| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Jókai Mór Dekameron IntraText - Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text
Part grey = Comment text
9533 37 | emez, mint mondá kegyed, a Lánchíd oszlopához. Még egy harmadik
9534 37 | rebegém –, mint egy éjszaka a Lánchídról a vízbe ugranom.~– Ah, Jenny
9535 12 | mint inkább a művészetéhez láncoló szenvedély sietteté őt a
9536 10 | börtöne is megnyílt. Két lánctól szabadult meg.~Öröme mámorában
9537 14 | fölvette; hozott haza egy lándzsadöfést a tomporában beduin kalóztól,
9538 36 | mellvértek sötétkékre edzvék a lángban; néhol csak egy vasing,
9539 29 | sem szabad tudni.~Doctor Langer arra is szépen ráállt, s
9540 20 | volt az, ki Raghib vezér lángeszében bízva, őt szövetségre felszólítá,
9541 36 | Capitolium.~Az ős fellegvár lángja volt a jeltűz a meghódított
9542 27 | mindaddig, míg a Congreso lángjai világítottak a tengeren,
9543 3 | vakmerő kéz ütésére a düh lángjától forra fel.~– Láncot kezére,
9544 36 | midőn a várat elborító lángok recsegve hasogaták a gerendákat;
9545 23 | minden alvó indulatot, melyet lángokra ébresszen, akkor azt mondák
9546 14 | turbánja úgy világított, mintha lángolna.~Ez a tünemény így szólt
9547 36 | midőn az ostromlók egy lángoszlopot láttak a vár közepéből fölemelkedni,
9548 36 | jajkiáltást még visszhangzá a langresi fejedelmi palota, midőn
9549 27 | halálkiáltás, még távolabbról, még lankadtabban; harmadszor nem hallatszott
9550 24 | gyönge keze kifáradt a lanton, Guiscard megcsókolá alabástromhomlokát,
9551 31 | előre-hátra ráncigálják, egyszer a lány hanyatt kifordul belőle,
9552 23 | mellett ott pihent a szűzi lányka a honszabadító hős keblén,
9553 30 | bolygó tűz táncolt a sírok lapályain, a sötét akászok csikorogtak;
9554 21 | készültségű ifjú, ki nemrég jött a laphoz; itt dolgozik a mellékszobában,
9555 35 | a jegyzőkönyv őt illető lapjára.~Rá is találtak, de abba
9556 37 | az, aki naplómnak elégett lapját megtalálva, a fekete papírhamvon
9557 36 | pajzsa csattant; kardja lapjával ráütött, jelt adva, s a
9558 32 | és efelől nagyon szomorú lapok vannak teleírva a magyar
9559 36 | gondolva, még azt is el lapokra íratta, hogy ha Sabinus
9560 14 | temetőjét, ott fel is találta a lapos sírt, melyre két durva kő
9561 35 | sem.~– Mi történt ezzel a lappal?~Azt a lelkész sem tudta
9562 36 | hogy ott elrejtve magát, lappangva, mint a hamu alatti tűz,
9563 33 | minden szavamat, ahogy illik Lapponia királyának tisztelni az
9564 19 | föltettem belőle egyet az első lapra. A kártya fordult, s én
9565 8 | selyemszőnyegek, porcelán és ezüst lárifári s körül a falakon pompásnál
9566 36 | az oltani siető ellenség lármája volt az; a lárma közelebb
9567 13 | a vaslemezeken.~A gonosz lármára sokan összecsődültek, de
9568 33 | bolondot hozta ide, aki egyre lármázott, kacagott, bukfencet hányt,
9569 2 | megyünk mind a ketten, s addig lármázunk, míg elhiszi, hogy ő tévesztett
9570 14 | eredj haza Stambulba, s láss a mesterséged után. Kívánom,
9571 13 | pedig jött utánunk gyalog és lassacskán utolért. Már messziről lehetett
9572 20 | vélsz, mind elégetém. Te lássad, hogy mit cselekedtél országoddal?
9573 23 | tépett öltönyeimen, most lássátok véremet elpirult arcomon,
9574 32 | Zsigmond; Mátyást Dobzse László; Szent Istvánt Péter; pálmák,
9575 30 | amint Amáliára tekinte, látá, hogy annak keble csendesen
9576 23 | a nászkerevet; e palota látandja boldogságtokat; ha pedig
9577 37 | akit magamban képzeltem.~A látás megdöbbentett. A valóság
9578 5 | idő ismét kedvezett titkos látásainknak, a fényes égi lap hat napon
9579 30 | mert a holt kedvese első látására odament, ahol a törvényszék
9580 24 | rettent vissza kiomló vére látásától! Férjének inte lobogós kopjájával:~–
9581 9 | mint nekem.~– Cseréljünk látatlanba adósságot.~– Ejnye már!
9582 30 | teremben.~Minden szem, minden látcső az ő arcához volt fordulva,
9583 23 | kiültek az ablakokba, hogy láthassák a szabadítót; akkor éppen
9584 5 | hogy a messzeségbe nézve, a láthatár valami távoli pontja után
9585 5 | pillanatban, midőn alsó széle a láthatártól elvált, ismét egy világosan
9586 33 | lények, akiket egy hang láthatatlanná tesz, egy pillanat más csillagzatba
9587 32 | zsámolyán, s társalog a láthatatlanokkal.~Semmi sem érdekli őt, ami
9588 37 | gyanakodással taszítok el egy értem láthatatlanul működő baráti kezet, mely
9589 8 | sajnáltam, hogy azok is nem láthatnak, kik alattam és felettem
9590 37 | képzelem kegyed gondolatait láthatni. Mihelyt kezem gyűlölt láncaitól
9591 13 | kőcsapások helyei máig is láthatók a vaslemezeken.~A gonosz
9592 7 | időjóslót; ott a szegletben láthatsz egyet, geraniummag van tűzve
9593 36 | a palota atriumában, jól láthattak rá, és hallhaták, amit Lucilius
9594 5 | Hatodnap beborult az ég: nem láthattam semmit; de hiszen ennyit
9595 13 | hajtogassa előtte ezt a latin igét: „ego sum” (én vagyok).~
9596 29 | tudott egyet megtanulni?~– A latint legtovább; a vele rokonokat
9597 24 | szigetein, norman úr parancsol Latium klasszikus földjén. Hová
9598 23 | felénk tollas kalapjával. Nem látjátok-e, minő fény van feje körül?
