Part

 1   23|              maradt csak egy leánya.~Dona Laurenzia di San Sol legszebb
 2   23|     éjszakának, mint a napnak, pedig dona Laurenzia sem szokott senkire
 3   23|          oroszlán, s maga elé hívatá dona Laurenziát.~– Íme, bátyáid
 4   23|        elhullani, mint a csatamezőn.~Dona Laurenzia átvette testvére
 5   23|         zivatar támadt az égen, mire dona Laurenzia felkiáltott: „
 6   23|          kapva, elkezdett imádkozni; dona Laurenzia ott bámuló seregei
 7   23|             előtt szúrta le lováról.~Dona Laurenzia egy hónapig oltalmazta
 8   23|     csattanva szakadt ottan széjjel; dona Laurenzia hallgatva ült
 9   23|            ejté az ifjút: odatérdelt dona Laurenzia elé, kezét könnyeivel
10   23|           annál, mint együtt repülni dona Laurenziával, ott a magasban,
11   23|             jelölt zsákot fölemelte, dona Laurenziára nézve.~A hajadon
12   23|          halálos pillanatban.~– Szép dona, mibe fogadjunk halálunk
13   23|          villognak oly iszonyatosan.~Dona Laurenzia el volt merülve
14   23|        felkiálta hozzá:~– Üdv neked, dona Laurenzia di San Sol!~A
15   23|          hölgyekkel szemközt állott.~Dona Laurenzia lelkesüléstől
16   23|             nem tudott neki felelni.~Dona Laurenzia arca lángba volt
17   23|       szabadon érző szívben, a derék dona Laurenzia di San Solnak.~
18   23|              nap reggelén találkozék dona Lurenziával.~– Milyen különös
19   23|           megválasztott – királynak.~Dona Laurenzia, mint a sarlótól
20   23| megdöbbenésére, belépett a terembe – dona Laurenzia.~Az összeesküvők
21   23|         elleneit lefegyverezni jött.~Dona Laurenzia fájdalmas arccal
22   23|         hölgy, ki előttetek áll, még dona Laurenzia di San Sol nevet
23   23|              többen elérzékenyülten.~Dona Laurenzia folytatá elsötétült
24   23|              fény közepette is volt; dona Laurenziáé.~Azt mondák: „
25   23|           nem szeretnie lehetetlen…~…Dona Laurenzia tántorogva ment