Part

 1    1|         támadt valami, nem tudom mi. Tán pokolvar vagy rákseb; eleinte
 2    4|             eszik, csak nem gondolja tán, hogy méreg van az étkekben.~
 3    7|            Hová nem tette? Arról még tán most is beszélnek a ***-
 4   10|              tükör titkos rugójához, tán azt remélte, hogy valami
 5   14| ellenvetéseket tenni Muhzinnak, hogy tán álmodta azt vagy elevenen
 6   14|          bírája másoknak. Hodzsiának tán eszébe sem jutott, hogy
 7   16|            corni.~Egy napon (sőt még tán reggel volt; ez az ostoba
 8   18|            corni.~Egy napon (sőt még tán reggel volt; ez az ostoba
 9   23|                szólt Gideonhoz, vagy tán csak a léghez beszélve. –
10   23|           mit akarnak látni? Remélik tán, hogy ily nagy örömre megnyílik
11   23|       hallottatok honfitársaitokról, tán irigylettétek azok sorsát
12   27|        meghasonlott fiatal remete, s tán itt is vénült volna meg,
13   27|               Robertson kapott volna tán félmilliomot belőle, ugyanannyit
14   27|            medret választott, s most tán Robertson maga sem találna
15   28|           minden ember arról beszélt tán egy hét múlva, hogy van
16   30|          lelkem körüled fog járni, s tán ha egyszer megőszülök, könyörül
17   30|         lélek még távol volt, az még tán nem hallotta meg a dobogó
18   31|             egy furkósbotos ember.~– Tán biz itt sem szabad lennünk? –
19   33|              gutát? Csak nem fogadok tán hónapos szobát magamnak,
20   33|             kegyed ott akar lakni.~– Tán bizony kísértetek járnak
21   33|           hogy egy válaszfalon, vagy tán egy ajtón át hallgathassam
22   33|              kastély padlására, hogy tán felülről találok valami
23   33|             alakulva; tulajdonképpen tán az én hibám volt, hogy azokat
24   36|              szomj a szabadság után? Tán odalenn is meghallják a
25   36|          sírjából kiszabadítsa? Vagy tán elhurcolták rabságra s most
26   36|            császár jónak látja, vagy tán éppen kénytelen rá, hogy
27   36|            az a gondolat, hogy titka tán el van árulva.~– Ne sápadjon
28   36|     hallhaták, amit Lucilius beszél.~Tán sejté is már a senator,
29   36|     gyanítható volt, hogy azon belül tán egy mélyebb üreg létezik,
30   36|              ölette őt meg férjével.~Tán félt tőlük? Azért ölette
31   37|       kandalló előtt, mellette ülve, tán éppen azon a széken, melyen
32   37|             nem szégyen. Ha restelli tán saját nevét mendemondának
33   37|             hol veszté el erszényét, tán el sem veszté; meg is sértett