| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Jókai Mór Dekameron IntraText - Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text
Part grey = Comment text
504 23 | Lélek Istennek nevében, Amen!”~Abban a pillanatban dördült
505 21 | vannak.~Úgy hiszem, hogy amennyien bámulták a divatlyont, éppen
506 36 | kegyelmet halmoz reám, mint amennyinek elhordozására erőm elég.
507 27 | is felelt mindegyiknek, amennyivel tartozott, s a köztársaság
508 23 | azután lőj rá, midőn az ament kisóhajtá, s a térdeplőről
509 33 | mindenféle kellemetes tárgyról, amikbe én magam is halálosan beléjük
510 21 | új pisztolyt vettek elő, amikből még senki sem lőtt; azokba
511 8 | mint megannyi páholyablak, amiken keresztül a publikum nézi
512 30 | s hogy a különösségek, amikért az ember ezt a megtiszteltetést
513 23 | Kérlek, el ne felejtsd, amikre utasítalak!~Gideon ígérte,
514 33 | olyan hangokat nyögve, amilyenekkel a szárnyaszegett madárka
515 33 | óraütéskor, éjszakai vámpírok, amilyenekről Alexander Dumas senior írt
516 7 | evőkanálnyira oly árban, amilyenért három véka aranyporzót lehetett
517 27 | Saypan-sziget valóban olyan volt, amilyennek ő leírta; kívül zord, elijesztő
518 36 | sokkal nagyobb volt, mint amilyennel jókedvében Nero császár
519 21 | legszebb viaszsárga halott, amilyent csak valaha egy táncteremben
520 33 | piros frakkot viselhetne, amilyet egyszer a boldogult gróf
521 19 | elfogadásához, s vegye jószívvel, amink van; nem sok az, de jó.~
522 22 | cipők és süvegek alakjai, aminőkben a látogatóknak meg kell
523 30 | kegyednek a Malmont nevet. Aminthogy azt kénytelen is vagyok
524 13 | hatni. Azt felelte, hogy amióta a tanár úr megtiltotta neki
525 10 | a könnyen hívő közönség ámítására, majd dicsvágyból, majd
526 33 | láttam, s el hagytam magamat ámíttatni bolondos beszéde által.~–
527 30 | előtt, s abból a jellemből, amivé később fejlődött, sokat
528 23 | nemzetet, kik a kihirdetett amnesztiára visszatért hősöket százával
529 36 | fejedelemnő bizonyosan egy bűbájos amphisbaenra, ki a föld alatti szellemekkel
530 8 | jelent.~Végre egy pompás amphitheatrum alakú szalonba bocsátának
531 14 | kereskedőt egyszerre meglepte az ámulat, midőn elveszett ékszereit
532 23 | Laurenzia el volt merülve ámulatában. E tünemény elfeledteté
533 8 | kézszorítást érzék kezemen, s midőn ámulatomból magamhoz tértem, egy kis
534 14 | Muhzin elől.~A kereskedő ámultan kelt föl, szemeit dörzsölve
535 22 | fecskefészekkel, ízlelhet póklábakat, ananászon hizlalt tyúkot, s ami csak
536 27 | gabonát, a kenyérgyökeret, az ananászt, mint nálunk a töviskórót;
537 13 | ez őrá nézve, mint anser, anas, gallus s más egyéb enni
538 19 | torkomban a halálos félelem anginájával rákezdtem az „Isten hozzád”-
539 22 | szőnyegei bársonyból és angoragyapjúból; termeiben szökőkutak mindenféle
540 36 | ezüstkarikák.~– Most sietve jerünk Angresbe – monda a fejedelemnő –,
541 36 | viasztábla kezemben van, ha én Angresben fejedelemnő vagyok, akkor
542 27 | olyan könnyen válik a férfi angyalából annak ördögévé, s az emberi
543 35 | az nevetett; mint egy kis angyalbőrbe bújt ördög. De mi az ördögnek
544 1 | között, mint ahogy a kis angyalokat festik a fehér felhők közé.
545 24 | arc olyan volt, mint az angyaloké az égben.~Az a tiszta mennyei
546 30 | az egész föld tele van angyalokkal, csak egy ördög volt benne,
547 27 | miket a tengerészek tengeri angyaloknak hívnak, s amik nem egyebek
548 24 | ajándékot kapott ő Komnéna Annától, s mit nyert azzal, hogy
549 36 | az erdőből, visszakerült Anniushoz, tudósítva a római vezért
550 36 | között a világ urával dacolt.~Anniusnak tehát engesztelni, kegyelmet
551 36 | férfiaknak, de kimondani nem.~Anniust e szavak sem ingerelték.~–
552 23 | Minden készen az esküvőre, az Annunziata szentegyházban fog az véghezmenni
553 23 | engem az, ki jónak látott annyiak fölé emelni. Emlékezel az
554 21 | bámulták a divatlyont, éppen annyian nevettek a szegény pórul
555 14 | pedig mindegyik nyilat annyiba vehette, mintha az ő szívének
556 14 | tündéri hatalmánál fogva annyiszor tud meghalni, ahányszor
557 4 | okosabb ember volt a mi jámbor Anonymusunknál, mint aki kritikusi büszkeséggel
558 13 | közömbös szó ez őrá nézve, mint anser, anas, gallus s más egyéb
559 8 | Csak hadd álljanak ott! Antichambrirozhatnak a monsieur-k, ha én megmutatom
560 7 | egypár rózsaforma is.~Az antiquista el nem tudta gondolni, hogy
561 23 | távolról ugató kutya! Ki anyád köténye mögül szitkot szórsz
562 24 | s azt mondá neki:~– Menj anyádhoz. Gyermek vagy még. Menj
563 36 | civilizációt.~Még maga az édes anyaföld is meghódolt az új gazda
564 30 | lakó szülőihez. Ott fél évi anyai ápolás lassanként visszaadta
565 11 | kirugdostak az ajtón, mintha az én anyámra is sült volna ki valami.~
566 30 | bánatos, hogy ha ránéz is, az anyaszeretet örömén keresztülsötétlik
567 30 | világban született Oliva.~Olyan anyától, akiről regényt és népszínművet
568 33 | földről, Viola, mint az anyavesztett madár kezdett sírni, leborult
569 30 | név nem apjáé volt, hanem anyjáé. Abban pedig már elég kétértelműség
570 36 | barlanglakó vad ivadéka fogoly anyjától el nem szalad.~*~Vespasian
571 31 | Bourbillonok az apa nádbotját s az anyjuk kalapját viszik nagy jókedvvel.~–
572 11 | hogy én vagyok nekik az Aó-Baó. Amikor tehát a gazdámat
573 27 | Mater dolorosát énekelték az apácák, s egy fenséges magas hang
574 24 | mely nem unja meg egyforma apállyal, dagállyal számlálni a napokat,
575 27 | nem várhat tovább; ha az apály kezdődik, ki nem mehet az
576 33 | Történetek egy ócska kastélyban~Apámtól, ki kereskedő volt, mintegy
577 23 | és helyébe állt, s ha egy apának hat fia esett el, a hetediket
578 13 | apexo, apexavi, apexatum, apexare.~– Jól van, szamár. Apexabo
579 13 | elsőre: apexo, apexavi, apexatum, apexare.~– Jól van, szamár.
