| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Jókai Mór Dekameron IntraText - Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text
Part grey = Comment text
17134 13 | azokat odaadta, S betűt varrt rájuk.~Minden ember úgy
17135 14 | ezüst cikornyák lesznek varrva; te rohanj akkor oda, állítsd
17136 33 | nagyságos úr, hozta Isten; ugyan vártuk már; hahaha! Meleg szoba,
17137 36 | zsákmányon.~Utoljára sírt ástak a várudvaron elhullott ellenfeleiknek,
17138 23 | hadseregünk, nem állt már több várunk, mint Carthagena; Morilla
17139 23 | ott nyájasan üdvözlé a várvédőket. Mintha az ő arca lett volna
17140 13 | kezdte el döngetni a tanoda vasajtaját, átkozódva, hogy mind az
17141 30 | minden márványemléken és vasajtón keresztültörte magát az
17142 30 | szegeit, mint feszítik föl vasakkal; csak Malmont mosolygott
17143 28 | vagy sem? Tud-e a felesége vasalni stb., stb.! Amit kisvároson
17144 27 | Sandwich-szigetek felé vitorlázni, ott vásárlani be nőket és rabszolgákat,
17145 37 | reggeltől estig. Szükséges vásárlásokat Szálli tett számomra, ki
17146 37 | valahonnan, egy előkelő vásárlónémtól, ki nagyon megdicsért, hogy
17147 6 | hátra, minden hétfőn, még a vasárnapi mámortól ködösen, megkérdezé
17148 7 | óráját is ez idézte elő. Egy vasárnapon elővette a veszedelmes üveget,
17149 31 | örömében kardot, puskát vásárol neki, s felnyalábolva ölébe,
17150 27 | asszonyokat és rabszolgákat vásároljanak.~Robertson maga is kiszállt
17151 37 | kalapot vagy karmantyút vásárolni, ki azelőtt szalonjaiban
17152 30 | titkát roppant összegen vásárolta meg tőle a marquis. A chymista „
17153 23 | önkéntes rabszolgaságért vásároltok örök szabadságot magatoknak.~
17154 33 | az ember napjára várja a vásárt, ötven-hatvanezer forintért,
17155 33 | sok pénzt talált, elzárta vasas ládába, hogy mire felébred,
17156 7 | gömbölyű üvegvasalót, kolmizó vasat, giraffefésűt, kettévált
17157 36 | szövetséget megpecsételé; vasát egy római propraetor vére
17158 7 | mikről egyik vagy másik vasfazék és petrificatum hírben maradt
17159 36 | lángban; néhol csak egy vasing, s közötte hamv, a hősök
17160 23 | engedelmeskedés. De annak vaskézzel kell megfogni a kormánybotot
17161 33 | keresztvasak vannak, még azonfelül vaskosarak is, azokon ki nem mehet;
17162 13 | helyei máig is láthatók a vaslemezeken.~A gonosz lármára sokan
17163 36 | vexillum-hordozók követék a vasléptű római urat, ki azt látszott
17164 12 | elítélt volt egy Squirro nevű vásott siheder, ki, amint meglátta
17165 9 | fizetéssel van a debreceni vaspályánál, a másik tiszttartó herceg
17166 23 | összecsukatá, harmincfontos vasperecet csukatva kezeire. Hahaha!
17167 6 | ennyi szép dobogó keblet vassal átszúrni, ennyi édes, piros
17168 30 | fekhelyére, s azután – egy vasszegre ott a fülke mellett felakasztja
17169 23 | termetű alak léptet, sötét vasszürke paripán, fiatal, de marcona
17170 33 | megint, ki vékonyan, ki vastagon, kieresztik. Itt van az
17171 13 | csarnokaiból.~Azonközben vastürelme volt az embernek; tűrt,
17172 33 | meredeznek alá onnan a festett vászonról az emberre, s fenyegetőznek
17173 19 | mindezeket a rémdolgokat csak a VaterländischerPilger-ből olvastam, amik sohasem történtek
17174 10 | e tévedésből csinos kis vaudeville leendett, aminőt bizalmas
17175 30 | rosszabb regényt, utoljára a vaudeville-színházakba került a tárgy, ott verték
17176 4 | alighanem tudnának valami csinos vaudevillet származtatni Hamlet és Hermotruda
17177 30 | daliás férfi egy roskatag váz lett. Templomba kezde járni,
17178 4 | minden rendbe volt hozva: a vazallokat összehívták, a nászt nagy
17179 24 | elszánt, ravasz ellenség véd, mögötte a tengeren Velence
17180 23 | rákiáltott: „Tristán! Ne védd magad, hanem imádkozz lelkedért!”
