| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Jókai Mór Dekameron IntraText - Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text
Part grey = Comment text
3016 22 | öveket.~Arannyal áttört elfántcsont gyaloghintón vitték Xelenhoát
3017 9 | magamra; de bizony sokszor, ha elfáradt a hátam a sok körmölésben,
3018 27 | nyílását máskor a vízomlás elfedezve tartá. E barlangba hengerítteté
3019 36 | római divat szabta öltönyt elfeledett ősi jelmeze helyében, és
3020 30 | megy, kinevetik, s aztán elfeledik; de ő a világ zajos közepén
3021 27 | kinek alakját soha nem bírta elfeledni?~Gondolkozott, gondolkozott,
3022 31 | hús a bográcson, de sót elfeledtek hozni.~Azért az egyiknek
3023 23 | merülve ámulatában. E tünemény elfeledteté vele önmagát, el Gideont
3024 4 | szép szemek, hogy végre elfelejté otthon hagyott szelíd nejét
3025 10 | utoljára megcsókolni is elfelejték.~Nem is hitték talán, hogy
3026 37 | gondolat, hogy az emberek elfelejtettek, mert szegény lettem, hogy
3027 30 | emberek pedig egy hét alatt elfelejtették a sírkövet is, a cirfa rácsot
3028 24 | alapját, de arról örömest elfelejtkezik.~– Én nem tettem semmit
3029 27 | nem engedi neki, hogy ott elfelejtse valaha a szép földet.~Azonban
3030 31 | szabad lennünk? – kérdik tőle elförmedve.~– Dehogynem – felel az
3031 14 | előtte a kereskedő leírt; elfogadá azt a Hodzsiától, s felhúzta
3032 19 | elkészülve ilyen díszes vendégek elfogadásához, s vegye jószívvel, amink
3033 37 | s nem biztatott a pénz elfogadására.~Estefelé hazajött azzal
3034 31 | észrevétessék. Azonban senki sem jön elfogadásukra.~A mosolygó arcok elkomorulnak.~
3035 30 | látogatójegyet tesz kockára, ha azt elfogadják, akkor nyitva az ajtó, s
3036 6 | fiatal molnárt vőlegényül elfogadjon, ha nem teszi, agyoncsapja,
3037 23 | fogadtam volna a koronát, most elfogadnám azért, hogy veled megosszam.~
3038 36 | Egy csókot kell tőlem elfogadnod. Meglehet, hogy e csók halálod
3039 36 | adja, ha tőletek kell azt elfogadnunk. A seb nem fáj, mert azon
3040 30 | élet. Annak, hogy önt itt elfogadom s önnel beszélek, sőt még
3041 30 | sikerült, a marquis látogatását elfogadták. Az úrnő igen kegyes volt,
3042 37 | tehettem egyebet, minthogy elfogadtam azt; s kínáltam, hogy üljön
3043 10 | ezredet az összeesküvők elfogására.~Azok korán hírt vettek
3044 14 | van dolguk, csauszaival elfogatá Muhzint, s megelégelé, hogy
3045 23 | áll. Piar Manuel, én téged elfogatlak! A legelső őrnek a termen
3046 23 | sietett menekülni, más része elfogatott. Csak a vak Esteban di San
3047 33 | év alatt imitt-amott mind elfogdosák.~Ámde nekünk is volt egy
3048 23 | karabélyossal odasiessek és elfogjam őket.~– Azt ne tedd. A San
3049 30 | sokat, mert mi nagyon hamar elfogjuk az embert, aki valótlanságokat
3050 37 | hogy férfi eszményképe elfoglalhatta volna azt a szívet, mely
3051 23 | fogod, hogy az ellenség elfoglalja sáncainkat, s többé a túlnyomó
3052 24 | az volt: és akkor midőn elfoglaltam számodra a keleti trónt,
3053 27 | hogy három napig parancsolt elfogóinak, s azok kénytelenek voltak
3054 23 | s kiadták vezetőiket, az elfogott zászlókat ott égették meg
3055 23 | Bolivárhoz.~– Mit csináljunk az elfogottakkal?~– Piar Manuel tábornokot
3056 11 | belőlem, utánam eredtek, elfogtak s megkapták nálam a dugárukat.
3057 11 | voltam, az is igaz, hogy elfogtam a nyulat, de az is igaz,
3058 6 | éjszakára bírták a férfiak elfogyasztani a nők táborát. Egyet sem
3059 36 | kezdtek hullani, zokogása elfojtá szavait.~– Miért sírsz? –
3060 23 | közelgő zaj neszét; ott elfojtott keservvel mondá neki:~–
3061 36 | körülünk, ne szólj.~S hogy elfojtsa a férj szavát, mit tehetett
3062 1 | gyönyörrel látta a sebből elfolyó vérét; az orvosnak komolyan
3063 23 | ölelni a hölgyet, de az elfordítá tőle szűz orcáját, s visszatiltá
3064 23 | remélek – szólt Laurenzia elfordítva tőle halovány orcáját.~–
3065 37 | ellenségeim kéme és tanúja, s elfordultam csóktól és mosolytól. Megmérgezték
3066 30 | meg akart fordulni, hogy elfusson, felnyitá az ajtót, s ott
3067 31 | Ezek akkor nagy dühösen elfutnak a Normafáig, ott azt a mulatságot
3068 33 | bolonddá kell lennem; ha pedig elfutok innen, cserbenhagyok kastélyt,
3069 23 | jusson? Inkább sajnálnád elgázolt testemet az égő omladványok
3070 37 | törődnöm. Annak pedig, előre elgondolám, mennyire kedvét fogom majd
3071 13 | képzelheti magának, aki elgondolja, hogy valamilyen hallatlanul
3072 5 | csüggedten.~Ő egy percig elgondolkozott, azután hozzám fordult.~–
3073 37 | ismerni, mert dolgozom. Sokat elgondolkoztam ezen és néha úgy elfelejtettem
3074 7 | iak, s máig sem tudják elgondolni, hogy olyan ember, ki negyven
3075 9 | hátam a sok körmölésben, elgondolom magamban, hogy minek dolgozom
3076 20 | beleírta abba, amit szívében elgondolt.~Azzal bezárta a könyvet
3077 1 | kérdezé a tudorhoz lépve, elgyöngült tompa hangon.~– Igen, uram.~–
3078 33 | lépnek, vagy egy gyufát elgyújtanak, a robbanó lég egyszerre
3079 30 | nyomor.~Rokonainak egy része elhagyá, elfeledte; a másik része
