Part

 1    1|       hirtelen hálóköntöst kapott magára, s bebocsátá a sietőt.~Előtte
 2    2|       mint elmenni az alispánhoz, magára vállalni a tévedést, s új
 3    4|        alá finom páncélinget vett magára, s úgy ment a király elé.
 4    8|        csillagos eget vette volna magára. Ez nem lehet valami szegény
 5   10|           és beállt a rejtekbe, s magára hagyta zárni a tükrös ajtót.~–
 6   21| beleköthessen; de az is vigyázott magára. Annyi belátása volt, hogy
 7   23|         kék selyemdolmányt öltött magára, fehér pötyögökkel, négy
 8   23|    térdeplőről és keresztet vetni magára. Akkor, midőn felállt, egy
 9   23|      kezét, s nyugodtan hagyta őt magára.~Tudta jól, hogy akit egyszer
10   25|        Fogadta, hogy vigyázni fog magára.~Én azonban csak nem nyughattam
11   26|         elviselhetni? Hogy veheti magára azt a tudatot, hogy egy
12   27|          kapitány az elinduláskor magára vállalta, hogy az élelmezésről
13   27|      mondá, hogy már most ő fogja magára vállalni az élelmezést.~
14   27|          megölni, s jól vigyázott magára. Került minden civódást
15   33|     utoljára gyilkosságot vallott magára, a kapuőr pálcalovon nyargalt
16   33|           kocsis keresztet vetett magára, mikor kérdezősködtem tőle,
17   35|    csalatkozott. A madame engedte magára bizonyulni azt, hogy Corbián
18   36|        győztes légiókkal!~– Sabin magára gyújtá várát, s benneégett!~–
19   36|       szolga Sabinus fegyverzetét magára véve halt meg helyette,