| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Jókai Mór Dekameron IntraText - Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text
Part grey = Comment text
2511 35 | után két órakor? Részeg disznó, s több efféle. Mennyi pénzt
2512 13 | eszébe. Minek is hívják a disznókat diákul susnak? Nem, sohasem
2513 13 | akkor majd ő is hizlal disznót…~Átkozott szó; minek is
2514 13 | s télen sorra hítták a disznótorra; kabátját sohasem kellett
2515 29 | díszes palotát; eljárt a díszünnepélyekre, s elvett nőül egy gróf
2516 21 | egyike, ** Asztolf, egy on dit szerint igen szép jószágot
2517 14 | kérdésnél, melyre nézve a divánban megoszlottak a vélemények,
2518 14 | érdekes jogesetről, mik a divántanácsban előjöttek, s véleményt kérdett
2519 14 | szultán rögtön összehívatá a divántanácsot; elmondá a vezérek előtt
2520 14 | Tavernier francia utazó a divánterem ajtajában ezt a mozsarat,
2521 30 | játszik, éppen ez hozta őt divatba. Az emberek annál jobban
2522 21 | Adonis egy egész esztendeig divatkirály maradt még; akkor leszorította
2523 9 | volna az ~HUMORESZK ~(Egy divatlapszerkesztő naplójából, aki azért engedte
2524 21 | hogy amennyien bámulták a divatlyont, éppen annyian nevettek
2525 2 | Efelett még szüntelen egyforma divatot tartottak; a legkisebb toiletterészletig
2526 21 | valami muszka herceg. A divatvilágban nincsenek nemzetiségek,
2527 36 | a győzelmes ellen büszke dobaját, az özvegy hitves zokogó
2528 31 | került, pajkos fiúk kővel dobálják, a kutya beleugrik az árokba,
2529 19 | azután csak megállt, egyet dobbantva lábával s a fejét fölvetve
2530 23 | oly szív, mint az övé, nem doboghat –, hogy semmi jutalom oly
2531 5 | belül, hogy egymáson nem doboghatnak; pedig gondolataink úgy
2532 23 | mindenünnen megszólaltak a dobok; elébb halk, szaggatott
2533 33 | Queraus!” – Azzal elkezdett dobolni, trombitálni a szájával,
2534 22 | ki trombitát fújt, ki a dobot verte.~A ravatal mellett
2535 2 | öregúrnak, hogy a régieket sem dobta azért a tűzbe, gondolva,
2536 37 | remekül énekel, s az utolsó dobütés után, mely az operát bevégzi,
2537 32 | követte Zsigmond; Mátyást Dobzse László; Szent Istvánt Péter;
2538 7 | törött kés-villa, meg füstös documentum, s több afféle lúdgége-sodorító
2539 1 | felnyitotta.~Meg voltam döbbenve, midőn a fiókot kihúztam,
2540 36 | Kardot a kézbe! ~Elleneidnek~Döfd kebelébe! ~Vágd a bitorlót! ~
2541 4 | páncéling feltartá a halálos döfést, Hamlet hirtelen kardot
2542 3 | főnemesei ellen, amivel azok döftek szívéhez.~Az ország connetableje
2543 36 | volt, minthogy ez aranyos döglegyek előtt elárulta volna, hogy
2544 31 | vetélytárs imádó egymást döngeti, az elájult szépséget magához
2545 31 | sétálók kézről kézre adva döngetik, amíg érhetik, akármerre
2546 23 | hogy el nem hagyta magát döntetni a kétségbeeséstől, hogy
2547 27 | az egész mozgalom helyén döntő befolyással bírt; tízmillió
2548 30 | utakon keresztül voltak döntögetve, mind hársak és jegenyék
2549 30 | egyszerre nyolc terem közfalát döntötte ki. A meglepetés igazán
2550 27 | tengeren, egyszer azután nagy dördüléssel fellobbant a hajó, az üszkök
2551 23 | Amen!”~Abban a pillanatban dördült a lövés; jól talált, éppen
2552 30 | keresztül szemei előtt, recsegő dörgését hagyva maga után; a futó
2553 13 | lábáról.~– Hohó, fráter! – dörgött rám nyers rekedt hangon
2554 23 | a koporsóra hulló hantok dörömbölése, miket a nyomorúak eltemetett
2555 35 | hagyta a választást, hogy dörömbözzön-e tovább is a kapun, vagy
2556 27 | Robertson felugrott, szemeit dörzsölé ijedtében; az égen akkor
2557 5 | azután vége volt. Szemeimet dörzsölém – újra odanéztam – többé
2558 14 | ámultan kelt föl, szemeit dörzsölve két kezével, ha nem álmodék-e,
2559 29 | vetéseit megeszi a sáska, dohányát elveri a ragya, s lova elkapja
2560 33 | szegény, s tiltva van neki a dohányfüst. Ellehetek nála nélkül;
2561 11 | keresethez, csempésztek dohányt és csipkét, megszólították
2562 7 | hajóslegény megvette 18 garason dohányvágónak.~2. Az az olló, mellyel
2563 30 | nem tudja egész világosan dokumentált bizonyítékokkal indokolni,
2564 35 | akasztófára való, hanem az a dolgod, hogy nyisd ki a kaput.~–
2565 37 | egy fiatal leány törvényes dolgokkal foglalkozzék. Még alig tizenhét
2566 27 | nem gondolt most elébbvaló dolgokra, mint hogy társainak megölőjét
2567 23 | Nem illenék ugyan hasonló dolgokról e helyen szólanom; leánynak,
2568 2 | fájdalom – nem lehetett a dolgon többé.~
2569 6 | leányok, anyák otthon ülnek és dolgoznak értük. A nő bilincsbe vert
2570 37 | egyetlen szobámban, hanem csak dolgozóasztal.~Egy hét múlva ez este után,
2571 37 | is ott voltam mindig, s dolgoztam varrónőimmel reggeltől estig.
2572 6 | férfiak szerezték ezt. Minden dolgukat úgy intézték, hogy rajtunk
2573 30 | szerencsétlen tébolyodottakkal volt dolgunk – máskor legyenek óvatosabbak.