3080 20 | fordulnak. Amint az árulkodók elhagyák, nem szólt senkinek egy
3081 37 | kivitele, hogy munkás életemet elhagyjam; még az elvesztett tárca
3082 27 | attól féltek, hogy valahol elhagylak benneteket magamtól; látjátok,
3083 9 | nem jobb volna, ha úgy elhagynám magamat, hogy a csizma leszakadna
3084 30 | Elhagyott Isten és ember, elhagytál te is (alkalmasint ez sem
3085 36 | élni, s folytatni, ahol elhagytuk. Én még élni akarok, s ha
3086 23 | úton és minden út nélkül, elhagyva szekereit, sátorait, zászlóit
3087 11 | arra felkuporodtak mind, s elhajókáztak a tengeren. Én és gazdám
3088 27 | vizet ad, s képes egy malmot elhajtani. Ilyen boldog szigetről
3089 22 | kinyílik, s hófehér lesz, mikor elhal.~Csodálatos a virágok és
3090 30 | előkelő cliensnő kedvéért elhalasztá egy héttel az ülést.~Ez
3091 33 | mindjárt a gyilkolásért, vagy elhallgassam a dolgot? De ugyan minek
3092 36 | bizonnyal özvegy fog lenni, ha ő elhallgatja, mely sírban él eltemetett
3093 36 | irtóztató csendben; órákig elhallgatózott valami nesz után, míg azt
3094 33 | neki a fejét, amiért ezt elhallgatta előlem.~– Tessék. Itt az
3095 33 | rendjén, ha ezt kegyed előtt elhallgatták. Már most persze késő. Azok
3096 37 | eseményeiről, én azt úgy elhallgattam volna hideg, ködös estéken,
3097 36 | meghódítsa, és mind hasztalan. Elhalmozá Angres fejedelemnőjét kitűntetésekkel,
3098 19 | grófné lassanként egészen elhalmozott kegyeivel, először egy skatulyát
3099 36 | reménylő tekintettel, ha ez is elhalt? Bár újra fel lehetne őt
3100 23 | bajról is beszélhetek, mint elhamarkodott hőstettekről. Íme ott mindjárt
3101 36 | kéz temette őt el, midőn elhamvadott. Ez a kéz mutassa meg nekem,
3102 4 | talált már egyebet, mint elhamvadt csontvázakat páncélba öltözve.~
3103 9 | káposztatorzsánál, amit a zöldségpiacon elhánynak; van is nekem mért becsülnöm
3104 36 | tenni, midőn kincseiért elhányta a romokat rejthelye fölül.~*~
3105 4 | Be sem várták a támadást, elhányták vértjeiket, s futottak a
3106 36 | tudom, hogy te jössz felém. Elhánytam lakhelyedet, megbántottalak,
3107 13 | regénye, melyben a korában elhatalmozott tüneményes regények íróit
3108 30 | márvány. Tekintete szilárd, elhatározott, semmi indulatot, semmi
3109 33 | székéről, s egy nemes bajnok elhatározottságával, ki kanócot akar vetni a
3110 1 | ezer pengőt, ki viszont elhátrált előle s, végre, látva, hogy
3111 31 | tette magát, s midőn már elhelyezték volna magukat, jön egy hórihorgas
3112 36 | circusok kivégző pincéjéig?~Az elhengerített kövek hangja pedig egyre
3113 23 | hullott, megőrzi azt az elhervadástól. Nekem pedig engedd, hogy
3114 33 | különös az, hogy valaki élhet, aki már meghalt; nappal
3115 11 | nyughatatlan ember volt. Nem élhetett ott, ahol békesség van,
3116 12 | hogy egymás nélkül nem is élhetnek, s neveiket nem is lehet
3117 11 | kellünk senkinek, azért élhetünk. Ez öntudat egészen elbízottá
3118 30 | orvosnak lenni, hogy az ember elhiggye, hogy mindazon keserűségnek,
3119 30 | arcot, olyan nehéz volt elhinni neki, hogy ez már most meg
3120 2 | s addig lármázunk, míg elhiszi, hogy ő tévesztett el bennünket,
3121 33 | hogy lehetne ember, aki elhitesse vele, hogy nem ő most a
3122 37 | szerint történt – annak elhitetése, hogy gazdag vagyok, hazulróli
3123 20 | neki engedte, s még azt is elhitette Mustafával, hogy ő uralkodik,
3124 7 | Szent Lőrinc imádsága, nagy elhízott könyv, fekete, piros és
3125 12 | volna, hogy más városba elhordják, mint valami híres gyakorló
3126 27 | Saypan-szigetre, s onnan apródonként elhordogassa a rejtett kincset, mintha
3127 36 | halmoz reám, mint amennyinek elhordozására erőm elég. Férjem velem
3128 13 | úgy beléütköztem, szinte elhordtam a lábáról.~– Hohó, fráter! –
3129 22 | kívánságai.~Toipingvang elhozatta a fum hoan madarat, pedig
3130 33 | hozzon egy palack vizet.~Elhozta, letette elém. Akkor én
3131 23 | felkapaszkodótól.~– Négy óra óta.~– Elhoztad fegyvered?~– Itt van – szólt
3132 22 | Mikor a fum hoan madarat elhozták hozzá: azon a napon Xelenhoa
3133 4 | azok az utolsó emberig elhulltak, közöttük volt a király
3134 36 | sírjából kiszabadítsa? Vagy tán elhurcolták rabságra s most kénytelen
3135 19 | aztán körülfogtak, hogy elhúzzák az én nótámat, mondjam meg,
3136 30 | legjobb ok arra, hogy a férj elidegenüljön.~A nőnek más ideálja volt;
3137 2 | mely miatt minden évben sok eligazítanivalója maradt. Nem is bánta volna
3138 31 | nincs itt? – kérdi az apa elijedve.~– Hisz veled volt.~Nosza,
3139 27 | amilyennek ő leírta; kívül zord, elijesztő tekintetű, meredek sziklafalaktól
3140 27 | tartottak ez átkozott kincshez, elimádkozhatták a haldokló ember imádságát
3141 33 | s mikor eltávozik, ismét elindítja; erről tudom meg, hogy hány
3142 27 | elfogytak. Thomson kapitány az elinduláskor magára vállalta, hogy az
3143 27 | hogy legyenek készen az elindulásra, mert a hajó nem várhat
3144 23 | közelebb jutott a várfalakhoz; elirtva, ami élő ember útjába akadt.
