| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Jókai Mór Dekameron IntraText - Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text
Part grey = Comment text
15128 13 | emlékszem még. Volt rajta egy színehagyott zöld kabát, mely vastag
15129 27 | hegyéig lehajtva azt a tenger színéhez, s azután keresztülcsapott
15130 27 | ruházatában, az indus ízlés kiáltó színeit európai csábbal, spanyol
15131 7 | annál jobb lesz.~– S a színek fölpattognak, mihelyt napfényre
15132 27 | vörös felhő, mely a víz színén lassanként elterült, hirdeté,
15133 23 | szemét az árban, a nemzet színének nevezitek magatokat! Gyalázat
15134 27 | megragadva őt, felhozta a tenger színére, ott megragadták a többi
15135 31 | bizonyosan valami magyar színész, kinek ma éppen próbája
15136 37 | az énekeseket, a szavaló színészekre pedig éppen rá sem hallgattam;
15137 33 | finomak, halvány rózsa színével rajzolva.~Aztán rendesen
15138 37 | kisasszonnyal, hogy öltözzünk színházhoz, mert éppen Ernánit adják,
15139 27 | láthatá a felnyitott tonnákat, színig telve azzal a sárga porral,
15140 23 | pompájával. Oh, Bolivár nagy színjátszó, mint don Esteban mondta
15141 23 | ujjai tapintatával megérzi a színkülönbséget az öltözeten, s haragszik,
15142 36 | fájdalmat, kétségbeesést kellett színlelnie, hogy más ne gyanítsa a
15143 4 | Hamlet valódi vagy csak színlelt őrjöngő-e. Evégett elküldé
15144 4 | szóltak kísérői bámulást színlelve.~– Nagy bizony, de az is
15145 30 | tanúk egyike, akik anyjának színlett házasságán jelen voltak,
15146 37 | az időt. Nem emlékezem a színműre, amit adtak. Valamelyik
15147 33 | abban a percben, mint a színpadi süllyedő, alácsúszott velünk
15148 37 | este hátat fordítottam a színpadnak és beszéltem fennhangon
15149 30 | úgy tagadják ki, ahogy a színpadon szokás, mennydörgő atyai
15150 8 | vevém észre, hogy azt a színpadot én már valahonnan ismerem. –
15151 12 | felállhatott arra a magas színpadra, ahonnan igazi tragédiákat
15152 30 | a tájat, szomorgó kékes színt adva mindennek egy percre. –
15153 27 | ismerőseit.~Donna Tereza szintoly jól tudta a Peruvian esetét,
15154 22 | szétterített farka tollai tengervíz színűek, mindeniknek egy-egy szivárványos
15155 33 | az én láthatatlan dalos szirénem, a másik meg saját magam,
15156 20 | előtt kinyílt lótuszvirág szirma.~Mustafa szultán nem tudott
15157 36 | a ceraticát összefoglaló szironyt, s valóban azt olvasá a
15158 1 | hogy néha egy-egy fájdalmas szisszenés ne hagyja el ajkait.~– Kegyed **
15159 23 | Ki anyád köténye mögül szitkot szórsz a becsületes katonára.~–
15160 11 | iszonyatos kutyanyelven tartott szitkozódást intézve hozzám, meg azonban
15161 36 | véleménnyel volt, hogy azok az ő szivacsai, kik a nép zsírjából teleszíják
15162 23 | ellen.~Don Gideon meggyújtá szivarát, s a Laurenzia által kimutatott
15163 31 | ezt az igen szép nótát a szivargyártó kisasszonyoknak, kiket mindez
15164 23 | ostromot fúvatnak, gyújtsd meg szivarodat és legyen gondod rá, hogy
15165 23 | el. Azt gyújtsd meg égő szivaroddal. Azután jöjj vissza, ahol
15166 21 | profanusabb körökbe nem szivároghatott az le, mert hiszen ki érintkeznék
15167 33 | áldozatot a kedvéért: ne szivarozzam az ő jelenlétében.~Én rögtön
15168 33 | én ideálom.~Örömömben egy szivarra akartam gyújtani.~Malczer
15169 31 | letelepedjenek, s azt liqueurrel és szivarral megkínálván egy polkát csavartassanak
15170 23 | Gideon kivette szájából a szivart, s a csillaggal jelölt zsákot
15171 33 | visszatettem a zsebembe szivartárcámat. Bizonyosan mellbeteg szegény,
15172 36 | néha a megtört napfényt szivárványalakban; s mikor te jössz, akkor
15173 22 | színűek, mindeniknek egy-egy szivárványos pávaszem a végén aranyozott
15174 37 | szóval úgy szúrtam a kést a szívébe, hogy egy hang nélkül rogyott
15175 23 | mind a hét szelleme a te szívedbe, hogy légy erősebb, bátrabb
15176 3 | azt megtudod. Tudom, hogy szívedet tépem ki e szóval, de hallgatásom
15177 36 | egyedül voltam, nem tudtam jól szívedhez szólni. Most nézd, hárman
15178 36 | és az Róma.~Csak a nők szívei nem voltak meghódítva.~Mintha
15179 23 | összecsaptak velük. – Mi szíveinkben visszük a vezényszót, s
15180 23 | vesztegeti meg a legjobb emberek szíveit, hogy saját érdemeit rájuk
15181 8 | szép, finom ujjacskáit; én szívemhez szorítám e szép fehér kezet,
15182 1 | bennem valami végig fejemtől szívemig; oh ezek olyan levelek,
15183 30 | az emberen a két szerető szívért és édesanyjáért, kit az
15184 37 | egy bántott mégis.~Minden szívessége mellett olyan hideg volt
15185 37 | s miknek eladását az ő szívességére bíztam. Egy okosan fogalmazott
15186 34 | Adándy kezét, mint ki valami szívességért hálálkodik, s mielőtt az
15187 19 | csókolt neki; megköszönte szívességét, s azzal odalépett hozzám,
15188 24 | kard élét fordította el szívétől, két olyan kardét, mely
15189 1 | hogy lassanként majd a szívig, vagy a főig terjed a rejtélyes
15190 23 | minden erejét, mit ész és szívmelegség kölcsönöz neki, hogy szerelemmel,
15191 30 | a halálfagy felolvadt a szívről, s az életműszerek kezdték
15192 30 | agyonbúsulta magát, meghalt szívszakadásban, s azok megnyugodtak benne.