2574 27 | hajóját megvették tizenkétezer dollárért, háromezer elment még a
2575 27 | találna rá többé tízmillió dollárjára a Saypan-sziget szakadékai
2576 27 | admirál-kalap, vagy valami tízmillió dollárocska.~Robertson engedett magával
2577 27 | azoknak a számát, akik a dollárokból osztozni akarnak. Azt mi
2578 27 | kátrányszagú embert, aki tízmillió dollárról beszél előtte, de még jobban
2579 33 | kötelezem magamat, hogy a viselt dolmányában járjak.~Az ügyvéd nevetett
2580 19 | félvállra vetette gombos dolmányát, derékon kapta a grófnét,
2581 7 | borzas szkítafej ezüstös dolmányban, aláírva: „Attila, plaga
2582 27 | fáradva a sietős, hevenyészett dologban, midőn azt kérdé tőlük Robertson,
2583 14 | nagyvezér óvatosan fogott a dologhoz; néhányszor alkalmat talált
2584 27 | Robertsonnal, kik igen mulatságos dolognak találták a fiatal tengerész
2585 30 | mélységből felhangzó ének sora: „dolores inferni circumdederunt me!”~
2586 27 | kórusban a Stabat Mater dolorosát énekelték az apácák, s egy
2587 23 | az öröm indulata; a romba dőlt házakon zászlók és szőnyegek
2588 6 | elhullottak azután egyenként, egy domb támadt a helyen megölt szűzek
2589 6 | bevehessék, az átelleni dombon egy másik várat építettek
2590 36 | férfi, egy öblös pajzsot domború felével fölfelé tartva,
2591 24 | visszatérhetéstől is.~A dombról, melyen sátora állott, három
2592 9 | könnyen fütyörész, intra dominium van: főszolgabíró volt az
2593 31 | megyek, ott jól főznek.~– Fi donc, ott sok csőcselék van.
2594 30 | kelyheiket; hallotta, hogy dong a vadméh virágról virágra
2595 13 | volna agyonütni, mint egy dongó legyet, mely fülébe zizeg,
2596 6 | kegyelemkenyeret eszik. Fiak, testvérek dorbézolnak, pazarolnak; leányok, anyák
2597 4 | többet kihúzni.~Végre a dorbézolók egyenként elázva a bortól,
2598 33 | mint mi ketten. A kapus dőre volt, aki még a megenni
2599 4 | Nemes arcvonásai oktalan dőreség kifejezését vevék föl, amit
2600 13 | igaz, hogy szid, fedd, dorgál – de nem csúfol, mint más.~
2601 33 | pálcával? Hozzon nádpálcát, dorongot, petrencerudat, azzal üsse;
2602 29 | vitéz férfi nagyon nagy dosist talált bevenni mindenféle
2603 30 | melyben valami volt, aminél drágább nászajándékot vőlegény nem
2604 24 | kincset, melynél becsesebb drágaköve a byzanczi udvarnak bizonyára
2605 14 | akinek Muhzin volt a neve: drágakövekkel és ékszerekkel kereskedett.~
2606 14 | jobban szeretett minden drágakövénél, kinek piros ajkait többre
2607 27 | virágokkal, gyöngyfüzérek, drágaköves ékszerek lepik el azokat;
2608 37 | hevenyében minden ékszeremet, drágaságaimat összeszedtem egy katulyába.
2609 33 | Clayton-cséplőgépekről négy ökörerőre, drainírozott vadvizes helyekről, esparzettről
2610 4 | felnőtt ifjú volt, s amit a drámában apja szelleme ad neki hírül,
2611 13 | megszenved eléggé: ami elég szép drámai indok.~Pedig én ismertem
2612 11 | járni. Három darmstadti drámaíró járt utánam városról városra,
2613 4 | választották volna; s az újabbkori drámakészítő társulatok alighanem tudnának
2614 30 | epilepticus roham szállta meg. Ő drasztikus szerekhez folyamodott, hogy
2615 11 | orrukra mindenféle réz-, drót- és szíjkosarak voltak felkötözve. „
2616 36 | harcok indítója.~Az egyik egy druida szűz: Velleda, kinek jóslatai
2617 12 | levágása mellett még két dublont; egy teljes ornátusú megégetésért
2618 20 | hogy a szultán egy érett dudaim-ugorkát nem találva a helyén, miután
2619 20 | Salihának bizebánja által azon dudaimokból, mik a szeráj kertjében
2620 20 | hetedikében megtalálták a dudaimot, különben hétszázét is felvágatta
2621 19 | operarészt öntudatlanul elkezdtem dúdolni, gyalázatos, rút, rekedt
2622 30 | gyilkos feleségét. A férj dühből megölte ellenfelét, s kénytelen
2623 8 | girandolra, szerelemféltési dühében. A komédia, igazán mondom,
2624 14 | nép körös-körül, Muhzinra dühödve –, tüzes verembe a bálványimádóval,
2625 33 | csak, amint itt legjobban dühösködöm, elkezdek valamit hallani,
2626 11 | kötve, hanem azért egymásra dühösködött, szidta apámat, anyámat.~–
2627 13 | volna feje lágyára, ami oly dühössé tette, hogy annak kimondóját
2628 12 | fogva, s annak túlvilági dühtől és halálkíntól vonagló arcába
2629 23 | víárkaikat, a várfalak egyre düledeztek, az őrsereg száma fogyott;
2630 11 | elfogtak s megkapták nálam a dugárukat. A csempészek el akarák
2631 23 | Ez a Boves, ez a hajdani dugárus és most tábornok, Pug, a
2632 23 | óriásnak –, térj vissza, dugd hüvelyébe kardodat! Ezek
2633 27 | aranyhalmazok között, s dúl bennük kezeivel és méri
2634 33 | felé; azután valami heves dulakodást a tornác alatt, melyből
2635 36 | civódnak a zsákmányon, hogy dulakodnak a tömlőből kiomlott pénzen
2636 1 | tárgyakat, nehogy a rendetlen dúlásból észrevehető legyen, hogy
2637 31 | vörös rákká táncolta magát Dulcineájával együtt, s jóízűen engedi
2638 27 | végeiken az angol címerrel, dúlhatott két kezével a vert aranyban,
2639 13 | kikapott érte; dühös lett, dúlt-fúlt; késsel ment az embereknek,
2640 33 | hozzám, és sírt és a haját dúlta két kezével, úgy kétségbe
2641 23 | Kilencszáz mérföldnyire dúlták fel az országot e felbőszült
2642 27 | fenekeit, s ittak, amíg el nem dűltek, még a négy előőrs is kidűlt
2643 10 | legkisebb nesze nélkül, a falnak dűlve s fejét kezére támasztva.