3145 12 | művészete iránt tanúsított elismerést és hódolatot fogadta azok
3146 37 | megkínálni.~Egy igen udvarias és elismerő levelet írtam a lordhoz,
3147 36 | diadalai hírére. Minden, minden elismerte, hogy egy az úr a földön –
3148 30 | bizonyítékaival, az ő mérgezési elismervényével, a veszedelmes adatokkal,
3149 31 | ballagó tömeg között. – Ma az elite mind a Fácánnál lesz, az
3150 23 | soha; én szeretem őt, – elítélem – és megsiratom… Akkor meghal
3151 23 | megszakad férjéért; a honleány elítéli a bitorlót. Nem ellentmondás
3152 12 | Arragonia tolvajait mind rendre elítélni, hogy amíg a férj a status
3153 14 | kiálta ekkor a szultán elítélő szóval, s tapsolására négy
3154 12 | mértékben élvezhessék.~A legelső elítélt volt egy Squirro nevű vásott
3155 35 | Özvegy vagyok.~– No, no, Eliz, minek ez a komédia a cselédek
3156 37 | bérkocsit fogadni, hogy elébb eljárhasson, ahova kell.~Délután Sz**
3157 30 | tudta állni. Ő reggelig eljárkált abban a teremben, ahol Malmont
3158 28 | szépen párosan, hármasan; eljártak minden estélyre, mulatságba,
3159 19 | volt szükség: a táncosok eljárták a három táncot, a zsiványvezér
3160 37 | alig tudunk elválni. Ismét eljártam a színházba; a háztartásra
3161 8 | volt az, ahol én délben eljátszottam Rómeót és Júliát; s azok
3162 8 | viszonzám, s így szépen eljátszottuk Rómeó és Júlia első felvonását,
3163 22 | menni Toipingvanghoz, akivel eljegyeztetett születése napján, ezelőtt
3164 23 | feltalálják egymást. Ez órában én eljegyzem előttetek férjemül Bolivárt,
3165 32 | népei, nem koronája; sem eljegyzett mátkájának lesütött szemei.~
3166 30 | egész teremben; a hallgatók éljeneztek, a hölgyek zajongtak. Az
3167 30 | III.~A vendégek ittak és éljenezték a boldog házaspárt, míg
3168 23 | aranyalmás botját.~Egy pár gyönge éljenkiáltás hangzott e tette után a
3169 23 | mind elragadtatva kiáltának éljent Laurenziának és Bolivárnak,
3170 30 | igen, igen! Vidd haza és éljetek boldogul!~Azután elmondá
3171 26 | hogy ha a vacsora ideje eljő, majd elhagyja az a helyét.
3172 11 | mondatot későn tanultam meg. Eljöttem Caraib országból, hol a
3173 37 | szorítá kezemet, s azt mondá: „Eljövök”. Érzém, hogy nem vagyok
3174 36 | történhetik ezalatt odafenn? Eljutott-e Tetrix Eponinehez; vagy
3175 31 | teuton Thalia vándorpapjai is eljutottak már Stiglicz úr nyári lakáig,
3176 19 | előttünk, valamerre csak eljutunk rajta.~– Igenis, de…~– Mit
3177 29 | dohányát elveri a ragya, s lova elkapja az erkölcsöt, melyet gazdája
3178 1 | egy óráig kell viselnem, elkárhozom vele.~Az orvos vigasztalá,
3179 37 | iparkodott kedvemben járni. Egy elkényeztetett leány minden játékszere
3180 34 | Adándy úr csakugyan nem bírta elképzelni, hogy miért kelljen neki
3181 13 | Nagy János uram, s előre elképzelte magában, milyen szép dolog
3182 37 | ő fejére. Olyan sokszor elképzeltem ezt így magamban, de sohasem
3183 30 | nejét a házhoz, téged pedig elkerget küszöbéről, s mikor eszébe
3184 13 | bolondnak tartják, amott elkergetik, ami náluk nem tesz különbséget,
3185 35 | szeretője, ki őt megunva, elkergette magától.~És amellett tudta
3186 27 | legjobban siet azt tőle elkérni, ha pedig nincs, egy ránc
3187 23 | kifejezésében, tompa az elkeseredésnél, recsegő, harsogó az indulat
3188 30 | szerencsétlen.~Ez a tudat végképp elkeseríté. Látta, hogy szeretik, egy
3189 1 | Intézkedéseim szerint ő is elkésett a temetésről, s látható
3190 13 | folyvást tartva a galléromat. – Elkéstél az iskolából, ugye? Korhely
3191 19 | bennünket Aradra, s estig elkészülünk a toilettel.~Beszélhettem
3192 19 | hogy nem vagyunk illendően elkészülve ilyen díszes vendégek elfogadásához,
3193 23 | erkélyajtónak, és arcára borulva, elkezde buzgón imádkozni.~Az pedig
3194 19 | behúzza a másikat.~A gazember elkezdé nekem formaliter magyarázni
3195 33 | itt legjobban dühösködöm, elkezdek valamit hallani, amitől
3196 36 | s kis kardjaikat kapva, elkezdék a fegyvertáncot, melyre
3197 31 | lakáig, s messziről hangosan elkezdenek énekelni valami paródiából,
3198 14 | megkente azokat az írral, elkezdének megfeketülni, a bőr felpattogzott,
3199 33 | szobám túlsó ajtaját is elkezdik feszegetni. Kétoldalról
3200 6 | ő szolgáik.~Egyszer csak elkezdték a nők a kalákákból kizárni