580 13 | Igenis: az elsőre: apexo, apexavi, apexatum, apexare.~– Jól
581 13 | apexabo”.~– Igenis: az elsőre: apexo, apexavi, apexatum, apexare.~–
582 4 | poggyászaikat, meglelte azokban apjának titkos üzenetét, akkori
583 22 | kellett fizetni Xelenhoa apjánál, aki azt a császártól kapta.~
584 9 | ne legyen megelégedve az apjával.~– Igen uram, de mikor válogathattam
585 30 | kitört, híven és gyöngéden ápolám mindig.~– S mi ok lehetett
586 30 | szülőihez. Ott fél évi anyai ápolás lassanként visszaadta a
587 33 | különbséget tenni; a gróf ápolása alatt ebből is hasznavehető
588 34 | s ott nagyhírű orvosaink ápolására bízom. Szép. Hanem mikor
589 30 | szólt az ifjú a gyöngéd ápolásról, a meleg szerelemről, arról
590 30 | A nő védte, rejtegette, ápolta őt, egyedül ő ismerte menhelyét.
591 13 | Annyit viszont tudott az applicata mathesisből, hogy vannak
592 24 | egy tenger választja el Apuliától. Inkább összeköti, hogysem
593 27 | kívánságát, s utolérte őket, az ár mindig közelebb ragadta
594 11 | gyapjút hozta rég megivott bor árába, én odakinn maradtam az
595 19 | hát álmos vagyok.~Egész Aradig azzal a gondolattal kecsegtettem
596 5 | holdforduláskor e szót vettem tőle:~„ARAN”.~Aranyat keresni ment;
597 14 | ami több volt az ékszer áránál, és meghívta őt másnapra
598 37 | kezemen, s azt mondta, hogy aranyba kellene azokat foglaltatni.~
599 1 | részemről éppen nem áll arányban a nagy szolgálattal, amiben
600 27 | kártyabankok kipusztítása, aranybányák fölfedezése, elsüllyedt
601 36 | négyágú villám volt kiverve aranyból. Szépen hanyattfekve halt
602 22 | korona barnapiros és sárga aranyfényű tollakból, nyakát égszínkék
603 23 | pötyögökkel, négy sor apró aranygomb ment le a válla közepétől
604 23 | viselni.~Most azonban az aranyhajú hős új veszélybe jutott.
605 27 | hogy ott jár-kel már az aranyhalmazok között, s dúl bennük kezeivel
606 36 | egész hónapokat eltölt az Aranyhegyek rengetegei közt, bölényt
607 36 | által elvezetteté magát az aranyhegyi rengetegbe a zuhatagig.~
608 36 | hordozá azt a felemelt „aranykezet”, mint harci jelt, mely
609 23 | hogy bennünket a szabadság aranyküszöbéig elvezessen, s ott hátralépjen
610 36 | fájdalmaival.~– Elhoztam magammal aranymarkolatú tőrét – folytatá Tetrix –,
611 24 | Michaelnek nevezett álcár, aranynak hazudott koronájával sisakja
612 7 | képet vettem 28 császári aranyon, melynél bizonyosan tízszerte
613 4 | fatáblát, mely kívül a király aranypecsétjével lezárva annak házassági
614 27 | annak nyomára vezessen; az aranypor és öntött rudak ötven hordóban
615 27 | az éppen tízmilliót visz aranyporban és rudakban az angol bank
616 7 | árban, amilyenért három véka aranyporzót lehetett volna venni.~Ritkítja
617 23 | miként ők.~Elöl lovagolt az aranyrőt hajú lovag, egy délceg,
618 27 | emberek úgy megbolondulnak, az aranyrudakat, végeiken az angol címerrel,
619 23 | ismerni alakját. Csaknem aranyszínű vörös haja hosszan, mint
620 11 | melyen annyi maradandó babért arattam.~
621 27 | gyilkol és gyújtogat egész Arauco hosszában.~Robertson végrehajtá
622 27 | ami a sebben törött.~Az araucói parton, hol a rablókat elfogták,
623 30 | labdát, s ott az utcai jeges árba vetette le. Semmije sem
624 27 | meglódítá a hajót a hullám, árboca hegyéig lehajtva azt a tenger
625 27 | vitorlák lankadtan verődtek az árbocfákhoz, a hajó állt egy helyen
626 27 | kiálta Thomson, ki egy árbockötélbe kapaszkodott meg.~– Semmi
627 27 | egy-egy sirály szállt le az árbóckosarakra; gyönge zivatar készült.~
628 36 | e gyermekek hozzád emelt arcaiba, s azokból többet fogsz
629 2 | egyformán piros, gömbölyű arcaik, egyformán nevető és duzzogó
630 23 | egy vonással sem mutatták arcaikon, hogy ez nekik fáj. A szörnyeteget
631 36 | silány hízelgők napraforgó arcainál; ki rettegtél legyőzött
632 1 | bolondulva. Nem hittem ártatlan arcának, tiszta szemeinek, ölelésének,
633 27 | soha. A halvány, hosszúkás arcban, a mélán lesütött szemekben,
634 13 | vörös, mint a szeplőverte arcbőr; két mélyen ülő háborgó
635 7 | gyűjt.~Hajdan physices et archaeologiae professzor volt az *** líceumnál,
636 33 | bánom én, tegyék őket ott az archívumba. Majd megmutatom én, hogy
637 33 | gondolat valakinek az ősi arcképeket is honnhagyni a kastélyában,
638 10 | volt ráismerni, aki egyszer arcképét látta. Emellett oly fiatal
639 23 | ülnek, kik nem láthatják arcodat. A haza szolgálatában veszték
640 31 | tréfából.~– És ez a karcolás arcodon?~– Egy rózsabokortól kaptam,
641 14 | hasonlóvá tudja tenni az arcokat egymáshoz.~– Ő nincs meghalva! –
642 23 | kiéhezett, nyomor csigázta arcokon még elevenebb volt az öröm
643 23 | lássátok véremet elpirult arcomon, s vegyétek azt is áldozatnak.