2644 33 | amilyenekről Alexander Dumas senior írt egy időben? Olvastam;
2645 12 | kapott a várostól két ezüst durost, bélyegsütéssel összekötve
2646 36 | beszélni; azért az ajkamról durván és darabosan hangzik; védisteneink
2647 27 | csendes vérrel. – A tenger duzzad.~Williams helye üres volt.
2648 5 | kidomborult, mintha égő hegy duzzadna ki a föld felületén. Újabb
2649 27 | akar elálmosodni.~A tenger duzzadozni kezd, a hullámok magasra
2650 23 | természetnek vastag szemöldök-, duzzadt ajkakkal elvadítani, a sebhelyek
2651 33 | szélpárnái ismét fel voltak duzzasztva, kandallómban a tűz ismét
2652 2 | arcaik, egyformán nevető és duzzogó ajkaik, egyforma kék szemeik
2653 13 | még visszahívják, azután duzzogva, morogva ment odább…~…Sohasem
2654 11 | s elnevezte Dzsemmynek.~Dzsemmy elment, elbúcsúzott tőlem,
2655 11 | megfogadta groomjának s elnevezte Dzsemmynek.~Dzsemmy elment, elbúcsúzott
2656 20 | meg más?~Vádolta vele a dzsineket, az indu szemfényvesztés
2657 33 | jöjjön velem a lesbe.~Az én dzsipszimnek már akkor forogtak a szemei
2658 14 | szívének lett volna szánva.~A dzsiridjátszás után a szultán maga elé
2659 29 | hogy ne kapjon ebédet; ebbéli szégyenében aztán mit tett?
2660 22 | porcelán, melyről a császár ebédel.~Kezeit sohasem sütötte
2661 37 | fél ötre itthon legyünk ebédelni – ha addig valami kell,
2662 22 | eltemetni, három évig ott ebédelt a halottal; annak felhozatta
2663 25 | minden lelket, berontok az ebédlőbe, ott nem találok senkit;
2664 28 | levest? Hány font húst hordat ebédre? Jól él-e a feleségével?
2665 27 | volt szükség Robertsont éber szemmel kísérni többé, őrizze
2666 31 | elaludt, csak másnap délben ébredett fel. Hanem azért jól mulattunk.~
2667 27 | észrevette, hogy az eltűnt.~– Ébredj, kapitány! – ordítá, felrángatva
2668 29 | szabad volt neki fel nem ébredni többet. Ez a fölfedezés
2669 33 | pillanatban egy éles sikoltás ébreszte fel álmomból.~Nem, ez nem
2670 4 | szívében.~Nem ölte meg és nem ébreszté fel; új érzelmektől égve,
2671 23 | gyógyíták a betegeket, ezzel ébreszték fel a félholtakat.~Még nevét
2672 37 | csengettyű a szobalányokat ébreszti; ennek hímzett szalagja
2673 30 | koporsóban, mint egy alvó, ki az ébresztő szóra vár, ajkai még most
2674 11 | elég.~– Krrrrrr! Kell is ebszőr valakinek! Azt gondolod,
2675 19 | nem mehet azon törődötten, echauffirozva, brizirozva, maltraitirozva
2676 36 | találták meg hulláját, és édemeihez méltón eltemették.~– Hátha
2677 27 | paradicsomában.~Itt élt azután édenkerti ősörömök közt a világgal
2678 22 | viaszgyertyák égtek, s a nagy arany edényekben drága illatszer füstölgött,
2679 22 | száz rabszolgaleány a drága edényeket, kösöntyűket, gyémántos
2680 31 | bokrokról, a félig főtt ételt edényestől odább viszik, keresnek más
2681 30 | régóta. Úgy hiszem, hogy az édesanyám már az ön nevén tanított
2682 30 | a két szerető szívért és édesanyjáért, kit az úgy megrontott;
2683 9 | igen régen, kegyednek az édesatyja nőül kérette az én anyámat,
2684 36 | szemeivel, így szólt hozzá, édesen mosolyogva:~– Kedvesem,
2685 30 | eltávozott lelkét szerető gonddal édesgette vissza a földi világba?
2686 7 | bögréjében a maga félmeszely édestejét, vett mellé egy összeragadt
2687 27 | barnított, viszontagságoktól edzett arcokkal, viseltes, szakadozott
2688 1 | mégis úgy égett ott, mintha edző méreg marná bele magát.
2689 36 | ércpajzsok, mellvértek sötétkékre edzvék a lángban; néhol csak egy
2690 2 | lehetett közöttük tenni. Efelett még szüntelen egyforma divatot
2691 27 | Robertsonra vigyázniuk, efölötti örömükben beütötték a rumos
2692 19 | kellett, ha mindjárt az ég-föld összeszakad is.~Enfin, mi
2693 27 | átvett lelkületébe a forró égalj tarka képzelődéséből, a
2694 27 | Robertson le volt rántva egéből, még most csak a földre
2695 20 | mindenért, mit saját maga tett, egekig magasztalá a szultánt; költeményeiben
2696 11 | akik azon ürügy alatt, hogy egeret fognak, feljárnak a padlásra
2697 7 | famacskát, harisnyastoppolót, egérfogót, fületlen gombokat, s mindezeket
2698 33 | Nem tettél mérget bele, egérkövet, légyvesztőt, he?~– Én?
2699 4 | éjszakában messze világító égésre összefutott a nép; hasztalan,
2700 1 | feljöttem kegyedhez, hogy égesse vagy vágja ki, mert ha még
2701 33 | tudom őt látni; amit ki nem egészítettem, azt hozzáálmodom, s azután
2702 37 | akkor – – – ez üres sort egészítse ki kegyed angyali szíve.