3201 37 | lennünk. Egyik nevelőnő elkísért odáig.~A hintó a város legfényesebb
3202 14 | Stambulba, ahonnan nem fog többé elkívánkozni tőled. Hogy pedig azon ideig,
3203 37 | az istene; ha ő kegyedre elkölt tízezer forintot, másik
3204 31 | mulattunk.~Az asztaloslegény elköltötte fél évig gyűjtögetett pénzét,
3205 37 | hitte, hogy a másikat már elköltöttem; dicsért érte, hogy ki tudtam
3206 14 | halott körül, hogy e csodát elkövethesse.~Muhzin buzgó áhítattal
3207 23 | hogy csodákat lehet vele elkövetni; de a legnagyobb csodánál
3208 13 | még azt a merészséget is elkövette, hogy átjárt a jegyzőhöz
3209 37 | naptól fogva Szálli egészen elkomolyodott, s nem tréfált a kedvemért
3210 13 | kapni fog tőle.~A peregrinus elkomorodott e szóra.~– Lássa ön: ez
3211 31 | elfogadásukra.~A mosolygó arcok elkomorulnak.~Odamennek, az ajtókat zárva
3212 37 | vagyonért, amit csődperben elkótyavetyéltek. Nekem oda az egész renomméem
3213 20 | Holnap reggel fogja csupán elküldeni a bosztandzsikat Raghibért,
3214 4 | ő neje meghalt, Hamletet elküldje Hermotrudához, hogy azt
3215 28 | emberek nem ismerik egymást. Ellakhatnak esztendőkig egy utcában,
3216 29 | egyetemnél, s holtig való ellátással.~Egy napon odahívatja magához
3217 10 | hogy más segélye nélkül ellehessen.~Azzal elzárta magát hálószobájába,
3218 33 | tiltva van neki a dohányfüst. Ellehetek nála nélkül; várhatok, míg
3219 37 | olyan dologra, ami nélkül ellehettem. Három hónapig még színházban
3220 13 | mindent engedett magával tenni ellenállás nélkül.~Ott elereszté a
3221 36 | roskadozó alakhoz, s gyönge ellenállású kezéből kivéve a tőrt, biztató
3222 27 | alatti korallzátony, örvény, ellenár között csupán oly ügyes,
3223 36 | tulajdonok.~Vespasian egy ellencsászár holttestén keresztül lépett
3224 23 | kitisztítánk a spanyoloktól, elleneink, nem győzhetve nyílt harcmezőn,
3225 23 | voltál elválasztva, hogy elleneinkkel harcolj; megszegéd megbízásunkat,
3226 23 | hölgy, ki férjét védeni s elleneit lefegyverezni jött.~Dona
3227 36 | mozdulattal félrecsapva ellenét magától, felegyenesedék.~
3228 23 | szavaival, büszkeségével vétett ellenetek azon vitézi tettekért, miket
3229 23 | nyugodt. Megszabadítád hazádat ellenétől, most visszaadod őt önmagának.
3230 36 | küzdve a viador, s úgy talált ellenfele nyakához ütni, hogy annak
3231 23 | vitézekké, hanem megrontották ellenfeleit is. Egyszer az ütközet hevében,
3232 36 | folyvást alkudozott szent ellenfelével.~– Ismerlek, uram, Tyr;
3233 23 | atyafiságát vele együtt az ellenfélhez szökni.~– Midőn az egész
3234 19 | utat.~Minden sopánkodás, ellenkezés haszontalan volt; mennünk
3235 33 | hangján. S azontúl sohasem ellenkezett velem, sem alattomban nem
3236 23 | hadi sors egy óra alatt ellenkezőre fordult; akkor a szabadföldieknek
3237 33 | igaz. Már én tapasztalom az ellenkezőt.~Az én bohókás öregem azonban
3238 23 | fájdalmasabb csapásokat az ellennek, mint hét fiam osztott vele;
3239 30 | levelezésben semmi zavar; az ellenőrködés pedig lehetetlen volt, mert
3240 1 | eltemettük, pusztán laktam, ki ellenőrködött volna felettem? Nem voltak
3241 2 | nem sokat válogatott az ellenségben, amelyiket legelébb találta,
3242 36 | ki rettegtél legyőzött ellenségedtől, kit már eltemettél. Gyáva
3243 23 | van még Laurenzia.~– De ellenségeid sokan vannak.~– Jó barátaim
3244 37 | mely gyönyörrel kínál, ellenségeim kéme és tanúja, s elfordultam
3245 20 | venni. Ezúton kiismerte ellenségeit, s el tudta őket távolítani
3246 23 | csapatoddal keresztültörtél az ellenségen, s bámulatos körutat tettél
3247 27 | elállni attól a tréfától, hogy ellenségét éppen az araucani kenyérfa
3248 36 | másik ezalatt kiszökik az ellenséghez, s azon föltét alatt, hogy
3249 11 | ijedtek agyon a hidalgók az új ellenségtől.~„Előre!” – ordíték bajtársaimnak,
3250 36 | fölemelkedék a dacoló nő nemes ellenszegülésén. Ha az nagynak tudta magát
3251 11 | Már ez velünk született ellenszenv. Nem tűrhetjük ezeket az
3252 33 | elmetévelygéseinek semmi sem olyan jó ellenszere, mint egy-egy jó ötlet.~
3253 36 | egészen más lett, olyan ellentét az a fekete jaspis-fogsor,
3254 33 | vannak, valami csodálatos ellentétben áll az.~Néhány perc múlva
3255 3 | tagadhatta.~Péter egészen ellentéte lett hajdani önmagának.
