény köznemes volt Mária Theresia idejében;
 681   29|                hét szilvafa, jobban tele volt már pörrel és adóssággal,
 682   29|             diákszótárból egy igének sem volt birtokában, még csak ennek
 683   29|              exequálni akarta; már arról volt szó, hogy becsukják, amidőn
 684   29|                 tud-e ülni a lovon? Ökle volt Zsilipy Péternek jó; bizonyságait
 685   29|             ugarban, s aztán idehaza nem volt neki mit veszteni, ha elmegy,
 686   29|            feleséget, pedig most már ősz volt a bajusza.~De az új gróftól
 687   29|         birtokához illő fényben ragyogni volt az ő óhajtása. Ott építtetett
 688   29|                  megelőzni, s bár ha ősz volt is a bajusza, de azért különb
 689   29|                   de azért különb legény volt minden tekintetben sok minorennis
 690   29|             úrfinál. Csupán egy nagy baj volt közöttük, az, hogy gróf
 691   29|              kisfiúnak gymnastikai órája volt s a grófné toilletjét végzé,
 692   29|                  igen alkalmas tanítvány volt; oly szépen tudta hegyezni
 693   29|                is semminemű sejtelme nem volt arról, hogy mire való az
 694   29|                  azt kigondolta; szabály volt, hogy egy szót sem szabad
 695   29|                   Erre meg már éppen nem volt készen a professzor. A gróf
 696   29|               álomképnek, melyből szabad volt neki fel nem ébredni többet.
 697   29|              kétezer aranyat, hiszen meg volt érdemelve.~Hanem azért vitte
 698   30|                  akkor csak egy vélemény volt felőle: az, hogy ez a nő
 699   30|                   hogy ez a nő csodaszép volt!~Olyan szép, hogy még a
 700   30|                   csupa fehér márványból volt az egész fala, arany kacskaringókkal,
 701   30|             rácsajtóval, s azután megint volt mit beszélni a város népének
 702   30|              hírszellő, hogy ez a nő meg volt mérgezve férje által…~És
 703   30|                És a hírnek ezúttal igaza volt. Marquis Malmont megmérgezte
 704   30|                az a különös foglalkozása volt, hogy szokatlan hatású mérgeket
 705   30|                  alatt egy sajátságos nő volt a divat királynéja.~Tudjuk
 706   30|                 a Delmaure név nem apjáé volt, hanem anyjáé. Abban pedig
 707   30|                   Delmaure Camilla, alig volt több tizenhat évesnél, midőn
 708   30|                  kapnak.~Igen szép leány volt, előkelő család, gazdag
 709   30|                mind legforróbb óhajtásuk volt egymást a hölgy kegyében
 710   30|                  apa nagyon büszke ember volt, kinek sok haszontalanságon
 711   30|                amikben kevélységét veté, volt egy leghaszontalanabb tárgya,
 712   30|                 akar; hiszen csak leánya volt, s a leány nem számít a
 713   30|                  szeretett, tehát boldog volt; szeretőjével elszökött,
 714   30|            özvegyasszonyt. Ez a hír való volt. A sértett nőben fölébredt
 715   30|                házasság csak alakoskodás volt; a lelkész, ki őket összeadta,
 716   30|                   ki őket összeadta, nem volt egyéb, mint a csábító egyik
 717   30|                  alávalóság olyan jól el volt már sepergetve az útból,
 718   30|                 könyv is és miféle könyv volt, amibe házasságuk napján
 719   30|                 szatócs-számviteli könyv volt az is, amit a zsibvásáron
 720   30|                  öreg Delmaure kénytelen volt folyamodni a kormányhoz
 721   30|                 hisz szegény asszony nem volt kinek panaszkodjék kívüle.~
 722   30|                iránt semmi kilátásuk nem volt; az öreg Delmaure végrendeletet
 723   30|                 Estére roppant tűzijáték volt a repertoiron. A báró saját
 724   30|                 A meglepetés igazán nagy volt, a napok és tűzkerekek szikrát
 725   30|                  tűzijáték kissé rosszul volt arrangeolva, hanem azért
 726   30|           birtokosának. Ki tegnap koldus volt, s a halál nemeiben válogatott,
 727   30|                üldözőik voltak.~De hátra volt még utolsó bűnhődése a könnyenhívő
 728   30|            bűnhődése: a halál. Oliva ott volt ágya mellett, midőn haldoklott.~
 729   30|               mely rózsával és jázminnal volt teleültetve; ott egy sima,