2703 4 | annak már fölösleges minden egészség, mert az meghalt. Hamlet
2704 4 | mikor az első áldomást Fengo egészségére akarta üríteni, mondák neki,
2705 4 | meghalt. Hamlet volt, aki egészségét elvette örökre.~A brit király
2706 27 | ketten jól tudunk vigyázni az egészségünkre. Ugye, Robertson?~Robertson
2707 1 | visszatért; kegyetlenebbül éget, mint azelőtt. Egészen odavagyok
2708 30 | Az, amit mondott, szinte égeté a hölgy fedetlen vállát.~–
2709 1 | ez igen jólesett.~– Nem égeti önt semmi itt többé? – kérdé
2710 1 | sajgott, később folytonosan égetni kezdett, legkisebb szünet,
2711 23 | szemei, mint a tűz, oly égetőek, messziről is látni, mint
2712 24 | ostromtornyaikat a bástyák mellett égette össze a görögtűz a bennlevő
2713 23 | az elfogott zászlókat ott égették meg a bitófa alatt a zászlótartók
2714 5 | földi vágy elvette tőle az égiekre gyakorlott varázst.~A következő
2715 13 | előtte ezt a latin igét: „ego sum” (én vagyok).~Iskolát
2716 24 | szavával az olasz népeket ez égrekiáltó jogtalanság megbosszulására;
2717 7 | ezzel a dókája zsebéből egy-whistmarqueot, melyet a mi hölgyeink egy
2718 7 | legeslegokosabbak pedig egyakarattal megegyeztek abban, hogy
2719 19 | hozzád, te csöndes ház”.~– Én egyáltalán nem tudok énekelni. (Ez
2720 4 | oly hős nem volt, mint ő, egyaránt irigylé bátyjától a szép
2721 13 | emberrel és fokhagymával egyben, s éjnek éjszakáján nekivágtatott
2722 21 | szabad volt tudni akárkinek.~Egyebekre nézve pedig a baronesse
2723 33 | cselédek mifélék és más egyebekről; azt nagyon csodálnám. Hisz
2724 33 | más hangon beszélnél, mint egyébkor.~– Igen uram. Hallgasson
2725 30 | két napig nem beszéltek egyébről, mint arról a fürtökbe szedett
2726 19 | az életünket és még más egyebünket is; bárcsak a revolverem
2727 9 | akkor leány volt.~– Ezt egyelőre is tagadom. Az csak olyan
2728 33 | széttágultak, a két füle is egyenesre állt; az egyik kezével,
2729 9 | mit iparkodom ezt a silány egyéniséget dédelgetni, nem jobb volna,
2730 33 | óriási démon, mindkettő egyenlően hatalmas és erőszakos, az
2731 30 | visszatréfáltál, s most egyenlők vagyunk. De utoljára mégiscsak
2732 23 | vívta ki hadseregünk ez egyenlőtlen harcban győzelmeit; olyan
2733 23 | eltörülte, s a népet mindenütt egyenlővé tevé. Ez az ő fájdalmuk,
2734 23 | ezeknek egyszerű sárga-kék egyenruhája, a lovasoknál fekete bivalybőr
2735 30 | nem ment velük, csupán az egyenruhás cselédek a bakon. Malmont
2736 4 | kiszállt Jütland partján egyes-egyedül.~Éppen eltávozásának évnapja
2737 23 | rettegek e naptól. Ez a nap egyesít veled, ez a nap távolít
2738 36 | gyermekei könyörgésével egyesítendi a magáét, meglágyíthatja
2739 30 | feltámadást, mely őket ismét egyesítse.”~A nő olyan jókedvűen tudott
2740 2 | nézve nem voltak egymással egyességben. Minka azt hitte, hogy Tinka
2741 23 | San Sol lelke egy leányban egyesült!” És mindenki új erőt talált
2742 33 | a kandalló haldokló tüze egyet-egyet lobbant, akkor tűnt elő
2743 11 | ablakvasak között is belülről egyet-mást kiadogatott nekik; míg nekem
2744 29 | nagyobb fizetéssel, mint az egyetemnél, s holtig való ellátással.~
2745 19 | gyilkosverem, aminek a kocsmárosa egyetértésben áll a vidék minden rablójával,
2746 28 | ismeretleneknek, különös jó egyetértésből minden ember a más bajával
2747 27 | túlvilági üdvét, anélkül, hogy egyetlenegynek csak egy órai boldogságot
2748 20 | minőség szerint a gyermekeket egyéves korukban, amikor még nem
2749 4 | nagy négyszögű követ; így egyezének meg a harc előtt; ha Horwendill
2750 23 | legyőzte a spanyolokat, egyezkedésre kényszeríté Morillót: megérdemelte
2751 37 | iratot hozott magával.~– Egyezkedni jön – gondolám magamban,
2752 13 | sus”.~Hamar készen volt az egyezség, csupán arra kérte az elöljárókat,
2753 24 | személyek szíves ígéretei az egyezségre oly főszemély nevében, aki
2754 28 | járjunk mindenüvé.~Abban egyeztek meg, s azután jártak mindenüvé,
2755 20 | lehetett rá nézve, a szeráj egyhangú magányában; hallottuk már
2756 35 | esküdtetek meg?~– A St. Eustache egyházban.~– Menjünk a kapellánushoz
2757 30 | jártak körülötte szekerekkel, egyik-másik boglyát felrakták, elvitték:
2758 33 | poharat tész a tálcára, egyikből iszom én, a másikból te.~
2759 14 | durva kő volt hengerítve; az egyiken durva mázolással Muhzin
2760 20 | fejedelem, ki az ő szolgáinak egyikét szövetségre méltatá, vele
2761 19 | is; de olyan szerencsés egyiktek sem volt, mint én, hogy
2762 27 | dörmögé büszkén Williams. – Egyikünkre ötmillió jut. Az, úgy hiszem,
2763 5 | hozta a titkos gondolatokat egyikünktől a másikhoz, és nem árult
2764 20 | roskatag trónt. Ő volt az, ki Egyiptom lázadó fejedelmeit letörte,
2765 37 | előttem, akinek jelenlétét egykedvűleg lehet venni. Azon nevetséges
2766 27 | hagyta.~Robertson büszke egykedvűséggel fogadta ezt a gyanúsítást,
2767 23(1)| eseményt is jegyeztek föl az egykorú emlékírók e ritka férfiról:
2768 13 | is dolgot adott, hogy ő egymaga be ne feszítse azt vállával.~
2769 5 | boldogíthat bennünket, hogy egymásról egyszerre álmodunk, mert
2770 30 | hírlapok, hirdettesse ki kegyed egynéhányban, hogy N. N. fiatal jómódú
2771 33 | elveszítsem a vagyonomnak egyötöd részét?~Pedig igazán mondom,
2772 31 | remény éleszti a küzdőket. Egyórai kitartás után tengeri istenekké
2773 21 | az illő mellékneve, mert egyrészt nagyon tréfás, másrészt
2774 29 | közül éppen csak erről az egyről nem tudta, hogy a nyelvével
2775 23 | bennünket élni, mert náluk van egység, minálunk pedig nincs; ők
2776 20 | bizebán lángeszű felfogása. Egyszeri mutatásra megérte mindent,
2777 1 | vagyonilag előkelőnek mondható, egyszersmind kitűnő hivatalos állást
2778 37 | bútorokra nem lesz szüksége, egyszerűbbel is beérheti; paripáját sem
2779 4 | nagyokat kacagtak.~Kacagtak az együgyűek, de a mélyebben látók félni
2780 20 | pecsétnyomója, ezt megölték együgyűsége miatt, „ki alatt a krónikaíró
2781 37 | okozok; rokonszenvnek, vagy együttérzésnek nevezzem-e, de sokszor úgy
2782 12 | hóhért, vidáman kiálta rá:~– Eh, senor Juan, hát hogy érzi
2783 23 | állása haditerünk csomója; ehelyett ő, egész hadával együtt
2784 27 | remetelakot; elbolondított egy éhenholt embert, hogy az ott szolgálja
2785 19 | vagyunk.~– Köszönőm, nem ehetem, mert nagyon paprikás.~–
2786 26 | ahol a megszálló sereg éhezik, hogy a várőrséget feladásra
2787 30 | éj és a magány rémeit, az éhhalál rideg kínjait oly borzasztó
2788 30 | hogy a legcsúfabbat, az éhhalált kikerülje, ma mint kétszázezer
2789 28 | magát; keserűmandulát evett éhomra, s úgy fűzte magát, míg
2790 33 | magányos szobákba, úgy ölte el éhséggel; de az most is feljár kísérteni
2791 32 | mellett, hanem térdepel egész éjeken át az oltár zsámolyán, s
2792 30 | összerezzent bele. A marquist éjente valami csodálatos kór szokta
2793 33 | láthatatlan sóhajtozók éjféli óraütéskor, éjszakai vámpírok,
2794 27 | elbeszélgetett vele késő éjfélig afelől, mint lehetne iszonyú
2795 30 | éjszakát várj még, csak a jövő éjfélt, akkor majd többet beszélünk
2796 27 | Robertson is elmosolyodott rá.~Éjféltájon a tengerészek búcsút vettek
2797 19 | Tizennyolc csárdást táncolni éjféltől reggelig. Én nem táncoltam,
2798 37 | nem követelő. – Ezentúl éjjelem, nappalom, álmom és gondolatom
2799 37 | asztalomon pecsételetlenül.~E nap éjjelén Szálli kisasszonynál háltam.
2800 12 | vigasztalhassa!~A bakó késő éjjelre ért haza. Háza szokás szerint
2801 32 | szerelemnek?~A királyfi nem tölti éjszakáit víg pohár és hő lélegzetű
2802 23 | hely az, hol a kétségbeesés éjszakája végződik, s a boldogság
2803 23 | világa, hogy a kétségbeesés éjszakájában megjelenő szabadítót még
2804 7 | kövek között holdvilágos éjszakákon, bagolyhuhogásnál, lélekröpülésnél.
2805 4 | legyen töltve rajta.~Magas éjszakon, erdős Skócia hegyei között
2806 36 | dicsvágyának adózni, de nem ez ejt kétségbe minket. Egy fáj,
2807 37 | naplóm sorai…~Megdöbbenve ejtém ki kezemből a levelet, s
2808 19 | kegyetlen gixert találtam ejteni, kitört belőle a kacagás;
2809 23 | egy csókot és egy könnyet ejtett.~– És most figyelj reám –
2810 13 | ez a fölfedezés kétségbe ejtette. Rohant dühösen haza; betörte
2811 23 | szólj, Laurenzia. Elég sebet ejtettél már rajtam, ne iparkodjál
2812 37 | tüze el-ellankadt, homályba ejtve a képet, meg fellobbant,
2813 33 | piros szalagjaival; egy éjviola meg egy lepke volt ráhímezve
2814 20 | imám újra kiálta: „Allahú ekbér!” (nagy az Isten), s erre
2815 30 | pompáról, mely a ravatalt ékesíti; a nehéz selyem szemfödélről,
2816 27 | pompás virágcsoportozatok ékesítik; az oltárok ragyognak és
2817 22 | körmei; és ami legnagyobb ékessége a férfiúnak, a hasa is gömbölyű.~
2818 4 | divatja szerint fatáblába ékírással bevésve.~Hamlet lefaragta
2819 27 | az elmerüléstől.~A fogoly ekként abba a helyzetbe jutott,
2820 9 | Hát hogy tévesztette el ekképpen a kvártélyozást a sors?~–
2821 31 | magának esni a hatkrajcárost.~Eközben az asztaloslegény hintázni
2822 11 | komondor bőrét rám adva, eközé csipkét pakoltak; a vámnál
2823 22 | vizekből; gyöngye, gyémántja, ékszere annyi, hogy számát se tudta;
2824 14 | ámulat, midőn elveszett ékszereit meglátá Szolimánnál. Odaveté
2825 8 | Aki meghívó jegyeihez ily ékszereket mellékelhet, az nem lehet
2826 14 | a neve: drágakövekkel és ékszerekkel kereskedett.~Ennek volt
2827 37 | azzal hevenyében minden ékszeremet, drágaságaimat összeszedtem
2828 5 | annyit tudtunk, hegy egy éktelen, kietlen tenger fog közöttünk
2829 37 | felpillantottam rá; a kandalló tüze el-ellankadt, homályba ejtve a képet,
2830 24 | röpkedését, a porfelleg el-eltakarta őt Guiscard szeme elől.~
2831 27 | a dereglye a hajó mögött el-eltűnt meg felkapott a hab tetejére;
2832 33 | el nem mondani, mert az eladás feltétele levén az, hogy
2833 37 | tulajdonaim voltak, s miknek eladását az ő szívességére bíztam.