3256 23 | elítéli a bitorlót. Nem ellentmondás ez, amit beszélek. A hű
3257 23 | hogy felelni fog neki.~– Ellentmondok neked, Libertador, vagy
3258 11 | sok megbuktatott művész ellenünk röffent, elüldözött bennünket,
3259 30 | lehetet hallani. Ez váratlan ellenvetés volt. Ez csakugyan olyan
3260 33 | ellen kegyednek sem lehet ellenvetése; kegyed úgyis kárba veszti
3261 14 | hihetné a dolgot, s iparkodott ellenvetéseket tenni Muhzinnak, hogy tán
3262 30 | hogy Olivának joga van ez ellenvetést tenni, s e kérdésre választ
3263 13 | az arc legnagyobb részét ellepte valami tüskés szakálltarló,
3264 24 | tört koronájával, sebektől ellepve hanyatlik lováról alá.~Robert
3265 31 | rohannak, s megfogdosván ellökdösik az ingyen publicum nagy
3266 27 | világ! Hogy egyik tolvaj ellopja a másiknak a pénzét!~A megmaradt
3267 30 | felnyitotta a sírboltot, s ellopta a halottat. Hazavitte, és
3268 13 | állította, hogy a másikat ellopták tőle, míg aludt. Hanem a
3269 3 | nem is kötelezi.~Mindennap ellovagolt a király a szép Giblet Mária
3270 36 | üldözésedre indul, társai elmaradjanak s engedjék őt egyedül utánad
3271 33 | csak számláljam, nehogy egy elmaradjon a harmincból; Louist pedig
3272 3 | királynak nem volt szabad elmaradni onnan.~Péter, midőn szigetét
3273 33 | szerelmi vallomással rendesen elmaradok.~De egyszer mégis annyira
3274 30 | csalogatott, kinevetett rajongók elmaradozzanak tőle; hanem az élet másképpen
3275 33 | cselédje sem, akit valami elmebajból ne gyógyított volna ki.
3276 33 | magasabb, mint hogy egy ember elmehessen felemelt fővel közötte;
3277 13 | már, hogy pénzt nem kap… elmehet.~Sus megindult kifelé a
3278 37 | népszínmű lesz a színházban, elmehetünk a páholyba.~Én magamon kívül
3279 4 | őt azon ürügy alatt, hogy elméje szórakozzék, hosszabb kéjutazásra,
3280 7 | még bölcsebbek voltak, úgy elmélkedének, hogy a török császárnak
3281 31 | mindenkinek van a másikon mit elménckedni, a szépek a nem szépeket,
3282 35 | tehetett okosabbat, mint hogy elmenjen a háztól, s siessen egyik
3283 28 | embereket, akik a ház előtt elmenve az ablakra föltekintenek;
3284 5 | elolvashatjuk.”~És azután órákig elmerengtünk így, akárhány ember volt
3285 1 | életkedv látszott az elébb elmérgesedett fanyar vonások helyén; a
3286 27 | szabadítsa meg a hajót az elmerüléstől.~A fogoly ekként abba a
3287 10 | bizalmas társaságokban szokás elmesélni, hasonló neműek hallatára –
3288 30 | Ha azt tette volna, amit elmesélt, tapasztalandá, hogy a koporsófödél
3289 29 | visszafutott anyjához, s elmesélte neki, hogy apja leckét tanul:
3290 33 | nagy sikerrel.~Az őrültek elmetévelygéseinek semmi sem olyan jó ellenszere,
3291 14 | szívvel és félig megháborodott elmével.~Hetek múlva ért haza betegen,
3292 2 | vőlegények? És a többi.~A leányok elmondák a tudandókat, kérték a gyámapát,
3293 23 | Száz ilyen esetet lehetne elmondanom, ha gyönyörködném mások
3294 23 | nyögni látszott azoknak elmondása alatt. Az egész tömeg néma
3295 27 | És el nem árulnád… akkor elmondhatod magadról, hogy derék ember
3296 23 | többit érted; az ellenség elmondja, hogy látta Laurenzia di
3297 33 | Igen uram. Hallgasson meg; elmondok önnek mindent, s akkor úgy
3298 36 | vagy megölték az úton? Elmondta-e a nőnek férje sorsát, vagy
3299 2 | másiknak meg egyszer sem, s elmondták Minkának az üzenetet, amit
3300 13 | benn marad.~Én bementem és elmondtam a tanáromnak az üzenetet,
3301 13 | más.~E néhány szóban volt elmondva a szegény Susnak egész életfátuma.~
3302 7 | Így jutottak ősi kacattára elmorzsált cserepei egyenként Thaddeus
3303 23 | beszélni, mint valami komoly, elmúlhatatlan ünnepélyről, melyből tréfát
3304 30 | ereje mind elmúlt már, mint elmúlik bizonyos méregé, ha átlátszó
3305 30 | kívánta magában, hogy csak már elmúlna ez az utálatos napfény.~
3306 26 | hogy lássa óráról órára elmúlni leghívebb imádóját.~Azzal
3307 36 | képzelmét; s ha e kísértő semmik elmúltak, ismét csak a megszólíthatatlan
3308 36 | nem halt volna meg, hanem élne, ment legyen minden üldöztetéstől.~
3309 23 | csatatérre vezet, nem engedi elnémítani magát a csata hevében. –
3310 36 | kívánságtokat meghallgatom. Elnémíthatnám bennetek a sóhajt, a reményt,
3311 29 | lövöm. – Másodszor: ha maga elneveti magát, mikor én valami furcsát
3312 30 | szeretni, miként most.”~Malmont elnevette magát.~– Ez a fiú várni
3313 6(1)| szó: „poltron” a gyávák elnevezéséül (polex troncatus).
3314 11 | elvittek a vadaskertbe és elneveztek Filáxnak.~Igaz, hogy jó
3315 29 | haditudományukból, hogy utoljára már elnevezték Ördög Péternek, s nem is
3316 30 | okozzon kedvesének.~És amint elnézte a szép halvány arcot, olyan
3317 37 | Mikor lefeküdtem is, sokáig elnéztem ez arcot. Addig néztem,
3318 11 | összegyűlt népség szeme láttára elnyargaltam vele.~Senki sem üldözött,
3319 27 | nála nélkül az első napon elnyelné azt mindenestől a hullám.