9599 23 | mert az én szemeim nem látnak, bár karom még erős. Pedig
9600 10 | célja volt X. Károlyt ottani látogatása alkalmával elfogni. Károly
9601 36 | a gál honfitársak, akik látogatására jönnek, nem egyebek Vespasian
9602 30 | lépés sikerült, a marquis látogatását elfogadták. Az úrnő igen
9603 28 | kávéházba, az asszony nem járt látogatásokat tenni, egy háznál sem mutatták
9604 1 | volt öltözve, egy sietséges látogatást lőn kénytelen elfogadni;
9605 30 | látogattál meg engem, most én látogatlak meg téged. Csak egy éjszakát
9606 10 | Károly király nem ment Lyont látogatni, hanem elküldte maga helyett
9607 37 | és beszéltem fennhangon látogatóimmal és fitymáltam az előadott
9608 1 | benne.~Az orvos látta, hogy látogatója alig áll a lábán, s leültette
9609 30 | nehéz; az ember csak egy látogatójegyet tesz kockára, ha azt elfogadják,
9610 22 | süvegek alakjai, aminőkben a látogatóknak meg kell jelenniük a szertartásnál,
9611 33 | késik.~Az én láthatatlan látogatóm, mikor szobámban terem,
9612 33 | Egyszer egy kőszénbányát látogatott meg, amidőn a hirtelen előtóduló
9613 30 | rácson keresztül. – Eddig te látogattál meg engem, most én látogatlak
9614 21 | asztalnál – nem a szónok latok asztalánál –, hanem ahol
9615 4 | együgyűek, de a mélyebben látók félni kezdtek az őrjöngő
9616 33 | különben is meg kellene látszani a mindennapos nyitogatástól. –
9617 6 | nekünk hagyta csak a nevét, a látszatát az uraságnak; voltaképpen
9618 1 | tetőtől talpig e szavakra. Látszólagos hidegséggel azt kérdém tőle,
9619 19 | abbahagyták a táncot, s bámulni látszottak merészségünkön. Az én grófném
9620 33 | kinyitni, hogy megtudjam, ébren láttam-e valamit, vagy álmomban.~
9621 25 | lehet átíratni a más nevére, láttamozott felhatalmazó levél nélkül;
9622 14 | hogy még ha akarná, se láttathassa magát senkivel. Ott különben
9623 23 | hatalma kényszerít; többször láttátok véremet harcban tépett öltönyeimen,
9624 24 | udvari népnek azon érzékeny látvány jutott, hogy bámulhatá,
9625 12 | nyelvkivágás, nyakazás és megégetés látványát nyújthatni valának szerencsések.~
9626 36 | sarmata kém megborzadt e látványon. A fejedelemnő bizonyosan
9627 23 | közepette is volt; dona Laurenziáé.~Azt mondák: „menyasszony,
9628 23 | teremből.~Bolivár pedig sietett Laurenziához.~San Sol leánya még nem
9629 23 | szólj nekem ma közügyekről, Laurenziám. Hideg kígyó az, két meleg
9630 23 | jelölt zsákot fölemelte, dona Laurenziára nézve.~A hajadon inte neki,
9631 23 | mint együtt repülni dona Laurenziával, ott a magasban, égő üszkök,
9632 7 | kövek, porok és ásványok, lávadarabok, tégladarabok, foliansok,
9633 36 | forradalmát, s nem áll bosszút a lázadókon; hanem így szól hozzátok: „
9634 23 | és szőnyegek lobogtak; a lazarétum hosszú épületében a betegek
9635 33 | meggyújtottam, s elkezdtem szobámban lázasan alá s fel járkálni, egyszerre
9636 23 | hogy a fekete rabszolgákat lázíták fel egész Dél-Amerikában.
9637 27 | kalózokra, s elkezdett ellenük lázongani; a vihar meghallgatta az
9638 30 | egyszerre meghalnak.~Malmont lázreszketéssel hanyatlott ülőhelyére, s
9639 37 | míg el nem álmosodtam. Le-lehunytam szemeimet, s megint felpillantottam
9640 31 | kalapokat, kendőket azzal ismét leaggatják a bokrokról, a félig főtt
9641 23 | Midőn a gyémánt csillagot is leakasztá kebléről, s mint egyszerű
9642 10 | név iránt, s ha egyhelyütt leálcázva, odább kergették őket, másutt
9643 30 | erkölcsű Franciaország gazdag leányai zárdai nevelést kapnak.~
9644 22 | zárva, ahogy előkelő urak leányaié szoktak lenni, azért, hogy
9645 6 | feleségeik, testvéreik, leányaik, az anyák is megölték fiaikat,
9646 30 | kikerült, hol a nagyurak leányait szokták nevelni. Mert a
9647 23 | öreg Estebant is meglágyítá leányának szava; ő is odament Bolivárhoz
9648 10 | volt az ő kedvence, nem a leányarcú költő, hanem valami brutális
9649 23 | Sol Esteban is, kísérve leányától és don Gideontól s több
9650 23 | elesett San Sol lelke egy leányban egyesült!” És mindenki új
9651 2 | mint aminő a két Kondorossy leányé volt.~Illendőbb volna ugyan,
9652 22 | háromszor; mert az előlkelő leánykák fő erénye az, hogy gyöngék
9653 2 | főfiscus is, aki gyámjuk volt a leánykáknak, sokszor összetévesztette
9654 24 | feleségem, fiam és növendék leánykám a másikon; csak annyit mondhattam
9655 24 | fiamat, nőmet megölték, leánykámat Komnén háremébe vitték,
9656 9 | Mégpedig egy gyönyörű szép leánykával. A kasznár leánya. Aztán
9657 4 | elindult kísérőivel a veszélyes leánykérésre; azonban előbb egy ezüstvértet
9658 4 | álmukban meggyilkolja a vakmerő leánykérőket.~De amint meglátta a szép
9659 1 | elorzani; titkokat, mik leánykorára tartoznak. Felelős-e ő énnekem
9660 30 | nőnek más ideálja volt; egy leánykori fiatal ismerős, valami orvos,
9661 24 | visszaszerzem elrabolt leányodat, bárha a hebdomon palotában
9662 10 | régi hű szerető, breton leányöltözetében – csakhogy már régen meghalva.~
9663 30 | az anyja szerencsétlen; a leányra ez gyanús árnyékot vet.