15193 5 | Félelem vagy a bámulat valami szívszorító neme fogott el. Bántam már,
15194 33 | spanyolviaszt.~A tiszttartó a fogát szívta.~– Nem méltóztatnék inkább
15195 23 | tanácskoztak a gyöngébb szívűek az erősebbekkel: vajon megölni
15196 3 | előttük Visconti levelét, szívükre köté, hogy ítéljenek e tárgyban
15197 7 | már valahol… Egy borzas szkítafej ezüstös dolmányban, aláírva: „
15198 23 | ifjú hitvesével, magányos szobáiba vonulva félre.~Midőn egyedül
15199 22 | boldogság egy asszonynak?~Szobáiban pézsma- és ambraillat volt,
15200 33 | egyáltalában honnan jár ki a szobáiból ez a rejtélyes valaki, mikor
15201 30 | éjjel szenet vigyenek be szobáikba, azt meggyújtsák, azután
15202 20 | nagyurak játékul tartanak szobáikban.~Nem is tanítják e lélekfosztott
15203 33 | együtt egész nap segített szobáim zege-zugait kutatni s nagyokat
15204 33 | csend van nálam, semmi nesze szobáimban annak, hogy kívülem itt
15205 20 | szolgálják legtitkosabb szobáit, ők őrzik legrejtettebb
15206 19 | amíg a fogadó ajtajától szobájáig fölmentünk, három ismerősnek
15207 12 | észrevétlenül térhetett be; szobájának kertre nyíló ablaka ki lévén
15208 13 | kellett neki megkefélni, szobáját soha kisöpretni, azon módon
15209 37 | mutassa meg a kertet, a szobákat, tegye zongorára hangjegyeimet,
15210 33 | s befalaztatá a magányos szobákba, úgy ölte el éhséggel; de
15211 37 | siettem végigjárni a pompás szobákon, összevissza bámulni mindent;
15212 37 | kellene azokat foglaltatni.~A szobalánynak azt mondta hátam mögött,
15213 37 | szól; másik csengettyű a szobalányokat ébreszti; ennek hímzett
15214 37 | akadály sem volt utamban; szobaleányomat valami ürügy alatt eltávolítottam
15215 37 | bevilágítá egyszerre kis szobámat.~E rózsavilágítás mellett
15216 37 | nyugtalanul vártam az estét. Szobámból kizártam minden embert;
15217 20 | tudja adni másnak?~Ama kis szobának volt egy kerek szelelőablaka,
15218 35 | cselédség, szakács, kukta, szobatisztító, szobaleány, az inas segélykiáltására
15219 33 | használni, vagy az ügyvédnek a szóbeli tárgyalásra vesztegetett
15220 30 | fecsegve sokszor tekintett a szoborszerű szép alakra, s vállat vonva
15221 23 | golyók lezúzták a szent szobrot. Ide állították fel a Libertadort.~
15222 29 | birtokában, még csak ennek a szócskának sem: connexio, ami maga
15223 36 | ráismertek ezüst sisakjáról, szögletes pajzsáról, melyen címer
15224 27 | úti eszközétől, delejtűt, szögletmérőt nem hagytak rajta; végre
15225 4 | Hamlet elkezdett bolondos szökellésekkel táncolni a teremben, s végre
15226 23 | kényszeríté minden egyes szökevény egész atyafiságát vele együtt
15227 36 | hosszabbat. A rövid nyíl volt a szökevényé, a hosszú a gyújtogatóé.
15228 27 | által el vannak árulva; a szökevények bizonyosan visszatértek
15229 23 | s fizettet vele minden szökevényért tízezer spanyol piasztert.~
15230 23 | vele együtt az ellenfélhez szökni.~– Midőn az egész ország
15231 33 | nem vagyok az! Sem el nem szököm a háztól, sem el nem adom
15232 20 | emlékek közepette a csorgó szökőkút mellett a turbech, mely
15233 22 | angoragyapjúból; termeiben szökőkutak mindenféle illatos vizekből;
15234 33 | hallottad, mit mondtam?”~A kis szörny erre, mint valami sebzett
15235 14 | hogy mit érdemel az ily szörnyeteg büntetésül, ki jó barátját
15236 23 | arcaikon, hogy ez nekik fáj. A szörnyeteget e hősi erő gyermekek szívében
15237 7 | mindenség összetörik, rögtön szörnyethalt.~Legnagyobb kincsei a szemétdombra
15238 14 | a kincseid? – kérdé Ali, szörnyűképpen elbámulva.~– Meg bizony;
15239 14 | meghalva! – kiálta Muhzin a szörnyűködő népnek –, én fel tudom őt
15240 24 | Pallas, aki a hímzést és szövést feltalálta, hanem az, aki
15241 20 | maga akarta a megkezdett szövetkezést újra összeköteni vele, azt
15242 23 | éhség is az ellenséggel szövetkezett; hetek óta minden megvetett
15243 20 | ország javára tudtodon kívül szövetkeztem. Én nem futottam el a halál
15244 20 | szultán tudta nélkül. A szövetség hasznos volna ugyan, mert
15245 24 | Thraczia manichaeus hadai s a szövetséges török szultán lovas íjászai,
15246 36 | alatt, még harcol germán szövetségesünk, Civil, a rómaiak ellen;
15247 20 | venni.~Mustafa szultánnak szokása volt este addig le nem feküdni,
15248 36 | megkönnyebbítem; ha ősi szokásaitokat kigúnyolák, tudassátok velem,
15249 36 | büntess; hozd vissza az ősi szokásokat, építsd fel isteneid oltárait,
15250 11 | vademberek laktak, kiknek azon jó szokásuk van, hogy saját bőrüket
15251 20 | ablakában megjelenő kéz e szókat jelenté a figyelmező Salihának.~„
15252 36 | hevert egy férfi, hosszú szőkefürtű fejét egy tündérszépségű
15253 33 | mindegyiknek: nem tudom majd, hogy szokom hozzájuk? Erre azonban egyszerre
15254 32 | országnagyjai elszomorodtak nagyon e szókra. A királyfi, a korona örököse,
15255 20 | egész tudomány, amire őket szoktatják. Ahogy egy kutyát szokás
15256 23 | Bolivár elűzött.~Senki sem szólalt föl az ő védelmére, legföljebb
15257 23 | állított ágyúk bömbölve szólaltak meg egyszerre, végigsöpörve
15258 36 | új fájdalomhangot új kín szólaltatá meg.~– Elveszett az ütközet,
15259 23 | hasonló dolgokról e helyen szólanom; leánynak, férfiak előtt;
15260 11 | ez miféle megszorítása a szólásszabadságnak?” – kérdém egytől közülük;
15261 29 | criminalitásokba keveredett, egy pár szolgabírát megvasvillázott, aki exequálni
15262 6 | az urak és a férfiak az ő szolgáik.~Egyszer csak elkezdték
15263 36 | hogy kettőt asszonyaim és szolgáim közül magammal vihetek.
