| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Jókai Mór Dekameron IntraText - Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text
Part grey = Comment text
1 7 | utókor előtt.~Itt volt:~1. Egykor roppant fringia,
2 7 | zászló gyanánt használt.~11. Emeza hálófőkötője, melyet
3 33 | testvérek között is megér 15 ezer forintot.~Valóban,
4 33 | hold szántóföld és kaszáló, 1500 hold erdő, gazdasági épületekkel,
5 12 | közé; mint vala ez az eset 1656-ban Toledóban.~Bámult azon
6 7 | Vette 80 forinton. Eladatott 17 krajcárért.~3. Egy dárda,
7 7 | egy hajóslegény megvette 18 garason dohányvágónak.~2.
8 10 | Régi hű szerető~1827-ben egy összeesküvést fedeztek
9 10 | kapott soha semmi választ.~1830-ban a júliusi meleg napok
10 5 | szenzitív hölgy naplójából~…1849-ben ismertem meg Emilt Komáromban.
11 7 | 18 garason dohányvágónak.~2. Az az olló, mellyel Arnulf
12 7 | Guericke Ottó, azazhogy ezelőtt 214 esztendővel. – Ily szavakkal
13 7 | ritkabecsű képet vettem 28 császári aranyon, melynél
14 7 | Eladatott 17 krajcárért.~3. Egy dárda, melyet római
15 7 | kertészlegény adott is érte valamit.~4. Szent Lőrinc imádsága,
16 7 | sajtos többet fél máriásnál.~5. Egy kép, melyet Ovidius
17 7 | hátára 25 arany volt írva.~6. Egy feketerigó fejű fehér
18 7 | hozzávarrva a nyakhoz: 10 arany.~7. Egy kő, mely a holdból
19 7 | keresztüllovagolt. Vette 80 forinton. Eladatott 17 krajcárért.~
20 37 | eladhatja. Sz** úr nemrég 800 pengőért egy Streicher-féle
21 33 | szabadkézből eladandó; terjedelme 900 hold szántóföld és kaszáló,
22 13 | nagyon óhajtják az öreg Á-t és a vele járó hat pálcát
23 19 | megláttak bennünket, egyszerre abbahagyták a táncot, s bámulni látszottak
24 33 | a kétszázhuszonötödiknél abbahagytam a számlálást, nem tudom,
25 11 | olyan felnőtt embert, aki az ábécéből a két első betűt semmi törekvés
26 12 | szobájának kertre nyíló ablaka ki lévén világítva, azon
27 20 | Ebben az órában a khaszoda ablakában megjelenő kéz e szókat jelenté
28 23 | Még a vakok is a kórház ablakaiban ökleiket emelgeték az ég
29 33 | belülről a zárban hagyva; ablakaimon keresztvasak vannak; a padlaton
30 33 | ha tél lesz, vigyázzak az ablakaimra, mikor be lesznek fagyva,
31 33 | rejtélyes valaki, mikor ablakait látom, de ajtaját sehol?
32 37 | késekkel; ott leültem az ablakba; azt hittem, megfulladok.~
33 30 | rózsaszín csillagok omlottak az ablakból alá, s tűzkígyók süvöltöttek
34 20 | alatt ott a khaszoda kerek ablakocskáján egy kéz szokta magát kidugni,
35 9 | néznének a szép konteszek az ablakokból, ha az anyám ilyen szörnyű
36 33 | eloltottam rendre, a nagy gót ablakokon aztán bebámult hozzám a
37 28 | akik a ház előtt elmenve az ablakra föltekintenek; az asszony
38 35 | meghallják. Meg is hallották. Egy ablakredőny kinyílt éppen a kapu felett,
39 5 | reszketve távoztam el az ablaktól és bementem szobámba imádkozni.~
40 11 | nekik, ki a legszorosabb ablakvasak között is belülről egyet-mást
41 4 | választotta, mely csupán lélektani ábrákat mutat, holott a későbbi
42 5 | kétségbeejtett, minthogy egy puszta ábrándban nyugalmat tudtam volna találni.~–
43 30 | korában a szív tele van ábránddal, érzelemmel, a lélek még
44 1 | Hihetőleg neki is voltak előttem ábrándjai: vétek-e az? Bűnt ki tehetne
45 30 | szenvelgik előtte azokat a költői ábrándokat, miket más ifjú leány előtt
46 37 | magammal, valami esztelen ábrándot, ami megkezdett életmódomat
47 33 | szakítanom. Szép dolog az az ábrándozás nagyon, de nem nekem való.
48 27 | elfoglalta nála a költő mély ábrándozása.~Ilyen kedéllyel tett meg
49 27 | találták a fiatal tengerész ábrándozásait egy fekete szemű creol hölgy
50 27 | volna meg, mint egy boldog ábrándozó, aki egy édes vágyat visz
51 30 | játsszék; leült más jámbor ábrándozókkal sakkozni, kártyázni, s nem
52 27 | a hölgyet, kiről annyit ábrándozott; láthatá, hogy az a tünemény,
53 35 | mennykőbe, nagyon hasonlít az ábrázatja a feleségeméhez. No, hát
54 12 | billogot az alcade képes ábrázatjához, hogy azt majd a nehéz nyavalya
55 33 | amikor az ember mindenféle ábrázatot gyűlöl látni.)~A jámbor
56 31 | nyakába vetett gitárján accompagnírozva a kintornának.~Estefelé
57 36 | nehezebben nyomta mellét; acél izmain, idegzetén végső
58 22 | hároméves kora óta egyforma acélcipőkbe valának azok befűzve, hanem
59 7 | kengyelvasak, rézgombok, acélgombok, kitömött madarak, ürgék,
60 24 | kihallatszott a csatarobajból csengő acélhangja, amint a viadal közepette
61 36 | fájó sebtől nem izgatott acélhangon kiálta:~– Római, meg ne
62 37 | úgy meglepett. Nagybátyám acélmetszetű képe volt az. Éppen oly
63 4 | köszörülték számára a halálos acélt. Ha meg kellett Hamletnek
64 37 | mutatta eddig magát, mint egy acéltükör; de hiszem, hogy oly erős
65 30 | pokoli nevét.~Ha valaki az acheronionból ivott, nem halt meg tőle,
66 7 | ezzel a karddal viaskodott Achmet basa a kenyérmezei ütközetben.