 730   30|           nincsen neve. Az apja gazember volt, az anyja szerencsétlen;
 731   30|             tudja, hogy az apja gazember volt, az anyja szerencsétlen.~
 732   30|                 mind kárba veszett dolog volt: epedezés, levélfirkálás,
 733   30|             Onnan ismerte, hogy éppen ez volt azon tanúk egyike, akik
 734   30|                az végbement.~Ez az ember volt Malmont marquis.~A marquis
 735   30|                  e nő, már akkor az késő volt rá nézve.~Talán ha elébb
 736   30|                 Ő minden szerepre készen volt. Ha e nő valóban az a démon,
 737   30|             magáéval.~A terv kezdete nem volt nehéz; az ember csak egy
 738   30|          elfogadták. Az úrnő igen kegyes volt, nem mutatott régi haragot
 739   30|              Ebben pedig egy kis akadály volt a marquis előtt; neki neje
 740   30|                 marquis előtt; neki neje volt. Mégpedig fiatal neje, akit
 741   30|                  el, szegény polgárleány volt, kit nem tudott más áron
 742   30|                 férjét, s mindig szomorú volt előtte. Ez a legjobb ok
 743   30|       elidegenüljön.~A nőnek más ideálja volt; egy leánykori fiatal ismerős,
 744   30|                 is leveleztek egymással. Volt egy közbenjárójuk: Amália
 745   30|                  végre.~Hanem annyi esze volt az inasnak, hogy minden
 746   30|            ellenőrködés pedig lehetetlen volt, mert a szeretők sohasem
 747   30|              jámbor cseléd azután, mikor volt vagy tizenkét levele egy
 748   30|                 mikor e leveleket kapta. Volt neki legalább min mulatni
 749   30|              levelet Ardenttól. Abban ez volt: „Elveszett mennyországom!
 750   30|             nálam?~A másik levél a nőtől volt. Ebben még szebb dolgokat
 751   30|               mind a nevetés, lehetetlen volt őt még annál jobban nem
 752   30|                   pedig a marquis gazdag volt, fényes nevű és szép férfi.~–
 753   30|             célzás zavarba. Régen készen volt rá.~– Elismerem, hogy végtelen
 754   30|                  ellenfelét, s kénytelen volt futni a törvény keze elől.
 755   30|                férj egészen a nő kezében volt. Mennyi aggodalmat, mennyi
 756   30|                   és mégis milyen boldog volt. Valahányszor férjével találkozott,
 757   30|              szédülést érzett, kénytelen volt karszéke támlájába fogózni;
 758   30|              miket visszaszerezni gondom volt; ha megnevezném magát az
 759   30|               neki által, melyben valami volt, aminél drágább nászajándékot
 760   30|              boldog házaspárt, míg jelen volt, s megszólíták, mikor egymás
 761   30|               szabad. Mikor aztán készen volt a delnő, azt mondá komornájának:~–
 762   30|            vőlegényi hálóterem sírbolttá volt alakítva.~Fehér és fekete
 763   30|            koporsó, melynek fedele félre volt hajtva s a fehér selyem
 764   30|            virágfüzérrel koszorúzva.~Így volt öltözve marquis Malmont
 765   30|                  koporsóban feküdt; s ez volt a menyasszonyi pongyola,
 766   30|           Kinyitottam én.~A férfinak nem volt ereje kezét kiszakítani
 767   30|             kezéből, reszketett, erőtlen volt.~– Lassan felnyílt a nehéz
 768   30|            kegyetlenül:~– A koporsón nem volt a födele.~– Isten! – sikoltá
 769   30|                     Valóban ez is az övé volt.~Malmont ijedten ejté azt
 770   30|                    A szemfödél alatt nem volt senki. Távol onnan, egy
 771   30|                halottan. – Ez az öltözet volt rajta. – Marquis Malmont,
 772   30|                Malmontnak elbeszélt, nem volt mesénél egyéb.~Nem járt
 773   30|               halvány arcot, olyan nehéz volt elhinni neki, hogy ez már
 774   30|               oly elevenek.~Ardent orvos volt. A tudományok hatalma kimeríthetetlen.~
 775   30|             életre hozni. Mind hasztalan volt. Nem mozdult az meg, nem
 776   30|              föltekintett. A halott keze volt az, mely az ágyról lenyúlt
 777   30|      hajlékonysága; de a lélek még távol volt, az még tán nem hallotta
 778   30|                   ki oly hiú, oly merész volt a világ előtt, ki hideg
 779   30|              máskor, a gyávaságig szelíd volt úrnője közelében, s ha az
 780   30|                felkiáltásait. Csak Oliva volt az, aki ezt ki tudta állni.