17181 37 | megvédett: de mit ér nekem a védelem, ha a megtámadás megtörténhetett?
17182 35 | egy évig, s még jó hírneve védelmezésére sem adta elő házassági bizonyítványát.~
17183 19 | van zsivánnyal, én meg nem védelmezhetem egyedül. Aztán mi szükség
17184 30 | született. Az ifjú azzal hiszi védelmezhetni ügyét, hogy ő csak egy hullát
17185 25 | legféltettebb fekvő birtokát nem védelmezi a törvényhozás.~Hát egyszer
17186 23 | azt újakkal tetézni. Te védelmezni fogod Bolivárt, mert szereted
17187 23 | kéz megmozdulhatna, tíz védelmező állna föl mellette. Sikertelen
17188 23 | merénylet, mert addig én védem Bolivárt!~A leány ismét
17189 37 | betegéhez, vagy egy ügyvéd védencéhez; pedig én úgy szerettem
17190 33 | kétfelé kell magamat egyszerre védenem.~Hirtelen bezártam az első
17191 37 | fáradságot) egyedül azon védeszközben találnak menedéket, hogy
17192 30 | ismeretlennel, elmondá neki, hogy ő védetni nem akarja magát, de ha
17193 24 | fejszéitől, mik elől nem védett sem pajzs, sem sisak, s
17194 27 | patakot hirtelen rakott védgátakkal elzáratá, s mikor az fel
17195 3 | a törvény a királyt nem védi – de nem is kötelezi.~Mindennap
17196 36 | durván és darabosan hangzik; védisteneink oltárain harminc év óta
17197 30 | felállt Florion Ardent, hogy védje magát. Olyan melegen beszélt,
17198 23 | egy-egy oltár volna, mégsem védné őt meg ítéletem elől. Paez!
17199 23 | körül, mely előtt Laurenzia védőcsapatja állt, legdühösebb lett a
17200 27 | varrjanak: nekik csak a vég nélküli gyönyörűség maradna
17201 1 | meg ön, hogy ha a műtételt végbevittem, a seb további bekötéséről
17202 23 | pedig nincs; ők ismerik végcéljukat, mi nem. Hadviselésünk egy
17203 27 | Kétségbeesve futott előlük. A végcélnál, a győzelem végénél kellett
17204 23 | arra, hogy a kanóc túlsó végéig terjedjen a tűz, ott lőporos
17205 27 | megbolondulnak, az aranyrudakat, végeiken az angol címerrel, dúlhatott
17206 27 | A végcélnál, a győzelem végénél kellett elbuknia! Egész
17207 30 | közönség, mert mindennek végére jár, s azt is megkérdezi,
17208 4 | Akkor a nagy terem egyik végétől a másikig, ahol Fengo harcosai
17209 14 | minden dervis. Térj eszedre, végezd be a búcsújárást, s azután
17210 13 | mint aki dolgát legjobban végezé.~Közvizsgák alkalmával a
17211 33 | képtelen munkákat el bírt végezni, eleven farkasokat hordott
17212 3 | kivégeztetni a tanácsnak.~Nem is végezték ki tehát, hanem egy hétig
17213 30 | és úgy könyörgött, hogy végezzék ki, hiszen ő azt megérdemelte.~
17214 27 | műveljék, minden munkát végezzenek, építsenek, ruhákat varrjanak:
17215 30 | jobb fele. Kétségbeesésem véghangja szól feléd. – Elhagyott
17216 33 | nevezetes dolgokat vittek véghez.~Szomszédaim engem is figyelmeztettek,
17217 23 | Annunziata szentegyházban fog az véghezmenni egész ünnepéllyel. Este
17218 23 | a bástyákon szemei előtt véghezment mészárlást, merészen ostromra
17219 1 | képes vagyok ezt a műtételt véghezvinni magamon. Kissé ügyetlen
17220 1 | teljesíteni. Másodszor is véghezvitte rajta a műtétet, most még
17221 1 | elválik egymástól, s szinte végigborzongott egész teste, midőn az orvos
17222 24 | kapott, hogy ezüstpáncélján végigcsorgott a vér.~A hős delnő nem rettent
17223 14 | halott szemhéjait és ajkait végigdörzsölgetni.~Mindenki figyelmesen leste,
17224 30 | sőt még vallomásait is végighallgatom, ne keresse ön más okát,
17225 19 | a csárdában.~A kis hamis végighallgatta szemrehányásaimat, s akkor
