Part

  1    1|              irtózatos fájdalmat érzek ott, hogy szeretnék fejemmel
  2    1|                hogy valamivel pirosabb ott.~– Hol?~Az idegen irónt
  3    1|               körülkerített helyen; de ott oly kín van, oly kimondhatatlan
  4    1|             képes őt fél napnál tovább ott tartani, s utánam való búslakodásával
  5    1|             gyötreni kezdett. Mi lehet ott, amit előlem rejt? Meg voltam
  6    1|               észrevehető legyen, hogy ott idegen kéz kutatott; keblem
  7    1|          beszéltem a néma hamvakhoz, s ott egyszerre az álom vagy talán
  8    1|          halkan felemelkedik abból. Én ott feküdtem mereven a ravatal
  9    1|         fájdalomnak és mégis úgy égett ott, mintha edző méreg marná
 10    2|                áttették Olaszországba, ott volt három esztendeig. Három
 11    3|              sok fogolynép ne heverjen ott hiába, az a gonosz ötlete
 12    3|        sáncásók közé.~És Giblet Máriát ott előtte bilincsbe verték
 13    3|               foglyul a sáncásók közé, ott kellett neki testvére és
 14    4|               a regényes mondákat, mik ott szájról szájra adva élnek,
 15    4|          szigetére, magányos párbajra; ott a szép zöld pázsiton, a
 16    4|           elesett. Horwendill megölte.~Ott a szigetparton eltemetteté
 17    4|               lett volna Horwendillnek ott elesni, mint ellenfelét
 18    4|              valami félreeső szobában, ott kihallgatja valaki, mit
 19    4|                magát, mintha restellne ott lenni.~Ebéd után, hogy mindenki
 20    4|             régi jó bolond Hamlet állt ott ismét, s mi lehetett volna
 21    4|            hagyott nejét meglátogatni. Ott öröm és diadal fogadta;
 22    4|           viráglepte völgybe jutottak, ott Hamlet pihenést engedett
 23    4|        elnyomta az álom.~Pedig a halál ott függött fejeik fölött. Hermotruda
 24    4|          egymást a vár alatti síkra, s ott harcolt egész a nap leszálltáig,
 25    4|       elborzadt.~Nagyon sokan feküdtek ott.~Előre el lehetett gondolni,
 26    4|            visszatért saját országába.~Ott sokáig uralkodott bölcs
 27    4|               sem ő nem tértek vissza.~Ott esett el a hős király, nejével
 28    5|                 ő más parancsából volt ott.~Szerettük egymást, azzal
 29    5|               itt nap van akkor, mikor ott az éj.~Mikor az utolsó istenhozzádot
 30    5|         városba vetett a balszerencse, ott volt egy kis lakházunk éppen
 31    5|              rónára lehetett látni. Én ott ültem az ablakban, midőn
 32    5|         századrésze volt csak, ameddig ott láttam; azután vége volt.
 33    5|            káprázat volt?~Másnap ismét ott vártam az ablakban a hold
 34    6|            csak az asszonyt és leányt.~Ott azután egész éjjel elsugdostak;
 35    6|              is tudtak mutatni eleget.~Ott elpanaszlák egymásnak, hogy
 36    7|                 s az okirat bizonyosan ott van – a között a menykő
 37    7|       mérföldnyire fekvő puszta várba, ott azokat egyenként a kövek
 38    7|            Guericke Ottó az időjóslót; ott a szegletben láthatsz egyet,
 39    7|               a régi vár omladékaihoz, ott áskáltak a kövek között
 40    8|             tökéletesen a lépen ragad. Ott ült velem szemközt; szép
 41    8|              humble serviteur, madame. Ott leszek. Előadás végeztével
 42    8|            szabad hajtatni az udvarra, ott csak urasági equipázsnak
 43    8|                pár.~Csak hadd álljanak ott! Antichambrirozhatnak a
 44    8|                egyik ajtón eltávozott, ott még egyszer megállt, csókot
 45    8|             egy páholy ára, de megéri. Ott az ember valódi színdarabot
 46    8|               sötét udvarra jutottunk, ott felmentünk egy hátulsó lépcsőn,
 47    8|               egy homályos előterembe, ott egy pénztári őr kezébe lefizettük
 48    8|              azok az üvegcsillagocskák ott a képek rámái közepén nem
 49    9|                  Nem egészen. Hanem én ott laktam annak a háznak a
 50   10|         szétfutott a departement-okba, ott elrejtőzve jó barátai, ismerőseinél.~
 51   10|            utcaszegleteken is árultak, ott volt metszésben, s nagy
 52   10|                a quatre riversi várba, ott szolgálatba ajánlotta magát.
