Part

  1    1|            könny kicsordult szeméből, úgy fájt neki.~– Csodálatos.
  2    1|           ellene tovább küzdeni. Most úgy vagyok képes e sorok írására,
  3    1|           ragaszkodott hozzám. Fél év úgy telt el tőlem, hogy egyik
  4    1|               kezembe. Mint a villám, úgy lövellt bennem valami végig
  5    1|            fog hazajönni a grófnétól. Úgy lett. Oly sietve ugrott
  6    1|          sietve ugrott le a hintóról, úgy futott elém, ki a tornácon
  7    1|           elém, ki a tornácon vártam; úgy ölelt, csókolt és boldog
  8    1|          átmentem az ő hálószobájába. Úgy feküdt szép szőke feje a
  9    1|           igen! Lássa ön, még most is úgy vannak összekötve, ahogy
 10    1|           jele a fájdalomnak és mégis úgy égett ott, mintha edző méreg
 11    2|               nekik tetszik?~– De nem úgy, hanem külön mindenikünk
 12    2|           enyém.~– Te Tinka, én éppen úgy vagyok a tieddel.~– Még
 13    3|              vettetni; börtönei éppen úgy teltek, mint gynecaeuma.~
 14    3|              Hanem ekkor Giblet Mária úgy üté őt ököllel arcul, hogy
 15    4|          ittas lovagokat, valamennyit úgy megkötözve, hogy moccanni
 16    4|          Hamlet először járt életében úgy, hogy nem tudá megfejteni,
 17    4|               sereg vitéz skót ifjút, úgy bocsátá el őt magától. A
 18    4|            páncélinget vett magára, s úgy ment a király elé. Ez barátságos
 19    4|             fegyvert kötött oldalára, úgy szállt férjével együtt a
 20    5|       megbélyegzett volna engem.~Néha úgy jutott, hogy egymás mellett
 21    5|             ne érjünk, pedig szíveink úgy reszkettek belül, hogy egymáson
 22    5|       doboghatnak; pedig gondolataink úgy ölelkeztek egymással!~És
 23    5|            dolog változhatatlan volt: úgy kelle lenni. Nekünk el kelle
 24    5|              kelle válnunk, még pedig úgy elválnunk, hogy soha még
 25    5|            nincs lehetetlenség. Ha mi úgy akarjuk, úgy lesz. A New
 26    5|     lehetetlenség. Ha mi úgy akarjuk, úgy lesz. A New York-i parton
 27    5|            volna húzva.~E pillanatban úgy tetszék – vagy úgy láttam –
 28    5|        pillanatban úgy tetszék – vagy úgy láttam – vagy úgy álmodtam,
 29    5|                vagy úgy láttam – vagy úgy álmodtam, hogy ama fényes
 30    5|              fénypontjai, mint a tűz, úgy égtek, míg völgyes sötétjei,
 31    6|        szerezték ezt. Minden dolgukat úgy intézték, hogy rajtunk hatalmasok
 32    6|          felemelt pajzsaikkal védték; úgy elhullottak azután egyenként,
 33    6|             szívén ütni azt a dárdát; úgy fekszik le a többiek közé.~
 34    7|            kik még bölcsebbek voltak, úgy elmélkedének, hogy a török
 35    7|           sohasem jött rá, hogy a fej úgy van hozzávarrva a nyakhoz:
 36    7|           saját magam mázoltam volna; úgy van, úgy, mikor festeni
 37    7|              mázoltam volna; úgy van, úgy, mikor festeni tanultam,
 38    7|                 szólt ez phlegmatice (úgy szokott beszélni). – Nézze
 39    8|              csak legkülönb gavallér; úgy hiszem, hogy ez órában egypárszor
 40    8|               irtóztató módon, s csak úgy lebegett a csipkefelhők
 41    8|              képek, művészi kezektől (úgy hiszem, hogy művészi kezektől
 42    8|               Adieu, mennyei Júliám!” Úgy rohantam ki, mint egy valóságos