2834 33 | nagyon csodálnám. Hisz ez az eladási feltételekkel együtt jár.
2835 33 | hirdetményeit, s válogattam az eladásra hirdetett jószágokban.~Egyszer
2836 7 | keresztüllovagolt. Vette 80 forinton. Eladatott 17 krajcárért.~3. Egy dárda,
2837 23 | elveszíthet, ha esze rövid, és eladhat, ha szíve rossz. E szó, „
2838 20 | azért a megmaradt rész, mire eladható állapotra növeltetik, nagyon
2839 33 | honnhagyni a kastélyában, mikor eladja; az új ember valahányszor
2840 33 | kevésbé jámbor, mint ő.~Vagy eladjam a jószágot veszteséggel? –
2841 30 | akiknek éppen csak egy eladni való nevük van, hogy jelentsék
2842 13 | itt se nézni, se venni, se eladnivaló; éppen arra való hely ez,
2843 33 | megfordult a fejemben, hogy eladom én ezt a jószágot per sundám-bundám,
2844 37 | pénzem. Egy pár ékszert is eladtam kéz alatt valami zsibárusnak.
2845 31 | és szégyenében legottan elájul.~A dandy menten odaszökik,
2846 28 | Kijárdogált naponként a temetőbe, elálldogált ott a kis sírocska előtt,
2847 1 | hogy engedje azt végre elállítani és a sebet bekötni.~Azalatt,
2848 23 | háta mögötti szorosokat elállja, akkor a spanyol hadsereg
2849 23 | hangzik kívülről. A bejárást elálló néptömeg élteti a Libertadort.
2850 31 | azért jól mulattunk.~Az eső elállt – az ég kitisztult – van
2851 10 | quatre riversi vár előtt, elállva minden kijárást.~Szerencsére
2852 27 | cethalász-kapitány nem akar elálmosodni.~A tenger duzzadozni kezd,
2853 24 | semmi földi eszme.~Végre elálmosodott a gyermek; dalai elfogytak,
2854 27 | merészségnek látszó határozata eláltatá Georges gyanúját, s az késznek
2855 30 | az orvosi kéz öli meg az elaltatottat; ha pedig gyanútlan eltemetik –
2856 33 | éjszaka következzék, hogy elaludjam, mert az az én életemnek
2857 4 | kísérteté őket, s most, hogy elaludtak, hirtelen rajtuk rontott,
2858 1 | tegyen a nő, hogy férjét elámítsa; és ezek a levelek mind-mind
2859 27 | őrangyala volt.~A tengerész elámultan várta végét az éneknek,
2860 37 | Engem napról napra jobban elandalított e tündéri viszony; szeretője
2861 30 | szép alvó arcát és ajkait eláraszták; a selyem szempillák lassanként
2862 30 | életemnek titkát, melyet ha elárul ön, nem visz ugyan vérpadra,
2863 13 | élete gonosz titkát tudja és elárulhatja. Nem jön ide jóravaló ember,
2864 31 | és gesztusai egytől egyig elárulják az employét valamelyik vándor
2865 10 | jönnek bele, s cincogásukkal elárulnák a rejteket, melyben egyszer
2866 27 | tetteti magát: ezek azok, kik elárultak bennünket. Attól tartok,
2867 19 | cselekedtem! Hisz ezzel legjobban elárultam magamat, hogy pénzes ember
2868 27 | befenekelve, azt úgy a földbe elásni nem lehetett, hogy valami
2869 5 | nem lehet eléggé mélyen elásva, hogy ki ne törjön sírja
2870 35 | a monológot egy gallérig elázott fiatal gavallér tartá két
2871 27 | ő szépen gondoskodik az elázottakról; maga hogy emeli vállaikra,
2872 4 | Végre a dorbézolók egyenként elázva a bortól, eldülöngtek ülőhelyeikben;
2873 33 | lovakat hajtja, s ha valaki elbámul rajta, hogy de jó kedve
2874 14 | gyémántokkal.~A szultán elbámult ez olvasón.~– Minő pompás
2875 30 | életemben – szólt Oliva könnyű elbeszélés hangján, mintha csak puszta
2876 30 | A marquis a rémtörténet elbeszélésétől kifáradtan ült karszékében;
2877 27 | s éjszakánként gyakran elbeszélgetett vele késő éjfélig afelől,
2878 29 | alatt annyira, hogy bárkivel elbeszélgethet.~– No, ha engem annyira
2879 33 | bolond ember, aki az álmát elbeszéli másnak. Hiszen én nem is
2880 30 | eszeveszett dolgokat kezdtek elbeszélni, hogy éjjel kiküldözi cselédeit,
2881 30 | az, amit Oliva Malmontnak elbeszélt, nem volt mesénél egyéb.~
2882 33 | csodálkozott mindenen, amit elbeszéltem neki, s velem együtt egész
2883 37 | fény volt, mint hogy eszem elbírta volna; sápadtan, reszketve
2884 30 | gyermek, te! A boldogság elbizakodottá teszen.~– Megérdemeltem
2885 27 | elvágta a dereglye kötelét, s elbocsátá a kapitányt.~Robertson megmenekült