3320 27 | Bizonyosan még azon az éjszakán elnyelte őket a viharos tenger.~Robertson
3321 21 | hanem ahol a finom emberek elnyerik egymásnak a faluit, birkáit
3322 30 | felindulását erőszakosan elnyomó hidegséggel mondá:~– Tisztelt
3323 1 | álom vagy talán az ájulás elnyomott. Csak azt tudom, hogy elkezdtem
3324 4 | csatlósok mind mámortól elnyomva hevertek szerteszét; mélyen
3325 37 | és odahívattam magamhoz.~Előadám neki, hogy eddigi gondnokommal
3326 14 | rendkívül gyönyörködött annak előadásában.~Később sokszor felkérte
3327 37 | tett. Amint fiatal kollégám előadásából megértettem, kegyed abban
3328 30 | mint valami híres énekes előadásaira, s két napig nem beszéltek
3329 37 | hangot el ne veszítsek az előadásból, s úgy hiszem, még akkor
3330 37 | Nekem egész este csak az előadásra volt gondom, nem nézegettem
3331 37 | nagy kegyelettel nézem az előadást, egy hangot el nem vesztenék
3332 21 | hogy a kérdéses cikk íróját előadja, az egy igen derék alapos
3333 37 | látogatóimmal és fitymáltam az előadott darabokat, bírálgattam az
3334 35 | lesz támadva, majd önként előáll a jegyzőkönyv kivonatával,
3335 13 | paragraphust, s lecke idején előállt vele, hogy már most megmutatja,
3336 10 | riversi várát elhagyni; az előbbinek köszönheté pedig azt, hogy
3337 11 | négylábú bajnokaim küldettünk előcsapatul.~A mi nevünk volt „los maracoderos”.~
3338 23 | leöltek már közülük, midőn előcsapatunk nem tűrhetve a bástyákon
3339 23 | visszatérünk rá! És azzal előcsapatunkkal megküzdve, ismét visszatért
3340 30 | ájulva esett keresztül.~Oliva előcsengeté cselédjeit, s parancsolá
3341 33 | érti. Oh, bizonyára az én elődöm, a nemes gróf, nemcsak emberbaráti
3342 31 | húszas; amit csak az úton elöl-utol találtak, mindent meg akartak
3343 24 | okod van rá, hogy magadat elöld; de ne öld el magadat. Tedd
3344 13 | egyezség, csupán arra kérte az elöljárókat, hogy ne mondják itten senkinek,
3345 37 | színházba, hogy tizedfélig elöljem az időt. Nem emlékezem a
3346 24 | Miért akartad magadat elölni?~– Mert nem találok semmit
3347 9 | Perghő Boldizsár úr.~– Nem előfizetőm.~– Lássa, pedig annak a
3348 37 | hasonló kellemetlenség újra előfordulhasson, aminek kegyed mindennap
3349 37 | Valahányszor évenként az a nap előfordult, melyben házához kerültem,
3350 23 | ily fajzatból, ha megnőne? Előhozatta apjukat, s ott mind a hármat
3351 31 | berekbe, lefekszik a fűbe, előhúzza a zsebéből Léliát, egy kiflit,
3352 30 | kisasszony, kit leánya sirat”.~Az előítélet még a sírkövet is megbélyegezte.
3353 23 | spanyolok; csalhatatlan előjeléül annak, hogy reggel általános
3354 29 | foglalkozás közben a sokéves előjogait követelő álom elnyomta szemeit,
3355 36 | várta azt, s akkor hirtelen előkapva tegzét, egy nyilat küldött
3356 22 | rokonoknak, ismerősöknek és előkelőknek elküldött, azokban voltak
3357 1 | amellett, hogy vagyonilag előkelőnek mondható, egyszersmind kitűnő
3358 13 | szidni, ha meglepem”.~Azzal előkeresett gúnyájából egy csomag szépen
3359 33 | Louis, az elvégzi.~Azzal előkerestem Louist, egy egész kancsó
3360 33 | a tiszttartó neve, látva előkészületeimet, igen udvariasan instált,
3361 30 | pongyolájában, ahogy az előkészületekből kivehetni, még haját is
3362 4 | mit csinál, azt mondá, előkészületeket tesz apja halotti tisztességtételéhez,
3363 30 | zöld asztalára, mintegy előkövetelt bizonyítékot, melyben nem
3364 33 | hogy kívülem itt még más élőlény is lakik; de amint beesteledik,
3365 11 | tagok nem fognak minduntalan előléptetésért folyamodni, s ha elesnek,
3366 22 | naponként háromszor; mert az előlkelő leánykák fő erénye az, hogy
3367 30 | Amália nem élt. – Méreg eloltá vidám lelkét. Nem lehetett
3368 33 | azt emberi kéz oltotta el. Eloltotta, hogy ha véletlenül felébrednék,
3369 31 | ér oda, mikor már a házat eloltották. „Hanem azért jól mulattunk” –
3370 33 | szellemeket.~A gyertyákat eloltottam rendre, a nagy gót ablakokon
3371 5 | amit hozzád gondolok, onnan elolvashatjuk.”~És azután órákig elmerengtünk
3372 37 | véletlenül hívatlan szemek elolvasnák e sorokat, könnyen azon
3373 30 | ismeretlen kéztől, melyet amint elolvasott, hirtelen eltitkolhatatlan
3374 11 | komondorbataillont, melynek azon előnye lesz, hogy lénungot és monturt
3375 37 | megkísértette nagybátyám előnyére elejtett szavakat intézni
3376 36 | foszthatja meg. Melyiknek adjon előnyt?~A két szolga: Sabinus és
3377 27 | kijózanodnak. Dologra, legények! Az előőrsök megbánták magukban, hogy
3378 33 | szorítva. Amint közel értünk, elordította magát az ember: „Queraus!” –
3379 31 | enged a másiknak, a hintát előre-hátra ráncigálják, egyszer a lány
3380 36 | üldözés bélyegét, hanem előreláthatatlan esetekre gondolva, még azt
3381 4 | bocsátá az ifjút, s amint az előreléptetett, hátulról hirtelen ráhajítá
3382 30 | Mondja meg Ardentnek, hogy én előrementem és várok reá. – Éljen boldogul!