15264 20 | nagy fejedelem, ki az ő szolgáinak egyikét szövetségre méltatá,
15265 36 | és közel van.~Más kémek a szolgákat vették elő; azokat faggatták.
15266 1 | akarok gyermekeskedni, s a szolgálat, amit öntől kívánok, rám
15267 33 | jutni, rögtön elküldte volna szolgálatából. Ő maga is igen csodálkozott
15268 1 | bocsátani. Köszönöm önnek szíves szolgálatait irányomban. Áldja meg értük
15269 37 | egy napon felmondja eddigi szolgálatát Sz**nek, s elmegy a háztól
15270 34 | estét.~– Ön Adándy György?~– Szolgálatjára.~– Én pedig lord Davidson
15271 33 | tiszttartóhoz.~A fiú a legügyesebb szolgálatkészséggel segített úti öltözékemet
15272 11 | esetekben gazdám igen jó szolgálatokat tett nekik, ki a legszorosabb
15273 1 | nem áll arányban a nagy szolgálattal, amiben ön részesített,
15274 8 | a száz frankot, arra egy szolgálattevő génius mindenikünket betolt
15275 27 | kalózhajók is járnak.~Első szolgálatul mindjárt azt bízták rá,
15276 37 | vallá magát, hogy nekem szolgálhat.~Ebéd idején hárman ültünk
15277 7 | mely keresztyéni célokra szolgálhattak mindezek, mennyiből három
15278 27 | éhenholt embert, hogy az ott szolgálja őt, azután meg egy pár kétségbeesett
15279 20 | mindig a szultán körül ők szolgálják legtitkosabb szobáit, ők
15280 20 | szokás megtanítani arra, hogy szolgáljon, s a nekivetett tárgyakat
15281 11 | Gazdám parancsolni tanult, én szolgálni, őt az üléssel, engem a
15282 37 | nek az üzletem alapjául szolgáló összeget.~De tudtam is takarékos
15283 37 | hogy menjek hozzá, legyek szolgálója, az lettem volna. Ha azt
15284 7 | macskáját agyonkoplaltatta, szolgálóját szélnek ereszté, reggelenként
15285 31 | gyalogjárókat, a kisasszonyok a szolgálókat, emezek viszont amazokat,
15286 4 | a királyné pedig inkább szolgálónak látszik, mint szabad nőnek”.~
15287 23 | adtatok; s bár eddig nem szolgáltam azt meg, de egész életem
15288 33 | dalol, hogy senki sem látja; szolgáltassak az üdvéért néhány misét,
15289 12 | Senor Esteban de Bandoz szolgáltatá az üzlethez a nyersanyagot,
15290 12 | pontos és rendes igazság szolgáltattatott a legrövidebb úton minden
15291 23 | teljesítsek. Engedelmes szolganőd leszek, ki csak azért él,
15292 36 | Eponine azt kérte, hogy hadd szólhasson ő az imperátorral. Azt hitte,
15293 5 | én is a tiedet. Miért ne szólhatnánk tovább is így?”~Én sokkal
15294 36 | felelt Eponine. – Most már szólhatunk együtt, nem hallja meg senki.~
15295 13 | ember, mint azelőtt volt, szolid mestersége van, amiből él,
15296 14 | elbeszélte a szultánnak a dolgot, Szoliman azt parancsolá neki, hogy
15297 14 | elveszett ékszereit meglátá Szolimánnál. Odaveté magát a szultán
15298 37 | szép tiszta angol nyelven szólított meg, amin én is beszéltem,
15299 14 | a kedves száj többet ne szólítsa őt meg.~Egy éjszakán, midőn
15300 23 | álló delnőt is, s nevén szólítva, felkiálta hozzá:~– Üdv
15301 36 | sarc volt rajtatok nehéz, szóljatok; én megkönnyebbítem; ha
15302 36 | Annius trombitái már az utcán szólnak. Most temesd el a jó hírt
15303 30 | hű cseléd egy párt a neki szóló levelekből.) Bár hihetném
15304 23 | minduntalan hallható, mint a szőlőkben felállított kereplő, de
15305 31 | már comicumra térve által, szólótáncol végig a göröngyön nyakába
15306 36 | szerelem és a gyötrelmes szomj a szabadság után? Tán odalenn
15307 27 | a többi meghalt étlen, szomjan, levegő nélkül, az az egy
15308 30 | amott deríté fel a tájat, szomorgó kékes színt adva mindennek
15309 37 | magam is úgy érzek? Miért szomorítám meg más szóval, mikor az
15310 14 | megszántam a te keserveidet, szomorkodásodat; látom, hogy érdemes vagy
15311 11 | specifice számomra írva szomorú- és vígjátékot, mint egykor
15312 30 | megajándékozni.~Lehet-e szomorúbb tünemény a világon, mint
15313 5 | szívet boldogítják, vagy oly szomorúkat, amiktől el kell csüggednünk;
15314 33 | hangja, amivel örömét vagy szomorúságát adja tudtára azoknak, akik
15315 37 | melynek lágysága szinte szomorúvá tette az embert.~– Kedves
15316 14 | hajnalig.~Hiába vigasztalták szomszédai, barátai, nem sokat használtak
15317 33 | dolgokat vittek véghez.~Szomszédaim engem is figyelmeztettek,
15318 28 | az emberek nem törődnek a szomszédjaik állapotával.~A világ azt