67 24 | egy részét az átkozott acrocerauniai sziklák közé verve, hol
68 23 | palotát, ott kinn ujjongott az ácsorgó néptömeg.~Éjfél után elhagyta
69 33 | alacsony, ötödfél lábnyi ember ácsorgott, kiben zöld gallérjáról
70 29 | van-e ellene criminális actio, csak azt nézték, van-e
71 29 | bírákat megbántotta, azért actiókat kapott, criminalitásokba
72 7 | nem ért az összes státus activusa 100, mond: száz hosszú forintot.
73 34 | kocsiján ült és tovahajtatott.~Adándyt csak a kocsizörgés verte
74 30 | elismervényével, a veszedelmes adatokkal, miknek ereje mind elmúlt
75 4 | pontossággal elsorolva egyik adatot a másik után, átengedte
76 14 | fogadta az ajándékot, s adatott helyette a Hodzsiának három
77 24 | nem az, mert azt magunk is adhatjuk magunknak.~– Te bizonyosan
78 9 | valami szerény állomást adhatna a gazdasági tisztség körül.~
79 36 | szabadságot adsz – ha nem adhatod vissza férjemet!~Tetrix
80 30 | nőnek hívatta magát, azonban adhatok egy jó tanácsot kegyednek:
81 34 | valamit, mindössze annyit adhattak tovább, hogy valaha, tizenöt,
82 30 | kisasszony lenni, és én sohasem adhattam kegyednek a Malmont nevet.
83 37 | lemondok, hogy pénzt ne adjak ki.~Ez este jókor bezártam
84 14 | ezzel rántja fel a tegezt.~– Adjatok más gyűrűt!~Kísérői siettek
85 8 | szalonba bocsátának be, aminek adjusztírozása felülmúl minden képzelhetőt:
86 27 | hozomány, mint vagy egy admirál-kalap, vagy valami tízmillió dollárocska.~
87 1 | világ minden kincsét nekem adná, sem bírna rá általa, hogy
88 9 | azért meg sem mosdom; én nem adnék magamért, ahogy itt állok,
89 1 | ilyen ártatlan vonásokat adnia bűnnek! Elvoltam határozva,
90 37 | pénzt nekem vissza kell adnom annak, aki azt nekem küldte.
91 36 | nehezen esik egy jó szót adnotok nekünk, ne adjátok azt.
92 33 | hogy itt e földön leróhassa adóját; csodálatos, soha ember
93 3 | hanem bűnbarlang.~– Nem én adom-e az égnek a mártírokat? –
94 33 | fel, mintha a legtréfásabb adomákat mondogatnók egymásnak.~Teringettét!
95 30 | értelmesen, nevetett a mulatságos adomákon, miket olvasni adtak neki;
96 27 | tarkállanak a hívek kegyes adományaitól, földig érő selyemszövetek
97 29 | föllépett kísérleteivel; egy pár adomát historicummá is tett általa;
98 36 | nyereségben osztozott vele; ki új adónemeket talált fel, s helytartóiról
99 21 | úgy volt az kiverve.~Az Adonist ez az eset arra a farsangra
100 21 | ott kozmopoliták vagyunk.~Adonisunk vigasztalta magát a zöld
101 11 | gazdámat. Nem sokáig maradtam adósa. Azonban az ő gyávasága
102 37 | tekintsen egyszerűen olyan adósának, kinek nem leend előbbvaló
103 33 | ha azt mondják, hogy az adósom megszökött, de azzal, hogy
104 30 | akinek nem annyira nagy adósságaira, mint inkább – nem is két
105 29 | tele volt már pörrel és adóssággal, mint falevéllel; az ilyen
106 36 | vérükkel Róma dicsvágyának adózni, de nem ez ejt kétségbe
107 7 | ember oly hírben állott az adózó nép előtt, mint kinél igen
108 23 | szeretjük tudni, hogy azt önként adtuk és nem kényszerítve; mi
109 19 | menni, mi is éppen bált adunk; ha nem vetnék meg meghívásunkat.
110 24 | eltemesse őket, míg haragos Aeolos derült nyár derekán olyan
111 36 | világ.~Voltak birodalmai az aequatoron innen és túl, mik a strucctól
112 23 | ezért nem fordítja arcát afelé, akivel beszél, hogy szemeiből
113 21 | letelepedni”.~Ah, ez csúnya affront! Hol van az a szerkesztő?
114 33 | az ember felmetszi, apró, áfonyaforma szemecskéket talál benne,
115 5 | bűvészek ezen módon tudatták az afrikai mágusokkal Nagy Sándor halálát,
116 14 | nyelénél fogva; a bosztandzsi aga intésére egyszerre leejték
117 8 | mesterséges turnür és betanult agacéria; de ez mind nem segített
118 30 | kiforgatott fenyő alatt, mely ágaival egy egész szép csoport taxusfát
119 6 | vállaikra felemelve, zöld ágakból font trónusban, s énekelték,
120 27 | Robertson ennek a fának hatvan ágára egy-egy rablót köttetett
121 4 | hogy a koszorúkat beléjük aggassák, miket a szép leányok fonnak
122 36 | nem.~Bizonytalan öröm és aggó kétkedés harcolt egymással
123 4 | elfogadta a kihívást. Csak egy aggodalma volt: mi lesz Hermotrudából,
124 36 | Férjed miatt ne legyen több aggodalmad. Derék vezérünk, Annius
125 37 | pengőt.~Ezúttal legkisebb aggodalmam sem volt azt elfogadni.