3383 23 | Esteban, s megvakult szemei előremeredtek, mintha erővel látni akarná,
3384 7 | ilyet vagy hatot. – S ezzel előremutat egy marék egymáshoz testvérileg
3385 31 | zsinegnél fogva. Az egyik előreszalad, a másik hátramaradoz; a
3386 36 | járható lett.~Annius pajzsát előretartva, jobbjában kivont kardját
3387 36 | adva, s a római harcosok előrohantak:~– Sabinus, add meg magad!~
3388 1 | munka ez? Felesége titkait elorzani; titkokat, mik leánykorára
3389 4 | kéri meg Hermotruda kezét, előszámlálva annak hősi tetteit.~A szerelmes
3390 11 | komondor naplója~A KÖZLŐ ELŐSZAVA~Ha Pythagorasnak szabad
3391 1 | ki a hintó udvaromból, én előszedtem minden kulcsot, ami házamnál
3392 23 | fogadást. A porfelleg egyszerre eloszlott, amint a lovasok a zöld
3393 37 | hármas kocogás hallatszott előszobám ajtaján; kérdezém, ki az? „
3394 27 | bocsátotta őket tovább az előszobánál, s kérdezte, hogy mi a nevük
3395 7 | ezek a veszedelmes port elosztották, pávatollal seperték össze
3396 8 | pompásabb corridorokon, előtermeken, szalonokon keresztül, ahol
3397 33 | látogatott meg, amidőn a hirtelen előtóduló föld alatti gáz, amit a
3398 23 | pörgéssel, midőn minden oldalról előtódultak az ostromlott bástyák ellen.~
3399 4 | féltek a halottól, mint az élőtől.~Azonban Hamlet a király
3400 37 | ismét úgy vártam rá, miként előttevaló nap. Nem csalatkoztam: a
3401 12 | egy! – ordítá senor Juan előugorva, s úgy nyomá a tüzes billogot
3402 7 | professzor urambátyám.~S elővesz ezzel a dókája zsebéből
3403 14 | nem akarok én koldulni. Előveszem félretett kincseimet, s
3404 2 | Egyszer Kertészy komolyan előveszi a lengyelt:~– Te pajtás,
3405 1 | tréfálok – szólt a beteg; azzal elővett tárcájából egy ezer pengő
3406 33 | tudtam volna kigondolni.~Elővettem Louist. A jámbor fiú nem
3407 14 | udvarán felállíták.~A Hodzsiát elővezették bíbor köntösében, aranyos
3408 33 | öltözékemet rendbe hozni, csupa előzékenység volt, hanem amellett akár
3409 30 | egyszerre minden fenyegető előzmény nélkül rajtuk csapott a
3410 36 | kezdett el egy új forrás előzuhogni, kétségtelenül ugyanaz,
3411 7 | aminek csak hasznát vehették, elpakoltak. Ebben megállapodának.~Jelen
3412 6 | tudtak mutatni eleget.~Ott elpanaszlák egymásnak, hogy a nők sorsát
3413 35 | cimborájához, ki törvénytudó volt, elpanaszolni, hogy a felesége nem akarja
3414 24 | jobban fájt, csoportostól elpártolni oldala mellől, mily rémek
3415 27 | mint egy túlfeszített húr elpattanása, s a dereglye szabadon táncolt
3416 36 | kézíját próbálgatták; az elpattant húr meg-megüté a kisebbik
3417 23 | sánc belsejébe, itt-amott elpattogva. Don Gideon kivette szájából
3418 30 | feltűnni, midőn saját vagyonát elpazarolva hajlandónak mutatta magát
3419 30 | onnan kificamodott ésszel, elperzselt lélekkel lebukni.~Ezen bolondok
3420 23 | öltönyeimen, most lássátok véremet elpirult arcomon, s vegyétek azt
3421 24 | szívét oktalan reményekkel elpuhítani.~A két követ a császári
3422 24 | harchoz szokott nép, nem az elpuhult görög faj), akkor Guiscard
3423 23 | harc, az éhség, a dögvész elpusztítá a hős lakosság felét. Végre,
3424 23 | is halált szórni alá hona elpusztítói fejére.~Don Gideon lelkesülten
3425 13 | megjelenjen. Most rögtön elpusztuljon innen, és vissza ne merjen
3426 30 | felnyitotta a vasajtót, elrablá kedvese testét, s hazavitte
3427 30 | marquis Malmont nejének elrablásában bűnös.~Az elnök ekkor felszólítá
3428 37 | az út két hosszú hónapot elrabol tőlem; hanem akkor azután –
3429 27 | használatlanul; sok tengerész álmát elrabolja most is. Keresheti, akinek
3430 3 | feltörte a zárdák szent kapuit, elrabolta a nemes szűzeket az oltár
3431 33 | úri lakot felvertek, pénzt elraboltak, ellenállókat főbe lőttek;
3432 14 | támadták meg, minden pénzét elrabolták; de szerencsére a kis szelence
3433 3 | Péter egy nap egyszerre elraboltatá a connetable nejét és fiatal
3434 30 | vajon ez a nő csakugyan elraboltatott és életre jött-e, vagy pedig
3435 24 | rabnő arca, termete oly elragadó szép, éneke oly bűbájos,
3436 33 | ablakon kicsúszik, a faluból elragadozza a kisgyerekeket, azokkal
3437 19 | egyszerre visszapattant, elragadta táncosnéját, megforgatta
3438 8 | én bocsánatot kértem tőle elragadtatásomért, ő könnyezni kezdett, és
3439 8 | szépség volt! Én nem szoktam elragadtatni, ismerem a kozmetikumok
3440 37 | nagybátyám szobájába, segített elrakosgatni a sok írást az asztalon
3441 13 | ruháját; egy csomó könyvet elrakott a zsebeibe, s kivándorolt
3442 10 | Creux-nek azért volt nehéz magát elrejtenie, mert arcképe minden kézen
3443 30 | hegyszakadék nem volt, ahol elrejthesse magát, itt egy boglyába
3444 27 | találta. Ha a kincset jól elrejtik a szigeten, akkor hiába
3445 30 | ember, s odabenn bizton elrejtőzhetik; senkinek sem fog eszébe
3446 10 | Franciaországban iparkodtak elrejtőzni, volt egy fiatal költő is,
3447 30 | esetek, mikor négy, őt napig elrejtőzött halottak ismét életre tértek,
3448 27 | a többi hajósokat is, és elrémíté őket azzal a hírrel, hogy
3449 37 | megtalálta a levelemet, s elrémülve tört rám; orvost hívott,
3450 30 | leesni a kövezetre, hanem elrepíté hatölnyi távolra, mint egy
3451 24 | hadrendjét; a gyáva lombardhad elriadt a kemény varaeger csapat