9664 23 | sánckarókon, földhányásokon, leaprította a tüzéreket, elfoglalta
9665 13 | egyik, hol a másik szárnyát lebbentette meg, mint valami nagy bagolyfejű
9666 8 | irtóztató módon, s csak úgy lebegett a csipkefelhők kőzött, mikből
9667 19 | úszott minden a paprikás lében), s úgy rakta fehér cipóra.
9668 13 | alatt szét volt repedezve, lebernyeges köpenyege hátul le volt
9669 23 | másik jel felelt.~Laurenzia lebocsátá a kötélhágcsót.~A férfi
9670 36 | sietett azt fölemelni.~A lebocsátott kötélhágcsón feljött elébb
9671 33 | egy sűrű zöld függöny volt lebocsátva – itt valaki járt.~Azután
9672 1 | ijedten ejté el a kezet, midőn lebontá róla a takarót – mert azon
9673 3 | közelít, feltűzött ruháját lebontja, hogy szép fehér meztelen
9674 1 | ki nagy óvatosan kezdé lebontogatni a pólyákat arról.~– Azonban
9675 31 | levélen.~– Odamegyek és leborítom kalappal.~– Bárcsak fülemüle
9676 37 | szőke szakálla állán simára leborotválva; viselete úrias és elegáns.~
9677 7 | szilajzsemlyét, délben eljárt a lebujba maradékra. Föl lehete számítani,
9678 30 | ésszel, elperzselt lélekkel lebukni.~Ezen bolondok közé tartozott
9679 24 | a Dukas császári család lebukott trónjáról; egy jövevény,
9680 27 | nyalábra fogjuk őket, s lecipeljük a dereglyébe, ott majd kijózanodnak.
9681 29 | veszedelmesebbek voltak a leckék a gróffal. Bezárt ajtó mellett,
9682 24 | mögött.~A normanok kegyetlen leckéket kaptak tőlük a hadtudományból.
9683 13 | jobban, mint akármelyik leckenemtudó gyerek.~Egyszer azonban
9684 30 | esetben derék notairünket, Leclairt, az nekem sógorom és igen
9685 36 | üreg létezik, azonban a lecsapó vízoszlop lehetetlenné tette
9686 36 | nyakához ütni, hogy annak lecsapott feje négyölnyire repült
9687 36 | feje fölött, azután ismét lecsendesült minden, csak nagy sokára
9688 30 | halkan susogta: „Ardent”, a lecsüggedt kar lassan fölemelkedék,
9689 36 | álltak szomorúan a küszöbnél, lecsüggesztett fővel; semmi fegyveres nem
9690 30 | szorítá, s azután megint lecsukódtak a selyempillák, elnémult
9691 1 | tekinte rám, azután lassan lecsukta azokat ismét és meghalt.
9692 2 | confusió teremjen.~Azok szépen lediktálták neki: Minka megy Kertészyhez. „
9693 27 | Robertsont tehát láncra verték, s ledobták a hajó fenekére.~A Mocha-szigettől
9694 30 | azokat pedig az első rázkódás ledöntötte, nem maradt más mód a szabadulásra,
9695 36 | magát a viharrali harcban s ledőlt, még jobban eltakarva a
9696 31 | megérkezik, már az ötödik ház is leégett.~A népség ezalatt hullong
9697 14 | bosztandzsi aga intésére egyszerre leejték azt a mozsárba. Egy irtóztató
9698 13 | háta mögé a követ, s ott leejtette a földre, mintha a kezében
9699 33 | restelltem minden képrámát leemelgetni a falakról, hogy talán azok
9700 34 | van.~– Jól van. – Azzal leemeltet egy hosszú deszkaládát a
9701 10 | tévedésből csinos kis vaudeville leendett, aminőt bizalmas társaságokban
9702 33 | feltétel is van kötve a leendő vevőre nézve: a meghalt
9703 29 | magyarul mondani.~– Herr Leerer! Wo is majn – – handbeschmier? (
9704 36 | kettős pincén keresztül leereszkedék a harmadikba; az egy sziklába
9705 33 | asszonyságok másvilági pongyolában leereszkedni; aztán én szándékozom nagyszerű
9706 33 | felülről találok valami leereszkedőt szobámba. Nincs az ott –
9707 4 | gyékényeken.~Ekkor Hamlet leereszté azt a csomós kötelet, mellyel
9708 27 | elvagdalták a vitorlaköteleket, leereszték az árbocokat s kapcsaikat
9709 30 | kötél, melyen a koporsót leeresztették. Majd azután egyszer a jövő
9710 27 | gyémántos függői hosszan leértek gömbölyű válláig.~Robertson
9711 30 | Az orkán nem engedte őt leesni a kövezetre, hanem elrepíté
9712 4 | ékírással bevésve.~Hamlet lefaragta a tábláról az írást s azt
9713 23 | férjét védeni s elleneit lefegyverezni jött.~Dona Laurenzia fájdalmas
9714 23 | szökevényt, ki hadseregét lefegyverzé, én, Bolivár Simon, halálra
9715 33 | várom, hogy bezárkózhassam, lefekhessem és járjak a tündérek után.~
9716 31 | egyik félremegy a berekbe, lefekszik a fűbe, előhúzza a zsebéből
9717 36 | elhullott ellenfeleiknek, abba lefekteték őket egymás mellé, legfölül
9718 30 | is mellé fektessék.~Ott lefektette ágyára a szép halottat,
9719 30 | azt meggyújtsák, azután lefeküdjenek egymás mellé és sohase keljenek
9720 33 | ágy, tessék jóllakni és lefeküdni; én meg majd megyek Amerikába,
9721 33 | csakugyan magamnak kellett lefeküdnöm a vetett ágyba.~Bárcsak
9722 37 | szemügyre venni, mint most, lefekvés előtt; ágyamon fehér csipkés
9723 36 | találta őt, mint ahogy a hír lefesté. A fájdalom eszményítő dicssugára
9724 8 | ott egy pénztári őr kezébe lefizettük a száz frankot, arra egy
9725 27 | dollár rabattot egyszerre lefizetve.~Thomson rögtön kitataroztatá
9726 20 | kéznek öt ujja van; ez öt ujj lefogása és kinyújtása annyi változatot
9727 37 | folyamában bevezetve, mely annak lefolyását meggátolja: olcsó nőket
9728 23 | gyöngéd érzelemmel:~– Óh, bár lefolyna tőlem gyorsan a hatalom
9729 10 | s ott bevárva a válóper lefolytát, melyet az esemény után
9730 30 | a falakon, a boltozatról lefüggő lámpa kékeszöld fényt vetett
9731 37 | felugrottam helyemből, s lefutottam szobámba, oly ijedten, oly
9732 27 | tette jutalmául, minthogy legalábbis aladmirállá fogja kinevezni
9733 29 | jó; bizonyságait viselé a legale testimonium háta; lovon
9734 36 | várta. Egy hármas pince legalsó fenekéig a külvilágnak zaja
9735 13 | között fekszik, ahová sem legatus, sem suplikáns nem jár;
9736 24 | a nyolcszáz norman lovas legázolta a varaegek veterán hadát,
9737 33 | meghozatni külföldről a legbecsesebb haszonravaló állatok példányait,
9738 30 | velük össze, midőn azok a legbizalmasabban beszéltek egymással. A marquis
9739 37 | éppen azért őhozzá voltam a legbizalmatlanabb.~Nem védelmezem magamat.