 43    8|            szerelemféltés, hanem csak úgy hazudik minden ember napidíjért,
 44    9|              No, nézzen meg jobban.~– Úgy, igenis. No lám! Ettől a
 45    9|              Igenis, az – a Sándor.~– Úgy, úgy, Gál Sándor…~– Nem,
 46    9|         Igenis, az – a Sándor.~– Úgy, úgy, Gál Sándor…~– Nem, hanem
 47    9|              teszik a beírt papirost, úgy kell leírnom a dolgot a
 48    9|            mondja!~– De bizony Isten, úgy volt. Volt nekem egy anyám,
 49    9|               egy domíniumot öröklök, úgy pedig örököltem egy hegedűt
 50    9|               számát sem tudná.~– Nem úgy van; de hogy legalább azok
 51    9|        dédelgetni, nem jobb volna, ha úgy elhagynám magamat, hogy
 52    9|               a sors furcsa szeszélye úgy rendelte volna, hogy megfordítva
 53   10|              ott, s ezentúl is legyen úgy, mintha szobaleánya volna;
 54   11|          téged, pajtás, mi lelt, hogy úgy haragszol? – kérdém az atyafitól.~–
 55   11|          anglus is, kit egy ágyúgolyó úgy felrúgott, hogy az égbe
 56   11|            esett tőle. Dzsemmyt pedig úgy pofoncsapta egy haldokló
 57   11|              csakugyan nem születtem.~Úgy látszik, az ittlevő embereknek
 58   12|       szerencséjére irigyek legyenek.~Úgy éltek, úgy jártak együtt,
 59   12|          irigyek legyenek.~Úgy éltek, úgy jártak együtt, mint Castor
 60   12|               senor Juan előugorva, s úgy nyomá a tüzes billogot az
 61   13|       Közvizsgák alkalmával a tanárok úgy szokták őt bemutatni, mint
 62   13|           krétával felírták a hátára, úgy vitte haza, mindennap összeverekedett
 63   13|            magán azt a szégyent, hogy úgy csúfolják úton-útfélen;
 64   13|           kárba ment; azok bizonyosan úgy tekintették őt, mint tolvajt,
 65   13|             varrt rájuk.~Minden ember úgy hívta már őt, és nem volt
 66   13|             utcaajtóban állt, és abba úgy beléfogózott, hogy Nagy
 67   13|         uramnak; háta mögött mindenki úgy hívja, hogy Sus; minden
 68   13|          lakosai semmi városnak, csak úgy bolyongnak faluról falura,
 69   13|        városban, a collegium udvarán, úgy bámulták, úgy kerülgették,
 70   13|      collegium udvarán, úgy bámulták, úgy kerülgették, mint a majmos
 71   13|      horrendus egyéniség toppan elém: úgy beléütköztem, szinte elhordtam
 72   13|             hordani, ha meglát!”~– Ön úgy tesz, mintha örülne annak
 73   13|         egyetlen ember a világon, aki úgy szólt hozzám mindig, mint
 74   14|            kinek szakálla és turbánja úgy világított, mintha lángolna.~
 75   14|       érkezett meg a szent városba, s úgy tengődött tovább a kegyes
 76   14|          mutató ujját belemártá; mert úgy megégeté azt, mintha forró
 77   14|              Kadileszker halott nejét úgy eléktelenítse?~Muhzin elbeszélte
 78   14|               a hüvelykujján a gyűrű, úgy imádkozott az Alkoránból.~
 79   14|                pillangós öve derekán, úgy veték bele a mozsárba.~Azután
 80   16|               Én nem tudok ráismerni, úgy elváltozott. Nőtlen korában
 81   16|            solemniter kosarat kapott, úgy megharagudott, hogy bosszújában
 82   16|               elő.)~Tehát az asszony, úgy láttam, hogy szeretné, ha
 83   16|        valakivel csakugyan verekedik, úgy azon valaki nem lehet félelmesebb
 84   16|              elment. Szegény asszony! Úgy szerette azt a himpellért.