 53   10|           szolgálatba ajánlotta magát. Ott pedig az volt a szokás,
 54   10|          politikai párthívét; ha pedig ott tartja magánál ez álöltözetben,
 55   10|              mellékszobába és maradjon ott, s ezentúl is legyen úgy,
 56   10|         keresztülszökjenek Angliába, s ott bevárva a válóper lefolytát,
 57   10|                inkább sürgetni fognak, ott egymással megesküdjenek.~
 58   10|                és hálószobájába hívta; ott egy nagy falitükör rámáján
 59   10|          bezárták a status-börtönbe, s ott ült azután évekig, anélkül,
 60   10|                a kietlen nagyvilágban.~Ott képzetében fölidézte az
 61   10|            volt az. Mintha még most is ott kellene neki állani.~A grófnő
 62   10|              útbaigazító jelt találhat ott Saint Creux-tól.~A tükör
 63   10|              fülke mélyében – akkor is ott állt Saint Creux.~A régi
 64   10|             kelle fölnyitni, s az ifjú ott fulladt meg.~A tükör hátulsó
 65   11|                egy szemétdomb mellett, ott töltöttük az éjszakát. Másnap
 66   11|           odakinn maradtam az udvaron. Ott egy háromszegletű házban
 67   11|               ember volt. Nem élhetett ott, ahol békesség van, s minthogy
 68   11|            sohasem tudtam, hogy miért. Ott a hegyek közt felkerestük
 69   11|               ahol a rubelek teremnek, ott fogják tudni méltányolni
 70   11|            vágott. Az egész személyzet ott fulladt.~Csupán én úsztam
 71   11|       Láma-választás volt. (Így hívják ott a hivatalos emberbálványt.) –
 72   12|      belopózott nesztelenül szobájába; ott elrejtőzve hallgatózott
 73   13|                a magasabb osztályokig; ott sem tudott semmit megtanulni;
 74   13|            megy magát eltemetni; pedig ott is emberek laknak, akik
 75   13|               jutnak, mint domine Sus; ott azután élete folytáig oszthatja
 76   13|           Mikor az utolsó ház elé ért, ott mégis nem állhatta meg,
 77   13|          megvolt. Hozzájárult az, hogy ott volt vagy negyven borzas
 78   13|               faluban. Nota bene, hogy ott sohasem volt senkinek új
 79   13|              elüldözött; itt kitették, ott elcsapták, amonnan maga
 80   13|              akar, kijön, ha nem akar, ott benn marad.~Én bementem
 81   13|              humillime.~– Mi baja volt ott? Nem ruházták, nem táplálták
 82   13|      haragudnám? Lépjen ön a szobámba.~Ott az én kegyetlen haragos
 83   13|         bekergette a tanoda épületéig; ott a diákok ijedten becsukták
 84   13|         eldugta a háta mögé a követ, s ott leejtette a földre, mintha
 85   13|               tenni ellenállás nélkül.~Ott elereszté a tanár, és azt
 86   13|         városba visszatérni, nem merte ott magát mutatni többé; „de –
 87   14|              kiült a háza tetejére, és ott sírt egész hajnalig.~Hiába
 88   14|        országban ébred fel ismét, hogy ott kezdjen új életet, és ismét
 89   14|           vándorolj el rögtön Mekkába, ott ülj le a Zenzemet kút közelében
 90   14|          takard fel a halott arcát, és ott fogod találni Eminhádat.