9740 30 | van szüksége. Akik pedig legbizonyosabbat mondanak róla, az már olyan
9741 27 | Benavides rablócsapatát legbiztosabbnak hitt sziklarejtekében, a
9742 23 | térdelt e percben a hadsereg legbüszkébb hőse, Bolivár, gyönyörteljes
9743 5 | júniusban voltunk, a holdsugarak legbűvösebb havában, méla, szellőtlen
9744 37 | olyan jólesik minden étel, a legcsekélyebb összeget sem adtam ki olyan
9745 20 | másodszor nem kiáltott, a legcsodálatosabb billegtetéseket követte
9746 33 | Nem volt siketnéma, mert a legcsöndesebb neszt is meghallja, s lám,
9747 30 | nemeiben válogatott, hogy a legcsúfabbat, az éhhalált kikerülje,
9748 23 | caballero között a legszebb, legdélcegebb.~Igen, mert még nincs itt
9749 27 | földre rántva, később a legégetőbb, a legkínzóbb pokolmélységbe.
9750 33 | engedi magát elfogni, ez a legegyenesebb út volt arra, hogy magam
9751 36 | fékét. Így a gyanútlanul legelésző bölénycsorda közepébe juthat,
9752 31 | tanyája felé, szép csendesen legelészve.~A két vargainas pedig megsejtett
9753 37 | önnek a talányt: én Anglia legelőkelőbb családjából születtem; huszonnégy
9754 36 | Vespasian.~Az volt benne a legemberibb vonás, hogy fösvény volt.
9755 27 | arra, hogy Georgessal és legényeivel mi történik, mint saját
9756 27 | talált is maga számára való legényeket közöttük, kikkel valami
9757 27 | néhány becsületesnek maradt legényével dereglyére szállni, s engedni
9758 25 | tapasztalást tesz nőtlen legénykorában, hogy aztán, mikor megházasodik,
9759 27 | hajót vegyenek rajta, s új legénységet fogadjanak rá; olcsóbb módszerhez
9760 29 | zászlóaljat toborzott magának, s legénységét ex propriis rendesen fizette.
9761 27 | hajó, összeszövetkezett a legénységgel, éjszaka a hajótulajdonost
9762 11 | meglátva a nőni nem akaró legényt, kapott rajta, megfogadta
9763 29 | csoport híres oldalbordabetörő legénytől, amilyen akkor minden compossessoratusban
9764 27 | kormánykerékhez, mint kapitány, legényvezető és főhajós végezve egyszerre
9765 12 | Bandoz részéről a gyöngédség legérzékenyebb nemének tekintendő, hogy
9766 7 | értenek egy szót sem; a legeslegokosabbak pedig egyakarattal megegyeztek
9767 27 | egyszerre. Végigment annak legfantasztikusabb módjain; csodás börzejáték,
9768 37 | elkísért odáig.~A hintó a város legfényesebb utcáiba vitt, egy elegáns
9769 27 | adnak, mely vetekedik a legfinomabb merinóval. Van egy nagy
9770 23 | szólalt föl az ő védelmére, legföljebb azon tanácskoztak a gyöngébb
9771 36 | lefekteték őket egymás mellé, legfölül Sabinus csontvázát, s a
9772 1 | olvasni, hogy **, egyike leggazdagabb urainknak, agyonlőtte magát.