2886 27 | Ekkor felordított, mire elbocsáták.~Lihegve mondá, hogy mindent
2887 14 | s nem tudja elég gyorsan elbocsátani; ezzel rántja fel a tegezt.~–
2888 37 | szólt.~– Jenny, már most elbocsátom aludni.~Én azt hittem, hogy
2889 27 | magának egy remetelakot; elbolondított egy éhenholt embert, hogy
2890 37 | keblére, átöleltem nyakát, elborítám arcát csókjaimmal, s zokogva,
2891 36 | valami neszt, midőn a várat elborító lángok recsegve hasogaták
2892 4 | megszámlálta halottait és elborzadt.~Nagyon sokan feküdtek ott.~
2893 11 | Dzsemmynek.~Dzsemmy elment, elbúcsúzott tőlem, s én búmban azon
2894 33 | megindultam jószágom felé, elbúcsúztam itthoni ismerőseimtől, azok
2895 36 | nagynak tudta magát mutatni az elbukás után, ő még nagyobbá lesz
2896 27 | győzelem végénél kellett elbuknia! Egész nap el nem bírták
2897 36 | fejedelemnőnek hazudja az elbukottat. Férfiak iránt nem mutat
2898 11 | hegyek, hóból van a föld.~Elbúsulva gondolkozám róla, vajon
2899 4 | szelíd nejét és kisfiát, s elbűvölten omlott a bűbájos szűz keblére,
2900 33 | valami volt azt, hogy én elbűvölve álltam ott, és szinte elfelejtettem,
2901 21 | maradt.~Hát még az a jó élce hozzá, hogy ezáltal a kis
2902 24 | fegyvert kötött, csak egy elcsábult kalandor; a zászlóra írt
2903 36 | látta, hogy a fejedelemnő elcsapott nyomáról, s lovát kantáron
2904 13 | elüldözött; itt kitették, ott elcsapták, amonnan maga szökött el,
2905 23 | mely csak nehezen tudott elcsendesülni, mint a felzaklatott tenger.~–
2906 22 | madarat, mind a két férfiúnak elcseréli a fejeiket.~Xelenhoa azonban
2907 11 | az ő gyávasága miatt újra elcsíptek bennünket, s kimondatott
2908 14 | Muhzint pedig a szultán elcsukatta a hét toronyba, hogy még
2909 33 | lett valahára, annak aztán eldicsekszik vele, hogy igen bizony,
2910 37 | kegyed, ha nem tetszik, eldob. A kisasszony megszűnt ugyan
2911 31 | sikoltva kapja vissza kezét, eldobva a megfogott tárgyat.~Biz
2912 23 | lelkesülést, egyes ütközet eldöntésére sokat tesz az; de országos
2913 37 | tehetségemből sürgetém válóperem eldöntését. Nem kétkedem kegyed előtt
2914 33 | kegyetlen nagy husángot, s úgy eldöntögetem vele, hogy megjön az esze
2915 11 | ezzel nekiindult az északi Eldorádónak. E tervét nem vihette ki,
2916 4 | egyenként elázva a bortól, eldülöngtek ülőhelyeikben; Fengo hálószobájába
2917 27 | lehetett félni, hogy ha nagyon eldugják, majd úgy találnak járni,
2918 26 | eszem, hogy egy pár zemlyét eldugnék az atillám zsebébe; nem
2919 13 | meglátta a dühöngő, egyszerre eldugta a háta mögé a követ, s ott
2920 13 | Krisztina, orrát, száját eldugva a markába, hogy oda nevessen.~–
2921 23 | kegyetlenségük nélkül nem volna éle a mi fegyverünknek, az ő
2922 1 | egészen átváltozott. Az elébbeni kínlódó kifejezés helyett
2923 1 | a vérzés okoz, olyan az elébbire, mint a hűsítő szellő a
2924 27 | magányosságban, s nem gondolt most elébbvaló dolgokra, mint hogy társainak
2925 30 | napig semmi szertől fel nem éled.~A gondolat démoni!~Ha vád
2926 22 | magának, az volt mindennapi eledele.~Mikor a fum hoan madarat
2927 23 | hogy tekintetedtől újra éledhessenek; tedd őket boldogokká szavaiddal.
2928 36 | eltemetett hős –, ki ne éledne föl attól? Melyik halottnak
2929 11 | hajdan a quiritesek Hannibál elefántjaitól, akként ijedtek agyon a
2930 25 | férj otthon, mindenféle elegánsul öltözött rablók bekéredzkednek,
2931 8 | a másnapi 12 órát, egész elegantiába vetettem magamat, bérkocsit
2932 36 | az imperator fölöttébb elégedetlen veled. Te meg akartad őt
2933 20 | nálam találni vélsz, mind elégetém. Te lássad, hogy mit cselekedtél
2934 37 | olvashatta többet, leírásától elégetéseig emberi szem, enyémen kívül,
2935 34 | s tőkepénzei kamatából élegetett. Kevés ember nevezte ismerősének,
2936 37 | gyertyára tartottam és elégettem. Két ujjam között tartva
2937 33 | emberbaráti szenvedélyét elégíté ki abban, hogy embereket
2938 36 | pedig többet tudott már az elégnél, s mosolygott kéme ijedelmén.