17226 37 | eltávozott; én pedig siettem végigjárni a pompás szobákon, összevissza
17227 30 | felöltözött, Ardent karján végigjárt a szobában, hanem beszélni
17228 37 | jönni.~Egy pillanat alatt végigjárták szemeim a szobát; minden
17229 31 | odaér, sikoltva felugrik, s végigkarmolja a galant férfi arcát, míg
17230 31 | lábaiknál fogva a fickókat, s végigkeni mogyoróhájjal.~Ezek akkor
17231 11 | utcákon, melyeken a juhászt végigkísértem.~Egyszer azonban találkoztam
17232 27 | az elhagyott csónakot, s végigmászva a meredek sziklafalon, melyen
17233 33 | kilép a szobájából éjjel s végigmegy egy pár folyosón, az aztán
17234 37 | Birchpfeiffertől, még azt is végignézném, s meg nem mozdulnék a helyemből.~
17235 37 | volt, ha helyemre leültem, végignézni a páholysorokon: kik vannak
17236 4 | szánalmat érzett iránta, s mire végignézte a vértre metszett képeket
17237 37 | először sem tettem azt, hogy végignézzem, annyit láttam, hogy az
17238 27 | midőn szobájába értek, végignyúlva bársony pamlagán, s gömbölyű
17239 19 | neki.~– Ejnye – szólt ő, végigolvasva az ítéletet –, pedig milyen
17240 27 | zsebében, a chilei partokat végigrabolja, gyilkol és gyújtogat egész
17241 30 | ahhoz nem volt bátorsága; végigsietett a parton, egyik hídon keresztül,
17242 27 | néha-néha egy sor hullám végigsöpör a tengeren. Robertson éppen
17243 23 | szólaltak meg egyszerre, végigsöpörve a támadó hadakon; azután
17244 13 | egyet fordított rajta, végigvezette az udvaron egész a kapuig;
17245 22 | Mikor Toipingvang az utcán végigviteti magát elefántcsont zsöllyeszékében,
17246 27 | ország nyomorult városába a végínséggel küszködve jutottak el; pénzük
17247 33 | vevőre nézve: a meghalt gróf végintézetében az ottani tiszttartója,
17248 33 | a gázt, s meggyújtanom a végit.~Az én emberem elkezdett
17249 37 | meglátogatom őt, s azzal végképpen ottmaradok nála, míg törvényes
17250 27 | hang, mint egy haldokló végkiáltása; azután megint csak a hab
17251 23 | nem gyalázva! Így fog a végóra találni. Akarsz-e együtt
17252 27 | Arauco hosszában.~Robertson végrehajtá küldetését; éjszaka meglepé
17253 25 | távol megyében történendő végrehajtás miatt. Oda kellett maradnom
17254 37 | kedvezően! Csupán az ítélet végrehajtása végett szükséges saját magamnak
17255 12 | pontos és lelkiismeretes végrehajtásában.~Mikor a tömérdek összegyűlt
17256 23 | állítjátok, a törvény ítéletét végrehajtjátok rögtön. A többi hadd fusson,
17257 30 | kastélyban, s vele együtt a végrendelet is.~Most azután nem maradt
17258 33 | senki; kénytelenek lesznek végrendeletem szerint cselédjeimet ott
17259 30 | Az égre kérem, teljesítse végrendeletemet. Vigye el holttestemet a
17260 10 | hogy ő maga hallotta volna végsóhaját, amely őhozzá és őérte szállt
17261 33 | örökségbe. Négy szoba egymás végtiben ki volt világítva; nekem
17262 23 | állania, hogy a spanyolok végvárát ostromzárolja?~– Igen. Te
17263 27 | értett volna mesterségéhez; a végveszélyben kénytelenek voltak Robertsont
17264 23 | veszniük, kitetted ok nélkül a végveszélynek.~– Talán veled történt ez,
17265 36 | Eponinehez e rövid üzenettel:~„Végy fátyolt, férjed hős halállal
17266 27 | nem volt elég, hogy hajót vegyenek rajta, s új legénységet
17267 23 | véremet elpirult arcomon, s vegyétek azt is áldozatnak. Az első
17268 23 | beitta azt is a föld, mint a vegyített creolét, a korcs meszticét,
17269 27 | százféle édes illatszer vegyül, mely áthevíti a lelket
