Part

 1   13|        kérdésre, mint azt, hogy „sus”.~„Sus!”~Azt a rengeteg
 2   13|           mint azt, hogy „sus”.~„Sus!”~Azt a rengeteg hahotát
 3   13|       mondja „es” helyett, hogy „sus”.~Ez a három betű rontotta
 4   13|           akik azt mondták neki: sus! S akkor még jobban mondták.~
 5   13|          azt találta neki súgni: sus; s vége volt az egész tudománynak,
 6   13|   valamennyi háta mögött ült – a Sus.~Üggyel-bajjal felvergődött
 7   13|      emberek jutnak, mint domine Sus; ott azután élete folytáig
 8   13|         ne válaszolták volna rá „sus”, senkihez sem mert közelíteni,
 9   13|        hogy sumra nem következik sus; bújva ment az utcán végig,
10   13|         most azt mondja magában „sus”.~Apródonként az igazi neve
11   13|         jó lélekkel titulálgatta Sus uramnak, azt hitte, ez annak
12   13|         senki azt mondani, hogy „sus”.~Hamar készen volt az egyezség,
13   13|      táblára furcsa torzalakban: Sus pipázik.~Olyan jólesett
14   13|    faluban senki sem tudja, hogy sus mit jelent. No, és ha tudná
15   13|       más egyéb enni való állat? Sus? Furcsa? Ki tudhat arról
16   13|       elveszem feleségül.~– Jaj, Sus bácsi! … – kiálta a leány
17   13| ijedtében felszaladt a padlásra.~Sus bácsi! Tehát már itt is
18   13|          bácsi! Tehát már itt is Sus bácsi!~Mennybéli tüzes gerundiumok!
19   13|         mindenki úgy hívja, hogy Sus; minden asszony, minden
20   13|        vagyok, ami vagyok, de te Sus vagy, az is maradsz, amíg
21   13|   nevezetes nagy embernek: itt a Sus, itt a Sus!~Egyszer az iskola
22   13|       embernek: itt a Sus, itt a Sus!~Egyszer az iskola folyosóján
23   13|          viháncolni, suttogni: a Sus, a Sus! Tanárom megintette
24   13|   viháncolni, suttogni: a Sus, a Sus! Tanárom megintette őket:
25   13|        volna kezdenie: „Mi kell, Sus bácsi?”, az elfutott volna,
26   13|          ne lássam többet rajta.~Sus kezet akart csókolni, a
27   13|          pénzt nem kap… elmehet.~Sus megindult kifelé a folyosón,
28   13|      találta neki mondani:~– No, Sus pajtás, férjhez ment-e már
29   13|      aggodalom, hogy nem fogja-e Sus azt a néhány hajdút is megöldösni,