126 23 | meg semmit.~A gyülekezet aggodalmas figyelemmel hallgatott Bolivár
127 31 | elöl tűz, hátul víz.~Az aggodalmasabb rész az esőszakadás közepette
128 30 | nő kezében volt. Mennyi aggodalmat, mennyi gyötrelmet kiállt
129 36 | elevenen eltemetett álmatlan aggodalmát; bánni kezdé, hogy nem rohant
130 27 | Robertson segített mind a két aggodalmon – a sziget belsejéből egy
131 13 | igénybe venni, s nagy volt az aggodalom, hogy nem fogja-e Sus azt
132 27 | nem kellett senkinek azon aggódni, hogy hátha elpirul az arca.~
133 36 | ismeretlen sötétségbe, melyet az aggódók képzelete varázshatalmú
134 19 | gyönyörködés mellett csak azon aggódtam folyvást, hogy ez a vad
135 23 | tudott semmit a történtekről; aggódva sietett Bolivár elé, nem
136 27 | neki Robertson, kinek az agyában hirtelen villant meg mostan
137 37 | simogatják, esténként papucsait ágyához készítik, teáját megfőzik,
138 37 | Egészen más eszmékkel volt agyam elfoglalva. Azon töprenkedtem,
139 33 | arcképe a falon. Éppen az ágyammal szemben volt felakasztva;
140 26 | ha pisztolyt fognék az agyamnak, ön addig a percig mindig
141 33 | fel.~Hirtelen felugrottam, ágyamnál függő revolveremet kapva
142 33 | Egy gondolat villant át agyamon; felugrottam fekhelyemről:
143 37 | az ő szobájába, s azzal ágyamra fekve, a palack tartalmának
144 30 | fektessék.~Ott lefektette ágyára a szép halottat, és vallott
145 37 | máskor. Mikor felkeltem az ágyból, a tükör elé vezetett, s
146 30 | Szüleinek azt mondták, hogy agyonbúsulta magát, meghalt szívszakadásban,
147 6 | agyoncsapja, s hogy az agyoncsapásból előre kóstolót is adjon
148 6 | elfogadjon, ha nem teszi, agyoncsapja, s hogy az agyoncsapásból
149 7 | nem főzetett, macskáját agyonkoplaltatta, szolgálóját szélnek ereszté,
150 29 | személyválogatás nélkül agyonlő, aki álmából fölveri. Akkor
151 23 | apjukat, s ott mind a hármat agyonlövette.~Ah! Még a vakok is a kórház
152 19 | puskákhoz, felkapok egyet, s agyonlövöm a gazfickót. Becsületemre
153 27 | rárohantak üldözői. Kettőt agyonlőtt közülük, a másik kettővel
154 1 | leggazdagabb urainknak, agyonlőtte magát. Némelyek azt mondták:
155 13 | olyan jó szívvel tudta volna agyonütni, mint egy dongó legyet,
156 7 | veszek s lesem, hogy majd agyonütöm, mikor hirtelen valamit
157 31 | talán az árokba esett s agyonütötte magát, vagy a cigányok lopták
158 19 | pénzzel, amiért már valakit agyonütöttek, s amiért engem is agyon
159 11 | dugárusok közé keveredett, azok agyonütötték, s engem gazdástól együtt
160 19 | No, most lesz mindjárt agyonverés.~A haramia kiment, felköltötte
161 19 | lerészegednek, akkor azután agyonvernek bennünket. Megittak öten
162 14 | kincseiről való álma is csak agyrém, mint a többi?~E kétségbeesésében
163 30 | halott keze volt az, mely az ágyról lenyúlt és arcához ért.
164 23 | homlokegyenest neki a tartalék ágyúinak; nem tartva fel a gyilkoló
165 23 | erőd előtt, beszegezteté ágyúit, felgyújtatá a házakat,
166 23 | együtt.~A rés mögé állított ágyúk bömbölve szólaltak meg egyszerre,
167 23 | a kuszált csatatérre, s ágyútelepeiket a lovas dandárnak szegezve
168 19 | homoeopathiával élek.~– Ahá! – kacagott a fickó. – Similia
169 20 | előtt álló imám kiáltá: „Ahamdu lillahi Rabbil alemün!” (
170 14 | annyiszor tud meghalni, ahányszor kívánja, s azután egy másik
171 33 | járnak abban a kastélyban? Ahhah! Valamely elátkozott várféle
172 36 | vízoszlop lehetetlenné tette az ahhozférhetést, minthogy éppen fedezte
173 23 | gazdasszony, templomban áhítatos imádkozó; minden gondolatjában
174 27 | egyesíteni, s mely jött, ment, áhítatoskodott, villogtatá szemeit a csábos
175 23 | templomi csengettyűszó, mely áhítozni enged maga után.~De nem
176 7 | lőni való, 12 forint.~10. Aisach köténye, melyet Muhamed
177 7 | felesége papucsára ismert. Aisah kötényében és Emeza hálófőkötőjében
178 30 | selyempillák, elnémult az ajak, a lélek folytatta álmait
179 30 | ordíta fel Malmont tajtékzó ajakkal –, hanem a guillotinra.
