Part

 1    3|     mártírokat? – szólt gúnyosan mosolyogva a király.~– Miért hozattál
 2    4|    történt vele.~A büszke amazon mosolyogva és pirulva nyújtá neki kezét,
 3   23|    fegyverrel; ellenére sem néz. Mosolyogva integet felénk tollas kalapjával.
 4   23|       nyájas arcú férfi, aki oly mosolyogva jön, mintha díszmenetet
 5   27|         így urához.~Donna Tereza mosolyogva játszott csillogó legyezőjével,
 6   27|        édes vizecskéért.~Georges mosolyogva cirógatá meg Robertson állát.~–
 7   27|         ajtóban utolérve társát, mosolyogva mondá neki:~– Te nem említéd
 8   27|   állomás.~A kis köpcös kapitány mosolyogva támaszkodott Robertson mellé.~–
 9   30| elolvasta ez iszonyú leveleket – mosolyogva; felnyitogatá az átkos szelencéket,
10   30|    Malmont is reszketve nyúlt, ő mosolyogva; meggyőződött az átkozott
11   33|       volna erre.~Az én tündérem mosolyogva hajolt oda hozzám, rám nézett
12   36|         szép fejedelemnő – szólt mosolyogva Lucilius. – Nem kérd tőled
13   36|          így szólt hozzá, édesen mosolyogva:~– Kedvesem, Sabinus! Az