Part

1001   37|                legyenek; zsebpénzem elég volt, névnapomon és ünnepeken
1002   37|             melyen felmentünk, pokróccal volt behúzva; az első emelet
1003   37|                 a szobát; minden meglepő volt rám nézve, a bútorok tarka
1004   37|              fekete haja és piros orcája volt, ha mosolygott, fehér fogsora
1005   37|                nálam – pedig csak tízzel volt öregebb.~Ő eltávozott; én
1006   37|              ültem, Szálli kisasszony el volt ragadtatva játékomtól, hogy
1007   37|          rendkívüli, bámulatos csodatett volt előtte; ha valamit kértem
1008   37|                  máig sem miért, sohasem volt ott.~Az ebéd felett sok
1009   37|                  rám.~Három idegen férfi volt még nála, kik vele együtt
1010   37|            játékot, úgy gondolom, whiszt volt. Én odatámaszkodtam nagybátyám
1011   37|                   Olyan nyugodt, szilárd volt arca, oly tekintélyes minden
1012   37|       levetkőztetni. Minden olyan kedves volt e kis szobában; nappal rá
1013   37|             függött; és ami legkedvesebb volt, a fehér márvány kandalló
1014   37|             Nagybátyám acélmetszetű képe volt az. Éppen oly hidegen, oly
1015   37|                 telt el minden órám: nem volt óhajtásom, ami teljesületlen
1016   37|           szerint újraidomíttatni; ilyen volt nekem Szálli kisasszony.
1017   37|                szidatni, ha rossz kedvem volt; dicsért, mikor rossz színben
1018   37|                ha derültnek látott, akár volt rá oka, akár nem; mindent
1019   37|              indulatba jövök.~Nagybátyám volt azonban, aki legjobban kedvemben
1020   37|                 elé. Szép, elegáns férfi volt, s nekem úgy tetszett az
1021   37|           szívessége mellett olyan hideg volt hozzám, olyan tartózkodó.
1022   37|              lelkembe, s az erősebb fény volt, mint hogy eszem elbírta
1023   37|          jóságának, kedvezésének egy oka volt, egy eltitkolt, önző gondolat.
1024   37|               szeretett, hanem szerelmes volt.~Oh, milyen boldogtalanná
1025   37|             páholyban; ő ismét hallgatag volt, hideg arcot mutatott és
1026   37|                   hogy sokkal jobban meg volt rettenve, minthogy nekem
1027   37|                 többé nem kísértett.~Nem volt egy nyugodt órám ezentúl,
1028   37|                nyugodt órám ezentúl, nem volt semmi örömem többé. Ami
1029   37|           szépnek fog találni, gyötrelem volt e pompás szobákban járnom
1030   37|              megszerezte. Mikor kezemben volt a szer, este bezárkóztam
1031   37|                 kigyógyítottak; mi bajom volt, azt nem mondtam meg másnak,
1032   37|                de én nem engedtem.~– Kár volt. Én biz így könyv nélkül
1033   37|                is hívják; mikor kisleány volt, tudhatja, hogy abban laktak,
1034   37|    öngyilkolásról. Egészen más eszmékkel volt agyam elfoglalva. Azon töprenkedtem,
1035   37|               lenni.~Semmi ismerősöm sem volt, akihez pártfogásért folyamodhattam
1036   37|                 kifőztünk.~Az ő terve az volt, hogy egy napon felmondja
1037   37|              előleges költségekre mindig volt elég heverő pénzem. Egy
1038   37|          eltávozásomat, Sz** éppen távol volt a háztól, semmi akadály
1039   37|                háztól, semmi akadály sem volt utamban; szobaleányomat
1040   37|                akkor meglehetős közönyös volt rámnézve, most ezt fölkerestetém
1041   37|          jóakarat, olyan szelíd szánalom volt szemeiben, szavaiban; de
1042   37|                istenem, istenem, hát nem volt kegyednek egy jóakarója,
1043   37|             kegyed anyjának nagy birtoka volt, hogy a házat az ő nevéről
1044   37|             költött, az tulajdon vagyona volt, és én tudom jól, hogy nagyon
1045   37|                visszautasítani elég erős volt, gondolta magában azt is:
1046   37|                 szépen beszélt hozzám. Ő volt az egyetlen ember a világon,
1047   37|             múltból.~Ez ember őrangyalom volt. Szavai egészen megedzék