 91   14|           holtteste bizonyosan most is ott fekszik a sírban, ahova
 92   14|               alamizsnáiból.~Mindennap ott lehete őt látni a Zenzemet
 93   14|             melletti temető ajtajában, ott vigyázta a halottas meneteket,
 94   14|           szemfödelet.~A fiatal nő, ki ott feküdt, valóban hasonlított
 95   14|               damascusi helytartó basa ott nincsen, ki látva, hogy
 96   14|      alattomban a szegények temetőjét, ott fel is találta a lapos sírt,
 97   14|            láttathassa magát senkivel. Ott különben jó bánásmódban
 98   14|        kulcsait, s felkutatva lakását, ott találták mindazt a kincset,
 99   14|            fáradtak bele, és ami akkor ott maradt, az csak egy alaktalan
100   14|               Ezelőtt hetven évvel még ott látta Tavernier francia
101   16|                hideg küszöbén állok, s ott is rád emlékezem” – majd
102   16|           tojáshabverővel duellálnak-e ott, hol az ember ily cifra
103   18|                hideg küszöbén állok, s ott is rád emlékezem” – majd
104   18|           tojáshabverővel duellálnak-e ott, hol az ember ily cifra
105   19|              persze, a társalkodóné is ott volt. De mindamellett is
106   19|                   Dehogynem lehet. Hát ott a fák közül nem csillámlik
107   19|         Istenért, grófné, mit akar? Az ott egy hírhedett haramiabarlang,
108   19|        kilencedik forduló következett. Ott van! Az is az én részemre
109   19|           grófné kifáradhatatlan volt. Ott járta kivilágos kivirradtig.
110   19|      elvezetett bennünk az országútig, ott útbaigazított; kalapot emelt,
111   20|          szegény tanulók táplahelyéül; ott állott ez örök emlékek közepette
112   20|      földreborulás rövid időköze alatt ott a khaszoda kerek ablakocskáján
113   21|                nincsenek nemzetiségek, ott kozmopoliták vagyunk.~Adonisunk
114   21|               és jövendőbeli árendáit.~Ott ő elkezdett különös kegyence
115   21|        félszigetén; úgy beszélik, hogy ott szándékozik letelepedni”.~
116   22|             egész nap múlatta; a madár ott ült mellette és Xelenhoa
117   22|                aranyos ravatalon pedig ott feküdt az üvegkoporsó, benne
118   22|                drága köntöseit mind, s ott a népség előtt máglyát raktak
119   22|               őt eltemetni, három évig ott ebédelt a halottal; annak
120   22|            csak tízféle ételt; éjszaka ott feküdt a koporsó mellett
121   23|      vezetőiket, az elfogott zászlókat ott égették meg a bitófa alatt
122   23|      Cordillerákon innen és túl; pedig ott a hölgyek mind oly szépek.
123   23|               fordult don Esteban, aki ott állt zsöllyeszéke mellett.~–
124   23|       visszakergeték sáncai közé: akik ott is fölkeresték éjjel-nappal,
125   23|              imádkozni; dona Laurenzia ott bámuló seregei előtt szúrta
126   23|                hogy ők is jelen voltak ott, hogy senki se találjon
127   23|                űzhessenek csúfságot?~– Ott legyek mindenütt veled.~–
128   23|             ahol engem harcolni látsz, ott még egy ideig fog tartani
129   23|                végéig terjedjen a tűz, ott lőporos kádak vannak rejtve;
130   23|             repülni dona Laurenziával, ott a magasban, égő üszkök,
131   23|                közelebb a felhők felé, ott elhagyni a nyomorult testet,
132   23|            felé mutatva szólt:~– Látod ott ama porfelleget?~– Látom.
133   23|               az ostromlók háta mögött ott állt egy csatakész dandár –
134   23|               résig tört magának utat, ott nyájasan üdvözlé a várvédőket.