15319 28 | kisvároson mind meg kell tudni a szomszédoknak, ismerősöknek és ismeretleneknek,
15320 27 | tehetsz; itt horgonyoz a szomszédunkban Mr. Ingres hajója, a Peruvian,
15321 21 | a zöld asztalnál – nem a szónok latok asztalánál –, hanem
15322 33 | szőnyeggel van bevonva s a szőnyeg szélei a falnál csavarokkal
15323 22 | gyönge violaszagot ad; szőnyegei bársonyból és angoragyapjúból;
15324 23 | dőlt házakon zászlók és szőnyegek lobogtak; a lazarétum hosszú
15325 22 | a gyászt megnézni.~Fehér szőnyegekkel volt az egész palota bevonva,
15326 37 | megölt ember arccal feküdt a szőnyegen; fölemelték, felém fordíták
15327 33 | lehet süllyesztő, mert az szőnyeggel van bevonva s a szőnyeg
15328 27 | kolostorba zárta magát; nemde a szoprán hangot énekelte? Gyönyörű
15329 20 | játékot. Ez csak kellemes szórakozás lehetett rá nézve, a szeráj
15330 30 | kedveséhez hű, s a többieket csak szórakozásból bolondabbítja; vagy az bizonyos,
15331 4 | ürügy alatt, hogy elméje szórakozzék, hosszabb kéjutazásra, két
15332 37 | valami legyek; saját munkám, szorgalmam által. Néhány nap múlva
15333 33 | embernek. Én tehát mindennap szorgalmasan elolvastam a hírlapok hirdetményeit,
15334 37 | forintnyi készpénze fog maradni. Szorgalommal, takarékossággal ebből meg
15335 23 | odament Bolivárhoz kezet szorítani vele, s el volt fogódva,
15336 36 | állt ott: egy forró kéz szorítását s egy nedves ajk csókját
15337 30 | a közöttünki jelenetekre szorítkozott, titkoltam, rejtegettem
15338 23 | Manuel, kinek éppen kezét szorítod; ennek az volt mondva, hogy
15339 33 | kapusommal barátságosan kezet szorítok. – Hozzá vagyok már szokva
15340 33 | mint én, s úgy a szegletbe szorított rettenetes műszavaival,
15341 37 | magamat, hogy mikor nagyon szorította szívemet minden gondolat,
15342 27 | szabadságért harcolók gyakran kezet szorítottak a kóbor martalóccal, ki
15343 33 | másik szemet ajkaim közé szorítottam, úgy, hogy a piros szem
15344 19 | veled a szerencse; most szorítsd, gondolám magamban. Egy
15345 4 | lovaikra, megmaradt kezeikbe szoríttatta a kiszegzett dárdát, s minden
15346 14 | ölök és gyilkolok és átkot szórok magam körül. El ne temessétek
15347 19 | felelt, mint akiknek a torkát szorongatják.~– Igenis, nagyságos asszony,
15348 19 | énekeljek? Ebben a halálos szorongattatásban énekeljek, aki egyéb nótát
15349 6 | közepén Velezke; társnéi szorosan körül, s felemelt pajzsaikkal
15350 23 | az ellenség háta mögötti szorosokat elállja, akkor a spanyol
15351 23 | anyád köténye mögül szitkot szórsz a becsületes katonára.~–
15352 14 | bőrerszényből apró ezüstpénzt szórtak a tolakodó nép közé, ő csak
15353 36 | fészket emelnem; de nem szórtam széjjel, ha odább megyünk,
15354 11 | közülük; az egy fényes fekete szőrű állat lévén, végignézett
15355 33 | két meredek sziklafal közé szorul, az én kocsisom éppen elkezdett
15356 37 | hanem azért a koldulásra nem szorult. Sz** úr azt rendelé, hogy
15357 1 | kutatott; keblem el volt szorulva, szinte megfulladtam bele…
15358 23 | gyűlés előtt, s letette a szószékre aranyalmás botját.~Egy pár
15359 14 | hangzott fel abból, névtelen, szótagolatlan üvöltéssé nyúlva; a bosztandzsik
15360 29 | hozzá; Péter még aludt, szótár, nyelvtan, párbeszédes könyvek
15361 4 | márvány padozata finoman szőtt gyékénnyel volt takarva;
15362 13 | tollat, amire az úton különös szükségem volt.~Kérdezém, hogy mikor
15363 33 | ugyancsak jó volt, s ha szükségét érzi, kérni fog tőle megint
15364 36 | mondád, hogy meghalt; és így szükségképp halva kell neki lenni. Téged
15365 1 | ha saját vérét látja.~– Szükségtelen. Majd inkább mutatni fogom,
15366 37 | gondolja azt? Maradt nekem szüleimről valamim?~– Ejnye, no! Hát
15367 30 | más áron megvenni szigorú szüleitől, mint a házasság árán.~Amáliának
15368 11 | Ez rossz divat; nálunk a szülék nem ily scrupulosusok.~A
15369 30 | tartott fia huszonnegyedik születésnapjára; a rokonok, a környék notabilitásai
15370 36 | látta a napvilágot soha.~– Születésük óta csak csillagfényt és
15371 36 | két gyermeket, kik azért születtek az örök éjszaka sötétségeiben,
15372 36 | ki magam is a gál nemzet szülötte vagyok, nevem Annius Gallus.
