Part

 1    9|         a Sándor.~– Úgy, úgy, Gál Sándor…~– Nem, hanem Schirting
 2   36|   másra gondolok. Még állanak gál testvéreink, a trevirek,
 3   36|     is, bárha Róma híve, de a gál nemzet fia volt, s azzal
 4   36|   volt parancsul adva, hogy a gál néppel kímélve bánjanak;
 5   36|    Galliának. Róma legyőzte a gál nemzet forradalmát, s nem
 6   36|  fővezérséggel, ki magam is a gál nemzet szülötte vagyok,
 7   36|  tudtok. Őseim nyelvén csak a gál légiók közvitézeivel szoktam
 8   36|    mert az belül marad. Fáj a gál népnek a meghódolás!~A gál
 9   36|    gál népnek a meghódolás!~A gál vének reszkettek e bátor
10   36|     jóbarát, hanem áruló, s a gál szabadsághősnek csak azért
11   36| födték.~A sas fészkét pedig a gál nép szentnek és érinthetetlennek
12   36|   összefecskendé a sziklákat.~Gál harcos egész életére vert
13   36|       kegyelmet gyakoroljon a gál fölkelők iránt. Én meg akarok
14   36|       él, s azt én viselem. A gál fejedelmeknek holtuk után
15   36|    vannak; tudta, hogy azok a gál honfitársak, akik látogatására
16   36|  fölött. Ki lesz már ezután a gál nemzet lelkesítője; kire
17   36|    sas balszerencsét hozott a gál lovagnak! Tyr isten bosszút
18   36|      hajlamot; sem római, sem gál nem talál szívéhez utat.