17270 23 | nemes vérűket, melybe nem vegyült soha egy csepp sem idegenből,
17271 30 | hanem vidám, enyelgő beszéd, vegyülve nevetéssel és gyermeteg
17272 12 | holnap, ugyebár?~– De el is végzem, ha az idő kedvez.~Squirro
17273 30 | Mindenki feszülten várta, mi végzéssel jönnek vissza. Oliva egykedvű
17274 23 | a kétségbeesés éjszakája végződik, s a boldogság új napja
17275 33 | ami igen szerencsétlenül végződött. – Hibásak voltak mind a
17276 20 | beszélni, hogy azt más észre ne vehesse – a kezek által.~Az emberi
17277 30 | megszabadult tőlem, hogy új nőt vehessen, most pedig az őrültek házában
17278 30 | sietni valahová, és addig nem vehet részt a tárgyalásban, míg
17279 26 | lelkén elviselhetni? Hogy veheti magára azt a tudatot, hogy
17280 27 | visszaverhetnék diadalmasan. Soha nem vehetné ki őket onnan senki többé,
17281 30 | Olivára, futó borzadást vehettek rajta észre.~Az elnök összevette
17282 7 | mindent, aminek csak hasznát vehették, elpakoltak. Ebben megállapodának.~
17283 11 | menekülési szert, de nem vehetve el tőlem az én nyolc körmömet.
17284 4 | Azonban Hamlet a király veje volt és azonfelül vendége
17285 22 | hogy Xelenhoa apja eladta vejének a fum hoan madarat, mind
17286 4 | mosollyal fogadta hitszegő vejét, s maga mellett engedé lovagolni
17287 27 | kezeivel és méri azokat vékával; mikor aztán fölébredt,
17288 33 | vesznek, s azt megint, ki vékonyan, ki vastagon, kieresztik.
17289 36 | mintha a lerohanó vízoszlop vékonyodnék; és valóban lassanként mindig
17290 33 | hogy mikor bort hozattam véle, akkor is két poharat tett
17291 36 | helytartóiról azzal a tréfás véleménnyel volt, hogy azok az ő szivacsai,
17292 14 | Később sokszor felkérte őt véleményadásra egy-egy furfangosabb perbeli
17293 1 | azonban éppen ellenkező véleményben volt, s nem akarta elfogadni
17294 14 | divánban megoszlottak a vélemények, s mindig nagy súlyt fektetett
17295 30 | nem akart elállni attól a véleménytől, hogy aki ily makacsul rejtegeté
17296 24 | véd, mögötte a tengeren Velence hajói hosszú félkörben az
17297 36 | tisztviselők szigorúan bántak veletek, mondjátok meg, én enyhíteni
17298 6 | tizenhat éves leányzó, kit Velezkének neveztek, támasztá legelébb
17299 30 | bizalmasságot, amire jogot vélnek találni abban, hogy ennek
17300 20 | iratokat, miket nálam találni vélsz, mind elégetém. Te lássad,
17301 37 | titokszerű lények közeledtét véltem érezni, s valami mondhatatlan
17302 33 | hogy ha valami ismeretlen vendég egyszer kilép a szobájából
17303 13 | papok és rectorok kelletlen vendégei, itt bolondnak tartják,
17304 30 | tűzokádó hegyeket, mikkel vendégeit és kedves egyetlenegy tékozló
17305 33 | kereskedőivadék, az ok nélküli vendégeskedésnek nem vagyok barátja.~Igazán
17306 19 | hogy aztán, ha volna másik vendégfogadó, abba szállnánk, de minthogy
17307 9 | inasnak, engem süvegelnének a vendégfogadókban; énutánam néznének a szép
17308 1 | néhány nap meglátogatta őt vendéglői szállásán, hol az idegen
17309 4 | rendezett.~Hamlet az egész vendégség alatt sem enni, sem inni
17310 4 | diadal fogadta; a király nagy vendégséget adott a kedvéért; azonban,
17311 11 | bennünket, felhagyott a vendégséggel, zsebbe dugta a hagymát,
17312 8 | valódi színdarabot lát, a vendégszereplő tudta nélkül; ma éppen egy
17313 27 | élelmezést.~Egy csoport vendégszeretetlen sziget között vitt keresztül
17314 37 | irányomban, mintha ötven évvel vénebb volna nálam – pedig csak