135   23|         megnőne? Előhozatta apjukat, s ott mind a hármat agyonlövette.~
136   23|            Llanos megszabadíta minket, ott a végtelen síkságon, hol
137   23|        megjelenni a spanyol üldözőnek; ott ezer meg ezer férfi kel
138   23|               a hallgató berekből, kik ott alszanak paripáik mellett,
139   23|             harsogó tapsvihara mellett ott pihent a szűzi lányka a
140   23|            leste a közelgő zaj neszét; ott elfojtott keservvel mondá
141   23|          siketülnél.~A jámbor Bermudez ott is hagyta öreg bajtársát,
142   23|                Ne kérdje senki, mi vár ott ránk, hanem rohamra menjen;
143   23|             végzé szavait Bolivár, már ott állt a gyűlésterem közepén
144   23|        elhamarkodott hőstettekről. Íme ott mindjárt melletted áll Piar
145   23|           menteni. Ez jó mentség lehet ott, ahol a szabad akarat érvényét
146   23|          hátrament a csoportok közé, s ott izgatott hevesen Bolivár
147   23|           aranyküszöbéig elvezessen, s ott hátralépjen a közpolgárok
148   23|              éppen jó leszek.~Bolivárt ott megválasztá a nemzetgyűlés
149   23|       tanácsházba; barátai, hadvezérei ott várták a lépcsők előtt,
150   23|            székén ült.~– Hadd maradjon ott ülve – szólt Bolivár, és
151   23|        kastélyban nem árthatnak nekem, ott van még Laurenzia.~– De
152   23|              oda fog jönni. Engedjétek ott imáját elvégezni, engedjétek
153   23|            este – suttogá Laurenzia.~– Ott leszek.~– Addig semmi zaj,
154   23|            ragyogó arcok álltak körüle ott, hol a viaszgyertyák fénye
155   23|            benépesíté a téres palotát, ott kinn ujjongott az ácsorgó
156   23|           gondjaimat juttatod eszembe, ott mind éles szuronyok közt
157   23|            ajtó a széles parkra nyílt, ott sötét volt minden és nesztelen.~
158   23|                a kötélhágcsót.~A férfi ott várakozott alant.~– Itt
159   23|          berohant a kápolnába Bolivár; ott találta szép menyasszonyát
160   23|            fordítsd hazádra vissza!~És ott meghalt a nő.~Kinn az utcán
161   24|            világot, s ahol megkívánja, ott üti fel trónját; norman
162   24|          páncélos kebellel szállt alá.~Ott, hol Apulia és Epirus partjai
163   24|             egyik országtól a másikig, ott szállítá keresztül százötven
164   24|                láthatatlan, a dögvész, ott dúlt tábora közepén.~És
165   24|              bánatos danáktól, s amint ott ült a leányka a vezér páncélfedte
166   24|               Guiscard nem szédült el. Ott ringatá térdein az éneklő
167   24|          Guiscardnak oly két hőse volt ott, aki elszánta magát kihulló
168   24|             rohant elszánt kísérőivel; ott lehetett látni sokáig villogó
169   25|                jár be a házam ajtaján! Ott megígértettem az asszonnyal,
170   25|           csengetnek, megkérdi: ki van ott? Ha férfihangot hall, azt
171   25|          lelket, berontok az ebédlőbe, ott nem találok senkit; onnan
172   25|          gyanús külsejű idegen valóban ott rejtőzik térden guggolva
173   26|          tréfának. Az imádó még mindig ott ült.~– Uram, ez már szemtelenség!
174   26|         meghalni.~– Itt hát, a gutába! Ott a Duna, ha meg akar halni;
175   27|        választá ki jövendő lakhelyéül; ott építtetett magának egy remetelakot;
176   27|               éhenholt embert, hogy az ott szolgálja őt, azután meg
177   27|    szerencsésen eljutott Valparaisóba; ott mint kormányos szolgálatot
178   27|               hogy társainak megölőjét ott elfogja, s őt magát akassza
179   27|              lepték meg remetelakában; ott mindjárt le is ölhették
180   27|           jelentéktelen némber is, aki ott unalmas napjait osztá, hogy
181   27|     képzelődéséből, a hívők templomait ott az aranyozott szentképeken
182   27|             mely nem engedi neki, hogy ott elfelejtse valaha a szép
183   27|           aludni, gyakran álmodá, hogy ott jár-kel már az aranyhalmazok
184   27|         dereglye a Peruvian oldalához. Ott nesztelenül felkapaszkodtak
185   27|               szigetek közt barangolt, ott talált egy puszta, elhagyott
186   27|             miknek aranyszín gyümölcse ott rothad a földön, mert az
187   27|           minél előbb Otahaitiba, hogy ott asszonyokat és rabszolgákat