9773 21 | pisztollyal a gavallért, hogy a leggyönyörűbb minié-csőből sem lehetett
9774 33 | folytonos nevetés miatt.~Mikor leggyönyörűbben kacagott, azt mondtam neki,
9775 30 | kevélységét veté, volt egy leghaszontalanabb tárgya, egy fiúgyermeke,
9776 37 | a fehér márvány kandalló leghátul, melynek széllyukain át
9777 23 | Gideonhoz, vagy tán csak a léghez beszélve. – Egy túlvilági
9778 6 | hallgatott; arra gondolt: a leghízelgőbb vőlegény is durva, erőszakos
9779 3 | egymásnak találkozót Európa leghősiesebb fejedelmei, tanácsot ülendők
9780 24 | bizonyítani be e napon, hogy leghűbb híve volt a fejedelemnek.~
9781 30 | csalatkozom. Önző vagyok. Önző a legidomultabb mértékig. Önnek nagyon jól
9782 9 | dolog, hogy a fiak, akiknek leginkább érdekükben fekszik, hogy
9783 36 | hamarább, mintsem Annius légiói a város túlsó kapuján beérkeznek
9784 36 | bánt jelenlétünk, elviszem légióimat innen. S hogy ne tartsa
9785 36 | közelg Iberia felől győztes légiókkal!~– Sabin magára gyújtá várát,
9786 3 | vele álmodjék attól.~Mikor legjavában folyt a fejedelmi tanácskozás,
9787 37 | ágyamon belül függött; és ami legkedvesebb volt, a fehér márvány kandalló
9788 32 | méltóvá tegye apja trónjára. A legkegyesebb főpapra bízta az ifjú lelkét.~
9789 30 | nő a legnyomorultabbul, a legkétségbeejtőbb halállal veszett volna el
9790 27 | jutalmat fog érte kapni. Legkevesebb százezer dollárt. Ellenkező
9791 27 | később a legégetőbb, a legkínzóbb pokolmélységbe. Williams
9792 14 | Szolimán ezt akarta. Ez volt a legkiválóbb ékszer, mit előtte a kereskedő
9793 27 | tízmillió dollár kell, arra legkönnyebben szert tehetsz; itt horgonyoz
9794 20 | álomlátásokat – csak ami hozzá legközelebb volt, arra nem gondolt,
9795 8 | gavallér Párizsban is csak legkülönb gavallér; úgy hiszem, hogy
9796 30 | keresztül lemászik valamelyik léglyukon át, melyen vissza nem lehet
9797 27 | volna más ez érzelem, mint a legmagasztosabb föllengés; hiszen annak
9798 33 | nem ő most a megnézésre legméltóbb lény, minden földön mozgó
9799 29 | kisasszonyt, aki a legszebb és legműveltebb delnőnek tartaték az udvarhölgyek
9800 37 | leány minden játékszere közt legnélkülözhetetlenebb egy hízelgő, engedékeny
9801 14 | előtte, mert az a mekkaiak legnépesebb temetkezőhelye.~Esztendő
9802 30 | segítette vissza; nélküle a nő a legnyomorultabbul, a legkétségbeejtőbb halállal
9803 7 | éjjel összeszedte öreganyja legöregebb almáriomának megpenészedett
9804 1 | gyógyíthatatlan sebet adtak okul, a legokosabbak azt mondták: monomániában
9805 1 | mondá neki:~– Fogadja ön legőszintébb hálámat ezért. Ön valódi
9806 31 | ijedtében és szégyenében legottan elájul.~A dandy menten odaszökik,
9807 37 | kitalálja, helyzetemet a legparányibb pénzviszonyokig ismeri.
9808 37 | pipereszekrényemben új ékszerek, ruháim a legpazarlóbb divat szerint; a madaraknak,
9809 19 | szedegette ki számára a legpirosabb húsdarabokat (úszott minden
9810 27 | mezők, mik önként termik a legpompásabb gabonát, a kenyérgyökeret,
9811 27 | ördögévé, s az emberi szív legsötétebb titka az, hogy akit szeretett,
9812 30 | emlékedben. E fájdalmak közt legsúlyosabb az, hogy te el tudtál engem
9813 10 | fenyegető veszélyről, s akik legsúlyosabban érzék magukat terhelve,
9814 7 | után holmiját összeírták, a legszabadelvűbb fölszámítás szerint nem
9815 4 | rájött a gonosz óra, mikor legszebben fel volt öltözve, leült
9816 27 | beteríték velük a hajót, sűrűn legszegezve azokat, és azzal maguk a
9817 37 | gyűlölök; elárulta szívemnek legszentebb, legdrágább titkát; elárulta,
9818 7 | lenyelte. Ez egyébiránt a legszerényebb vélemény, mit ez esetről
9819 33 | becsülettel; minden zsák légszeszért adok két pengő forintot,
9820 33 | zsákban szállítottam odáig a légszeszt.~– Jól van; de hát elébb
9821 14 | Ki miben vétkes, abban legszigorúbb bírája másoknak. Hodzsiának
9822 11 | szolgálatokat tett nekik, ki a legszorosabb ablakvasak között is belülről
9823 22 | volna – hogy a világon az a legtökéletesebb, ami gömbölyű. Toipingvang
9824 29 | egyet megtanulni?~– A latint legtovább; a vele rokonokat hamarább;
9825 33 | hahotával kacagott fel, mintha a legtréfásabb adomákat mondogatnók egymásnak.~
9826 33 | kuruzsolom, azt hiszik, a legtüzesebb gazda vagyok; pedig alig
9827 37 | mosolytól. Megmérgezték bennem a legüdvözítőbb érzést: a nők iránti gyöngéd
9828 33 | a tiszttartóhoz.~A fiú a legügyesebb szolgálatkészséggel segített
9829 7 | ma, mert a házánál levő legújabb kalendáriom II. Sixtus pápa
9830 1 | Mi volt e levelekben? A legundokabb árulás, amit valaha férfi
9831 31 | felmászott egy hegyre, legurult egy völgybe, ott szépen
9832 11 | szomszédba járnak, s amellett a legutálatosabban énekelnek.~De hogy az elején
9833 23 | mint egy gyermek örömében.~Legvégül jött Laurenzia. Bolivár
9834 13 | padban ült, és faragott meg legyeket fogott, legjobb esetben
9835 2 | ezek is testvérek lettek légyen és szintén egymáshoz minden
9836 13 | agyonütni, mint egy dongó legyet, mely fülébe zizeg, ha attól
9837 22 | másik festett zászlóval legyezi, és mindezek csak hatalmas
9838 27 | vetett volna reá smaragdos legyezője mögül egy tolvajpillantást;
9839 27 | mosolyogva játszott csillogó legyezőjével, s azt felelé imádójának:~–
9840 33 | rátartják magukat azokkal a legyezőkkel, pásztorbotokkal.~Oh, be
9841 25 | egyedül vannak, kést rántanak, legyilkolják az embert. Így – jól megijesztgettem
9842 5 | s egy csoport európait legyilkolt – azok között volt Emil.~
9843 8 | nem fél tőle, hogy ez a légyott helyett viszi azt a zálogba.
9844 36 | napraforgó arcainál; ki rettegtél legyőzött ellenségedtől, kit már eltemettél.
