Part

 1    1|             s azalatt alkalma volt felőle meggyőződhetni, hogy egy
 2    1|        különböző véleményt mondtak felőle, anélkül, hogy valaki teljes
 3    1|   pillantani, s én bizonyos vagyok felőle, hogy nem is nézett beléjük
 4   14|         maga is kételkedni kezdett felőle, hogy vajon eszénél van-e,
 5   19|        Szentül meg voltam győződve felőle, hogy majd mikor lerészegednek,
 6   21|            is sokat kérdezősködtek felőle többet, eltűnhetett, amerre
 7   23|       őszült meg; nem volt fogalma felőle, hogy a vezér iránt mást
 8   27|        semmi biztatásért sem lehet felőle föltenni, barátai irányában
 9   27|           Limában, s bizonyos volt felőle, hogy az az ő szép szeméért
10   30|          régi gonosztevő, neje tud felőle főbenjáró titkokat, azokat
11   30|            mindenki meggyőződhetik felőle, szép volt-e, vagy olyan
12   30|       akkor csak egy vélemény volt felőle: az, hogy ez a nő csodaszép
13   30|            egészen másvalamit hitt felőle.~Malmont észrevette a kétkedést
14   30|          felejtkezik.~– Meg vagyok felőle győződve.~– Nem gondolja
15   30|             A marquis meggyőződött felőle, hogy régi nejét és annak
16   30|           előbb meggyőződtek volna felőle, vajon ez a nő csakugyan
17   33|    legalább költői felfogással bír felőle.~Nem úgy, mint a kis gnóm
18   33|            Egyszóval senki sem tud felőle semmit.~Néha megkísértettem,
19   33|           is lett.~Minthogy mindig felőle gondolkozom, kénytelen vagyok
20   33| képzeletemben valami képet alkotni felőle. Annyira vittem, hogy már
21   33|       fiókomba, de bizonyos vagyok felőle, hogy reggelre mégsem lesz
22   33|    sóhajtoz, úgy nyögdécsel, mikor felőle kérdezősködöm; hát még,
23   34|      ismerősének, s akik tudtak is felőle valamit, mindössze annyit
24   36|       parancsnok mindent megtudott felőle, hol járt, kivel beszél,
25   37|      tüntetve azt… Mégsem álmodtam felőle…~Két évet töltöttem nagybátyám
26   37|           akarom adni. Biztosított felőle, hogy sohasem fogom őt feltalálni.
27   37|      magamban valami eleven ideált felőle, aki hívásomra megjelent,