188   27|               velük a nagy szigetre, s ott mulattak együtt, két nap
189   27|               lecipeljük a dereglyébe, ott majd kijózanodnak. Dologra,
190   27|              őket a dereglyébe hányni, ott is megszámlálja, ha mind
191   27|           mehet. Jó helyen vannak azok ott. Holnap majd feljönnek a
192   27|     Sandwich-szigetek felé vitorlázni, ott vásárlani be nőket és rabszolgákat,
193   27|        Vahon-sziget kikötőjébe jutott. Ott azt állíták, hogy egy elsüllyedt
194   27|            velem egy pálinkás butikba, ott majd egy pohár grog mellett
195   27|              ezt kihordatá a partra, s ott a puszta szigeten elrejté;
196   27|             elmenni a Saypan-szigetre, ott ötven hordót, akármi legyen
197   27|               a Sziget tengerre értek, ott azt mondá, hogy már most
198   27|         kikötött és kiszállt a partra, ott alkudott emberevő indián
199   27|       Tinián-sziget magasságára értek; ott egy szemközt jövő spanyol
200   27|               a Tinián-sziget partját, ott találta még a spanyol hajóst,
201   27|             spanyol tengerészek utána. Ott hajszát rendeztek ellene,
202   27|            végre leteperte a földre, s ott elnyomták és megkötözték.~
203   27|             felhozta a tenger színére, ott megragadták a többi búvárok,
204   27|               a sziget túlsó oldalára, ott lesz a hely.~Ott volt egy
205   27|             oldalára, ott lesz a hely.~Ott volt egy öböl, melyet korábbi
206   27|                a roppant kincs most is ott van, ott hever használatlanul;
207   27|         roppant kincs most is ott van, ott hever használatlanul; sok
208   28|           viselt, azért telepedett meg ott, s egészen idegen és ismeretlen
209   28|              városban.~No, de lehet is ott ismeretlennek maradni, ha
210   28|              sétálni is együtt mennek, ott is csak egymással beszélnek,
211   28|           minden estélyre, mulatságba, ott is mindig egymás mellé ültek,
212   28|                a temetőbe, elálldogált ott a kis sírocska előtt, ami
213   29|           ragyogni volt az ő óhajtása. Ott építtetett díszes palotát;
214   29|         könyvek s egyéb corpus delicti ott hevert lábánál; a nő felcsókolta
215   30|        tenyészni, kíváncsi virágocskák ott az ajtó előtt annyira is
216   30|          mielőtt a régi meghalt volna.~Ott pedig kinevették.~Az egész
217   30| vaudeville-színházakba került a tárgy, ott verték agyon nagy nehezen.~
218   30|              bűnhődése: a halál. Oliva ott volt ágya mellett, midőn
219   30|            jázminnal volt teleültetve; ott egy sima, egyszerű fehér
220   30|             hallotta volna, hogy ki ül ott ama lilaszín damaszk függönyös
221   30|             Issoduneba. Fél évig éltek ott, akkor meghalt a nő, és
222   30|                anyámat megcsalták; oh, ott még esküdtek is! Igaz, hogy
223   30|               egy vékony pókhálóban, s ott vergődnek, mint a szárnyaszegett
224   30|            írószekrényemet nyissa fel, ott a készítő nevének első betűjét
225   30|         elfusson, felnyitá az ajtót, s ott a küszöbön ájulva esett
226   30|             vinni magával szülőföldre, ott eltemetni, hogy egykor majd
227   30|            majd őt is mellé fektessék.~Ott lefektette ágyára a szép
228   30|               lelki küzdelem elnyomta: ott az ágy előtt ülve elaludt.~
229   30|               a lélek folytatta álmait ott a túlvilág küszöbén.~Hajh,
230   30|               őt falun lakó szülőihez. Ott fél évi anyai ápolás lassanként
231   30|             rászegezték? Nem szakadt-e ott ketté minden viszony közöttük,
232   30|              el Issoduneba, törjék fel ott a Malmont-család sírboltját;
233   30|                 valakit találni fognak ott egy szögletben, aki már
234   30|       levezettetni általa a lépcsőkön, ott beült a rendőrfőnök fedett
235   30|        marquis-ra ki volt mondva, hogy ott haljon meg a Bicétrében.~
236   30|        kártyázás háta mögött szüntelen ott van egy megmozdíthatatlan
237   30|            távolra, mint egy labdát, s ott az utcai jeges árba vetette
238   30|              száguldott; ahol elesett, ott megpihent, s azután megint
239   30|           reggelre elbújt egy híd alá. Ott várta be, míg ismét bealkonyodik,
240   30|                és gesztenyefák voltak. Ott lakomát tartott e fák alatt.