9845 24 | értelme más a győztesre, más a legyőzöttre nézve, furfangos kérdések,
9846 37 | küzdtem vele addig, míg legyőztem, s elkéstem a visszahívással.
9847 23 | lenni, hogy elleneinket legyőzzük, és neked igazad van. Te,
9848 37 | városligetbe, fél ötre itthon legyünk ebédelni – ha addig valami
9849 23 | vagyunk, nyelveink miatt legyünk-e ellenségek? Te, Bolivár,
9850 33 | mérget bele, egérkövet, légyvesztőt, he?~– Én? Ohoho! Hahaha.~–
9851 10 | ha fejét úrnéja kezére lehajtá, mint ragyogtak szemei,
9852 27 | a hullám, árboca hegyéig lehajtva azt a tenger színéhez, s
9853 37 | kérdezé, hogy miért vagyok oly lehangolt. Én bátorságot vettem magamnak
9854 27 | osztalékul.~Ez egészen lehangolta a nagyravágyó ifjú kedélyét,
9855 30 | hársak és jegenyék voltak, lehasogatott gallyak temették el az alacsony
9856 37 | derekamat átfűzni karjaival, leheletének arcomat érinteni.~– Az a
9857 14 | halál nagy művész. Egy hideg lehelettel olyan hasonlóvá tudja tenni
9858 33 | valaki meg odakinn oxygent lehell ki, s a hydrogen meg oxygen
9859 14 | ajk veszendő kincs; egy lehellete a szélnek Morea szigete
9860 23 | a harci szökevényt. Egy lehelletem szétsöpör benneteket innen!
9861 36 | Sabin anyja egy szerelmes lehelletért keresztüldöfött. Ím, vedd
9862 33 | verni, hogy ő mindig azt lehelli vissza. A heroicus cura
9863 33 | egymásnak; én a kaucsuk zsákot lehelyeztetém a szögletbe.~– Mi az? –
9864 29 | küzdesz, hogy hozzám közelebb lehess, én a másik úton megelőzlek
9865 6 | hogy rajtunk hatalmasok lehessenek, hogy a legutolsó koldusnak
9866 5 | kínzó tudattal, hogy sohase lehessünk boldogok. Neki neje volt,
9867 1 | midőn még nem volt az enyém? Lehetek-e én féltékeny azon időkért,
9868 30 | teremben a csodálkozás zsibaját lehetet hallani. Ez váratlan ellenvetés
9869 36 | azonban a lecsapó vízoszlop lehetetlenné tette az ahhozférhetést,
9870 27 | annyi pénzt, anélkül, hogy a lehető véletlen valakit annak nyomára
9871 37 | gondolok; nem is hinném lehetőnek azon levél után, amit kegyed
9872 27 | annyi esze, hogy e veszély lehetőségét átlássa, de az nem sokat
9873 5 | erősen szeretünk, minden lehetővé lesz. Erős akarattal és
9874 27 | mindegyiknek! Azzal meg lehettek elégedve.~Megelégedés? Minden
9875 30 | nőül vettelek, és így nem lehettél nőm soha; nem voltál egy
9876 37 | igazi szerelem volt az. Lehettem-e óvakodó ily önzetlen nemesség
9877 23 | adva istentől, hogy erősek lehetünk és szabadok? Nem mutatott-e
9878 27 | maradnak. Azután ki ide, ki oda leheveredett, köpenyébe burkolta magát,
9879 22 | arca, mint a mutangvirágé lehullás előtt.~A százegyedik napon
9880 23 | gyermekek másik füle is lehullott, és ők még csak egy vonással
9881 23 | benneteket innen! Egy szavamra lehulltok, mint a férges gyümölcs!
9882 30 | cselédek nem bírták szemeiket lehunyni attól a suttogástól, amit
9883 1 | ottmaradt ajkáról; azzal ismét lehunyta szemeit, visszafeküdt hideg
9884 11 | Egy napon a kisúrfiról lehúzták a szép ruhákat, s velem
9885 31 | újmódi seregélyek, s azzal lehúzza lábaiknál fogva a fickókat,
9886 27 | bizonyítja világkörútja leírásában, hogy ennek minden körülménye
9887 37 | el nem olvashatta többet, leírásától elégetéseig emberi szem,
9888 30 | s a részletes gyilkosság leírásával együtt neje kezében vannak,
9889 20 | mozgásával egész szavakat leírhatni, miket csak az ért, ki e
9890 9 | beírt papirost, s arról leírja a dolgot a másik papirosra.~–
9891 30 | tőlük, hogy milyen. Azok leírnak előtte valakit, ahogy éppen
9892 9 | beírt papirost, úgy kell leírnom a dolgot a másik papirosra.~–
9893 1 | vagy talán még máshova is.~Leírom önnek rettentő betegségem
9894 27 | olyan volt, amilyennek ő leírta; kívül zord, elijesztő tekintetű,
9895 4 | okos ember.~Amint az év lejárt, Hamlet búcsút vett nejétől,
9896 27 | szegélye alól kilátszottak a lejtve lépegető lábacskák piros
9897 31 | nem ért, hanyatt-homlok lejutva, ott vár rájuk még csak
9898 7 | fölszedték a padlókat, lekaparták a falakat – sehol semmi
9899 33 | odalépett íróasztalához, lekapta róla a Davy-féle sodronytakarót,
9900 29 | összefogni, az ellenállókat lekaszabolni, a többitől váltságdíjat
9901 27 | is megrontani.~És ekkor leköttette a hídra, s előhozatá a korbácsot.