3452 24 | scorpiót, mely ezerölnyire elröpíté a nyílvégű kopját, s keresztülfúrta
3453 6 | harcot, az ő tegzeik is elröpíték a nyilat oly messze, mint
3454 24 | melyet egy felhő árnyéka elrombol.~Guiscard merengve nézte
3455 14 | visszaindult Stambul felé, elrongyosult ruhával, megkorbácsolt testtel,
3456 1 | utánam való búslakodásával elrontotta a mások jókedvét. Irántami
3457 13 | valamire. Vannak olyan világtól elrugaszkodott árva helységek, itt-amott
3458 31 | szegődik, s ha egy helyről elrúgták, a másik lába alá került,
3459 33 | szólt a tiszttartó, egészen elsápadva –, meg kell uraságodnak
3460 23 | Bolivárt!~A leány ismét elsietett a rejtekajtón, az összeesküvők
3461 28 | kisleányuk; azt eltemették, elsiratták.~A világ azt beszélte erre,
3462 19 | kastélyban; én természetesen az elsőbbre resolváltam magamat, amiért
3463 13 | apexabo”.~– Igenis: az elsőre: apexo, apexavi, apexatum,
3464 4 | meséit, s száraz pontossággal elsorolva egyik adatot a másik után,
3465 24 | vele ment, az egyik volt elsőszülött fia, Bohemund, a másik:
3466 30 | kezét nyújtá neki.~– Az elsőt!~Azzal hirtelen megfordult,
3467 27 | róla, hogy a jellövésre elsütött puska, melyet Robertson
3468 6 | Ott azután egész éjjel elsugdostak; a szép Velezke tartott
3469 8 | kigondolt.~Midőn mellettem elsuhant, egy könnyű kézszorítást
3470 23 | álmodat karjaim közt alszod, elszakad tőlünk Quito, külön tér
3471 10 | Kedvesem, a szellentyű zsinórja elszakadt; én itt megfulladok, de
3472 36 | Gallus. Kora gyermekéveimben elszakadtam Galliából, sokat elfeledtem,
3473 37 | Kedves Jenny; már hiszen ha elszakadtunk is egymástól, azért nem
3474 13 | bizonyossággal, hogy hol van ez elszakadva.~Ezzel aztán áttért korábbi
3475 27 | szélfúvás hol itt, hol amott elszakasztott.~A nyomorúságos útban élelmiszereik
3476 30 | életük annyira egy, hogy ha elszakítják őket egymástól, mind a ketten
3477 37 | kisasszony, hogy bármennyire elszakította is magát azoktól, kik eddig
3478 33 | szagától pedig minden kísértet elszalad; tudja ön, uram, semmit
3479 19 | megfordulok, otthagyom és elszaladok; de ez mégsem illett volna,
3480 30 | személyesen fogja őt oda elszállítatni, ahol azután őrizet alá
3481 23 | megfontolással, hanem csodatevő elszántsággal vívta ki hadseregünk ez
3482 26 | gátoljon meg ilyen rettenetes elszántságot? Harmadnap már nem bírt
3483 27 | módjukban van végtelenül elszaporodni, mert senki sem pusztítja
3484 37 | egyedül maradt velem.~Én elszédülve roskadtam egy székre, minden
3485 6 | társnéit Velezke: és a beszéd elszivárgott szájról szájra, egy faluból
3486 27 | meg fogja őt csalni, hogy elszökik előle a hajóval: a közös
3487 33 | megnyugtattam afelől, hogy nem fogok elszökni a háztól, Violára sem haragszom,
3488 27 | tengerésznek –, csakugyan elszöktek tőlünk.~Magában pedig azt
3489 37 | gazdag vagyok, hazulróli elszöktetésem; és azután annak fokozatos
3490 37 | hittem, megöl a szégyen, az elszörnyedés. A delnő vádja alaptalan
3491 32 | király és bölcs országnagyjai elszomorodtak nagyon e szókra. A királyfi,
3492 10 | odasietett, hogy őt meglepje.~Elszomorodva tapasztalá, hogy ez nem
3493 35 | panaszát; a madame nem fogja eltagadhatni, hogy együtt éltek majd
3494 3 | nászát; a nőrokonok létét eltagadta, aki tagadhatta.~Péter egészen
3495 4 | tűzben megedzett s a hamuban eltakargatott. Ha kérdezék Fengo vitézei:
3496 36 | győztesek Sabinus kincseit, eltakaríták a romokat a pincék fölül,
3497 3 | fehér meztelen lábszárait eltakarja velük. Ha a király elfordult
3498 33 | ostromlók minden lövése eltalálhat, de alig villant meg e gondolatom,
3499 37 | teáját megfőzik, szája ízét eltalálják. Én nem tudom, honnan jöttem
3500 37 | megdicsért, hogy ízlését mindig eltalálom, megrendeléseit pontosan
3501 7 | festenem. S hogy mennyire eltaláltam, bizonyítja azon eset, miszerint
3502 30 | fizette az orvost, s órákig eltanácskozott vele a marquis betegsége
3503 25 | korábban jövök. Jaj neki, ha eltántorodott. De hátha nem tántorodott,
3504 3 | őket a töröknek.~Azt is eltanulta pedig a tyrannok iskolájából,
3505 23 | alakulni, szét volt szórva, eltaposva ugyanazon víárkok, miket
3506 12 | tieddel együtt tizenkettő.~– Eltart az ma, meg holnap, ugyebár?~–
3507 1 | után, mely a csepp helyét eltávolítá kezemből. Azonban amint
3508 37 | cselédeimet oda, még Szállit is eltávolítám. Magam voltam. De mégis
3509 1 | többé ama láthatatlan seb eltávolítása után semmi lelki vagy testi
3510 37 | szobaleányomat valami ürügy alatt eltávolítottam hazulról, s azzal hevenyében
3511 1 | inasnak is egy aranyat adott eltávozásakor.~Az idegen, kit az orvos
3512 4 | partján egyes-egyedül.~Éppen eltávozásának évnapja volt, a nagy teremben
3513 11 | borult arcra haragom előtt, s eltávozásom után gyászt öltött az egész
3514 37 | Amely napra előre terveztük eltávozásomat, Sz** éppen távol volt a
3515 27 | Peruvian az általános zavarban eltávozhatott a tengeröbölből anélkül,
3516 3 | szerelmes volt Máriába, a király eltávozta után hátramaradt s megszólítá
3517 10 | vinni, mikor látod, hogy eltávoztak, könnyen kijöhetsz, ha a
3518 10 | melléklépcsőn a kutatók eltávoztával észrevétlenül menekülhetsz.~