15373 30 | el akarta vinni magával szülőföldre, ott eltemetni, hogy egykor
15374 30 | előkelő család, gazdag szülők még nagyobb hírt szereztek
15375 1 | égetni kezdett, legkisebb szünet, vagy enyhülés nélkül, mindig
15376 1 | óráról órára nőtt és soha szünetet nem tartott. Néha aludtam
15377 36 | beszélni találjon, meg nem szüntette a csókot. Oh, a nők úgy
15378 27 | magával tréfálni, s egykedvűen szürcsölgeté teáját.~Egy irlandi hajóstiszt
15379 9 | én hajtanám azt a négy szürkét; én parancsolnék kocsisnak,
15380 27 | ijedtében; az égen akkor kezdett szürkülni a sápadt hajnal, melyet
15381 37 | nevelőintézet kimért napirendjét, szúk diaeteticus életmódját,
15382 36 | körül van kerítve, mindig szűkebben, mindig alantabb, s magában
15383 29 | tudta hegyezni ajkait a mi szűkszájú beszédünkhöz, oly könnyen
15384 20 | megjelent a mecsetben a szultánával, szokás volt, hogy amint
15385 20 | Rumélia költői fejedelmének” (Szultani Suari Rum) neveznek, kinek
15386 14 | veszteg, míg szólni fogok a szultánnal.~Mikor a nagyvezér elbeszélte
15387 20 | tett, egekig magasztalá a szultánt; költeményeiben dicsőíté
15388 31 | futni, a többi csak a zápor szűnését várja.~A tűz Budán van,
15389 30 | emelkedik, mint aki mély álomban szunnyad.~A halálból az álomba!~A
15390 29 | a grófnénak, míg Zsilipy szunnyadozott. Titkot pedig már csak azért
15391 27 | egy leterített gyékényen szunnyadt a födözeten. Olyan hőség
15392 30 | vissza a földi világba? Nem szűnt-e meg neje lenni Malmontnak,
15393 27 | éjszakai eltűnése szemet fog szúrni a többi hajósoknál, s talán
15394 36 | és csendet inte.~Egy szál szurokfenyőhasáb lobogott fáklyaképpen a
15395 36 | felhalmozott bivalybőröket szurokkal és faggyúval keverték be,
15396 23 | juttatod eszembe, ott mind éles szuronyok közt járok. Jer, menjünk
15397 11 | hagymát, s a konyhakést szuronyszegezve fogta ránk, s kérdezte,
15398 23 | kimarad a zajból, helyette szuronyzörgés, kardcsattogás növeli azt.
15399 33 | ott, kit a törpe vadász szúrt le saját késével. A vakmerő
15400 23 | ott bámuló seregei előtt szúrta le lováról.~Dona Laurenzia
15401 37 | you”, s azzal a szóval úgy szúrtam a kést a szívébe, hogy egy
15402 11 | kicsike, hogy egy becsületes szűrujjban elfért. A faluban Babszem
15403 23 | mielőtt házi kápolnájában a Szűzanya képe előtt ne imádkozott
15404 23 | Venezuela legszebb, legderekabb szűzei, kiket Laurenzia vezetett.~
15405 3 | kapuit, elrabolta a nemes szűzeket az oltár elől, s ha ráunt
15406 23 | másik felét pedig a hős szűznek, ki Venezuela védelmében
15407 36 | tábláiról, s adj nekem pecsétes tabellát arról, hogy Sabinus neve
15408 7 | papucsában Buksa Mátyás táblabíró saját fiatal felesége papucsára
15409 36 | ki férjemet a proscriptio tábláiról, s adj nekem pecsétes tabellát
15410 36 | széthányták, s ősi törvényeink tábláit összetörték, de nem ez fáj
15411 5 | kereszt jelent meg fényes táblája közepén, hirtelen támadva
15412 20 | egy nagy smaragddal rakott táblájú könyvbe be nem írta az elmúlt
15413 20 | e bűbájos kabbalisticus táblákból tudta meg róla.~A bizebánra
15414 13 | lepingálták krétával a fekete táblára furcsa torzalakban: Sus
15415 4 | bevésve.~Hamlet lefaragta a tábláról az írást s azt metszé helyébe,
15416 7 | kilencven forinton, kapcsostul, táblástul. Biz azért nem adott a sajtos
15417 4 | biztonban adták át a hozott táblát a királynak, mire az mindnyájuk
15418 24 | megfúvatá a rohanót a görög tábor közepe ellen.~Egy perc alatt
15419 24 | követet küldött Guiscard táborába. Kettő titokban jött, kettő
15420 24 | leánya itt van, itt Guiscard táborában, az ő sátorában, az ő karjai
15421 24 | ünnepélyes szertartással jött a táborba, a fejedelemnek hozott alkudozási
15422 23 | Emlékezel az új-granadai táborozásra, midőn éjjel nyolc gyilkost
15423 6 | nyilakkal lőni a körülfogott táborra; nehéz egy nőt megölni közelről,
15424 36 | decurio beszélé előtte a tábortűz mellett mesélgetve, hogyan
15425 29 | hatalmaskodásért, nem fenyegette tabuláris ügyvéd executióval, nem
15426 30 | díszítménynek állíttatott oda, e tág kőkoporsó egyik végén van
15427 33 | azt felvenni.~És mindez tagadhatatlan, mert hiszen oly igaz, hogy
15428 3 | nőrokonok létét eltagadta, aki tagadhatta.~Péter egészen ellentéte
15429 30 | Istenhez, s egy perc múlva tagadja annak lételét, és beszél
15430 30 | számára a férjet. Nem úgy tagadják ki, ahogy a színpadon szokás,
15431 14 | személyeket nevezve meg, miként tagadta el egy barát elutazott társa
15432 9 | ötezer hold földje van egy tagban, s nincs több egyetlenegy
15433 11 | belefértem; kezdének azonban tagjaim veszedelmesen növésnek indulni.
15434 30 | ügyvédeknek, az esküdtszék tagjainak, azoktól megtudta az egész
15435 7 | pilingák, dárdák, bárdok, taglók, lópatkók, kengyelvasak,
15436 11 | monturt nem kell neki adni, a tagok nem fognak minduntalan előléptetésért
15437 37 | nőt!… Reszketett minden tagom e gondolattól. Oly irtózatom
15438 4 | Fengo szívéből nem akart tágulni a gyanú; otthon nem merte
15439 23 | sebesebben repülni még magasabb tájak felé.~A láthatáron azonban
15440 13 | kezdett megmozdulni a szíve táján; valami homályos sejtelem
15441 13 | aludt. Hanem a tanodának tájára sem mert jönni. Félt a professzoromtól,
15442 30 | majd amott deríté fel a tájat, szomorgó kékes színt adva
15443 27 | csillagos éjben is fehér tajtékgerincéről.~– Kapitány – szól Thomsonnak –,
15444 30 | Bicétrébe! – ordíta fel Malmont tajtékzó ajakkal –, hanem a guillotinra.