 85   16|               fenntisztelt ellenfelét úgy lekaszabolta, hogy abból
 86   16|        boldogtalan ellenfél, kit Laji úgy feltrancsírozott, meg ne
 87   16|         elborítá a vér, s másnap arca úgy nézett ki, mintha chaldeai
 88   16|            nekitarték.~A Tündér Ilona úgy látszott, mintha nem akart
 89   16|              Euphemia bizonyítá, hogy úgy van. Ludmilla pedig olyat
 90   16|          gyilkos, cifra csikós nótát, úgy kikanyargatva, hogy akármelyik
 91   16|             bokorból, s Bankó öcsémet úgy nyakon öleli, hogy az rögtön
 92   16|               ha találkozom az utcán, úgy köszön, hogy rám se néz,
 93   18|               Én nem tudok ráismerni, úgy elváltozott. Nőtlen korában
 94   18|            solemniter kosarat kapott, úgy megharagudott, hogy bosszújában
 95   18|               elő.)~Tehát az asszony, úgy láttam, hogy szeretné, ha
 96   18|        valakivel csakugyan verekedik, úgy azon valaki nem lehet félelmesebb
 97   18|              elment. Szegény asszony! Úgy szerette azt a himpellért.
 98   18|               fenntisztelt ellenfelét úgy lekaszabolta, hogy abból
 99   18|        boldogtalan ellenfél, kit Laji úgy feltrancsírozott, meg ne
100   18|         elborítá a vér, s másnap arca úgy nézett ki, mintha chaldeai
101   18|            nekitarték.~A Tündér Ilona úgy látszott, mintha nem akart
102   18|              Euphemia bizonyítá, hogy úgy van. Ludmilla pedig olyat
103   18|          gyilkos, cifra csikós nótát, úgy kikanyargatva, hogy akármelyik
104   18|             bokorból, s Bankó öcsémet úgy nyakon öleli, hogy az rögtön
105   18|               ha találkozom az utcán, úgy köszön, hogy rám se néz,
106   19|               dehogy az enyémet, csak úgy szavam járása ez. Mind ismeritek,
107   19|    migraine-je van; akkor aztán én is úgy tettem, mint aki alszik.~
108   19|             Cesarine, a társalkodóné, úgy belecsimpajkozott a karomba,
109   19|            szál legények voltak, csak úgy ütötték ököllel a mestergerendát,
110   19|          mostan kevélynek lenni, csak úgy félvállról büszkén tekintve
111   19|            mint a forgószél; a grófné úgy táncolt, mint egy villi.~
112   19|             bográcsból.~Az én grófném úgy evett, mintha három nap
113   19|           minden a paprikás lében), s úgy rakta fehér cipóra. Azt
114   19|             felelék neki bosszúsan.~– Úgy elénekelhetné most azt a
115   20|              felfogott. A szép Saliha úgy sajnálta ezt a szegény fiút:
116   20|               Beszélni? Igen, éspedig úgy beszélni, hogy azt más észre
117   20|          Salihát nőül vette, és mégis úgy szerette őt az asszony,
118   20|        mecsetje felé nyílt, azt pedig úgy eltakarta a kígyós folyosó,
119   20|            mindenki leborult arcra és úgy maradt mindaddig, míg a
120   20|           nála nélkül tesz mindent, s úgy intézkedik az ország sorsa
121   21|         baronesse elindult vele; csak úgy repültek, mint két tündér,
122   21|             bársonyra ezüst szegekkel úgy volt az kiverve.~Az Adonist
123   21|        quietált is, mert menyasszonya úgy kívánta. Némely embernek
124   21|               különös fátumai vannak.~Úgy hiszem, hogy amennyien bámulták
125   21|              ezt a calembourght, s ha úgy jókedvében mondták neki,
126   21|          magának – Makao félszigetén; úgy beszélik, hogy ott szándékozik
127   21|          Három a tánc!~S a harmadikra úgy lőtte főbe azzal a rossz
