Part

 1    1|        beléjük soha, mert ő nemes lélek volt, aki önmaga előtt szégyenlette
 2    1|           én nőm ártatlan angyali lélek volt, aki férjét még akkor
 3   14|     voltunk, mintha egy test, egy lélek volnánk.~– Akkor maradj
 4   15|        mit tehessen szegény sánta lélek egyebet, mint hogy azokra,
 5   16|  rendkívül mulattatja, amitől más lélek embert ennék és tüzet okádnék.~
 6   17|        mit tehessen szegény sánta lélek egyebet, mint hogy azokra,
 7   18|  rendkívül mulattatja, amitől más lélek embert ennék és tüzet okádnék.~
 8   20|      akinek nincsen lelke.~Ezek a lélek nélküli emberek tehát nagyon
 9   20|    alakokat semmire, mihez emberi lélek szükséges. Őrt állani, helyéből
10   23|         Köszönöm, Laurenzia. Nagy lélek vagy. Bocsáss meg, ha bántottalak
11   23|         Az Atyának, Fiúnak, Szent Lélek Istennek nevében, Amen!”~
12   30|          ábránddal, érzelemmel, a lélek még öntudatlan, a legelső
13   30|         meleg hajlékonysága; de a lélek még távol volt, az még tán
14   30| selyempillák, elnémult az ajak, a lélek folytatta álmait ott a túlvilág
15   30|          vagyok, halovány kísértő lélek! – suttogott e rácson keresztül. –
16   31|           Budán van, és Budán egy lélek sincs otthon, aki oltaná.
17   33|         lehet valaki olyan prózai lélek, hogy ezt mindjárt első
18   37|          a hírrel, hogy semmi élő lélek sem tud lord Hardingról