 781   30|               megrezzenté, az egy arckép volt, megholt nejének arcképe,
 782   30|            Szajna partjára; de ahhoz nem volt bátorsága; végigsietett
 783   30|                lenézegetett a vízbe. Nem volt bátorsága a korláton keresztülugrani.~
 784   30|           rendőrfőnök személyes ismerőse volt Malmontnak, ki már régóta
 785   30|         Malmontnak, ki már régóta tudója volt sok apró részletnek a marquis
 786   30|                  börtönben.~Az pedig nem volt a börtön, hanem a Bicétre,
 787   30|          tanulmányozza.~…A marquis-ra ki volt mondva, hogy ott haljon
 788   30|          árnyékos lélekjárta órákban nem volt hatalma többé lelke rémei
 789   30|            amerre a zivatar húzódott: ez volt az ő természetes védője,
 790   30|                  jő őt üldözni. Ádáz óra volt az, s annak magának is őrültnek
 791   30|              Valami szép kis mulató erdő volt az, Párizstól kétórányira;
 792   30|                  Ez éppen arra való hely volt, hogy Malmont éjszakai tanyául
 793   30|              Körül minden mező, liget le volt tarolva; volt az embereknek
 794   30|                   liget le volt tarolva; volt az embereknek egyéb gondjuk,
 795   30|                  aludt, nem is arra való volt neki ez az éjszaka, hanem
 796   30|               alatt. A gyümölcs félérett volt már, s ő elég éhes, hogy
 797   30|               erdő, sem hegyszakadék nem volt, ahol elrejthesse magát,
 798   30|            azután célt ért.~Reggelre ott volt az issodunei temetőben.~
 799   30|                 issodunei temetőben.~Ott volt azon sírbolt előtt, melybe
 800   30|                  neki ez a gondolat; hiú volt rá.~A nap szépen feljött,
 801   30|              ember örült akkor. Vasárnap volt; szegény városi nép ilyenkor
 802   30|                  és az még csodálatosabb volt minden álomnál.~Ami felébreszté,
 803   30|         felébreszté, az egy ismerős hang volt; hang, amitől egész idegzete
 804   30|                  szomorú, hervatag virág volt, ez pedig egy vidám, piros,
 805   30|            sírkőhöz, s elolvasta, ami rá volt írva.~„Itt nyugszik Lizardin
 806   30|                Féltelek; merész szeszély volt tőled idejönni.~– Ah! Ah!
 807   30|              angyalokkal, csak egy ördög volt benne, és az nem árthat
 808   30|            vannak: ilyen bolond jó ötlet volt tőlem annak a fölfedezése,
 809   30|                  olyan lényeges akadálya volt, mely azt semmissé teszi.
 810   30|                ismét visszarohanhat, ott volt Issoduneban Oliva.~Legelső
 811   30|                Olyasvalami, ami ön anyja volt önnek atyjára nézve.~– Nyomorult!
