Part

 1    1|          pólyákat arról.~– Azonban kérem önt, tudor úr, hogy azon,
 2    1|            önt meg fogja lepni, de kérem, hogy ne ütközzék meg rajta.~**
 3    1|            fontos és szükséges. Én kérem, hogy vágja ki ezt a helyet
 4    8|           fénye elveszett.~No, már kérem alássan, én láttam elég
 5    9|   melyikünk vesztene a cserével?~– Kérem alássan, ne tessék izélni.
 6    9|            mendemonda lehet.~– No, kérem. Én csak tudom. Hiszen ha
 7    9|           a humorizálást.~– Hiszen kérem, én nem humorizálok, kegyed
 8   13|       hagyhattam felelet nélkül.~– Kérem: én első eminens vagyok.~–
 9   16|        csalódom. Óh, maradjon itt, kérem, szép kisasszony, kegyed
10   18|        csalódom. Óh, maradjon itt, kérem, szép kisasszony, kegyed
11   19|         más nála, csupán csak én: „Kérem, kedves báró, legyen szíves,
12   19|            szélit érjük.~– Igenis, kérem, de attól fél a kocsis…~–
13   23|            kezetekbe titkomat, nem kérem a tieteket. Bolivárhoz közel
14   30|            az is nagyon szép. Csak kérem, hogy el ne felejtsen papier
15   30|           nagyon közelről érdekel, kérem, hogy a tárgyaláson személyesen
16   30|            halva vagyok. – Az égre kérem, teljesítse végrendeletemet.
17   33|         sírt, fohászkodott.~– Jaj, kérem alássan, bolond az; az egészen
18   33|      miféle teremtés itten?~– Jaj, kérem alássan, az meg a legnagyobb
19   33|  tiszttartó?~– Igenis, itthon van, kérem alássan, hahaha! Áthívjam?
20   33|            szokott nevetni?~– Nem, kérem alássan, én sohasem nevetek,
21   33| Alászolgája, uram. Ne kísérjen ki, kérem, hátha valaki meg odakinn
22   34|         már tizennyolc esztendeje. Kérem, kérem, csak várja végét!
23   34|      tizennyolc esztendeje. Kérem, kérem, csak várja végét! Én egy
24   34|        férjem most is életben van; kérem, ha meghalok, küldjön hozzá
25   35|         útját állta.~– Mi tetszik, kérem?~– Mi tetszik? Hát te hogy
26   37|         halk suttogás volt).~– Nem kérem kegyedtől, hogy búcsúra