644 1 | kimondhatatlan kín! Tekintsen ön az arcomra, és látni fogja rajta.~A
645 23 | ha gyönyörködném mások arcpirulásában; nem, don Gideon, nem a
646 36 | szakáll és bajusz nélkül, arcszíne olajosbarna, mint a phrygiai
647 23 | Sol palotából, eltakarva arcukat köpenyeikkel, s magukban
648 3 | Mária úgy üté őt ököllel arcul, hogy visszatántorodott.~
649 30 | fel néha; akkor megismeré Ardent-t, rámosolygott; engedett
650 30 | akaratát hajtá végre Oliva. De Ardentet nem volt szükség tudósítania,
651 30 | leveleket pontosan Amáliától Ardenthoz és onnan vissza. Ezt rendesen
652 30 | anyjához vissza. – Mondja meg Ardentnek, hogy én előrementem és
653 30 | neked, jó halál, hogy engem Ardentomnak adtál.”~A férj magához ölelte
654 30 | Először felbontott egy levelet Ardenttól. Abban ez volt: „Elveszett
655 11 | ezt az egy silbakot is árendába kérték.~Megismerkedés után
656 21 | birkáit és jövendőbeli árendáit.~Ott ő elkezdett különös
657 37 | haszonbért fizetnek. Ismerem az árendást, minden negyedben fel szokott
658 35 | patrolért, s bevitetem önt áristomba.~– Te fickó! Így mersz beszélni
659 33 | uram, bennem nem folyik arisztokrata vér, én jámbor kalmár fia
660 27 | kutassák föl; évekig ásták az árkokat a sziget hosszában, széltében,
661 29 | bizonyossággal állítani, hogy az armalisa nagyon hamar kéznél lett
662 29 | a megyegyűlésen, hol az armálisa. Most már, ha akart, akár
663 37 | kiszámított, évekre kigondolt ármány tett engem áldozatává. Szálli
664 33 | talyigára pakolom az egész armentum ferreumot, s beküldöm *Bányára,
665 7 | 2. Az az olló, mellyel Arnulf császár lovának a farkát
666 5 | égre; a földnek önvetette árnya. Egyszerre halvány rózsaszín
667 30 | halovány arcát hosszú hajfürtök árnyazták körül, zöld mirtusz és fehér
668 24 | fölött, melyet egy felhő árnyéka elrombol.~Guiscard merengve
669 30 | szerencsétlen; a leányra ez gyanús árnyékot vet. Akárhogy éljen, akárhogy
670 30 | olyankor az út melletti árokban lappangott végig, hogy véletlen
671 19 | és megáll, mintha valami árokpartnak ment volna neki.~Az én grófném
672 23 | gyilkoló kartácstűztől, sem az árokvonaloktól; átvágtatott sánckarókon,
673 7 | egy kétfejű csibéért, egy Árpád korábóli pipaszurkálóért,
674 30 | tűzijáték kissé rosszul volt arrangeolva, hanem azért tökéletesen
675 9 | eszét, a költők hírét, az arszlánok daliás alakját, a napszámosok
676 36 | attól? Melyik halottnak ártana az meg, ha föltámadhatna
677 13 | peregrinus? – kérdém én egész ártatlanul.~– Ne, bolond, ne! Hát hová
678 30 | ördög volt benne, és az nem árthat már. Azután a halottak jó
679 23 | A San Sol kastélyban nem árthatnak nekem, ott van még Laurenzia.~–
680 8 | régi ismerősömmel, gróf X. Arthurral Magyarországról, ki már
681 3 | előtt, mindennap nézte, ártott-e már az égető nap arca szépségének;
682 27 | mondanák: itt van húszmillió, áruld el érte hazádat! … És el
683 37 | lord Harding jegyese nem árulhat többé szalagokat, bármilyen
684 33 | de kér szépen, hogy el ne áruljam, ha tőle tudom meg; az a
685 29 | lövöm.~A tanár ráállt, hogy árulkodni nem fog és soha nem nevet.~
686 20 | vezéréhez fordulnak. Amint az árulkodók elhagyák, nem szólt senkinek
687 27 | érte hazádat! … És el nem árulnád… akkor elmondhatod magadról,
688 30 | halottak jó emberek, nem árulnak el senkit. Még a halál is
689 23 | jól leend.~– Ha el akarsz árulni, én legyek, akit elárulsz.~–
690 23 | egy csepp sem idegenből, árulóból. Olyan tiszta, jó, nemes
691 27 | is közöttük vannak, akik árulóink voltak. Akik még bírjuk
692 36 | egymással szívében; az egyik árulója lehet, a másik egész jövőjétől
693 23 | szava:~– Magatok vagytok árulók, szolgának született apró
694 36 | meg kell halni, s egynek árulónak lenni ellenem.~– Nyilat
695 23 | katonai diktátorral! Le az árulóval!”~De mindannyinak zaját
696 4 | bizonyítja az, hogy nem árulta el, mit beszélt hozzá Hamlet.