 812   30|              futott el onnan. Magánkívül volt. Mesének kellett hinnie
 813   30|                meghalva. A nőnek azonban volt egy régi híve, aki éjszaka
 814   30|                   és az csak tetszhalott volt, ki a természet különös
 815   30|                tudja, hogy e téveszme az volt, hogy ő megölte nejét. Erre
 816   30|                  A prefét udvarias ember volt, a szép előkelő cliensnő
 817   30|               minden látcső az ő arcához volt fordulva, de annyi tekintettől
 818   30|                 pirosabb: olyan halovány volt, mint a márvány. Tekintete
 819   30|                   elmondá, milyen boldog volt, midőn az övé lett. És most
 820   30|            világosságtól; és ő készen is volt igen furfangos, igen mulatságos
 821   30|            megalázni kívánta, de íme nem volt rá alkalom; Oliva hallgatott,
 822   30|               helyéből. Szólni akar. Nem volt szükség az elnöknek csöngetni
 823   30|                   Ez váratlan ellenvetés volt. Ez csakugyan olyan kő volt,
 824   30|              volt. Ez csakugyan olyan kő volt, amit fel kellett emelni.~–
 825   30|           közepette egy őrjöngő sikoltás volt hallható, mely a lelkeken
 826   30|          lelkeken járt keresztül; Ardent volt az; odaszökött kedvese koporsójához,
 827   30|           szerencsétlen tébolyodottakkal volt dolgunk – máskor legyenek
 828   30|                Ennek a másiknak pedig az volt, hogy feltámasztotta őt –
 829   30|            őrültnek tarták; pedig az nem volt őrültség rajta, hanem iszonyúbb
 830   30|                 a világ előtt.~Egy levél volt az, melyet Oliva amaz esküdtszéki
 831   30|            levelet Amália írta hozzá, ez volt benne:~„Asszonyom! Ön ismeri
 832   30|                  pedig Malmont tulajdona volt és azt neki vissza kell
 833   30|             végre Oliva. De Ardentet nem volt szükség tudósítania, hogy
 834   30|                  úgy megrontott; sohasem volt hozzá annyi irgalommal,
 835   31|                  húsz esztendővel ez sem volt itt. – Nem ám. – Térjünk
 836   31|               apa elijedve.~– Hisz veled volt.~Nosza, még egyszer vissza
 837   31|                Biz az egy kis levelibéka volt.~– Hol mulatunk ma? – kérdi
 838   31|                 Mindkettő kifogyhatatlan volt élvezetei magasztalásában,
 839   32|                vívó szerelem~Nagy fátuma volt a magyarnak, hogy legnagyobb
 840   32|                   Az ifjú azon időkorban volt már, amelyben a férfiszív
 841   32|            megtelik. Az ő szíve is telve volt egy női képpel, arról álmodott,
 842   32|                ahhoz imádkozék. E nőalak volt pedig – a szent szűz maga.~
 843   32|                 földi asszony arca sötét volt mellette és holt.~A bölcs
 844   33|         kastélyban~Apámtól, ki kereskedő volt, mintegy százezer forintot
 845   33|           örököltem; a kereskedéshez nem volt kedvem, ellenben ideálom
 846   33|                 kedvem, ellenben ideálom volt a gazdálkodás.~Oh, azt valami
 847   33|             nagyon megvesztegető említés volt rám nézve.)~– Hát a gazdasági
 848   33|                 találnom; a falu közepén volt a kastély. Egyszerű négyszög
 849   33|                 Egyszerű négyszög épület volt az, közepén kis tornyocskával,
 850   33|                  az emeleten öt ablak ki volt világítva, jeléül annak,
 851   33|                valaki felém; a komornyik volt; fürge, fickándozó legény,
 852   33|                   furcsa képe csupa ránc volt az erős nevetéstől, ami
 853   33|                hozni, csupa előzékenység volt, hanem amellett akár én
 854   33|                  gróf szenvedélyes gazda volt, s minden javítást létesített
 855   33|                megszereztem. Éppen ilyen volt az én ideálom.~Örömömben
 856   33|                 gyújtani.~Malczer úr, ez volt a tiszttartó neve, látva
 857   33|     feltételekkel együtt jár. No, ez nem volt rendjén, ha ezt kegyed előtt
 858   33|                 a sajátságos szenvedélye volt, hogy mindenféle tébolyodottakat
 859   33|               kocsisa egy olyan maniacus volt, aki búskomolyságból háromszor
 860   33|                  mi ketten. A kapus dőre volt, aki még a megenni és nemenni