15445 14 | állítsd meg a temetői menetet, takard fel a halott arcát, és ott
15446 37 | fog maradni. Szorgalommal, takarékossággal ebből meg lehet élni. Kegyednek
15447 37 | forintot szokott beküldeni a takarékpénztárba.~Ez a beszéd egészen új
15448 36 | fejedelemnőnél.~Palástja szélébe takargatva hozá a kettős viasztáblát,
15449 36 | ennek nyílását egy nagy kő takarja. Én ez üregbe fogok alászállni:
15450 36 | hogy megőrüljön. El kelle takarnia arcát, hogy eszébe jusson,
15451 3 | lovag:~– Szép úrnő, miért takarod el lábadat, mikor a király
15452 33 | s rajtad kezdem.~A fiú takarodott előlem, hanem az nem zavarta
15453 36 | hegyével beleakadt nyugágya takaróiba, ott elnyomták és megkötözték.
15454 1 | kezet, midőn lebontá róla a takarót – mert azon nem látszott
15455 7 | bizonyosan fogta, ostyába takarta és lenyelte. Ez egyébiránt
15456 36 | cselédjével szokott: ha taktikájában vitette magát, ő gyalogolt
15457 20 | asztaláról visszakerült tálak maradékaiból lakomáznak,
15458 30 | csak végét vetette az egész találgatásnak azzal, hogy egy szép reggelen
15459 30 | hogy ő maga látja.~Ügyesebb találgatók e véleményt oda módosíták,
15460 10 | valami útbaigazító jelt találhat ott Saint Creux-tól.~A tükör
15461 27 | egy nyugalmas kikötő előtt találhatta magát; de senki sem örült
15462 37 | hogy valamikor használni ne találjuk. Ilyen méregnek mondá a
15463 30 | monomániájának csodálatos találkozása. A tárgyalásokban egy igen
15464 37 | bizalmam volt hozzá; hogy e találkozásban nem kevesebbet kockáztattam,
15465 30 | kérdés alá jött.~Az első találkozásnál azt a különbséget fedezte
15466 28 | egy utcában, egy házban, találkozhatnak lépcsőkön és folyosókon,
15467 37 | őrültség tőlem ez a vágy; nem találkozhatom veled anélkül, hogy magamat
15468 30 | Nem tartott az úton, nem találkozhatott senkivel; kikerülte a falvakat,
15469 30 | hogy jó lenne, ha vele találkoznám?~– Ellenkezőleg. Nem szabad
15470 33 | de ha véletlenül mégis találkoznék vele, legyen iránta azon
15471 37 | estét. Tizenegy órakor volt találkozónk; hét órakor elmentem a színházba,
15472 3 | Rómában adtak egymásnak találkozót Európa leghősiesebb fejedelmei,
15473 27 | odább, míg másik hajóval találkoztak.~Csakugyan eredeti gondolat:
15474 37 | közöttünk mi történt. Azután is találkoztunk ebédnél, vacsoránál, a páholyban;
15475 24 | mondhattam nekik, hogy Salernóban találkozunk, és íme most vettem a rossz
15476 13 | tréfás praeceptor az utcán találkozva vele, azt találta neki mondani:~–
15477 8 | extrapostán, nehogy valakivel találkozzam az utcán, aki azt mondja,
15478 22 | dicsekszenek, mintha az ő találmányuk volna – hogy a világon az
15479 30 | pedig azt a sértett lelket találná benne, akinek őt a jó világ
15480 10 | Josephine –, ha engem el találnának innen erővel vinni, mikor
15481 30 | viszontszerelmet kelle találnia. Íme, én is megöltem egy
15482 33 | melyben jószágomat kellett találnom; a falu közepén volt a kastély.
15483 23 | talárján, éppen a szívét találod. Kérlek, el ne felejtsd,
15484 27 | támasztva fürtös fejét.~– Soknak találod-e, vagy kevésnek? – kérdé
15485 24 | világon.~– S mi rosszat találsz a világon?~– Éppen azt,
15486 33 | alácsúszott velünk a csodás talapzat.~Tehát ez volt a titok megfejtése.
15487 23 | kereszt alatt veszed célba talárján, éppen a szívét találod.
15488 19 | a biztatás kellett az én talentumomnak, hogy semmit se tudjak.
15489 13 | mint a majmos tevét, mit a talián mutogat, s járt a híre classisról
15490 27 | irányában önfeláldozó; ha egy tallérja van, annak fele azé, aki
15491 8 | volt, csupáncsak egy kis tallérnyi lyuk világított bele, rózsaszín
15492 31 | valamennyibe herbatét töltöttek, s talpaikra mustárt kötöttek. Hanem
15493 33 | szerződés ide, szerződés oda – talyigára pakolom az egész armentum
15494 11 | már táncolták körüle a tám-támot, kőfejszéjüket forgatva
15495 23 | szárazon és tengeren egyszerre támadá meg a hősök városát, s megtölté
15496 23 | annak, hogy reggel általános támadás lesz.~Laurenzia kövekkel,
15497 24 | éj szárnyai alatt, jött támadásra Alexius serege Guiscard
15498 4 | mindnyáját. Be sem várták a támadást, elhányták vértjeiket, s
15499 30 | érdekeimet is oly közvetlen támadja meg; engemet téve ki a világ
15500 33 | hasábokat a tűzre s néztem, hogy támadnak azok a fényes süvöltő szellemkék
15501 27 | tizenegy fegyverből szétsepré a támadókat egy pillanatra; egy hajítódárda
15502 36 | Sabinus kardja felel a támadóknak; a padmalymélyedésbe állva,
15503 1 | gondolataiért, mik akkor támadtak, midőn még nem volt az enyém?
15504 27 | köpcös kapitány mosolyogva támaszkodott Robertson mellé.~– Ifjú
15505 24 | császára, egy vándorbotra támaszkodva, Guiscard trónja elé, ki
15506 27 | amit a tengeri fenevad támaszt a víz alatt, mikor prédája
15507 30 | ember semmiféle kétséget nem támaszthat nejének halála miatt; a
15508 36 | mindkettőjükre nézve nagy veszélyt támasztott.~*~Hogyan élnek a sírban?