697 10 | miket az utcaszegleteken is árultak, ott volt metszésben, s
698 37 | felvilágosítást? Én soha el nem árultam volna.~Nem értettem szavait.
699 5 | boldogság között.~Nem is árultuk el soha senki előtt, amit
700 36 | Sabinus özvegye, vidd magaddal árváidat. Aki meghalt, annak halott
701 33 | kocsisa, kapuőre és fogadott árvaleánya számára, részint az ottani
702 37 | a békési birtokot Sz** árverés útján vette meg, s az neki
703 7 | régi vár omladékaihoz, ott áskáltak a kövek között holdvilágos
704 7 | carthagói háborúban. Én ásónak néztem, s csakugyan egy
705 36 | beérkeznek vala.~Eponine és asszonyai gyászban, szétbomlott hajfürtökkel,
706 36 | is megengedé, hogy kettőt asszonyaim és szolgáim közül magammal
707 25 | barátom: az ember nem hisz az asszonyfélének; tudod, barátom, az ember
708 6 | férfivilágnak a vérittas asszonyhad vezére, Velezke, s felhívta
709 6 | a férfiak nevették őket. Asszonyharag – libaméreg.~Eljött végre
710 28 | kellett esküdni a pici, pici asszonykának, hogy ő soha, soha nem volt
711 6 | elvesztének csúf halállal, kinek asszonykéz által kell elveszni; s csak
712 36 | mondá Tetrixnek: „Eredj asszonyodhoz, és mondd meg neki, hogy
713 14 | dervisekre, nem a jajveszékelő asszonyokra, még a sziligdárokra sem,
714 28 | emberpár, akiből a férfi asszonyosan, az asszony férfiasan hordja
715 37 | tőlem, egy nyomorult gyönge asszonytól?~Tizenegy órakor kocogtattak
716 30 | magát, itt egy boglyába ásta be magát, s ott várta végig
717 36 | zsákmányon.~Utoljára sírt ástak a várudvaron elhullott ellenfeleiknek,
718 27 | irányban kutassák föl; évekig ásták az árkokat a sziget hosszában,
719 21 | a kelepce olyan jól volt ásva, hogy ő saját maga jön fölkeresni
720 7 | és alakú kövek, porok és ásványok, lávadarabok, tégladarabok,
721 13 | volt. Mind nem bánta ő azt; asylum volt ez őrá nézve, s a kenderáztató
722 23 | helyen a szökevényt, kinek asylumot ad a képviselői pad?~E szavainál
723 4 | pirulva nyújtá neki kezét, asztalához, szíve mellé ülteté őt;
724 20 | gyöngyfüzéreket viselnek, s a szultán asztaláról visszakerült tálak maradékaiból
725 22 | mindennap háromszor megrakták asztalát, hanem most is a megszámlált
726 30 | alcoven homályában egy fehér asztalka állt, rajta egy halálfő.
727 37 | ezüst pipereszerekkel, éji asztalkámon metszett kristályokban ivóvizem,
728 37 | fehér csipkés függönyök, asztalom rakva ezüst pipereszerekkel,
729 33 | alászállnának, körülülnék az asztalomat, hozzálátnának a vacsorámhoz,
730 25 | szavaimra:~– Én vagyok Sligorák asztalosmester; a tensasszony parancsából
731 30 | taszítá fel őket székestől, asztalostól, s a palota széttört ablakain
732 21 | kereste ő az alkalmat, hogy Asztolfba valahogy beleköthessen;
733 19 | nyáron pusztán az én lakásom”-at, olyan szépen, olyan bűbájosan,
734 4 | s üdvözölve a királynét, átadá neki a kettős fatáblát,
735 23 | kétfelé szakítsam, s felét átadjam a derék Paeznek, másik felét
736 37 | hogy kegyednek mindent átadjanak, amit tőle ajándékba kapott,
737 14 | Van-e tanúd, aki látta, hogy átadtad kincseidet a Hodzsiának? –
738 27 | rablótanyáján elfoglalt, átadtak neki ötvenezer piasztert –
739 20 | maradékaiból lakomáznak, s átalán igen nagy kegyben részesülnek…
740 31 | nagy futva valami bőrig átázott mulatozó, akinek azután
741 37 | ismeretlen világba vagyok átbűvölve. A következő nap oly lázas
742 37 | a levelet az ajtó alatt átcsúsztattam az ő szobájába, s azzal
743 19 | amiért ő megengedte, hogy átellenében ülhessek a hintóban.~Hiszen
744 37 | kínáltam, hogy üljön le átellenemben.~– Ah, oda nem – szólt ő
745 4 | egyik adatot a másik után, átengedte a feledékenységnek a nemzeti
746 22 | Xelenhoának derékban két arasszal átfogható volt. Azért, hogy ily karcsú
747 37 | hirtelen odaborultam vállára, s átfonva nyakát karjaimmal, hévvel
748 36 | keblére borult, vállait átfűzé gömbölyű karjaival, s szemeibe
749 37 | vonni keblére, derekamat átfűzni karjaival, leheletének arcomat
750 4 | Skócia rengeteges hegyein áthágva, az örök ködlepte mocsárokon,
751 24 | rezgéssel tört az ég felé, áthatá a kemény harcos szívét;
752 27 | édes illatszer vegyül, mely áthevíti a lelket és felmagasztalja
753 33 | kérem alássan, hahaha! Áthívjam? Hehehe.~– Nem, majd magam
754 26 | pár zemlyét eldugnék az atillám zsebébe; nem tudom, az elszánt
755 25 | extravillaneus telket sem lehet átíratni a más nevére, láttamozott
756 13 | merészséget is elkövette, hogy átjárt a jegyzőhöz filkózni. Ha
757 37 | férfi odasimult hozzám, átkarolta derekamat, én keblére borultam,
758 1 | összehajtottam rendben, s átkötém a szalaggal, eltakartam
759 14 | én ölök és gyilkolok és átkot szórok magam körül. El ne
760 23 | képviselői pad?~E szavainál átkozódó lárma támadt a padokon.