128   22|            hoannak hívnak: a barbárok úgy hívják azt, hogy „napmadár”
129   22|              gyöngyeivel felékesítve; úgy feküdt benne, mint egy alvó.~
130   23|          ellen.~No de kifolyt, s csak úgy beitta azt is a föld, mint
131   23|             büszkeségét sértené. Csak úgy szokott Laurenzia előtt
132   23|         Istent!”, mely váratlan szóra úgy megrettentek a spanyolok,
133   23|       lelkedért!” És valóban, Tristán úgy megrettent, hogy pallosát
134   23|             lesz legboldogabb órám.~– Úgy meghalni, hogy senki se
135   23|          életbe kölcsönösen; a gránát úgy fütyült fejeik körül, mint
136   23|                hogy a csodalovag csak úgy el fog veszni, mint ők.~–
137   23|             egyet csavart rajta, s az úgy szétpattant, mintha forgácsból
138   23|             ülteté fel mind a hármat, úgy vonta őket a San Sol palota
139   23|         mindenkitől csodált óriás, ki úgy szerette Bolivárt, mint
140   23|               azért azt akarják, hogy úgy bánjanak velük, mint szabad
141   23|                szólt don Gideonhoz –, úgy feleltél nekem, mintha csupán
142   23|          lépek vele. Ha Bolivárnak is úgy tetszik, én íme, kezes maradok
143   23|              Ha ő azt mondta – legyen úgy. De emlékezzél rá, hogy
144   23|        kormánybotot?~– Megesküvém rá: úgy teszek.~– Mondd, hogy én
145   23|               fölemelkedett helyéről, úgy hallgatózott.~Hallott pedig
146   23|                  Neki meg kell halni. Úgy van; neki meg kell halni.~
147   23|              szeretik őt mind nagyon, úgy őrködnek fölötte, hogy még
148   23|            Meg fogja érni, s ha Isten úgy akarja, boldog is lesz.
149   23|               szeret engemet Bolivár, úgy ráveendem őt, hogy vesse
150   23|            egy magas karszékbe.~– Jó, úgy menj alvótermedbe. Fél óra
151   23|          kereszt jelét megcsinálta.~– Úgy teszek, Laurenzia.~– És
152   24|     tekintének néha a férfira; Robert úgy szánta ezt a gyermeket magában.~
153   24|             sejté, hogy e pillanatban úgy ül két megásott sír között,
154   24|             rajta is túltesz; valóban úgy harcol, mintha igazán Michael
155   25|        vette-e vagy háromnak, mert én úgy is érthettem, hogy „ó, te,
156   26|             tessék rajta nevetni. Nem úgy van az, ahogy ön gondolja;
157   26|        részvéte. Köszönöm szépen. Nem úgy van az. Én lassú halállal
158   27|          harcolt, s a kormány vezérei úgy bántak a szabadsághősökkel,
159   27|               egy fenséges magas hang úgy hallatszott ki belőle, mint
160   27|           mondom, mert akkor legalább úgy halt volna meg, mint egy
161   27|        bámulva nézett a hölgy után, s úgy tetszett neki, mintha az
162   27|             ezek a nagy, sötét szemek úgy tudtak igézni.~A tengerész
163   27|             porral, amitől az emberek úgy megbolondulnak, az aranyrudakat,
164   27|         kezével a vert aranyban, mely úgy hevert egymáson, mint a
165   27|               sipkáját, s aludt egyik úgy, mint a másik.~Mindenki
166   27|              kormányszekrény mellé, s úgy tett, mint aki aluszik.~
167   27|               voltak befenekelve, azt úgy a földbe elásni nem lehetett,
168   27|              ha nagyon eldugják, majd úgy találnak járni, hogy visszajövet
169   27|          Egyikünkre ötmillió jut. Az, úgy hiszem, elég arra, hogy
170   27|      föltekintett Williamsra, s ennek úgy tetszék, mintha e pillanatban
171   27|               És most egyszerre, csak úgy tréfából, ötszázezer dollárt,