180 14 | szemekre, némaságot a beszédes ajakra. Mit a világ minden javáért
181 23 | feléje fordul, s minden ajakról a bámulat felkiáltása röppen
182 24 | mondását a görögök veszélyes ajándékairól, vagy csak ösztöne súgta
183 37 | rejtélyes jóakaróm ellen, ha ajándékát el nem fogadom, s oda nem
184 14 | a kitüntetésnek, mint az ajándéknak; a dzsirid téren megjelenhetni
185 24 | mondva.~Anna Guiscardnak ajándékozá a drága kincset, melynél
186 13 | gúnyát kösse ön össze, s ajándékozza oda valami rongyszedőnek;
187 4 | mind e tébolygásnak. Az ő ajánlatára azt főzték ki, hogy Hamletet
188 24 | fejedelemnek hozott alkudozási ajánlatokat, olyanokat, minőket görögök
189 30 | ellen kezdeni, azt teheti. Ajánlom kegyednek ebben az esetben
190 10 | riversi várba, ott szolgálatba ajánlotta magát. Ott pedig az volt
191 37 | kérte azt már tőlem, most ajánlottam azt neki azért az árért,
192 1 | nyugtatva fejemet. A halott ajka halovány volt, de egy piros
193 22 | amit füled hallani óhajt, ajkad ízlelni szeret, azt kívánd,
194 37 | még holnap”. Ő gyöngéden ajkaihoz szorítá kezemet, s azt mondá: „
195 2 | egyformán nevető és duzzogó ajkaik, egyforma kék szemeik voltak,
196 36 | átvevé a gyilkot, s némán ajkaikhoz, kebléhez szorongatá azt,
197 33 | egyszerre forrón tapadtak ajkai ajkaimhoz, ahogy nem szellemek, nem
198 23 | beszélni tudnak; ha igaz, hogy ajkaimnak térítő hangja van; ha ér
199 33 | mindig közelebb hajolt, hogy ajkaival elvegye számból a számára
200 36 | nézheté e némán csókoló ajkakat, nem tekinthete e könnyező
201 27 | az énekre nyílt szelíd ajkakban őrangyala képét vélte látni.
202 23 | egyszer nyújt az ég halandó ajkaknak. Ne szólj nekem ma közügyekről,
203 33 | most is dobog az öleléstől, ajkam most is ég a csóktól.~Amint
204 37 | hogy ha e szó elhagyja ajkamat, akkor elhagyja lelkemet
205 36 | szoktam beszélni; azért az ajkamról durván és darabosan hangzik;
206 1 | vércsepp ismét ottmaradt ajkáról; azzal ismét lehunyta szemeit,
207 14 | volna ezt a szemet, ezt az ajkat a világ minden kincséért
208 6 | átszúrni, ennyi édes, piros ajkkal a föld porát csókoltatni,
209 33 | pacsirtazengemény emberi ajkon; majd közelebb, majd távolabb
210 14 | közelében levő temetőkert ajtajába, és várakozzál ottan. Mindaddig
211 20 | míg a szultán a mecset ajtajához nem ér, midőn az imám újra
212 4 | király kémeket küldött Hamlet ajtajára hallgatózni, míg társai
213 19 | értünk Aradra, amíg a fogadó ajtajától szobájáig fölmentünk, három
214 19 | keservesen. A közepéig nagy ájtatossággal viselte magát a grófné;
215 27 | isten alkotott.~Robertson az ajtóban utolérve társát, mosolyogva
216 30 | sikoltva szökött vissza az ajtóból, s azzal a lépcsőkön lerohant
217 12 | őröket sem állítának az ajtókba. A hóhér bejöhetett, anélkül,
218 33 | anélkül, hogy valaki az ajtóra kerülne. Többet én sem tudok.
219 21 | Asztolf, s szembeállt az ajtóval, melyen annak ki kelle jönni:
220 1 | egyszerre az álom vagy talán az ájulás elnyomott. Csak azt tudom,
221 30 | atyai átokkal s obligát ájuldozással, hanem – nem adnak neki
222 30 | ajtót, s ott a küszöbön ájulva esett keresztül.~Oliva előcsengeté
223 30 | házasságnak olyan lényeges akadálya volt, mely azt semmissé
224 27 | hogy visszajövet maguk sem akadnak rá; Robertson segített mind
225 37 | hogy ott valami nyomára akadok a levél küldőjének; ott
226 4 | széttört hajó kormányára akadtak: „Nézd, Hamlet, milyen nagy
227 13 | tőle a rector professzor –, akar-e elmenni rectornak?~Régi
228 11 | dugárukat. A csempészek el akarák tagadni, hogy hozzájuk tartozom,
229 32 | buzgalmában túlment a király akaratán; Imréből nem királyfit nevelt,
230 30 | rajta. A többiben csak az ő akaratát hajtá végre Oliva. De Ardentet
231 6 | barmot, akitől nem kérdik: akarja-e ezt vagy azt gazdájának
232 1 | nem voltam őrült, hogy fel akarjam őt ébreszteni, de annyira
233 21 | baronesse elég gazdag is volt. Akárkire nézve jó parti; a kis huszártól
234 33 | Persze, hogy nem tetszenek. Akármekkora gróf valaki, azért, ha megveszem
235 35 | észre, mintha az éppen nem akarna szólani.~„Ahán! Kivették
236 23 | sem tudta mit beszél?~– Akarnád-e inkább, Gideon, hogy Laurenzia
237 33 | mintha valakinek az eszét akarnám ingyen használni, vagy az
238 27 | ott elfogja, s őt magát akassza arra a fára, ahonnan társai
239 7 | hiszekegynek kellett írva lenni. Akasszák föl, aki egy betűt is látott
240 30 | sírok lapályain, a sötét akászok csikorogtak; a halottrablók
241 11 | vámszolgák egyszerűen fel akartak akasztani; a gazdám azonban megsajnált,
242 27 | araucani kenyérfa tetejébe akasztassa fel.~Robertsont tehát láncra
243 35 | nem a kapusé.~– Nem ám, akasztófára való, hanem az a dolgod,
244 24 | palástját a jövevény nyakába akasztva fölvezeti őt trónjába leülteti
245 2 | összecsókolózás után, bánatos akcentussal.~– Oh, te Tinka – felelt
246 9 | nincsen ezen a nagy Pesten, akibe valami úton beleköthetnék,
247 28 | most egy furcsa emberpár, akiből a férfi asszonyosan, az
248 33 | őrültem volt még a háznál, akiken gyógyrendszerem nem fogott:
249 27 | tengerészek tanyájára, s akikkel még beszélni lehetett, maga
250 37 | imádók sorába szállt le, akikről tudjuk, hogy pénzünkért