761 27 | a vihar meghallgatta az átkozódók kívánságát, s utolérte őket,
762 21 | érte, hogy miért tettem.~Ez átkozottul jól volt játszva. Rég kereste
763 30 | őrültek közé; mentől jobban átkozta magát és esküdött, hogy
764 36 | mert Sabinus neve el van átkozva. Szabadítsd fel ez átok
765 3 | járnak előtte mezítláb és átkozzák azt az országot, ahol a
766 27 | hogy e veszély lehetőségét átlássa, de az nem sokat törődött
767 30 | tisztelt consultáló orvosai, átláthassák, mennyire voltak ez események
768 9 | ki nem állhat.)~Kezdtem átlátni, hogy ebben a jelenetben
769 29 | mellett, nem csekély áldozat. Átlopózott hozzá; Péter még aludt,
770 33 | én mindenféle variatión átmenő orvosi praxisomat, csak
771 23 | hagyta öreg bajtársát, s átment a másik oldalon álló csoportokhoz,
772 1 | éjfél után, felkeltem, és átmentem az ő hálószobájába. Úgy
773 33 | állapotban van?~– Tessék átnézni a leltárt; úgy hiszem, hogy
774 14 | örömében, s nem késett azonnal átnyújtani a szultánnak az ékszert,
775 12 | hogy az alcade karjával átölelhesse a szép Juanita karcsú derekát.~
776 24 | homlokát, könnyező szemekkel átöleli, s édes testvérének nevezi
777 37 | pillanatban odaborultam keblére, átöleltem nyakát, elborítám arcát
778 23 | lovag lábaihoz s hevesen átölelve, megcsókolá azokat, az egész
779 30 | öltöztesse át.~Sokáig tartott az átöltözés; a delnő bizonyosan igen
780 30 | egyéb, mint a csábító egyik átöltözött cimborája; a tanúk szintén;
781 30 | szokás, mennydörgő atyai átokkal s obligát ájuldozással,
782 27 | és ital volt a hajón, azt átrakták a nagy csónakba; ami bele
783 36 | úrnőjük parancsára a palota atriumában, jól láthattak rá, és hallhaták,
784 36 | Eponine sietve ment az atriumba, hol a két szolga állt.~
785 27 | bankba nagy fáradsággal átszállítanak, jobb lesz azt maguk közt
786 8 | A gyűrű pedig, mely ezt átszorítá, valóságos solitair rubin
787 6 | szép dobogó keblet vassal átszúrni, ennyi édes, piros ajkkal
788 20 | tudta rajzolni a földre eső áttekintés után, s ami tárgy nevét
789 30 | felemelkedtek, két bágyadt szempár áttekintett a halál rémországából az
790 33 | Valóban, ahogy futólag áttekintettem, rá lehetett annyira becsülni
791 2 | gazdálkodni, Kertészyt pedig áttették Olaszországba, ott volt
792 8 | gondoltam vitéz ősünkre, Attilára, kinek hajdan nem sikerült
793 22 | pártákat és öveket.~Arannyal áttört elfántcsont gyaloghintón
794 14 | türkizekkel és arannyal áttörve. Emberi munka nem is lehet
795 25 | elé érek, három lépcsőt átugorva rohanok fel, s a legelső,
796 27 | veté magát, s szerencsésen átúszott hozzá. Martelin nem merte
797 5 | belekerült, míg az újvilágba átutazott; ez a hónap érdektelenül
798 23 | sem az árokvonaloktól; átvágtatott sánckarókon, földhányásokon,
799 30 | történhetett volna az? De e merő átváltozás a marquis lényében mégis
800 27 | Ezen érzés ismét egyszerre átváltoztatá lelkét; midőn vissza ment
801 8 | megöl, ez egész lelkemet átváltoztatja.~És most egy egész napig
802 11 | szerzője tehát éppen nem valami átváltoztatott tündérherceg, sem egy állatnak
803 33 | ily tüneményes úton lettem átvarázsolva.~Valóban úgy tetszett, mintha
804 34 | Ez volt-e az? Tessék átvenni. Nem tudom, mi van azon
805 33 | szükséges élelmiszereit, azokat átveszi tőlem; ha én meghalnék,
806 27 | Saypan-szigetnél fognak lenni, átveszik a roppant kincset, amiért
807 23 | mellett, tarka széles övekkel, átvetett palásttal s mindenféle excentricus
808 27 | vérrel elegyült spanyol sokat átvett lelkületébe a forró égalj
809 36 | ázott arcát ég felé emelve, átvevé a gyilkot, s némán ajkaikhoz,
810 31 | kell még fecskendőket is átvinni, mire a segély megérkezik,
811 23 | tele volt spanyolokkal, átvitorlázott Mexicóba, melyben akkor
812 30 | kiengesztelje. Merthogy az ő atyafiságának is van oka neheztelni, amiért
813 23 | minden egyes szökevény egész atyafiságát vele együtt az ellenfélhez
814 11 | úgy haragszol? – kérdém az atyafitól.~– Krrrrrr… Mizantróp vagyok.~–
815 23 | engednék lenni fölöttem, bárha atyám volna is az, s kezébe le
816 5 | véletlen sors hozott oda; én atyámat követtem, ő más parancsából
817 37 | szeret, s kit én szeretnék atyámnak nevezni – s mennyi borzalom