15509 30 | kénytelen volt karszéke támlájába fogózni; arcát azonban most
15510 35 | lakásáig vezették, kedélyesen támogatva egymást kölcsönös igyekezettel.~
15511 23 | férj.~Bolivár sietett a tanácsházba; barátai, hadvezérei ott
15512 20 | vannak, midőn vezérekkel tanácskozik.~Hiszen ők nem hallják,
15513 23 | további folytatása fölötti tanácskozmányra összegyűltek a hazafiak
15514 30 | félrevonultak más terembe tanácskozni. Mindenki feszülten várta,
15515 23 | védelmére, legföljebb azon tanácskoztak a gyöngébb szívűek az erősebbekkel:
15516 37 | azokra semmit sem adok, tanácslanám, hogy álljon társaságba
15517 3 | nem szabad kivégeztetni a tanácsnak.~Nem is végezték ki tehát,
15518 31 | kaptak rajta. Továbbmenve tanácsosnak találtatott a borral való
15519 36 | fejedelmi palotában. Ősz tanácsosok álltak szomorúan a küszöbnél,
15520 23 | s ki e hatalmat holnap a tanácsszolga egyszerű jelentésére le
15521 23 | kihívó hangon kérdezé tőle a tanácsülés előtt:~– Nos, öreg bajtárs,
15522 6 | hat hét alatt suttogtak és tanakodtak, a férfiak nevették őket.
15523 13 | egy nagy kamasz diák, kit tanára szid, kezdett mentegetőzni.~–
15524 13 | utcán nevetséges dolog; tanáraihoz nem volt bizalma; hisz az
15525 13 | bementem és elmondtam a tanáromnak az üzenetet, hogy van idekinn
15526 29 | napon odahívatja magához a tanárt Zsilipy magánszobájába,
15527 37 | gondoltam, milyen pompás táncestélyek lehetnek azok, midőn azon
15528 33 | amik olyan nagy barátai a táncnak, amidőn egyszerre egy ijedelmes
15529 4 | ruháit felgyűrve, csodálatos táncokat járt, s maga töltögette
15530 4 | Bölcs Hamlet, vígjáték, táncokkal és görögtűzzel”.~
15531 21 | magukat érte, hogy vele táncolhassanak, szalonjaikba megnyerhessék –,
15532 2 | Bratanszky milyen szépen táncolja a valcert – viszont Tinka
15533 28 | beszéljünk mindig mással, táncoljunk mással és csókolózzunk…
15534 36 | vérrel fizetők; éneklő, táncoló és hadakozó rabszolgák;
15535 21 | semmi rendkívüli sincsen. A táncolók között volt egy szép halvány
15536 11 | le akarták bicskázni, már táncolták körüle a tám-támot, kőfejszéjüket
15537 19 | éjféltől reggelig. Én nem táncoltam, mégis alig álltam a lábamon.~
15538 19 | ítéletet –, pedig milyen jó táncos volt.~
15539 21 | elindult, ő meg akarta köszönni táncosának a fáradságot, de az nem
15540 35 | megkereszteltük. Hát még az a szép kis táncosleány? Az a fekete szemű, még
15541 31 | elég volna egy világhírű táncosné utolsó fölléptére.~– Ah,
15542 19 | mintha neheztelne, elfordult táncosnéjától, odaállt a cigány elé, s
15543 35 | érzik rajtad? Ez valami táncosnéról ragadt rád! És így tovább.
15544 19 | erre nem volt szükség: a táncosok eljárták a három táncot,
15545 21 | fiatal dandy felkérte őt egy táncra. Kitűnő ifjú volt a társaságban;
15546 19 | lehetett már hallani a szilaj táncrobajt s a víg rikoltozást, amit
15547 1 | annyira ment, hogy lemondott a táncról, nehogy más férfi kezét
15548 21 | volna hozzá.~Rózsaszínű táncruhában, piros rózsákkal a fejében,
15549 21 | Strauss hegedűje megbűvölt.~A táncterem jó hosszú; azt szép munka
15550 21 | amilyent csak valaha egy táncteremben láttak.~Persze hogy azért
15551 37 | pártfogásért folyamodhattam volna, táncvigalmi ismeretségeim nem voltak
15552 29 | ellenséges tiszturakat valami táncvigalomban együtt lepni, összefogni,
15553 29 | nekem, mennyi idő alatt tanítana meg engem németül?~– Gyakorlat
15554 19 | tapsolt; hanem már most ő tanítja egyre a grófnét, ez az ő
15555 36 | át nem jöhet ide senki.~– Tanítod-e gyűlölni gyermekeidet?~–
15556 33 | Most egy rövid kis mondatot tanítok be neki, melyet olyan jól
15557 20 | zárt rabok pókokat hogy tanítottak meg énekszóra táncolni;
15558 11 | koldulni, sem lopni nem tanították, egész nap nem ettünk semmit,
15559 9 | nagyon jól emlékezem rá; én tanítottam kegyedet hintázni.~– No,
15560 33 | emberi beszédünkön szólni tanítsak. Munkám sikeréhez közelg.~
15561 34 | Mestert fogadtam, hogy tanítson meg magyarul, hogy tolmács
15562 29 | oktatás: ő igen alkalmas tanítvány volt; oly szépen tudta hegyezni
15563 13 | jelent, mint idegen vándor, a tanodák műnyelve azon szerencsétlen
15564 13 | tőle, míg aludt. Hanem a tanodának tájára sem mert jönni. Félt
15565 19 | asztaltól, még csak nem is tántorgott egy is.~Míg a cigányokat
15566 25 | eltántorodott. De hátha nem tántorodott, hátha zárva találok minden
15567 36 | előtt hátrakötött kézzel tántorogjon az ujjongó csőcselék előtt
15568 23 | lehetetlen…~…Dona Laurenzia tántorogva ment át a kápolnába; az
15569 7 | mi hölgyeink egy szóval „tantusz”-nak neveznek, s mutatja
15570 36 | bírtak elejteni. Ez volt tanúbizonysága annak, hogy egész rejtélyes
15571 14 | egész történetet.~– Van-e tanúd, aki látta, hogy átadtad