251 33 | Kérdezősködtem bolondjaimtól, akiktől azután még kevésbé lettem
252 6 | koldusnak is legyen egy rabja, akin uralkodjék: felesége; s
253 33 | minek sóhajtozik egyre; akkorákat fohászkodott néha, mint
254 1 | hogy hátha e levelek már akkoriak, midőn jogom volt minden
255 27 | több kivert pénz nem volt aközött. Most tehát első dolguk
256 24 | norman lovasságot Michael, az ál-császár.~Tehát Michael és Gaita!~
257 10 | Még két vagy három ilyen ál-Saint Creux-t fedezett fel azután,
258 31 | nagyot kanyarodva gurul alá-felé felfutva a túlsó hegyoldalra.~
259 24 | lanton, Guiscard megcsókolá alabástromhomlokát, s azt mondá neki:~– Menj
260 36 | állok ottan, honnan férjem alábukott. Mit ér nekem fény, nagyság,
261 12 | bolond, hogy amíg te itt mást alacsonyabbá tész egy fővel, azalatt
262 33 | mint a színpadi süllyedő, alácsúszott velünk a csodás talapzat.~
263 27 | jutalmául, minthogy legalábbis aladmirállá fogja kinevezni a köztársaság.~
264 33 | haussera, s a contreminet alagcsövezésekkel kezdeni meg; ez az én igazi
265 1 | lakhelyéről.~Felbontá; látta az aláírásról, mely a sűrűn teleírt lap
266 29 | gyűjté, a vármegye adott alájuk lovat, rájuk mundért, tarsolyt,
267 36 | a fájdalomtól roskadozó alakhoz, s gyönge ellenállású kezéből
268 29 | háborúra egy szabadcsapatot fog alakítani, mellyel a fenyegető ellenség
269 11 | spanyol guerilláknak, hogy alakítsanak egy komondorbataillont,
270 30 | hálóterem sírbolttá volt alakítva.~Fehér és fekete függönyök
271 13 | magát előbbi bestiális dacos alakjába, s felcsapva fejére sipkáját,
272 22 | ruhák, a cipők és süvegek alakjai, aminőkben a látogatóknak
273 23 | szemeit a bűbájos hajadon alakjáról. Alig várta már a percet,
274 36 | ügyesen hajtá végre a rábízott alakjátékot. Egy vadászat alkalmával
275 37 | mindennapi, jelentéktelen alakká süllyedt le előttem, akinek
276 33 | őrült vagyok.~Magas, karcsú alaknak képzelem őt, hajló, simuló
277 20 | tanítják e lélekfosztott alakokat semmire, mihez emberi lélek
278 30 | lételét, és beszél láthatatlan alakokhoz, küzd velük, fut előlük,
279 30 | Az egész házasság csak alakoskodás volt; a lelkész, ki őket
280 23 | Hazafiak – szólt a hős –, nem alakoskodásból vettem magamra ezt az öltönyt,
281 30 | nehogy vagy őrültségnek vagy alakoskodásnak legyek áldozata.~Az elnök
282 10 | költő, hanem valami brutális alakoskodó, ki az ismeretes hazafi
283 14 | ott maradt, az csak egy alaktalan tömeg volt, vér és csont
284 4 | kínálkoznak regényes és csodálatos alakulásaikkal a hevült fantáziának.~A
285 23 | lett volna négyszögekbe alakulni, szét volt szórva, eltaposva
286 33 | arcvonásai egészen át voltak alakulva; tulajdonképpen tán az én
287 14 | tovább a kegyes vándorok alamizsnáiból.~Mindennap ott lehete őt
288 12 | kellett neki kivégezni, akik alamizsnát kéregettek az utasoktól –
289 36 | mindig szűkebben, mindig alantabb, s magában csendesen kezde
290 27 | egy új vadember-generációt alapít meg tenger-közepetti kis
291 20 | turbech, mely a halhatatlan alapító sírját nyomja.~De mit beszélünk
292 3 | kényszerültek e kényvár alapjait megásni, nehéz köveket hordani
293 24 | vagy később maga rakta le alapját, de arról örömest elfelejtkezik.~–
294 37 | visszafizethetem Sz**nek az üzletem alapjául szolgáló összeget.~De tudtam
295 37 | azon meséknek legkisebb alapjuk sem volt soha. Én nem voltam
296 21 | előadja, az egy igen derék alapos készültségű ifjú, ki nemrég
297 33 | azért a gazdálkodást egészen alaposan érti. Oh, bizonyára az én
298 23 | engem előtted?~– Mintha álarc volna minden vonásodon.
299 36 | holdvilágnál megjelent a bölény álarca Eponine vadásztanyája közelében,
300 33 | éppen akkor lépett be két álarcos alak. Egy pillanat alatt
301 37 | társalkodóné; egy nyomorult alárendelt személy, ki egy kis haszonért,
302 24 | felől a hegyek útjain látta alászállani Komnén Alexius császárt
303 33 | rámákból csak most egyszerre alászállnának, körülülnék az asztalomat,
304 36 | takarja. Én ez üregbe fogok alászállni: s ti ketten a követ annak
305 33 | lettem.~Mégis elmegyek. Alászolgája, uram. Ne kísérjen ki, kérem,
306 3 | férje, apja, testvére rossz alattvaló. Azokat gondja volt elfogatni,
307 36 | ez átok alól, s leghívebb alattvalódra bíztad országod egy részét,
308 30 | tanúk szintén; és az egész alávalóság olyan jól el volt már sepergetve
309 27 | által nyerhet el. Ha ilyen alázatosan szól hozzám, azt meg sem
310 3 | bélyegét, most meg vannak alázva és járnak előtte mezítláb
311 24 | jól be volt zárva előtte. Albánok és makedonok védték a bástyákat,
312 36 | erdőbe, az általad leírt álca alatt, ahol az angresi asszony
313 30 | volna ki belőle valaki.~Az alcoven homályában egy fehér asztalka
314 33 | van könnyebbülve, nem győz áldani és a kezeimet csókolni,
315 33 | elmondhatja: „Uram Isten, adj rá áldást.”~Hanem annyi kereskedővér
316 36 | nemzetednek; boldogíts, ítélj, áldj, büntess; hozd vissza az
317 4 | azonban, mikor az első áldomást Fengo egészségére akarta
318 10 | önmagát. És ő a menekvőt – nem áldozá fel.~Akkor azt mondá Saint
319 36 | oltárain harminc év óta nem áldozám, nem ismerem már szertartásainkat;
320 23 | meg, de egész életem arra áldozandom, hogy azt megérdemeljem.