818 23 | keblén keresztet vete: „Az Atyának, Fiúnak, Szent Lélek Istennek
819 30 | ami ön anyja volt önnek atyjára nézve.~– Nyomorult! Azt
820 36 | pedig tiltotta a római augur, én mégis odahordtam. Az
821 36 | Zsugori császár! Nem a pazarló Augustus, hanem a takarékos öszvérhajcsár
822 7 | Ez hidegvérrel mondja, Aurum fulminans Eleusiacum.~–
823 23 | mindenestől elfogatta magát. Aury tengernagy, mikor Venezuelában
824 29 | und hat mich das Kalte ausgetroffen.~A jámbor professzor ebből
825 7 | melyen egy római imperator autographiája volt, egy darab tégláért,
826 7 | összeírt Bandi öcsém egy sereg autographiát, mindmegannyi Napóleonok,
827 7 | képek rámái szétbontattak, avas könyvek levelenként szétszedettek,
828 23 | legkisebb siker. Igaz, hogy Ayacuchónál kisded csapatoddal keresztültörtél
829 2 | szerelmes, és melyikbe te?~– Azaz, hogy tulajdonképpen azt
830 33 | engem környező világot, mint azelőttvaló nap.~Hisz én nem vagyok
831 21 | amikből még senki sem lőtt; azokba félakkora golyókat tettek,
832 19 | pedig a lovakat.~– No, már azokhoz van köze.~– Merthogy ebben
833 27 | áttért a republicanusokhoz, s azoknál hajóskapitányi rangot kapott.~
834 23 | családokat tömlöcre vettetni, ha azokról az volt a hír, hogy becsületes
835 13 | egyenesen a múzsák csarnokaiból.~Azonközben vastürelme volt az embernek;
836 36 | fölemelkedék a földről, s könnytől ázott arcát ég felé emelve, átvevé
837 37 | öregember kezét, s könnyeimmel áztatám. Olyan szépen beszélt hozzám.
838 23 | Laurenzia elé, kezét könnyeivel áztatva össze: „Óh, Laurenzia, teneked
839 20 | lelkű fejedelem csak festett báb volt lángeszű fővezére kezében,
840 28 | én, azután meg ez a kis baba itt ni?~Azzal fölkapta kisleánykáját
841 24 | és hódolattal kísérte – a bábalakot, melyet önmaga öltöztetett
842 23 | tisztelnek meg téged; a koszorú babérból van fonva, a név megfelel
843 23 | Azzal kétfelé szakítá a babérfüzért Bolivár; felét Paeznek,
844 23 | Laurenzia vezetett.~Egy babérkoszorú volt a szép hölgy kezében;
845 11 | melyen annyi maradandó babért arattam.~
846 37 | Őrangyalom volna-e ez?~Valami babonás ábránd lepte el szívemet;
847 36 | bölény púpjára céloz, éppen Babus fejébe talál.~A megsebesült
848 33 | parányi portékát, ezt a bábuzni való cipőcskét elzárom ide
849 31 | marad a krisztinavárosi bádogosmester, ferencvárosi rézöntő komájával,
850 31 | olyan kazal pimpimpárét és bagolyborsót, hogy ha mind bokrétának
851 13 | lebbentette meg, mint valami nagy bagolyfejű lepke, melyet az eső levert
852 7 | holdvilágos éjszakákon, bagolyhuhogásnál, lélekröpülésnél. S mi természetesebb,
853 30 | lassanként felemelkedtek, két bágyadt szempár áttekintett a halál
854 26 | sok. Bement hozzá. A lovag bágyadtan hajtá le fejét a pamlagvánkosra.
855 22 | gyönyörködött sem énekben, sem bajadér-táncban, még a drága válogatott
856 33 | törődtem többé helyzetem furcsa bajaival, elfelejtettem, mi bajom,
857 28 | egyetértésből minden ember a más bajával törődvén és senki sem a
858 36 | van róla, hogy magát semmi bajba ne keverje: az erdő, ahol
859 4 | ha Horwendill esik el, bajfele teszi ővele e tisztességet.~
860 30 | fogják őt gyógyítani. Ami bajnak természeti okai vannak,
861 11 | ellenséggel. Én és vitéz négylábú bajnokaim küldettünk előcsapatul.~
862 4 | a hős király, nejével és bajnokaival hősi viadalban. Ez a vége
863 23 | arca nem változott.~– Ifjú bajnoktárs – szólt don Gideonhoz –,
864 23 | amit érez. – Valaha több bajotok lesz vele, mint volt a spanyollal.~–
865 13 | szerencsétlenség; a herceget baj bajra éri; üldözik, megverik,
866 23 | midőn sokkal gonoszabb bajról is beszélhetek, mint elhamarkodott
867 11 | ellenségtől.~„Előre!” – ordíték bajtársaimnak, s azzal hanyatt-homlok
868 27 | Georgest és Williamst.~– Bajtársak, én azt gondoltam, hogy
869 36 | keverték be, az elhullott bajtársakat páncélostól, fegyverestől
870 2 | szőke ifjú, alig látott bajusszal és szelíd kék szemekkel.
871 36 | fekete hajjal, szakáll és bajusz nélkül, arcszíne olajosbarna,
872 19 | egyet pödörintett a pörge bajuszán, levette betyáros kalapját,
873 37 | regényesebb érzelmein, s bajuszát egyszerre lefelé simította.