241   30|              boglyába ásta be magát, s ott várta végig a hosszú napot.
242   30|                hosszú napot. Parasztok ott jártak körülötte szekerekkel,
243   30|              azután célt ért.~Reggelre ott volt az issodunei temetőben.~
244   30|                az issodunei temetőben.~Ott volt azon sírbolt előtt,
245   30|             sem fog eszébe jutni, hogy ott élő embert keressen.~A marquis
246   30|               jönni. Nem is szükséges. Ott a koporsóból kikelt hullát
247   30|               s azután – egy vasszegre ott a fülke mellett felakasztja
248   30|               bizonyosan, hogy most is ott az a kötél, melyen a koporsót
249   30|               a nap melegen süt akkor.~Ott jártak-keltek az emberek
250   30|                 Százan is megfordultak ott a sírbolt előtt, s betűzték
251   30|           boldogság meg is van fejtve. Ott van mellette egy szép, szelíd
252   30|           szétváló orgonabokrok között ott állt Marquis Malmont.~
253   30|             egy jó tanácsot kegyednek: ott vannak a hírlapok, hirdettesse
254   30|            onnan ismét visszarohanhat, ott volt Issoduneban Oliva.~
255   30|          feleségét, valóban eltemette; ott voltunk a gyászszertartáson,
256   30|              ezt beszélte, hogy sírtak ott körös-körül, hogy törülték
257   30|             jött-e, vagy pedig most is ott fekszik a sírban, és alszik
258   30|                Amália ravatalát, ahogy ott találják. Velük ment három
259   30|        szemfödelet feltakarták, s íme, ott feküdt Lizardin Amália meghalva –
260   30|           megragadá annak hideg kezét, ott lerogyott és meghalt ő is.~
261   31|       krisztinavárosi bádogos meglátja ott a legelső házat.~– Nini,
262   31|               pohár sörre. – Betérnek, ott beülnek egy szegletbe, s
263   31|              árokba, a családfő utána, ott elfogja a térdig érő sárban,
264   31|                de a felesége már nincs ott; erre megint új lótás-futás,
265   31|          dühösen elfutnak a Normafáig, ott azt a mulatságot gondolják
266   31|                nem törődnek vele, hogy ott alant a völgyben emberek
267   31|                a meredeknek, aki pedig ott megindult, nincs mód, hogy
268   31|                hanyatt-homlok lejutva, ott vár rájuk még csak a nemulass,
269   31|             igen könnyű dolog.~– Nini, ott mozog valami a levélen.~–
270   31|                   Én a Fácánba megyek, ott jól főznek.~– Fi donc, ott
271   31|             ott jól főznek.~– Fi donc, ott sok csőcselék van. Magam
272   31|         Seholsemlakyékhoz fogok menni.~Ott elválnak, az egyik félremegy
273   31|          hegyre, legurult egy völgybe, ott szépen elaludt, csak másnap
274   31|          komájával, ők reggeltől estig ott ültek egy szegletben, megvárták,
275   33|            nemrég halt meg, ki maga is ott lakott, s a család mindent
276   33|               pár Napóleon-vajaskörtét ott a szekrényem tetején.~(Szép
277   33|                visszahökkent.~– Kegyed ott akar lakni maga?~– Hát természetesen;
278   33|                van szerencséje is.~– S ott akar lakni a kastélyban?~–
279   33|                nem tudtam, hogy kegyed ott akar lakni.~– Tán bizony
280   33|              kimenni a folyosóra, mert ott valaki csoszog, s kinevetni
281   33|               kocsival, s azt pontosan ott is találtam a fogadóban,
282   33|                kérdém a kocsisomtól.~– Ott áll már az őr – mondá ő
283   33|              kastély kapujához értünk, ott megállt az én őröm, mint
284   33|           másik szobában lepecsételni, ott lesz gyertya.~– Dehát nem
285   33|             meg majd megyek Amerikába, ott még nem szedtek rá.~De hát
286   33|              nem bánom én, tegyék őket ott az archívumba. Majd megmutatom
287   33|               hogy én elbűvölve álltam ott, és szinte elfelejtettem,
288   33|          jólesett volna aztán.~S azzal ott mindjárt előttem lefeküdt
289   33|             operába járni, mert hiszen ott sem csinálnak egyebet, mint
290   33|                nem elég. Mikor alszom, ott jár-kel a szobámban ez az
291   33|             kísértet, néha órákat tölt ott nálam, leül ágyam mellé
292   33|                óráig, hány percig volt ott.~És nem tudok rájönni, hogy
293   33|        leereszkedőt szobámba. Nincs az ott – éppen felettem van letöltögetve
294   33|              kereken felolvadt foltot: ott ment ő ki.~No, ez legalább
295   33|                Aztán rendesen álmomban ott szoktam őt magam előtt látni.