1048   37|                elégedve sorsommal, s nem volt nagyobb örömem, mint midőn
1049   37|                 forint tiszta nyereségem volt együtt. Azon örültem, hogy
1050   37|              pedig oly múlhatlan élvezet volt máskor, hogy betegnek éreztem
1051   37|              volna nekem, mert a színház volt legnagyobb gyönyörűségem,
1052   37|             egész este csak az előadásra volt gondom, nem nézegettem sehová;
1053   37|              egész túltömött színházban? Volt ott nekem ismerősöm? Úgy
1054   37|            jártam, mely az első emeleten volt, s első dolgom volt, ha
1055   37|             emeleten volt, s első dolgom volt, ha helyemre leültem, végignézni
1056   37|            kezembe, a levél címe angolul volt írva; világosan nekem szólt,
1057   37|                  Öt darab újdon új ezres volt beletakarva. A levél írójának
1058   37|                 a rejtély megfoghatatlan volt előttem: mentől tovább gondolkoztam
1059   37|              engedi feltalálni!~Szokásom volt esténként naplómba írogatni,
1060   37|                  futottam… Azon levél ki volt belőle szakítva; hiszen
1061   37|                 Öregapám kedvenc eszméje volt ez a házasság, ki olyan
1062   37|           meséknek legkisebb alapjuk sem volt soha. Én nem voltam nőhöz
1063   37|                 szívem fölött, mely több volt bűbájnál: igazi szerelem
1064   37|                 bűbájnál: igazi szerelem volt az. Lehettem-e óvakodó ily
1065   37|          nappalom, álmom és gondolatom ő volt: magam elé képzeltem őt
1066   37|                azt. A nő igen kíméletlen volt; durva kifejezéseket használt
1067   37|                  A delnő vádja alaptalan volt, ki tudja, hol veszté el
1068   37|       hurcolhatott, egy bankár kéjhölgye volt, és a szájtátó világ engem
1069   37|             azért az árért, amiben nekem volt. Fél óra alatt készen volt
1070   37|               volt. Fél óra alatt készen volt az alkunk. Még aznap este
1071   37|                 legkisebb aggodalmam sem volt azt elfogadni. Jegyesének
1072   37|                élni. Ismét úri szállásom volt, s mit oly sokáig nélkülöztem,
1073   37|            gondolataimat kísérni szokta, volt zongorám is, amit úgy tekinték,
1074   37|                  kaptam tőle, melyben ez volt:~– Kedves Jenny! (Sohasem
1075   37|              ölelni.~Minden szobám sötét volt: szívem tisztaságában bíztam
1076   37|                   ki az? „Lord Harding”, volt a felelet. Kinyitám az ajtót;
1077   37|               belépett; oly sötét mégsem volt, hogy a tárgyakat ne lehetett
1078   37|                  ily határtalan bizalmam volt hozzá; hogy e találkozásban
1079   37|                is válaszolni; nyelvem le volt kötve ez ember előtt, ki
1080   37|                mindig csak halk suttogás volt).~– Nem kérem kegyedtől,
1081   37|   megajándékozhatna elválásunkkor.~Igaza volt. Valamit kellene neki mondanom.
1082   37|              levelet írtam hozzá; boldog volt általa. Azután gyöngéden
1083   37|                az estét. Tizenegy órakor volt találkozónk; hét órakor
1084   37|               lép be hozzám. Igen nyájas volt, mosolygott; tréfásan szólt
1085   37|                 én elismerem, hogy igaza volt, s ezzel szent a barátság
1086   37|                 perc előtt a mennyország volt szívemben, most az egész
1087   37|           távozott el tőlem.~Ismét sötét volt szobámban. Nem féltem, hogy
1088   37|                mindig nagybátyám bérence volt, s ő tudósította azt minden
1089   37|               gondolataimat naplómból; ő volt az, aki naplómnak elégett
1090   37|               van semmisítve. Így könnyű volt velem elhitetni egy nagylelkű
1091   37|                  vád is kiszámított terv volt, és igen jól sikerült. Egyetlen
1092   37|              sikerült. Egyetlen jóakaróm volt, az öreg Livádi, s éppen
1093   37|                 tudom, hogy e férfi Sz** volt, azt mondom: hidegvérrel