17315 23 | az indulat kitörésében.~– Venezuelánok! Az én nevem Bolivár Simeon…~
17316 2 | bánta volna már, ha férjhez vennék mind a kettőt, hogy megszabadulna
17317 7 | privatier lett belőle, hogy vénségére a múzsák ki kezdtek rajta
17318 27 | fiatal remete, s tán itt is vénült volna meg, ha egy baleset
17319 27 | Robertson szemei egyszerre vérbe borultak; abban a pillanatban,
17320 12 | de Bandoz volt a toledói vérbíró, senor Juan de Cavalor pedig –
17321 23 | őröket, mintha hátuk mögött a vérbíróság pallosa villogott volna;
17322 23 | utolsó cseppet a San Sol vérből másutt látta elhullani,
17323 4 | két bodzafabotot, azoknak vérdíjával teleöntve:~– Ez az egyik –
17324 4 | kiengesztelje, kifizetett neki. A vérdíjban kapott aranyat Hamlet megolvasztá,
17325 23 | reszketesz! – ordítá rá a véreb. – A gyermekek másik füle
17326 24 | haldoklása alatt kiomló vérébe mártott ujjával e nevet
17327 27 | valaki hátulról vállára veregetett, s egy bizalmas hang megszólítá.~–
17328 19 | hozzám, s kegyesen vállamra veregetve kérdé:~– Hát öreg uracskám,
17329 30 | valóságában, hogy arcán a hideg verejték gyöngyözött bele, s többször
17330 23 | mely értük kiontatott; csak verekedtünk, de nem foglaltunk, s ellenségeink
17331 36 | az egy sziklába vágott verem volt, semmi más; éppen jó
17332 11 | ifjabb éveimben, mikor még vérem hevesebb volt, állat felebarátaimat
17333 14 | Muhzinra dühödve –, tüzes verembe a bálványimádóval, a bűbájossal,
17334 36 | kellett lobogni minden csepp vérének, azon gyors hírre, hogy
17335 6 | szegény, csak ő is osztozott a verésben.~S ezzel el volt határozva,
17336 23 | felkelők hadserege annyi vereség után bomlásnak indult, egyik
17337 4 | előtt, s elmondá az egész véreseményt: a gyilkosságot és a bosszút.~
17338 4 | megöltek, azon halaványan, véresen rohannak reájuk, holt szemeik
17339 11 | hajadonfővel, kezében volt egy nagy vereshagyma, abból egy nagy konyhakéssel
17340 33 | én vagy harminc botot rád veretnék lerovás fejében?~Az ember
17341 7 | vajon a Lancaster család verette-e a pénzt, vagy a York család?
17342 33 | ijesztgetni, holmi lemoshatatlan vérfoltok a pallókon; láthatatlan
17343 30 | vékony pókhálóban, s ott vergődnek, mint a szárnyaszegett pillangó.
17344 6 | egy maroknyi csoporttal vergődött még a sík közepén Velezke;
17345 13 | kétlábú teremtések, akiket ő verhet meg azért, hogy nem tudnak
17346 23 | többé a túlnyomó erőt nem verhetjük vissza, akkor emeld fel
17347 24 | Pyrrhus és Pompeius hidat vélt verhetni a tenger fölött, egyik országtól
17348 30 | sír, mint sóhajtoz, mint veri magát a földhöz; imádkozik
17349 3 | családokba vissza.~Mindenki vérig volt már sértve azok közül,
17350 6 | az egész férfivilágnak a vérittas asszonyhad vezére, Velezke,
17351 1 | itt fog látni.~– Ah uram, verje ön ki fejéből ezt a gondolatot.~–
17352 31 | nem gátol, hogy egy vak verklis mellé letelepedjenek, s
17353 36 | sisakjára, mintha csatabárddal vernének reá.~Tetrix féltérdre bukott
17354 27 | fújt, a vitorlák lankadtan verődtek az árbocfákhoz, a hajó állt
17355 4 | hosszú fáradság és a déli verőfény s az erdei madárfütty és
17356 23 | szemeik világát, a forró verőfényen s a nedves éjszakán híven
17357 36 | hogy az a színpad egyúttal vérpadnak is jó.~Eponine úgy bánt
17358 33 | ismer minden ember; utolsó verse így hangzik: „Isten engem
17359 22 | azokra volt megírva ékes versekben Xelenhoa szépsége, halála,
17360 8 | elkezdtem neki poétázni; verseket mondtam és sóhajtoztam.