874 33 | kinézéssel; arca a fekete bajuszon és oldalszakállon kívül
875 31 | Felkapaszkodva egy bérkocsi bakjára, onnan ostorral verettek
876 30 | az egyenruhás cselédek a bakon. Malmont gondolá: akárki
877 31 | kigúnyolni, egyetlenegy ember baktat a hegyről lefelé, bizonyosan
878 36 | a kürtszóra úgy tetszék Balbusnak, mintha a vízomlás zuhogása
879 27 | vénült volna meg, ha egy baleset onnan ki nem zavarja végképp.~
880 22 | mint mikor élt.~Mellette balfelől állt a fum hoan madár, szép
881 4 | föl, amit beszélt, merő balgaság volt, minek értelmét nem
882 24 | felé, hol a velencei gályák balistái kilőtt gerendáikkal fogyaszták
883 24 | Robert pajzsát kezéből, baljába fogta a dárdát, jobbjába
884 1 | feljajdulása, ki elbocsátott kezét baljával tartá fel, tanúsítá azonban,
885 6 | jobbkezét is levágták már, balkézzel forgatja kardját; nincs
886 21 | társaságban; ő volt az Adonis, a bálkirály; szebb barkót képzelni sem
887 11 | szekér után szabad volt ballagnom. A gazdám bement a zsidóhoz,
888 31 | bérkocsin vágtatva végig a ballagó tömeg között. – Ma az elite
889 1 | nyakába, a szabadon maradt ballal forróan megszorítá az orvos
890 21 | hogy azért nem lett vége a bálnak. Harmadnap a baronesse-t
891 37 | munkájában megzavarnom, bálokról, bohóságokról, Szálli tréfáiról
892 13 | húzgálta a köpenyegét jobbról balról, mintha nem tudná egész
893 23 | tudott feketébb lenni a balsors; nem volt már rendezett
894 5 | felföldi városba vetett a balszerencse, ott volt egy kis lakházunk
895 36 | levágott fejét.~A megölt sas balszerencsét hozott a gál lovagnak! Tyr
896 36 | voltak, akik igen jól tudták bálványisteneik szerepét betölteni. Hiszen
897 11 | templomukba, feltettek a bálványoltárra, s elkezdtek hozzám imádkozni.
898 22 | ravatal előtt guggolt ötven bálványpap, egyik énekelt, másik imádkozott,
899 36 | előtt; csakhogy még ők a balzsamot egymás dobogó szívében találták.~
900 22 | előtte két ember megy hosszú bambuszbotokkal, akik a csőcseléket terelik
901 22 | könyveket nyomatott sárga bambuszpapirosra zöld betűkkel, amiket a
902 4 | nagy kés!” szóltak kísérői bámulást színlelve.~– Nagy bizony,
903 14 | álmodék-e, mécset gyújtott, s bámulata nőtt, midőn asztalára téve
904 4 | a küldeményt, s mindenki bámulatára azt olvasá ki belőle, hogy
905 37 | páholyom ajtaja nyílik, s bámulatomra Sz** úr lép be hozzám. Igen
906 20 | jegyeket ismeri.~A játék bámulatosan sikerült. A bizebán rövid
907 33 | kezd. Én most ezt a kis bámulatraméltó parányi portékát, ezt a
908 33 | bírtam magamhoz térni a bámulattól. Hisz ez az ember nem bárgyú.~–
909 24 | érzékeny látvány jutott, hogy bámulhatá, mint lép a fájdalomtól
910 23 | a kis körben, mely őket bámulja, gonoszabb zsarnokok, mint
911 23 | nem visel páncélt, hogy bámulják bátorságát s sérthetetlennek
912 33 | már most menjenek és ne bámuljanak rám.~(Kezdtem abba az igen
913 23 | imádkozni; dona Laurenzia ott bámuló seregei előtt szúrta le
914 27 | legnagyobb pontossággal. Mindenki bámulta: mennyi erő, mennyi lélekjelenlét
915 34 | hálálkodik, s mielőtt az bámultából magához térhetett volna,
916 30 | törülték a nők könnyeiket, hogy bámultak mind Oliván; őt még ez sem
917 13 | magas tetejű kalapot. Nem bámultam professzorom szigorú arcát
918 14 | senkivel. Ott különben jó bánásmódban részesült, s nem volt fogyatkozása
919 33 | okos, kitartó, leleményes bánásmóddal annyira tudta vinni, hogy
920 24 | valamit: a görögtűzzel való bánást. A görög jól tudott harcolni
921 1 | mondták: felesége utáni bánatában, jól értesültek egy gyógyíthatatlan
922 37 | arcomat érinteni.~– Az a bánatom van – suttogá hő hangon –,
923 30 | boldogtalan nő fájdalma.~A bánatot, a gyalázatot tetézte még
924 30 | fogja, mit tegyen. Nemes bánattal, töredelmes szívvel közeledik
925 19 | cigányaink vannak, szalontai banda. Pompás csárdásokat húznak.
926 27 | hírhedett kalózvezért, Benavides bandáját, mely a spanyol kormány
927 11 | neki, a gazdámat elnevezte Bandinak, engem pedig Bodrinak; s
928 27 | osztozni akarnak. Azt mi sem bánjuk; pusztítsd el a többieket,
929 37 | bíró elé hurcolhatott, egy bankár kéjhölgye volt, és a szájtátó
930 27 | annyi roppant pénzt az angol bankba nagy fáradsággal átszállítanak,
931 27 | volna nálunk, mint az angol bankban.~Sötét volt – nem kellett
932 19 | alatta a báli lakomát.~Pompás banquett volt, mondhatom. Egy nagy
933 5 | bizonyára ez üzenet nem bántá meg a szűz holdat, mert
934 2 | sóhajta ez kétakkorát.~– Nem bántad-e meg a cserét?~– Óh, dehogynem.~–
935 30 | a törvényterembe.~Valami bántalmas borzadály futotta át mindenki
936 36 | valahol elrejtve él, semmi bántása ne legyen; örülhessen az
937 37 | nevemben, hogy felejtse el bántásomat, amit vele tevék, s ezentúl
938 36 | hogy ott már senki sem bánthatja őket? Vagy odalenn is kínozza
939 23 | lélek vagy. Bocsáss meg, ha bántottalak valaha.~– Én megbocsátok
940 36 | magához közel jönni.~– Tyr, ne bánts, én sem bántalak; Tyr, ne
941 37 | összetépett, s sírva kért, hogy ne bántsam őt meg ezzel.~Néhány nap
942 9 | legelőször is megmosdanám.~– Ne bántson engem. Lássa, én egészen
943 28 | még csak egy szóval sem bántunk senkit.~– Éppen azért, mert
944 33 | ércsodronnyal, mint a Davy-féle bányalámpák. Mi az ördögnek ez a sodronyszövet
945 33 | föld alatti gáz, amit a bányászok gonosz szélnek neveznek,
946 27 | mariannai szigetek közt barangolt, ott talált egy puszta,
947 23 | tette után a karzatokról; jó barátainak nem tetszett az, hogy ezt
948 27 | kérdezőnek:~– Az világos, hogy barátainkat nem hagyhatjuk el a veszélyben,
949 37 | értem láthatatlanul működő baráti kezet, mely viszonzásul
950 19 | nekik:~– Megbocsássanak, jó barátim, hogy mulatságukat zavarjuk.