172   27|           Csakugyan eredeti gondolat: úgy indulni a széles tengerre
173   27|              üldöző kiáltozásokat, és úgy tetszett neki, mintha azok
174   27|               nem bírták fogni, végre úgy el tudott bújni, hogy nem
175   27|            tudja.~– Ha mindent tudsz, úgy nincs mit kérdezz tőlem –
176   27|             Próbáld meg rajtam.~– Nem úgy, kapitány. Vallja meg őszintén,
177   28|             áldott jó emberek voltak, úgy éltek együtt, mint két galamb,
178   28|          ezeknek senki sem kell? Hogy úgy el vannak telve magukkal;
179   28|       fölkapta kisleánykáját ölébe, s úgy nevetett, úgy rázta fürtös
180   28|  kisleánykáját ölébe, s úgy nevetett, úgy rázta fürtös fejecskéjét,
181   28|           tegyük – mással.~Jó is volt úgy: a kis férj elvonult a többi
182   28|        keserűmandulát evett éhomra, s úgy fűzte magát, míg rohanó
183   29|             vagy elvesznek rendjén, s úgy is jól van.~Az első eset
184   29|              várták; egy kis ezreddel úgy össze tudta zavarni a tudós
185   29|          csatarendjét, marschrutáját, úgy kiforgatta őket minden haditudományukból,
186   29|              mondhatom el őneki. Néha úgy álmodom, hogy beszélünk
187   29|               derék jó ember és őneki úgy fáj az, hogy nem beszélhet
188   29|             tudott, szeretett mindent úgy megfordítva adni, ahogy
189   29|              professzor nem bánta, ha úgy van is.)~Zsilipy Péter három
190   30|          indulat élesztésére.~A másik úgy igazítá el a kérdést, hogy
191   30|               sem bírt rajta rontani, úgy fekszik a koporsóban, mint
192   30|              ujjait rajtuk.~Két napig úgy jártak a halott nézésére,
193   30|               sárga virágú szaka, ami úgy szeret a sírkövek repedéseiben
194   30|                vagy az bizonyos, hogy úgy el tudja titkolni valami
195   30|     választotta számára a férjet. Nem úgy tagadják ki, ahogy a színpadon
196   30|             rendezte az egész tréfát, úgy ahogy az végbement.~Ez az
197   30|             abban az első pillanatban úgy belészeretett, hogy mikor
198   30|               enyém leendsz; akkor is úgy foglak szeretni, miként
199   30|               egymást és igen régóta. Úgy hiszem, hogy az édesanyám
200   30|          rajtam, vagy megbocsátani.~– Úgy hiszem, ilyen szépen beszélnek
201   30|               kitör a nehéz nyavalya. Úgy szánták a szegény menyasszonyt.~
202   30|            járt szobájában fel s alá, úgy ragyogtak a szemei.~Azután
203   30|              elmúlt, a jelent is csak úgy észlelte, mint aki még félig
204   30|              és elfutott a háztól.~Mi úgy megrezzenté, az egy arckép
205   30|           megzavarták idegrendszerét. Úgy hiszem, hogy ez mindent
206   30|         fájdalmát. Vigasztalódjék; én úgy hiszem, hogy ki fogják őt
207   30|            hogy hová jutott. Komolyan úgy beszélt orvosával, mintha
208   30|               jött rá, hogy ővele nem úgy bánnak, mint bűnössel, hanem
209   30|            hullott, megadta magát, és úgy könyörgött, hogy végezzék
210   30|               egész gyógyrendszerről. Úgy látszik, hogy azóta mindig
211   30|            csendesen viselni magát és úgy tenni, mint aki gyógyulóban
212   30|               világítás ez annak, aki úgy keresi az utat, mint marquis
213   30|            rácsajtó előtt, mely azóta úgy belerozsdásodott sarkaiba;
214   30|              rosszul olvasta, Malmont úgy szerette volna megigazítani.