9902 36 | Bizonnyal tudom – szólt Eponine, leküzdve szíve rebegését, mely féltett
9903 30 | tudni, mi van írva.~Remegve, lélegzet visszafojtva lesték, mint
9904 33 | őrült melle olyan terhesen lélegzett, szemei zavarodtan tekintének
9905 14 | figyelmesen leste, visszatartott lélegzettel a csodaír hatását, de senki
9906 32 | éjszakáit víg pohár és hő lélegzetű asszony mellett, hanem térdepel
9907 14 | csendesen közeledni ahhoz a lélekállapothoz, amit azután őrültségnek
9908 37 | lehet élni. Kegyednek sok lélekereje van, én úgy gondolom, hogy
9909 26 | Hanem ez mégis rendkívüli lélekerejű ember lehet, aki ennyire
9910 36 | tudta meg, hogy él; mennyi lélekerőbe kerülnek neki a könnyek,
9911 33 | ki felel annyi elveszett lélekért?~– Igaza van, öreg. Meggondoltam,
9912 20 | szobáikban.~Nem is tanítják e lélekfosztott alakokat semmire, mihez
9913 30 | éjjel a csendes, árnyékos lélekjárta órákban nem volt hatalma
9914 30 | titkos víziókkal, képtelen lélekjelenésekkel, hogy a rendőrfőnök nem
9915 27 | bámulta: mennyi erő, mennyi lélekjelenlét lakik ez emberben, és sietett
9916 21 | helyére. – Lehet ennél nagyobb lélekjelenlétet képzelni? Ez sokáig közbeszéd
9917 1 | Soha gyilkosságot kevesebb lélekmardosással nem követett el ember, mint
9918 7 | éjszakákon, bagolyhuhogásnál, lélekröpülésnél. S mi természetesebb, minthogy
9919 23 | s mindenféle excentricus leleményeivel az öltözetkülöncségnek iparkodnak
9920 33 | mindannyit okos, kitartó, leleményes bánásmóddal annyira tudta
9921 30 | nagyon bánja, hogy azt tevé.~Leleményesebb kedélyek egész meséket gondoltak
9922 23 | ülni, midőn Bolivár arról lelép? Ti akartok bírái lenni
9923 31 | jóízűen falatozni, nem ugyan Léliából, azt csak a feje alá teszi,
9924 31 | fűbe, előhúzza a zsebéből Léliát, egy kiflit, egy jó darab
9925 36 | kipusztultak, egy barbár nemzetnél leljenek menedéket; mert a vas ellen
9926 23 | Laurenzia belátott Bolivár lelkébe, s aggodalmasan simult jegyese
9927 33 | mindjárt könnyebb volna utána a lelked. Nem jó volna, mit gondolsz?
9928 23 | védd magad, hanem imádkozz lelkedért!” És valóban, Tristán úgy
9929 33 | lényednek egyedüli ura; a lelkedhez vagyok nőve, engem ki nem
9930 29 | is aludt rajta.~Leonorát lelkéig hatotta ez a nagy gyöngédség. –
9931 30 | sikoltás volt hallható, mely a lelkeken járt keresztül; Ardent volt
9932 1 | keresztül-kasul ette magát lelkemen. Csendesen odatettem jobb
9933 23 | nem vezényel már, hanem lelkesít; a lövöldözés kimarad a
9934 23 | hangját a harcos nép előtt, és lelkesítő szavaival bejárt minden
9935 23 | védelmében; pedig ők voltak lelkesítői, vezérei az őrseregnek,
9936 36 | már ezután a gál nemzet lelkesítője; kire nézzenek a honfiak
9937 23 | parancsszóra harcol, mi küzdünk lelkesülésből, s rendetlen csapatjaink
9938 24 | amint a viadal közepette lelkesülésre buzdítá a csapatokat; egy
9939 23 | sokba számítom a katonai lelkesülést, egyes ütközet eldöntésére
9940 23 | szemközt állott.~Dona Laurenzia lelkesüléstől halvány arccal járult a
9941 23 | intéztem a hazafiakhoz, hogy lelkesüljenek fel egy nagy áldozatra,
9942 33 | nyomorult, mit tehetett, hogy lelkiismerete tisztaságát bebizonyítsa,
9943 12 | megrendelések pontos és lelkiismeretes végrehajtásában.~Mikor a
9944 1 | énfelőlem pedig vagy azt, hogy lelkiismeretlen voltam azt hasznomra fordítani,
9945 20 | uralkodik, pedig a gyönge lelkű fejedelem csak festett báb
9946 37 | kegyed előtt; egyik az erős lelkűek, másik a gyöngék számára
9947 23 | Bátyáid már halva vannak, de lelkük nem halhatott meg. Szálljon
9948 20 | szemeik láttára írnak: nincs lelkükben a leírt szónak megfelelő
9949 27 | elegyült spanyol sokat átvett lelkületébe a forró égalj tarka képzelődéséből,
9950 30 | események is befolyással Oliva lelkületére.~Oliva édesanyja, Delmaure
9951 27 | kelni”, abban a pillanatban lelövik… Azonban ő minden percben
9952 36 | sörényes bivalyfőt, nyilakkal lelövöldözi áldozatait.~– Hallod-e Balbus,
9953 23 | a sánc mellett, az alatt lelsz egy kinyúló kanócot, melynek
9954 11 | Hát téged, pajtás, mi lelt, hogy úgy haragszol? – kérdém
9955 33 | van?~– Tessék átnézni a leltárt; úgy hiszem, hogy a felszerelés
9956 30 | gyakran reggelenként aléltan lelték őt cselédei szobájában a
9957 33 | vészharangot; ezen toronyhoz sem leltem soha a feljárást, tehát
9958 30 | sírbolt tetején keresztül lemászik valamelyik léglyukon át,
9959 31 | rajta.~A másik dandy ezalatt lemegy Goromba János csárdájába,
9960 26 | fogva egy falat nem fog lemenni a torkán, sem ő nem fog
9961 5 | közlekedésünk félbeszakad, a hold lemente a nappali órákra esvén.