951 24 | könyörgött könnyekkel szemében hű barátjáért, a szerencsétlen uralkodóért,
952 2 | diadaltól ragyogó arcával barátjához.~– Győzelem, bajtárs, győzelem;
953 27 | nem kötheti minden titkát barátjai orrára.~– Igaz – szólt rá
954 27 | volt s Robertson kalózaival barátkozott. Williams és Georges egy
955 23 | megholt ellenség, három élő jó barátnál.~– Én nem félek. Nekem küldetésem
956 37 | bizalmasabb, meghittebb barátnéja, mint én tudnék lenni, aki
957 19 | FECSEGÉSEIBŐL)~Nemde, kedves barátocskám, ismeritek gróf Repey Stefinét?
958 14 | bízzad azokat a te hűséges barátodra, a becsületes Ali Hodzsiára,
959 21 | nem is haragudott érte. Jó barátoktól sokat fölvesz az ember.~
960 28 | mert nem keressük senki barátságát; azért neveznek vadembereknek.~–
961 10 | ilyen igénybevétele a jó barátságnak rendesen sok kellemetlenséggel
962 24 | kereskedő voltam Byzanczban, sem barátságom, sem viszályom nem volt
963 14 | nagyvezérnek, hogy kössön barátságot a Hodzsiával valami szín
964 21 | tenni:~– Tudjátok, Asztolf barátunk hol vett magának jószágot?~–
965 23 | elfoglalta egy ökölcsapással Barcelonát.~Ekkor a had további folytatása
966 8 | név pompázott: „Marchesa Barcheschi, boulevard dés Italiens”,
967 36 | mely Sabinust illeté, s egy bárd által, mely Sabinus fejének
968 27 | vitte magával Robertson bare hegyét, ami a sebben törött.~
969 33 | bámulattól. Hisz ez az ember nem bárgyú.~– Nekem úgy tetszik, mintha
970 8 | másnap nem kompáreáltam Barkhez marquisnőnél a csillagos
971 29 | fél év alatt annyira, hogy bárkivel elbeszélgethet.~– No, ha
972 21 | Adonis, a bálkirály; szebb barkót képzelni sem lehet, mint
973 27 | vízomlás elfedezve tartá. E barlangba hengerítteté be az arannyal
974 27 | egész ottani élete, magányos barlangja, mindennapi vadászatai,
975 36 | azt a vadász jól, hogy a barlanglakó vad ivadéka fogoly anyjától
976 36 | lovát maga után vonva a szűk barlangnyíláson át a szikla mélyében eltűnt.~
977 27 | hozzájárulható, egy szűk barlangon keresztül, melyen a hegyi
978 27 | sziklái közt talált egy barlangot, melynek nyílását máskor
979 37 | afelől, kisasszony, hogy bármennyire elszakította is magát azoktól,
980 29 | mondott neki, hogy történjék bármi a külsővel, csak a szíve
981 3 | mindazokat, amik a királyné ellen bármikor emeltetnének. Ellenben halálra
982 30 | fogja tudni, uram, hogy bármily hosszú legyen is az: Malmont
983 37 | árulhat többé szalagokat, bármilyen tiszteletreméltó foglalkozás
984 33 | béresekkel veszekszem, barmok lábát kuruzsolom, azt hiszik,
985 6 | intézni, adják, veszik, mint a barmot, akitől nem kérdik: akarja-e
986 2 | Bratanszkynak, amaz alacsony, barna fiú volt, fekete kondor
987 23 | delnőé; csupán szemöldei barnák, és szemei, mint a tűz,
988 5 | keleti síkságot köröskörül barnáslila színű köd fogta körül, mely
989 27 | tengerész jelent meg, naptól barnított, viszontagságoktól edzett
990 30 | sírboltba, oh, a kevély Delmaure bárókat hogy sértette volna meg
991 7 | és rossz időt, mielőtt a barometrum fel lett volna találva.
992 11 | vagy más efféle fürkésző baromnak.~
993 30 | Most azután nem maradt a bárónak egyéb örököse, mint az eltaszított
994 21 | rózsaszín öltönye volt a baronesse-nek, fehér gyöngyvirág díszítménnyel,
995 21 | vége a bálnak. Harmadnap a baronesse-t eltemették; a koporsó a
996 21 | Harminc lépésre szabták a barrierèt; két nagy közönséges új
997 22 | violaszagot ad; szőnyegei bársonyból és angoragyapjúból; termeiben
998 21 | tizenhat éves volt; fekete bársonyra ezüst szegekkel úgy volt
999 20 | nagyobb jutalmat adni Raghib basának, mint amidőn őt testvére
1000 24 | állt megközelíthetetlen bástyáival, miket elszánt, ravasz ellenség
1001 24 | Albánok és makedonok védték a bástyákat, akik még nem feledték el,
1002 20 | szeráj fogsága kellemesebb a bástyákénál, s miért ne volna egy siketnéma
1003 23 | szakadatlanul pattogva az egész bástyasorozaton. Emberhang még alig repült