Part

 1    1|         legundokabb árulás, amit valaha férfi ellen elkövettek.
 2    1|         igazán szerettél engemet valaha, amilyen igazán szeretsz
 3    7|        nem volt az az ember, aki valaha valakinek valamit maga jószántából
 4    7|       bízni lehetett volna, hogy valaha meghal.~Egyetlen eset volt,
 5    8|      minden ideálnál, amit poéta valaha kigondolt.~Midőn mellettem
 6   11|          meg lehet győződve, aki valaha nyájas irodalmi vitatkozásokat
 7   14|       hasonló bűnt ő követett el valaha. Aztán a bűn el is volt
 8   15|      ágában sem lett volna, hogy valaha a Népvilág tisztelt olvasóit
 9   17|      ágában sem lett volna, hogy valaha a Népvilág tisztelt olvasóit
10   21| viaszsárga halott, amilyent csak valaha egy táncteremben láttak.~
11   23|        vér volt az, amilyen csak valaha föltett kalappal buzgott
12   23|         hinné el az utókor, hogy valaha keresztyének így viseltek
13   23|      olvashassa az, amit érez. – Valaha több bajotok lesz vele,
14   23|      Bocsáss meg, ha bántottalak valaha.~– Én megbocsátok neked –
15   27|        neki, hogy ott elfelejtse valaha a szép földet.~Azonban midőn
16   30|           hogy semmivé tehet, ha valaha megszűntem önt szeretni.~–
17   33|    szépen:~– Te Pista! Voltál te valaha büntetve a te elkövetett
18   33|       élő ember, hanem kísértet; valaha a gróf feleségét hűtlenségen
19   34|    valami felföldi kis városban. Valaha földesúr volt, hanem egyszer
20   34|     annyit adhattak tovább, hogy valaha, tizenöt, húsz év előtt,
21   36|           talán szakács lehetett valaha, kit egy jó pástétomért
22   36|          íratta, hogy ha Sabinus valaha világ elé találna jönni,
23   37|        maga után, hogy ha nőmtől valaha minden igaz ok nélkül elválnék,
24   37|       előtt látok, anélkül, hogy valaha látnám.~A negyedév leteltével
25   37|       lenni tőled, anélkül, hogy valaha közel lettem volna hozzád.