Part

 1    1|     állt, hogy azt betege saját kezével írta, miből azt az örvendetes
 2    7|       melyet Ovidius Naso saját kezével festett, oly silány macskakaparás,
 3   14|      föl, szemeit dörzsölve két kezével, ha nem álmodék-e, mécset
 4   14|        szultán lábaihoz, és két kezével megfogá palástját.~– Óh,
 5   19|        egy darab kenyeret fogva kezével s bicsakkal szedve ki a
 6   20|         mint amidőn őt testvére kezével megajándékozá.~Raghib basa
 7   20|     amelybe azt a szultán saját kezével szokta bezárni és még azon
 8   21|         sem atyja, sem anyja, s kezével szabadon rendelkezett; aztán
 9   23| Laurenzia arcán, hevesen intett kezével Gideonnak; hangja a csatazajon
10   23|  szemeikre borult.~A vezér inte kezével, hogy szólani fog: mire
11   23|        ölelé a hős Llanerót bal kezével; jobbját kitárva tartá –
12   27|         címerrel, dúlhatott két kezével a vert aranyban, mely úgy
13   27|         fel arcát Robertsonhoz, kezével a dereglyébe kapaszkodva,
14   33|        egyenesre állt; az egyik kezével, jól láttam, hogy a dókája
15   33|       sírt és a haját dúlta két kezével, úgy kétségbe volt esve;
16   33|      méccsel kezében, mit másik kezével eltakart – az én álmaim
17   36|      előtte, midőn Eponine inte kezével, hogy tovább ne jöjjön.~–