 861   33|              lett. A vadász dühös bolond volt; mikor idehozták, láncra
 862   33|                  mikor idehozták, láncra volt kötve, tépett, harapott;
 863   33|                mágnásnak való szenvedély volt a gróftól, mint ami igen
 864   33|          szenvedélye, s éppen azért hiba volt az ügyvédtől azt kegyednek
 865   33|             asztalra tettek, az egész be volt vonva sűrű, vékony ércsodronnyal,
 866   33|              homlokommal az orrát, Louis volt, a komornyik.~Nevetett rajta
 867   33|              Hihihi! Hanem már most elég volt, mennykő csapjon a két nevető
 868   33|                 szoba egymás végtiben ki volt világítva; nekem az is kevés
 869   33|             világítva; nekem az is kevés volt; a kandallóbam tűz ropogott,
 870   33|                megeszem; az ágyam is fel volt vetve; gondoltam is én arra,
 871   33|            bolondok patrónusa. Ennek sem volt most egyéb dolga, minthogy
 872   33|                Éppen az ágyammal szemben volt felakasztva; valahányszor
 873   33|                 bennem a gondolkozás. Mi volt ez? Dal-e vagy zene? A sphaerák
 874   33|             mielőtt kivehettem volna, mi volt az.~Hanem én meg voltam
 875   33|              volna.~Valami búskomoly dal volt az, nem is dal, hanem csak
 876   33|                   olyan túlvilági valami volt azt, hogy én elbűvölve álltam
 877   33|                 Nemigen szép kíváncsiság volt ugyan tőlem, de hiszen nem
 878   33|                   az tulajdon hálószobám volt, nem tudom én, hogy kerültem
 879   33|                elé egy sűrű zöld függöny volt lebocsátva – itt valaki
 880   33|               akkor aztán olyan jucundus volt egész nap, hogy nem lehetett
 881   33|                  nem nevetett többé; meg volt sértve és keserítve szörnyen.~–
 882   33|              adott; a szegény dőrének az volt a legmagasabb vágya, hogy
 883   33|               fejében, hogy ugyancsak jó volt, s ha szükségét érzi, kérni
 884   33|                egy büszke individualitás volt; egészen a Ritterrománok
 885   33|                  különösen ha tiszta idő volt, mikor a hold, ez a betegek
 886   33|                  bújt be az ágy alá, nem volt erős oldala a bátorság. –
 887   33|             Gondolhatta magában: „Könnyű volt kifognod annak a sok mindenféle
 888   33|            enyémen.”~Az igaz, hogy nehéz volt hozzáférni rögeszméjéhez.
 889   33|                  talpig becsületes ember volt, a becsületesség fanaticusa,
 890   33|              odavittem hozzá. Éppen este volt, az ő szobájában a szokásos
 891   33|               múlve elájult, annyira meg volt minden idegében rázva: hogyne?
 892   33|             Utána tizennégy napig lázban volt, azután felgyógyult szépen,
 893   33|                Most már csak két őrültem volt még a háznál, akiken gyógyrendszerem
 894   33|                  hány óráig, hány percig volt ott.~És nem tudok rájönni,
 895   33|                 tárgy olyan kényes titka volt a megholt grófnak, hogy
 896   33|                  ölelés, valódi sikoltás volt.~És még sincs itt senki.~
 897   33|        bizonyítványom van rá, hogy ő itt volt: itt ült mellettem, itt
 898   33|                 a szemeimet, első dolgom volt íróasztalom fiókját kinyitni,
 899   33|           hímzett cipőcske – most is ott volt, azon módon, fehér csipkeszegélyével,
 900   33|                egy éjviola meg egy lepke volt ráhímezve finoman.~Attól
 901   33|                Attól a perctől fogva nem volt maradásom többé ebben a
 902   33|           elfogni, ez a legegyenesebb út volt arra, hogy magam is kompániába
 903   33|           tulajdonképpen tán az én hibám volt, hogy azokat eddig is másformáknak
 904   33|               által.~– A megholt grófnak volt egy titkos szerelme, ami
 905   33|                  a másik órában már árva volt. A gróf idevette őt magához,
 906   33|                idevette őt magához, s az volt a szándéka, hogy itt fogja
 907   33|             énekelt, mint a madár. – Nem volt siketnéma, mert a legcsöndesebb
 908   33|            közölte minden titkát. Mi oka volt rá? Mi részem volt nekem