15572 29 | elmesélte neki, hogy apja leckét tanul: el is aludt rajta.~Leonorát
15573 28 | Jól él-e a feleségével? Tanul-e a fia vagy sem? Tud-e a
15574 20 | hallását elveszté, beszélni nem tanulhat meg, s minthogy siket és
15575 33 | azokat maga gyógyította, tanulmányozta és valóban nagy sikerrel:
15576 30 | látszik, hogy azóta mindig ezt tanulmányozza.~…A marquis-ra ki volt mondva,
15577 29 | állatnak elárulja azt, hogy én tanulok, hát akkor én magát főbe
15578 13 | ordított keservesen, amiért tanulótársai még jobban kinevették; valamennyinél
15579 13 | Első? Hát azután mit tanulsz már? He?~– Conjugista vagyok.~–
15580 24 | Sándor idejében tudtak, sőt tanultak is még hozzá valamit: a
15581 22 | fel, s a barbárok innen tanulták el, s most azzal dicsekszenek,
15582 33 | szegény gróffal mi sokat tanultuk ezt a beszédet, s én már
15583 23 | fegyverforgatáshoz lett volna tanulva, oly erő mutatkozott gyöngéd
15584 1 | kezét baljával tartá fel, tanúsítá azonban, hogy az idegen
15585 29 | örömet szerezhetni, s ezáltal tanúsítandja legjobban, mennyire szereti
15586 37 | kerítsenek s később ellenem tanúskodjanak, s hogy nem diadalmaskodtak
15587 37 | ítélni fogtok fölöttem, a tanúvallomásokból ismeritek az egész esemény
15588 11 | barátok vagyunk, elvezetett a tanyáig, ahol igen sok őrnagy, ezredes
15589 31 | szarvasmarha a boldog család tanyája felé, szép csendesen legelészve.~
15590 30 | volt, hogy Malmont éjszakai tanyául válassza magának. Körül
15591 19 | asztalra, s azt körülülték.~Tányér nem volt a világon, ki-ki
15592 5 | gondolni fogok, merőn a hold tányérjába nézve, te ugyanazt a betűt
15593 28 | egymás mellé ültek, egymás tányérjából ettek, egymással táncoltak,
15594 5 | látszott többé annak ezüst tányérján semmi egyéb a szokott foltoknál;
15595 5 | égi csillag, izzó tüzes tányérjával, mely elé mintha rózsaszínű
15596 36 | eltűrte a császári palota tányérnyalói előtt; pedig amennyire nem
15597 33 | közelebb, egyszerre forrón tapadtak ajkai ajkaimhoz, ahogy nem
15598 1 | Nem, nem, uram! Semmi tapasz, semmi enyhítő szer, nekem
15599 30 | tette volna, amit elmesélt, tapasztalandá, hogy a koporsófödél félre
15600 30 | szenvedései, a gyönge kor súlyos tapasztalása eltörölhetetlen nyomot hagytak
15601 1 | eset túlmegy minden eddigi tapasztalásomon.~– Csoda, rémséges csoda
15602 25 | az ember annyi mindenféle tapasztalást tesz nőtlen legénykorában,
15603 33 | hogy ez nem igaz. Már én tapasztalom az ellenkezőt.~Az én bohókás
15604 27 | között csupán oly ügyes, tapasztalt hajóvezér bírja azt keresztülvezetni;
15605 23 | piros, de az öreg ujjai tapintatával megérzi a színkülönbséget
15606 20 | imaretet, szegény tanulók táplahelyéül; ott állott ez örök emlékek
15607 13 | kereskedéssel keresi tisztességes táplálékát – írótollakat metsz, azokat
15608 36 | sötétségre szült, ott tejével táplált és fölnevelt, és mindezt
15609 13 | volt ott? Nem ruházták, nem táplálták tisztességesen? Csakhogy
15610 1 | részre, s azalatt, míg a tapló elég, nem érzek nagyobb
15611 1 | enyhítő borogatásul égő taplót rakok a fájó részre, s azalatt,
15612 23 | És azzal elindult, lassan tapogatózva, botorkálva, keresni a kijárást
15613 11 | közönségnek, özönlött a taps és konc minden oldalról,
15614 14 | szultán elítélő szóval, s tapsolására négy izoglán ugrott elő,
15615 8 | kérek, tegnapelőtt egy pár tapssal adós maradtam önnek Rómeóért!”~
15616 23 | múlva az egész nép harsogó tapsvihara mellett ott pihent a szűzi
15617 23 | hetek óta minden megvetett tápszert felfogyasztottak már, s
15618 7 | az ősi kacattárban annyi tarajtalan rézsarkantyú s nyélbe törött
15619 37 | elhagyjam; még az elvesztett tárca miatti vád is kiszámított
15620 30 | rajta a regényírók és a tárcaköltők!~Tetszett neki ez a gondolat;
15621 34 | vissza, címét megtalálja tárcám belső pergamentjére írva.”
15622 19 | volt előttem nagyon, hogy a tárcámat nem kérik el tőlem.~A fickó
15623 31 | tisztogatták, az apró nép targallyat keresett a tűzre, mindenki
15624 33 | prózai életszükségre való tárggyal, ha csakugyan nem szellem,
15625 30 | kékeszöld fényt vetett a tárgyakra, a mennyezetes ágy helyén
15626 30 | melyet Oliva amaz esküdtszéki tárgyalás első határnapja előtt kapott,
15627 30 | addig nem vehet részt a tárgyalásban, míg azt meg nem járta.~
15628 30 | csodálatos találkozása. A tárgyalásokban egy igen nagy hibát vettem
15629 33 | vagy az ügyvédnek a szóbeli tárgyalásra vesztegetett hangjáért nem
15630 22 | választá Xelenhoát szerelme tárgyául.~Milyen nagyon szerette
15631 3 | szívükre köté, hogy ítéljenek e tárgyban szigorún; semmi kímélet,
15632 4 | hatását sokszorozza, s ritka tárgyismerettel mellőzve, ami az érdeket
15633 37 | fogékonysága. Azután egyenesen a tárgyra tér – hallott felőlem beszéltetni;