321 29 | egy mellett, nem csekély áldozat. Átlopózott hozzá; Péter
322 30 | vagy alakoskodásnak legyek áldozata.~Az elnök elismeré, hogy
323 36 | bivalyfőt, nyilakkal lelövöldözi áldozatait.~– Hallod-e Balbus, így
324 3 | hízelgő szavakkal fogadta áldozatát. Mentségül mondá a felindult
325 37 | kigondolt ármány tett engem áldozatává. Szálli mindig nagybátyám
326 23 | arcomon, s vegyétek azt is áldozatnak. Az első óra óta, melyben
327 30 | ismétli, melynek anyja is áldozatul esett, hogy tudniillik hajadonná
328 10 | választása volt, hogy kit áldozzon fel: a menekvőt-e, vagy
329 1 | éles fájdalom költött fel aléltomból, mint a skorpiócsípés; sietve
330 20 | Ahamdu lillahi Rabbil alemün!” (Istentől jő a kegy, ő
331 33 | éjszakai vámpírok, amilyenekről Alexander Dumas senior írt egy időben?
332 36 | s üldözőbe vette azt.~Az álfenevad hurcolta őt maga után órahosszat
333 13 | Ötnek volt. Annyit tudott az algebráról, hogy ötöt a hatból marad
334 11 | pofoncsapta egy haldokló alguazil, akit már más megölt, s
335 27 | spanyol háromfedeles hajó Alhambra parancsnokához, feljelenteni
336 36 | meg engem is, hogy nyugton alhass!~Eponine jól számított,
337 2 | tenni egyéb, mint elmenni az alispánhoz, magára vállalni a tévedést,
338 2 | dispensatiók, másikat kell kérni az alispántól.~Az öregúr szörnyen lamentált,
339 36 | ahelyett a sziklahasadék aljából kezdett el egy új forrás
340 36 | kezeivel emelé fel a lépcsők alján térdelő nőt, s biztatva
341 10 | majd dicsvágyból, majd aljasabb érdekekből felhasználták
342 26 | semmit.~– De az úristen áljda meg, édes barátom, ez rettenetes
343 33 | háborítja kegyedet, egyébbel nem alkalmatlankodik.~– Boldog Isten! Tehát én
344 19 | nem találja megjelenését alkalmatlannak, sőt inkább nagyon szerencsésnek
345 33 | azt a jószágot ezzel az alkalmatlansággal együtt adni át az új birtokosnak.~–
346 29 | annak mindenféle károkat és alkalmatlanságot szerzend, egyszer azért,
347 37 | teljesületlen maradt volna, mindenki alkalmazta magát szeszélyeimhez, s
348 37 | olyan szépítőszerek, miknek alkatrészei halálos mérgek; a jóasszony
349 24 | palotája erkélyére, s az alkonyfényben aranyat játszó tenger tükrére
350 14 | Hodzsiára, ki törvénytudós és az Alkorán magyarázója, annál visszajövet
351 14 | gyűrű, úgy imádkozott az Alkoránból.~A kereskedőt egyszerre
352 27 | kedvező volt hasonló regények alkotására; a hős és a rabló, a dicsvágy
353 37 | képzeltem őt százféle alakban, s alkottam magamban valami eleven ideált
354 22 | különbféle tekervényeket alkotva azokból; füleiből gyémántos
355 27 | és kiszállt a partra, ott alkudott emberevő indián csordáktól
356 23 | megbízásunkat, midőn Morillóval alkudozál.~– Az alku javunkra ütött
357 24 | táborba, a fejedelemnek hozott alkudozási ajánlatokat, olyanokat,
358 24 | reggel meghozza válaszát az alkudozásra?~A másik két követ közül
359 27 | látva, hogy nem szabadulhat, alkudozni kezdett velük, százezreket
360 36 | sokáig. Tetrix folyvást alkudozott szent ellenfelével.~– Ismerlek,
361 27 | vetette magát.~– Oh, így nem alkudtunk! – kiálta Pacheco utánaugorva,
362 30 | Malmont-sírboltba, a sírbolt álkulcsát megtalálja íróasztalomon. –
363 37 | óra alatt készen volt az alkunk. Még aznap este lord Hardingtól
364 37 | úrhölgynek szabadságban áll-e engemet gyalázni, bevádolni,
365 14 | kérdé a nagyvezér.~– Egyedül Allah, senki más. Hiszen olyan
366 20 | midőn az imám újra kiálta: „Allahú ekbér!” (nagy az Isten),
367 20 | kit a későbbkori írók mint államférfit „vezérek főnökének” (Szadrul
368 27 | alkotni egy kis szabad államot, patriarchális kormányzattal.
369 37 | kék szemek, szőke szakálla állán simára leborotválva; viselete
370 36 | Én másra gondolok. Még állanak gál testvéreink, a trevirek,
371 23 | szerint Caracas alatt kellene állania, hogy a spanyolok végvárát
372 29 | házassággal helyrehozza állapotjait; mindenütt kosarat kapott.