9962 30 | nyitották fel a sírboltajtót, lementek a lépcsőkön, megtalálták
9963 33 | lépcsőt találtam lefelé, azon lementem; a másikon megint felmentem,
9964 20 | körmeit vékony hegyes vésővel lemetélni, turbánja tekercsét felkötni:
9965 6 | kiszurdalják, s hüvelykujjaikat lemetszik,1 hogy a kézíjat megvonni,
9966 23 | e népet, míg magad élsz; lemondásod halhatatlanná teszi ezt
9967 21 | többre nincs szükség, a vívók lemondhatnak a harmadik lövés jogáról. –
9968 37 | legnagyobb gyönyörűségeimről is lemondok, hogy pénzt ne adjak ki.~
9969 11 | fejük felett, midőn én, lemondva minden tiszteletről, közéjük
9970 33 | unokákat ijesztgetni, holmi lemoshatatlan vérfoltok a pallókon; láthatatlan
9971 30 | megint vissza, a hidakról lenézegetett a vízbe. Nem volt bátorsága
9972 8 | órában egypárszor büszke lenézéssel gondoltam vitéz ősünkre,
9973 33 | kis büszke gnóm, aki úgy lenézett az imént, miféle teremtés
9974 36 | lobogóit semmi szél sem lengeté már a határon.~Meg volt
9975 27 | dereglye végre a hullámon lengett, egy utolsó sorlövés tizenegy
9976 36 | melynek virradását Sabinus lenn a sírban várta. Egy hármas
9977 37 | magammal.~– Bár még rútabb lennék – feleltem neki –, hogy
9978 6 | addig férjeik rabjai voltak lennének ezután az urak és a férfiak
9979 29 | s kifizetvén egy hónapi lénungjukat, megmutatta nekik, merre
9980 11 | melynek azon előnye lesz, hogy lénungot és monturt nem kell neki
9981 30 | merő átváltozás a marquis lényében mégis azt bizonyítá, hogy
9982 33 | engem; pedig én vagyok a te lényednek egyedüli ura; a lelkedhez
9983 30 | létrejött házasságnak olyan lényeges akadálya volt, mely azt
9984 7 | fogta, ostyába takarta és lenyelte. Ez egyébiránt a legszerényebb
9985 4 | kíséretének, s lovaikat lenyergelve, egy kis csergedező patak
9986 27 | akit ő valami túlvilági lénynek képzelt, igen-igen földi
9987 19 | az úton akarnak bennünket leöldösni.~Nagyobb félelemmel, mint
9988 4 | leányát, kísérőit pedig leöleté.~Ezen meg Hamlet jött dühbe,
9989 29 | tanul: el is aludt rajta.~Leonorát lelkéig hatotta ez a nagy
9990 23 | Bolivár mint a meglőtt leopárd ordított fel e szóra.~–
9991 31 | ígérkeztek, az Y kisasszonyok a Leopoldmezőre, báró ez meg amaz a vadászudvarhoz,
9992 37 | előtt prémes kapuőr állt; a lépcső, melyen felmentünk, pokróccal
9993 36 | jött fel Annius a palota lépcsőin, fényes vexillum-hordozók
9994 3 | zárdán, s Máriát az oltár lépcsőjéről ragadták el, onnan vitték
9995 37 | szállásomra tértem, Szálli a lépcsőkig elém sietett, s már ott
9996 27 | bezárt falak között él, egy lépcsővel közelebb a megdicsőültekhez,
9997 33 | méltóztassék a másik szobában lepecsételni, ott lesz gyertya.~– Dehát
9998 30 | rejtekfiókra talál, melyben egy lepecsételt skatulya van elrejtve, ezt
9999 27 | cethalász; az főlfeszíté lepedőit, kinyitá az ajtókat, már
10000 27 | alól kilátszottak a lejtve lépegető lábacskák piros sarkú szattyáncipőkbe
10001 10 | apró kis férgek, miknek lepéi este a gyertyavilág körül
10002 23 | föl lesz mentve, oltárhoz lépek vele. Ha Bolivárnak is úgy
10003 8 | hercegasszony tökéletesen a lépen ragad. Ott ült velem szemközt;
10004 37 | viseljem magamat, hogy minden lépésemre vigyáz, míg ő ezennel becsületszavát
10005 30 | lelke előtt jár, csak néhány lépésnyi távolban szüntelen előtte,
10006 27 | megdicsőültekhez, s egy lépéssel tovább a halandóktól.~Ezen
10007 33 | tolvaj, sem tűz meg nem lephet, s aki minden mondását azzal
10008 4 | ily sokat ígérő címmel lephetni meg az újdonságvágyó közönséget: „
10009 10 | voltak zárva, a kutatók nem lephették meg véletlenül a bennlevőket;
10010 27 | gyöngyfüzérek, drágaköves ékszerek lepik el azokat; a zománcos gyertyatartók
10011 13 | tehette azt, mert egyszer lepingálták krétával a fekete táblára
10012 23 | nemzetgyűlés, hogy fegyveres őrök lépjenek a tanácsterembe, s itt fogják
10013 2 | az igen egyszerű dolog. Lépjünk fel, és kérjük meg őket.~–
10014 33 | szobába akkor égő gyertyával lépnek, vagy egy gyufát elgyújtanak,
10015 11 | feloszlott; nekem is le kelle lépnem művészi pályámról, melyen
10016 33 | amint saját visszhangzó lépteimre megálltam hallgatózni, ismét
10017 27 | legédesebb álma közepén lepték meg remetelakában; ott mindjárt
10018 36 | gyanítsa a titkot.~Biztos léptekkel, mint egy áldozatra elszánt,
10019 37 | mindig nagybátyám karján léptem a világ elé. Szép, elegáns
10020 37 | ő tudósította azt minden léptemről és szavamról; ő lopta ki
10021 23 | egy roppant termetű alak léptet, sötét vasszürke paripán,
10022 8 | marquisnőm egy Othellót léptetett föl; angol volt szegény,
10023 21 | Azzal csendesen helyeikre léptettek.~A lyon sokáig célozgatva
10024 30 | őrök annyira meg voltak lepve, elájult asszonyok, rémült
10025 27 | magát, küzdött egy ideig leragadó szempilláival, végre látva,
10026 22 | gyászünnepélyei tisztességes rendben; lerajzolva a ruhák, a cipők és süvegek
10027 23 | mindenestől együtt fogságra jut s lerakja a fegyvert. – Ez nem lett
10028 19 | is megbántja, odaugrom a lerakott puskákhoz, felkapok egyet,
10029 23 | kik a fegyvert ijedten lerakták, sohasem szabadul meg a
10030 14 | nem hajtott rájuk, hanem lerántotta a halott arcáról a szemfödelet.~
10031 13 | s nagyon könnyűszerrel lerázhatta volna a nyakáról; csak azon
10032 12 | szarvval.~A következő percben lerepült a rabló feje.~A hóhér dühösen