296   33|            eszembe jutott határozatom. Ott ültünk egymás mellett egy
297   33|            ládába, hogy mire felébred, ott találja; az ember álmodik
298   33|             hímzett cipőcske – most is ott volt, azon módon, fehér
299   33|     végrendeletem szerint cselédjeimet ott tűrni, s kinek lenne rajtam
300   33|        kezeivel, arcával mutatva, hogy ott szokott ülni, mikor ön alszik,
301   33|         szobából, s ahol azelőtt volt, ott egy halovány, fehér alak
302   33|                egy másik holtan maradt ott, kit a törpe vadász szúrt
303   34|               az órámat: öt perc volt. Ott bérkocsira emeltem; mondtam,
304   34|              hogy elviszem Angliába, s ott nagyhírű orvosaink ápolására
305   36|                menekült volna át, hogy ott elrejtve magát, lappangva,
306   36|           együtt.~– A földben, ugye?~– Ott, uram.~– Én másra gondolok.
307   36|           vezet egy másik kisebbe alá, ott állnak kincseim; már arról
308   36|            megvallja, hogy mi történik ott a várban.~Megígérték, amit
309   36|         maradványa.~És a terem közepén ott feküdt maga Sabinus, ráismertek
310   36|             félrefordított arccal állt ott: egy forró kéz szorítását
311   36|             melyben Sabin temetve van; ott megtalálod és ölelheted –
312   36|              otthagyta a nőt a földön.~Ott találta őt a római vezér.~
313   36|         falaktól is, hogy ahova ő lép, ott rengjen a ház.~Vespasian
314   36|           szomorú vigasztalással, hogy ott már senki sem bánthatja
315   36|              szolga: Sabinus és Tetrix ott vártak úrnőjük parancsára
316   36|            bölényt és medvéket hajtva. Ott is mindenütt kísérik Annius
317   36|               szemeik előtt derengeni. Ott megállítá harcosait Annius
318   36|          beleakadt nyugágya takaróiba, ott elnyomták és megkötözték.
319   36|               alatti sötétségre szült, ott tejével táplált és fölnevelt,
320   36|             gyermekeit, ne térdeljenek ott. Büszke, dacos arccal fordult
321   37| nevelőintézetben tartottak; ki fizette ott értem a nevelési díjat,
322   37|                sem miért, sohasem volt ott.~Az ebéd felett sok minden
323   37|            valami újat, meglepőt fogok ott találni; a második év farsangján
324   37|              üldöznének éles késekkel; ott leültem az ablakba; azt
325   37|           gondolat ez. A másvilágon is ott van az Isten.~– Csak nem
326   37|             Boltot nyitottam. Magam is ott voltam mindig, s dolgoztam
327   37|             túltömött színházban? Volt ott nekem ismerősöm? Úgy hiszem,
328   37|          lépcsőkig elém sietett, s már ott kezdte elmondani, hogy amíg
329   37|               siettem; azt vélve, hogy ott valami nyomára akadok a
330   37|             akadok a levél küldőjének; ott senki sem emlékezett rá;
331   37|             költöttem kevesebbet, hogy ott páholyt tarthassak, s egy
332   37|                egy halott. Bár valóban ott haltam volna meg. Csak sokára