373 20 | megmaradt rész, mire eladható állapotra növeltetik, nagyon is drága.~
374 27 | két kalandor őket ittas állapotukban el akarja hagyni, egyszerre
375 23 | is az ellenség, mert az ő állása haditerünk csomója; ehelyett
376 37 | helyzete minő kellemetlen állásba hozta. Miután van okom kegyed
377 11 | üléssel, engem a két lábon állással kínzottak. Gazdámat Emilnek,
378 27 | mosolyogva cirógatá meg Robertson állát.~– Szívesen, pajtás, elmegyek
379 7 | pipaszurkálóért, egy özönvíz előtti állatfogért, oly sommákat kidobott,
380 31 | megpillantja a kutyát, mely oktalan állatképpen, gazdáját elvesztve minden
381 27 | talált azokkal a csinos állatokkal, miket a tengerészek tengeri
382 11 | bennünket, ahol e három állaton kívül semmi élő lelket nem
383 36 | strucctól a jegesmedvéig minden állatot megtermettek; voltak rabszolgái
384 30 | megőszült.~Mennyi próbát állatott ki velük az ég! Hányszor
385 33 | példányait, azokkal javítani az állattenyésztést, zöld vetéssel, esővel,
386 9 | embernek nézze, akit ki nem állhat.)~Kezdtem átlátni, hogy
387 36 | csókját reszkető kezén.~Nem állhatá tovább. Odahajolt hozzá.
388 37 | cselédeid a mellékszobában állhatnak parancsodra, s engem kiutasíthatsz.
389 2 | ellenség Minka volt. Nem állhatott ellent: capitulált.~Kertészy
390 13 | ház elé ért, ott mégis nem állhatta meg, hogy szívének egész
391 1 | kegyetlen kínokkal. Végre nem állhattam ki, kocsira ültem, feljöttem
392 23 | önként olyan helyzetekre állítád, ahol el kellett veszniük,
393 12 | hogy még csak őröket sem állítának az ajtókba. A hóhér bejöhetett,
394 30 | bizonyosabbat tudnak, azok azt állítják, hogy ő meg egy fiatal hercegbe
395 23 | árulót haditörvényszék elé állítjátok, a törvény ítéletét végrehajtjátok
396 33 | másnak. Hiszen én nem is állítom, hogy nem vagyok az. Minthogy
397 37 | keresek ily nevű urat; azt állítottam, hogy megrendelést tett
398 14 | varrva; te rohanj akkor oda, állítsd meg a temetői menetet, takard
399 33 | hogy magam is kompániába álljak ezekkel a furcsa emberekkel,
400 8 | udvaron egy pár.~Csak hadd álljanak ott! Antichambrirozhatnak
401 23 | menjen; ha ez azt mondja: álljatok meg! Ne nézzen senki se
402 7 | öcsém közibe tüsszentett, s alló!, szétröpült az egész dicsőség.
403 33 | egyik felső vármegyében egy allodiális birtok szabadkézből eladandó;
404 14 | taszítá félre az előtte állókat, utat törve a kíséreten
405 27 | fordultak. Itt volt az utolsó állomás.~A kis köpcös kapitány mosolyogva
406 13 | viszontagság iskoláikból, állomásaikból elüldözött; itt kitették,
407 33 | írtam, hogy a legutolsó állomásra, *Bányára, küldjön elém
408 9 | fiatalembernek valami szerény állomást adhatna a gazdasági tisztség
409 36 | Én mondám, hogy egyedül állsz magad a trónon.~– Éppen
410 6 | közelről, karddal.~A nők sokáig állták a harcot, az ő tegzeik is
411 23 | Tudom, hogy ennyiért nem álltál fel helyedről.~– Jól gondolod.
412 36 | s hogy ti mint győztesek álltok előttünk. Mindegy: kegyelem
413 33 | a padlatkocka, amelyen álltunk, hirtelen felemelkedett
414 24 | uralmáért, Caesar helyén most mi állunk, Pompeius helyén áll Komnén!~
415 12 | csapá a pallost, leszállt az állványról, s összeszedvén szerszámait,
416 33 | kezével eltakart – az én álmaim megtestesült képe.~Egy villámperc
417 33 | ülni, mikor ön alszik, hogy álmainál virraszt; ön ezt talán nem
418 30 | ajak, a lélek folytatta álmait ott a túlvilág küszöbén.~
419 7 | összeszedte öreganyja legöregebb almáriomának megpenészedett tartalmát,
420 7 | aztán ezt az üveget. Dupla almáriomba tette. Valaki csak hozzá
421 7 | megillatosodott üveges almáriomok fiókjában összevissza hányva
422 23 | mint te leendsz. Nem lesz álmod, nem gondolatod, melyet
423 27 | el tudott aludni, gyakran álmodá, hogy ott jár-kel már az
424 23 | éjszakán, midőn te első álmodat karjaim közt alszod, elszakad
425 14 | dörzsölve két kezével, ha nem álmodék-e, mécset gyújtott, s bámulata
426 3 | fejét, hogy legalább vele álmodjék attól.~Mikor legjavában
427 29 | mondhatom el őneki. Néha úgy álmodom, hogy beszélünk egymással,
428 27 | boldog szigetről szoktak álmodozni a hajósok, mikor körös-körül
429 37 | ködei boríták el; lázas, álmodozó hangon mondám: – I – love –
430 33 | s azután képzelődöm és álmodozom egy képről, amit sohasem
431 27 | még mikor ébren volt is álmodozott, s a tengerész könnyelmű
432 29 | tiszta magyarsággal. – Nem álmodtad-e, hogy míg te fáradva küzdesz,
433 23 | szembe, miről még nem is álmodtak. E vezért megadta a sors…~
434 29 | magyar szónak hívják.~– Mit álmodtál, férjem? – kérdezé az asszony
435 37 | mi történt velem akkor? Álmodtam-e, vagy meg voltam őrülve?