215   30|              egyszer. Mind a két szem úgy nevetett utána.~– S végtére
216   30|               öltözött útiköntöséből, úgy sietett őt felkeresni.~A
217   30|               és édesanyjáért, kit az úgy megrontott; sohasem volt
218   31|            kimosdott, megfésülködött, úgy néz ki, mintha skatulyából
219   31|            fektetett bográccsal. Csak úgy izzad mind a kettő.~– Jól
220   31|               míg az unokaöccs karján úgy sietett a menyecske, mintha
221   33|           bele a jószágvételbe, hanem úgy spekuláltam, hogy ha az
222   33|             Tessék átnézni a leltárt; úgy hiszem, hogy a felszerelés
223   33|              uram, semmit sem utálnak úgy a túlvilági szellemek, mint
224   33|          kellemetlen, hogy a kocsisom úgy legyen öltözve, mintha a
225   33|   zsebkendőjét, megtörülte a szemeit, úgy látszott, hogy sír: – Mi
226   33|          nagyon jól hajtott különben; úgy vitt ezen a döcögős úton,
227   33|               ember nem részeg, hanem úgy látszik: egy kissé „ultra”.~
228   33|              valóságos őrült; hahaha!~Úgy? Ezt nem tudtam.~– Hát az
229   33|          szemeit be nem hunyja éjjel, úgy vigyáz az uraságéra; hahaha.~
230   33|             ez a kis büszke gnóm, aki úgy lenézett az imént, miféle
231   33|            nyargalt előttem, a vadász úgy bánt velem, mintha ő volna
232   33|              rögtön hydrogénné válik, úgy, hogy az a szoba, ahol én
233   33|            kegyetlen nagy husángot, s úgy eldöntögetem vele, hogy
234   33|             de nem teszik, hanem csak úgy meredeznek alá onnan a festett
235   33|        kezeikben; az asszonyságok meg úgy rátartják magukat azokkal
236   33|     sajtpofájú gúnyolódó emberarchoz; úgy bosszantott az egész vigyorgó
237   33|         kandalló fénye, mindannyiszor úgy tetszett, mintha odajönne
238   33|           sóhajt, s erre a sóhajtásra úgy összelapul alattam minden
239   33|          kikönyököltem a holdvilágra, úgy hallgatóztam. Ez az ablak
240   33|             láthatatlan dal; most már úgy hangzott, mintha alattam
241   33|            hallottam a dalt: most már úgy hangzott, mintha fölöttem
242   33|              Azzal lefeküdtem, valami úgy húzott lefelé; úgy éreztem
243   33|             valami úgy húzott lefelé; úgy éreztem magamat, mint a
244   33|               Nimródnak (nem tudom én úgy hívták-e, én annak neveztem
245   33|          forogtak a szemei a fejében, úgy tett, mintha nem hallotta
246   33|               orvosi praxisomat, csak úgy mosolygott felettem. Gondolhatta
247   33|          ismeri a chemiát, mint én, s úgy a szegletbe szorított rettenetes
248   33|    nyugtalanul feszengeni a székén.~– Úgy hiszem, hogy ez ellen kegyednek
249   33|      befalaztatá a magányos szobákba, úgy ölte el éhséggel; de az
250   33|           felfogással bír felőle.~Nem úgy, mint a kis gnóm vadász,
251   33|              ajkaim közé szorítottam, úgy, hogy a piros szem kilátszott
252   33|             ember nem bárgyú.~– Nekem úgy tetszik, mintha te most
