Part

 1    1|      Csendesen odatettem jobb kezemet fehér nyakára, s azzal hirtelen
 2    1|    azonban bizalmasan megfogá kezemet, s félig súgva mondá, hogy
 3    1|      mereven a ravatal előtt, kezemet a koporsó szélére téve,
 4    1|       utolszor, s megcsókolta kezemet, s a vércsepp ismét ottmaradt
 5    3|  levél így szólt:~„Bár inkább kezemet látnám levágva, minthogy
 6    5|       égen; Emil megszorítá a kezemet és azt mondta:~„Látod, mennyit
 7   13|      csúfolni. Azzal megfogta kezemet – kedvence voltam –, s kiment
 8   33|    odajött hozzám, megfogta a kezemet, megcsókolta, s előttem
 9   33| odaszökött hozzám, megragadta kezemet, odarántott magához a kandalló
10   37|      urat.~Erre ő is megfogta kezemet, s hidegen megszorítva mondá
11   37|    azon a széken, melyen ő, s kezemet vállára téve és fejemet
12   37|    pamlagon.~Ekkor ő megfogta kezemet, és azt mondá sebesen:~–
13   37|   szedte magát, megszorította kezemet, s őszinte hangon mondá:~–
14   37|     eltávozott; anélkül, hogy kezemet érintette volna. Midőn az
15   37|    gyöngéden ajkaihoz szorítá kezemet, s azt mondá: „Eljövök”.