2939 21 | maga hívja azt ki fegyveres elégtételre, akinek nem akart megragadható
2940 3 | őket leverhesse. Maguk az elégületlenek kényszerültek e kényvár
2941 27 | el a parttól. Robertson elégülten szemlélé, mint mészárolják
2942 12 | szerszámokat, olyan boldog elégültség ült orcáján, s ha áldozatai
2943 33 | Hiszen ha vitatkozásba elegyedtem vele, az sült ki, hogy ő
2944 13 | magamat előtte.~Beszédbe elegyedtünk, kérdezém tőle, hogy most
2945 27 | épülve.~Az indián vérrel elegyült spanyol sokat átvett lelkületébe
2946 24 | Guiscard trónja elé, ki eléjetárt karokkal lép le hozzá, s
2947 36 | Sabinust árulás volt, ami elejté; saját honfitársai, a sequanok
2948 36 | valamennyien sem bírtak elejteni. Ez volt tanúbizonysága
2949 23 | korlátlan hatalma mellett elejthet, ha karja gyönge, elveszíthet,
2950 13 | beutazott azóta.~Nincs Fényes Elek Statistica Geographiájában
2951 14 | varázsló, ki gyalázatosan eléktelenítéd halottam arcát, hogy élve
2952 14 | Kadileszker halott nejét úgy eléktelenítse?~Muhzin elbeszélte a helytartónak
2953 14 | rajtuk; a tetem arca egészen eléktelenült…~Muhzin testét elállta a
2954 23 | küldötteimnek, magamra hagytak élelem nélkül Guayra alatt, kénytelen
2955 27 | létére nem tudott. Thomson élelmezési rendszere abból állt, hogy
2956 27 | magára vállalta, hogy az élelmezésről gondoskodni fog. Ettől is
2957 27 | fogja magára vállalni az élelmezést.~Egy csoport vendégszeretetlen
2958 27 | nyílást beszegezve. Ami élelmiszer és ital volt a hajón, azt
2959 36 | volt körüle.~Már utolsó élelmiszerei is fogytán voltak, a kiélt
2960 36 | egy pincéje; abban állnak élelmiszereink: ezt mindenki ismeri. E
2961 33 | készen tartom szükséges élelmiszereit, azokat átveszi tőlem; ha
2962 36 | reggelre legyőzte a dühöngő elemet, s ura lett a romnak.~Csupán
2963 19 | felelék neki bosszúsan.~– Úgy elénekelhetné most azt a dalt, aminek
2964 24 | selyemfürtös fejecskéjét; elénekelteté újra meg újra maga előtt
2965 23 | A Gideonhoz tartozó párt élénkebben kezdett mozogni, míg Bolivár
2966 23 | engedelmeskedni.~Az öreg Bermudez élénken csörgetett kardja végével
2967 3 | mindazon vádak, mikkel Arragoni Eleonóra terhelve van, igazak és
2968 3 | rajzolni fogja: elutaztával Eleonórának egy patyolatköntösét vitte
2969 13 | tenni ellenállás nélkül.~Ott elereszté a tanár, és azt mondá neki
2970 11 | mint invalidusokat obsitra eleresztett.~
2971 27 | hajóról. Mikor lábaival elérhette a csónak párkányát, hirtelen
2972 25 | mert csak azt lehetne még elérni valami áldott paragrafussal,
2973 36 | Tetrix, amennyire dárdája elért, nem engedte őt magához
2974 27 | cetvadász ügyes úszó volt; elérte a Tinián-sziget partját,
2975 36 | érté ez ígéretet, de Tetrix elérté. S ez mindkettőjükre nézve
2976 35 | Az ifjú gavallér lakását elérve, szépen jó éjszakát kívántak
2977 23 | Megbocsátunk neki – szóltak többen elérzékenyülten.~Dona Laurenzia folytatá
2978 27 | aki aluszik.~Fél óra múlva élesebben kezdett fújni a szél, erősebben
2979 4 | míg Hamlet csapásai alatt elesék.~Hamlet ekkor üszköt vetett
2980 36 | mely Sabinus fejének volt élesítve.~*~Kilenc év múlt el ez
2981 11 | előléptetésért folyamodni, s ha elesnek, a hadibulletin jó lélekkel
2982 4 | volna Horwendillnek ott elesni, mint ellenfelét eltemetni,
2983 9 | egy könnyelmű lépés miatt elestem minden javamtól; nem az
2984 30 | adni férjének ez indulat élesztésére.~A másik úgy igazítá el
2985 31 | uramhoz.~S ismét új remény éleszti a küzdőket. Egyórai kitartás
2986 24 | Robert e szóval két kard élét fordította el szívétől,
2987 30 | őket egymástól? Nem egy új élet-e ez, amelyben most jár, egy
2988 27 | mese volt, ami húsz ember életébe került.~Robertson kétségbeesett
2989 23 | kezemben, önként leteszem elétek. Adja az ég, hogy amit egy
2990 37 | Gyanakodó lettem, egész életemre.~Különben senki sem vehette
2991 1 | szenvedő ügyetlenségből valami életérbe talál belevágni –, ha csakugyan
2992 37 | haszonért, egy kis kényelmes életért mindennap össze hagyja magát
2993 13 | elmondva a szegény Susnak egész életfátuma.~Azzal elhagyott; bocsánatot
2994 1 | mosolygott le az orvosra; megtért életkedv látszott az elébb elmérgesedett
2995 37 | napirendjét, szúk diaeteticus életmódját, szigorú felügyeletét örömest
2996 37 | ábrándot, ami megkezdett életmódomat megzavarta. Bántott az a
2997 30 | felolvadt a szívről, s az életműszerek kezdték hivatásaikat teljesíteni;
2998 36 | szőke fürtű arc, piros életszínével, göndör kerek szakállával,
2999 33 | érintkezik mindenféle prózai életszükségre való tárggyal, ha csakugyan
3000 30 | tudta eljátszani. Ha keserű élettapasztalásaival zárdába megy, kinevetik,
3001 32 | királyleányt választa ki élettársul egyetlen fia számára. Az
3002 36 | míg a karjába kapaszkodó élettelen test magával rántá őt a
3003 5 | csillag: szomorú képe az élettelenségnek, lakatlan völgyeivel, halott
3004 4 | egész pajzson egy regényes élettörténet leírva.~Amint Skócia rengeteges
3005 30 | inkább szabadulni kíván az élettől, s enyhülést talál abban
3006 30 | határozva, hogy véget vetnek életüknek! Oliva, a tizenkét éves
3007 23 | zsarnoknak szabad kényére bízva életünk, vagyonunk, önakaratunk.
3008 1 | anélkül azonban, hogy az életvidám mosolygás helyreállna azon. –
3009 7 | mondja, Aurum fulminans Eleusiacum.~– Mennydörgő arany?~– Hohó!
3010 31 | emberek orrára esik, jó eleve figyelmezteti a népséget,
3011 27 | habtorlasznak, ahelyett, hogy élével hasította volna azt ketté.~
3012 23 | nyomor csigázta arcokon még elevenebb volt az öröm indulata; a
3013 30 | még oly üde, ez ajkak oly elevenek.~Ardent orvos volt. A tudományok
3014 20 | elrablott lelket visszaadni elevenholt gazdájának.~Ha megmutatná
3015 33 | vér semmi pírja sem teszi elevenné; vékony, sötét szemöldök,