 909   33|                Mi oka volt rá? Mi részem volt nekem e szerencsétlen történetben,
 910   33|                mikor a leány már tízéves volt: „Ha én meg találok halni,
 911   33|                mind az öt érzéke rendben volt, hanem éppen én űztem azért
 912   33|                   úgy, hogy utoljára nem volt egy cselédje sem, akit valami
 913   33|                 embererőn túl járó munka volt, amit ő elkövetett. S miért
 914   33|                  jól tudtam.~– Eddig nem volt őrült a gyermek, de ha ön
 915   33|                két kezével, úgy kétségbe volt esve; én el nem tudtam találni,
 916   33|              este csúnya havas, esős idő volt; odakinn nem volt mit csinálnom;
 917   33|               esős idő volt; odakinn nem volt mit csinálnom; egyedül üldögéltem
 918   33|               másik valószínűleg találva volt, mire mind a ketten visszavonultak
 919   33|                 szobából, s ahol azelőtt volt, ott egy halovány, fehér
 920   33|                csodás talapzat.~Tehát ez volt a titok megfejtése. Az egész
 921   33|             között még egy egész osztály volt, nem magasabb, mint hogy
 922   33|                  itt is a kandalló alatt volt a titkos feljárás a szobába,
 923   33|                  sehol. Ámde ezúttal nem volt álom, amit láttam; egy pillanat
 924   33|             tehát ez is Viola szobájából volt hozzájárulható.~Szegény
 925   33|                vadászom rikácsoló hangja volt kivehető; azután a rablók
 926   33|               elfogdosák.~Ámde nekünk is volt egy halottunk: a jámbor
 927   34|                városban. Valaha földesúr volt, hanem egyszer csak eladta
 928   34|                előtt, valami nagy fátuma volt a feleségével, s azóta egészen
 929   34|                 a világtól. Hogy mi baja volt? Azt egészen bizonyossággal
 930   34|                  Biz az jó lesz.~– Nekem volt egy feleségem, aki magyar
 931   34|                 feleségem, aki magyar nő volt. Annak én csodálatos módon
 932   34|           keresztül, az már nagyon régen volt. Még akkor fahídon jártak
 933   34|             Megnéztem az órámat: öt perc volt. Ott bérkocsira emeltem;
 934   34|                lett a baj, hogy a nő meg volt tébolyodva. Ez igen sajátságos
 935   34|             Nagyon sajnáltam. Jó asszony volt. Mikor haldoklott, odahívatott
 936   34|                Köszönöm; igen jó asszony volt.~Azzal megszorítá Adándy
 937   34|               deszkaláda.~Csakugyan neje volt benne, kit húsz év előtt
 938   35|             cimborájához, ki törvénytudó volt, elpanaszolni, hogy a felesége
 939   35|               Corbián úr esküvőjén jelen volt, már meghalt, helyette újabb
 940   35|          lakodalom napjára, arról könnyű volt rátalálni a jegyzőkönyv
 941   35|                 is találtak, de abba nem volt írva semmi. Semmi: egy betű
 942   35|            nevetséges hír, hogy egy évig volt egy öreg asszonyság szeretője,
 943   36|           Mindent meghódított Róma;… övé volt az egész világ.~Voltak birodalmai
 944   36|                ország, minden nemzet meg volt már hódítva.~Meg volt hódítva
 945   36|                meg volt már hódítva.~Meg volt hódítva az idegen férfierő;
 946   36|               lengeté már a határon.~Meg volt hódítva a nemes nagyravágyás;
 947   36|                 s éppen oly hiábavalóság volt bennük bízni, mint amazokban.~
 948   36|               egy „ember”: Vespasian.~Az volt benne a legemberibb vonás,
 949   36|          legemberibb vonás, hogy fösvény volt. Zsugori császár! Nem a
 950   36|               azzal a tréfás véleménnyel volt, hogy azok az ő szivacsai,
 951   36|                   Az ős fellegvár lángja volt a jeltűz a meghódított népeknek
 952   36|                támadt, az sokkal nagyobb volt, mint amilyennel jókedvében
 953   36|   megörvendezteté az ős Rómát.~Két hölgy volt a harcok indítója.~Az egyik
 954   36|           veszett el; de Sabinust árulás volt, ami elejté; saját honfitársai,
 955   36|                 kellett.~Egy kisded vára volt Langres mellett, a síkon,
 956   36|                egy sziklába vágott verem volt, semmi más; éppen jó sírnak.