253   33|       elmondok önnek mindent, s akkor úgy hiszem, sokat meg fog érteni,
254   33|           veszedelem fenyegeti, éppen úgy tudja ő is énekhanggal értetni
255   33|            embereket csinált belőlük, úgy, hogy utoljára nem volt
256   33|              a kastélyt. Ez a kastély úgy van építve, hogy valami
257   33|                hogy az a leány neve – úgy képzeltem, hogy az nagyon
258   33|           abban mintegy fogva tartja, úgy ragaszkodik hozzá, úgy sóhajtoz,
259   33|                úgy ragaszkodik hozzá, úgy sóhajtoz, úgy nyögdécsel,
260   33|      ragaszkodik hozzá, úgy sóhajtoz, úgy nyögdécsel, mikor felőle
261   33|              haját dúlta két kezével, úgy kétségbe volt esve; én el
262   33|              már egész titkát; mi itt úgy szeretjük önt mind; senki
263   33|             én tündéremnek. Mindennap úgy éreztem magamat, mint akinek
264   33|   felemelkedett velünk. Miként nálam, úgy itt is a kandalló alatt
265   33|          lettem átvarázsolva.~Valóban úgy tetszett, mintha egy tündérálmot
266   33|      reszketve lesüté szemeit, s csak úgy e lezárt hosszú pillák alól
267   33|             így hangzik: „Isten engem úgy segéljen.” Ha azt megtanulta,
268   35|         rántott a csengettyűfogón, de úgy vette észre, mintha az éppen
269   36|               betölteni. Hiszen ők is úgy bocsátának vészt és pusztulást
270   36|          vakon imádó népekre, s éppen úgy nem adtak számot tetteikről
271   36|          senkinek, miként azok; éppen úgy nem ismerték ezt a szót „
272   36|            leszálljon, ölébe ragadta, úgy vette le magához a sírba.~–
273   36|         szüntette a csókot. Oh, a nők úgy tudják egyesíteni a védelmet
274   36|             sebei, de nem fájt egy is úgy, mint ami belül vérzett,
275   36|              azt a sötét pontot, mely úgy szokott az égen körül-körülkeringeni,
276   36|           karmait, s vadölő csórrával úgy vágott sisakjára, mintha
277   36|          nyüzsgött küzdve a viador, s úgy talált ellenfele nyakához
278   36|           egyebek Vespasian kémeinél. Úgy sírtak, úgy sajnálkoztak
279   36|       Vespasian kémeinél. Úgy sírtak, úgy sajnálkoztak előtte Sabinus
280   36|               Tetrix pedig bolondnak. Úgy felelt a kérdezőknek, mintegy
281   36|          érthettek is belőle, nem is.~Úgy játszották mind a hárman
282   36|              vérpadnak is jó.~Eponine úgy bánt mindig Sabinussal,
283   36|           körülfogott erdőségben néha úgy el tud tűnni a fejedelemnő,
284   36|               szinte a bőr alatt van, úgy, hogy a feje, amint a ló
285   36|             hallani.~Erre a kürtszóra úgy tetszék Balbusnak, mintha
286   36|               amik a patakhoz jönnek. Úgy óhajtottam sokszor meglesni
287   36|             Zöld lesz utána!”~Eponine úgy tapsolt örömében, úgy hullott
288   36|         Eponine úgy tapsolt örömében, úgy hullott szeméből a könny.~
289   36|          kézre fogá a hosszú pallost, úgy sújta ellenei közé vele.