436 5 | hogy egymásról egyszerre álmodunk, mert itt nap van akkor,
437 37 | Ezentúl éjjelem, nappalom, álmom és gondolatom ő volt: magam
438 19 | grófném is fölébred, s nagy álmosan kérdezi, hogy mi baj.~Az
439 37 | Addig néztem, míg el nem álmosodtam. Le-lehunytam szemeimet,
440 4 | hirtelen rajtuk rontott, hogy álmukban meggyilkolja a vakmerő leánykérőket.~
441 35 | akarják magukat csendes álmukból felháboríttatni. Ni, ugyan
442 6 | haját levágják, s még az álnok csábító is sárt vethet rá;
443 33 | csapjukat, s egyszerre kirepült alólam a töltelék.~Felugrottam
444 30 | szunnyad.~A halálból az álomba!~A pokoli méreg most kezdé
445 33 | egy kínos, lidércnyomta álomból ébredt fel, s alig hiszi
446 33 | hogy felébredett, s másféle álomhoz kezd. Én most ezt a kis
447 33 | fokozni ezt az erőtvevő álomjárást, hogy egy álmomban eszembe
448 24 | zsolozsmái közül lestek el ihlett álomjárók, s nem sejté, hogy e pillanatban
449 27 | meglepően hasonlított az ő álomképéhez, s attól mégis oly különböző
450 33 | ahogy nem szellemek, nem álomképek, hanem igazi emberek csókolnak;
451 29 | folytatását egy kedves régi álomképnek, melyből szabad volt neki
452 30 | V.~Ez álomkórság csak hetek múlva tünedezett
453 30 | hódítás, ha egy férfi egy nő álomlátásait is el tudja foglalni.~A
454 20 | a magától író tollat, az álomlátásokat – csak ami hozzá legközelebb
455 30 | foglalni.~A gyermek hitt az álomnak és a szép szavaknak, s egy
456 30 | csodálatosabb volt minden álomnál.~Ami felébreszté, az egy
457 29 | megkereszteltek János, Hugó, Theobald, Aloys és nem tudom én még minek.~
458 30 | hogy mint felperes-e vagy alperes, mint vádló vagy vádlott
459 25 | védelmezem, azalatt odahaza az alperesemet nem convincálja-e valami
460 36 | helyette, s Sabinus a szolga álruhájában megmenekült.~Eponine roskadozni
461 5 | Azon pillanatban, midőn alsó széle a láthatártól elvált,
462 23 | hallgató berekből, kik ott alszanak paripáik mellett, kik nem
463 23 | első álmodat karjaim közt alszod, elszakad tőlünk Quito,
464 36 | Eredj abba az erdőbe, az általad leírt álca alatt, ahol az
465 33 | bruderschaftot – vízben, s kezd általánosan kijózanodni. Csak egyszer
466 14 | Tudod mit? Eredj most innen, aludd ki magadat, majd ha eszed
467 33 | gondoltam is én arra, hogy aludjam. Arról gondolkodtam, hogy
468 23 | rá, hogy a harcban ki ne aludjék. Ha látni fogod, hogy az
469 11 | hímzett kosárkában kellett aludnom, ameddig tudniillik belefértem;
470 12 | észrevették volna; azok bizonyosan aludtak, vagy részegek voltak már.~
471 31 | azután bementek valahová aludttejezni, az útban valami olasz cirmos
472 23 | spanyolok; a szabad ég alatt aludtunk függő hamakjainkban, én
473 36 | kő volt már arra omolva, alulról semmi óriás válla meg nem
474 8 | nem nagy dolog. Mindenféle álutcákon és keresztházakon át egy
475 24 | A fejedelem legjobb két alvezére is vele ment, az egyik volt
476 23 | mert az súlyosabb. Te azon alvezéreidet, kiket elleneidnek tartottál,
477 23 | hamakjainkban, én és négy alvezérem. A gyilkosok ötlépésnyiről
478 33 | Néha megkísértettem, hogy alvónak tettetem magam. Hasztalan:
479 23 | karszékbe.~– Jó, úgy menj alvótermedbe. Fél óra múlva fölkereshetsz.
480 36 | magasztos hűség a férjhez.~Amabban halni, ebben élni tanult.~
481 23 | magát a hős Juan de Dios Amador a túlnyomó ellenség ellen,
482 30 | amilyen nagyon beleszeretett Amáliába, olyan hamar meg is unta.
483 30 | szüleitől, mint a házasság árán.~Amáliának hívták a szerencsétlent.~
484 30 | szökött fel fektéből, s amint Amáliára tekinte, látá, hogy annak
485 30 | tartó gályarabságra, de Amáliát egykori hóhérának kezébe
486 30 | hordta a leveleket pontosan Amáliától Ardenthoz és onnan vissza.
487 30 | Malmont házassága Lizardin Amáliával nincs felbontva, mihelyt
488 36 | a hosszú a gyújtogatóé. Amannak gyalázattal élni, emennek
489 31 | szolgálókat, emezek viszont amazokat, az útfélre kuporodott cigányok
490 36 | volt bennük bízni, mint amazokban.~A sok „isten” után valahára
491 23 | alázatos szűzi termet délceg amazoni állást vett föl, s midőn
492 2 | másik Civalart-uhlanus; amazt Kertészynek hívták, emezt
493 13 | házánál sertést tartani, ámbátor ebben a faluban senki sem
494 22 | asszonynak?~Szobáiban pézsma- és ambraillat volt, bútorai violafából,
495 21 | félakkora golyókat tettek, mint amekkora volt a cső calibere, s hozzá
496 20 | saját kis szobája volt, amelybe azt a szultán saját kezével
497 3 | várat építtessen velük, amelyből, ha alattvalói fellázadnak
498 27 | női alakot pillanta meg, amelyhez hasonlót még álmaiban sem
499 2 | válogatott az ellenségben, amelyiket legelébb találta, azt rögtön
500 19 | tesz maga, arra teszek én, amelyikünknek hamarább kijön a figurája,
501 2 | áldozni magát; húzzunk sorsot. Amelyikünkre jön a szerencse, az elébb
502 31 | kérdezősködés következik, amelynek azután késő estig nem is
503 30 | előtte egy olyan alakot, amelytől a marquis arcából eltűnt