 957   36|                  nehéz követ. Sabinus el volt temetve.~Azután fölmentek
 958   36|              akkor nyilat húztak.~Tetrix volt az ifjabb neve, Varaker
 959   36|                 hosszabbat. A rövid nyíl volt a szökevényé, a hosszú a
 960   36|             címer helyett négyágú villám volt kiverve aranyból. Szépen
 961   36|                híve, de a gál nemzet fia volt, s azzal követet külde Langresbe
 962   36|                az eltemetett hős Varaker volt, Sabinus fegyverzetében,
 963   36|                  lingok szétverettek!~Ez volt az első jajszó.~– Sabin
 964   36|              Sabin várát ostromolják. Ez volt a második.~– Annius, a római
 965   36|                 s mindkettőnek egy élete volt, egy gyásztora lett.~Ekkor
 966   36|                  Vespasian vezéreinek az volt parancsul adva, hogy a gál
 967   36|               termetét. Egy mítoszi alak volt az, annál mesésebb, mert
 968   36|               fogom a szigort; ha a sarc volt rajtatok nehéz, szóljatok;
 969   36|              szavakra, miket csak érezni volt bátorságuk a férfiaknak,
 970   36|         csörrenését?~Az éj nagyon hosszú volt már, melynek virradását
 971   36|            oltani siető ellenség lármája volt az; a lárma közelebb jött;
 972   36|                nyílását fedte; hasztalan volt minden erőfeszítés; egész
 973   36|              erőfeszítés; egész halom kő volt már arra omolva, alulról
 974   36|                megszólíthatatlan éjszaka volt körüle.~Már utolsó élelmiszerei
 975   36|               ismert.~A másik percben el volt emelve a kő feje fölül,
 976   36|               csendes csillagjárást, nem volt ilyen boldog.~Őt is epesztő
 977   36|               ottan?~Pedig milyen jól el volt temetve már e helyt Sabinus!
 978   36|              szét kelle szórni.~Maga nem volt otthon. Haragudni fog érte
 979   36|                 csalt gonosz szellem.~Az volt a sas.~Tetrix kezébe fogta
 980   36|        iparkodott leütni.~Roppant óriása volt a szárnyasok hadának; egy-egy
 981   36|                   egy-egy ölnél hosszabb volt mindegyik kiterjesztett
 982   36|                 Rövid rabszolgaköntösben volt, rövidre nyírt fekete hajjal,
 983   36|                   Azokban szépség és erő volt.~Nemsokára sietve hagyták
 984   36|                 Eponine sokkal inkább nő volt, hogysem vakon higgyen a
 985   36|             számára a császártól lakásul volt rendelve, a falaknak fülei
 986   36|              támasztani.~Eponine okosabb volt, minthogy ez aranyos döglegyek
 987   36|               előtt; pedig amennyire nem volt Tetrix természetében az
 988   36|           melynek szétnyitható belsejébe volt bevésve a stylus hegyével
 989   36|               viasztábla egy mélyedésébe volt forrasztva.~Mielőtt azt
 990   36|           képzelni: valami sima udvaronc volt az; talán szakács lehetett
 991   36|         üldöztetéstől.~Eponine kénytelen volt hinni saját szemeinek, de
 992   36|                 a nőt; hiszen csak tréfa volt ez, hiszen csak a halállal
 993   36|              által, mely Sabinus fejének volt élesítve.~*~Kilenc év múlt
 994   36|                mindig katonai parancsnok volt a Rhone és a Loire közötti
 995   36|             számot tudott adni, kémeivel volt a fejedelemnő körülvéve;
 996   36|                  sem bírtak elejteni. Ez volt tanúbizonysága annak, hogy
 997   36|                  sziklában, s gyanítható volt, hogy azon belül tán egy
 998   36|               zászlókkal és fegyverekkel volt feldíszítve. A boltozat
 999   36|             medvebőrökből vetett nyugágy volt elkészítve; azon a nyugágyon
1000   36|              Sabinus, kilenc évig halott volt, megbűnhődött érte. Légy