290   36|               fordult Vespasiánhoz:~– Úgy szóltál, mint egy öszvérhajcsár
291   37|               fényűzés lehetséges, én úgy voltam tartva, hozzászoktam,
292   37|              lépcsőn járt fel. Minden úgy, ahogy urak szokták.~Az
293   37|                ő engedte azt. Valóban úgy viselte magát irányomban,
294   37|               mondta hátam mögött, de úgy, hogy én is jól hallottam: „
295   37|              nagyon hallgató játékot, úgy gondolom, whiszt volt. Én
296   37|              játékot, hol az ő arcát. Úgy illett egymáshoz mind a
297   37|          annál jobban tetszett nekem, úgy szerettem volna – leánya
298   37|               nappal rá sem értem azt úgy szemügyre venni, mint most,
299   37|         egyszerre szemembe, mely most úgy meglepett. Nagybátyám acélmetszetű
300   37|        szobámba, míg én távol voltam; úgy hogy be sem zártam ajtómat,
301   37|          adott a kedvemért, mikben én úgy tetszettem magamnak a háziasszony
302   37|           elegáns férfi volt, s nekem úgy tetszett az a gondolat,
303   37|           ügyvéd védencéhez; pedig én úgy szerettem volna, ha jókedvű
304   37|          korábbi eseményeiről, én azt úgy elhallgattam volna hideg,
305   37|           magamban, de sohasem mertem úgy tenni. Mikor mellette voltam,
306   37|              tekintet, egy hideg hang úgy visszautasított, hogy kezéhez
307   37|             mint én tudnék lenni, aki úgy szeretem, úgy becsülöm,
308   37|              lenni, aki úgy szeretem, úgy becsülöm, aki annyival tartozom
309   37|    számadásokat, mikor én tudom, hogy úgy is rendjén túl tesz velem
310   37|               most. Szeret engem! Nem úgy szeret, mint gyermeket szeretnek,
311   37|   belefoglaltam őt imáimba, s ezentúl úgy kell róla megemlékeznem
312   37|              semmit sem felelt ekkor; úgy látszott, hogy sokkal jobban
313   37|           gondolhattam volna velük, s úgy cél és ok nélkül nem hagyhattam
314   37|           egyszerre lefelé simította. Úgy nevettem magamban rajta.~
315   37|        sarokban ült és körmeit rágta; úgy feleltem vissza, ahogy nyelvemre
316   37|                ügyvéd úr, de az ellen úgy hiszem nem lehet kifogása,
317   37|            mégis nem kellett volna őt úgy megbántani.~– Akkor nincs
318   37|           hogy koldulni menjek.~– Nem úgy van, kisasszony, majd én
319   37|               helyette; így kegyednek úgy hiszem, négy-ötezer pengő
320   37|      Kegyednek sok lélekereje van, én úgy gondolom, hogy amidőn kegyed
321   37|             őket. Tekintsen bennünket úgy, mint jószívű idegeneket,
322   37|            veszítsek az előadásból, s úgy hiszem, még akkor gyújtogatták
323   37|             Volt ott nekem ismerősöm? Úgy hiszem, minden régebbi ismerősöm
324   37|           elgondolkoztam ezen és néha úgy elfelejtettem magamat, hogy
325   37|         ezentúl is gyakran fog látni, úgy viseljem magamat, hogy minden
326   37|    meggondoltam mindent jól, és mégis úgy tetszett, mintha valami
327   37|             távol tartsam nevemtől, s úgy elzárkóztam minden emberi
328   37| együttérzésnek nevezzem-e, de sokszor úgy tetszik, mintha kegyed gondolatait
329   37|                ki lehet ez ember, aki úgy jár körülem, mint egy láthatlan
330   37|              ki van téve. Én kegyedet úgy tekintem ezentúl, mint jegyesemet,
331   37|               kívánta volna: de ő nem úgy tett, ő felemelt engem,
332   37|                volt zongorám is, amit úgy tekinték, mint egy hosszasan
333   37|             minden embert; nem tettem úgy, ahogy ő mondá: nem hívtam
334   37|           kérte tőlem, mikor magam is úgy érzek? Miért szomorítám
335   37|          gondolat gyötört.~Este ismét úgy vártam rá, miként előttevaló
336   37|           love you”, s azzal a szóval úgy szúrtam a kést a szívébe,