Part

 1    8|      forrón; ő szerelmes hangon „kedves Rómeójának” nevezett; én
 2    8|      Rómeójának” nevezett; én őt kedves Júliának viszonzám, s így
 3    8|        delnőm azt súgá fülembe: „Kedves Rómeóm! Holnap ilyenkor
 4    8|     csókot vetett felém: „Adieu, kedves Rómeóm!” – „Adieu, mennyei
 5   10|          szomorú, most már annyi kedves emlék kötötte.~A júliusi
 6   14| kereskedett.~Ennek volt egy igen kedves felesége: Eminha, akit jobban
 7   14|       mosolyogjon őrá, hogy az a kedves száj többet ne szólítsa
 8   19|       BÁRÓ FECSEGÉSEIBŐL)~Nemde, kedves barátocskám, ismeritek gróf
 9   19|          csupán csak én: „Kérem, kedves báró, legyen szíves, kísérjen
10   19|         kísérjen el Aradra.”~No, kedves báró! Mit mondhatok neki?
11   19|     akkor azt mondta:~– Apropos, kedves báró, nem álmos ön?~– Nem
12   20|       még trónörökös korában egy kedves bizebánja, a többieknél
13   25|          napig. No, képzelheted, kedves barátom, ezt a tortúrát:
14   26|        neki saját kezűleg.~– No, kedves barátom, ne tréfáljon már.
15   26|    csakugyan kár meghalni.~– No, kedves barátom, még egyszer elhoztam
16   26|      fogta kezét.~– Legyen esze, kedves barátom, hallgasson egy
17   27|     kenyérfa, mely máskor is sok kedves gyümölcsöt termett a jó
18   29|         álmodik, folytatását egy kedves régi álomképnek, melyből
19   30|    hegyeket, mikkel vendégeit és kedves egyetlenegy tékozló fiát
20   30|      ottan.~A nő és a fiatalkori kedves azután is leveleztek egymással.
21   30|     fényes nevű és szép férfi.~– Kedves marquis, én mondok önnek
22   30|     marquistól, mely így szólt:~„Kedves kisasszony! Ne fárassza
23   31|   kedvesével virágokat szedni, a kedves hófehér kezét összecsípte
24   31|        én a fülemüléket – mond a kedves.~– Én is – szól a poéta.~–
25   31|         megvan, nem repült el.~A kedves a kalap alá nyúl, s azzal
26   33|        ismét megjelent az elébbi kedves kísértet: a láthatatlan
27   37|      lesz az hasonló ama nyájas, kedves öregúr képéhez, akit magamban
28   37|     szomorúvá tette az embert.~– Kedves Jenny, ezentúl itt fog ön
29   37|      levetkőztetni. Minden olyan kedves volt e kis szobában; nappal
30   37|        összecsapta kezeit.~– Oh, kedves Jenny, afelől bizony lehetne
31   37|         tőle, melyben ez volt:~– Kedves Jenny! (Sohasem nevezett
32   37|         tréfásan szólt hozzám:~– Kedves Jenny; már hiszen ha elszakadtunk