Part

 1    7|         oculáriumot tesz neki, persze: semmi írás rajta, hanem
 2    9|   hajam, az öné mind megvan.~– Persze. De ami belül van.~– No
 3   12|      kéregettek az utasoktól – persze pisztollyal kezükben.~A
 4   13|       udvarán eteti a libákat; persze a libákat magával hozza;
 5   13|    igyekezve.~Én ráismertem, ő persze énrám nem.~A peregrinus
 6   16|        ákácius lett egyszerre (persze odahaza), finnyás, mint
 7   16| Euphemiát megkérte és elvette. Persze, hogy nem élt esztendeig.~
 8   18|        ákácius lett egyszerre (persze odahaza), finnyás, mint
 9   18| Euphemiát megkérte és elvette. Persze, hogy nem élt esztendeig.~
10   19|     utazhatott volna éjjel. No persze, a társalkodóné is ott volt.
11   19|    ismét békét hagyott.~A bort persze kulacsban adták fel; pohárról
12   21|       egy táncteremben láttak.~Persze hogy azért nem lett vége
13   26|     van az, ahogy ön gondolja; persze, ha pisztolyt fognék az
14   33|    tetszik önnek, eladhatja.~– Persze, hogy nem tetszenek. Akármekkora
15   33|   előtt elhallgatták. Már most persze késő. Azok az emberek, uram,
16   33|     chinai papiroson feküdném. Persze szélpárnákból állt az egész,
17   35|      madame-nak a férje!~– Oh, persze. A madame-nak nincs férje;
18   37|       ő haragosan rámtámadt:~– Persze, hogy igaz! De az Isten
19   37|      mit tehet még egyebet. Ez persze csak jámbor tanács, amit