17361 21 | arra a farsangra minden versenytársa fölé emelte; ő lett a lyon-királya
17362 30 | az atyai ház megnépesült versenyző fiatalokkal, kiknek mind
17363 23 | hogy villognak benne néha a vértek? Valóban ki lehete jól venni
17364 23 | felcsillámló kardokat és vérteket.~– Ellenségeink számát szaporítani
17365 24 | között ezerháromszáz norman vértes lovag, a sereg magva és
17366 4 | férjének aggódnia; ő is vértet, páncélt öltött, fegyvert
17367 4 | várták a támadást, elhányták vértjeiket, s futottak a csatatérről;
17368 4 | iránta, s mire végignézte a vértre metszett képeket s azok
17369 36 | sebesítsd őket, minden csepp vérük a császáré!~Egy újabb bőszült
17370 23 | belháborúban fogyasztva vérüket, anélkül, hogy valaki tudná,
17371 36 | elvitték idegen országokba, vérükkel Róma dicsvágyának adózni,
17372 23 | volna. Mi úgyis odaadjuk vérünket az utolsó cseppig; mi úgyis
17373 23 | földe látta szétomlani nemes vérűket, melybe nem vegyült soha
17374 1 | Ez a kis fájdalom, amit a vérzés okoz, olyan az elébbire,
17375 36 | egy is úgy, mint ami belül vérzett, a szép Eponine miatt, és
17376 36 | élni tanult.~Uráért sokszor vérzettek sebei, de nem fájt egy is
17377 30 | vele, mindig más meg más verzióját találva ki a történetnek.
17378 30 | Anyám”.~Hisz azt csak nem vésethette oda egész világ gúnykacajára
17379 20 | szultán körmeit vékony hegyes vésővel lemetélni, turbánja tekercsét
17380 36 | hogy fölmehetek Rómába Vespasián elé. Azt mondám neki, hogy
17381 36 | Büszke, dacos arccal fordult Vespasiánhoz:~– Úgy szóltál, mint egy
17382 23 | úgy ráveendem őt, hogy vesse el a koronát magától, és
17383 37 | hogy üljek le mellé, s vessek egy pillantást azon iratokba,
17384 37 | megbántva érzem magamat, vessem ki a pénzt az ablakon. Azután
17385 4 | norvég királlyal. Hogy véget vessen a harcnak, kihívta ellenfelét
17386 14 | minővé őt halottan tevéd!~– Vessétek a tűzbe – ordíta a nép körös-körül,
17387 23 | megszűnt őrzeni, akkor hadd vesszek el.~…A San Sol palotában
17388 33 | jámbort, s valami vékony vesszőt használjon hozzá.~A műtétel
17389 36 | födelére e szavak voltak vésve:~– Férjed miatt ne legyen
17390 35 | Bolond beszéd. Hát azért vesz az ember vénasszonyt, hogy
17391 23 | vége a többi zsákok alatt vész el. Azt gyújtsd meg égő
17392 29 | poggyászvonatot elfoglalni, s azt ezer veszedelmen keresztül hazavinni; tíz
17393 23 | húzott voltak az ostromló fél veszedelmére; nem tudott összefüggő csatarendbe
17394 29 | sem rettent vissza.~Annál veszedelmesebbek voltak a leckék a gróffal.
17395 27 | hordozott kincs ezentúl csak veszedelmükre szolgál. Híre futamodik
17396 33 | répát ültetek, béresekkel veszekszem, barmok lábát kuruzsolom,
17397 31 | bennszorult kótyagos ember veszekszik mindenkivel, s végre, hogy
17398 27 | mi történik, mint saját veszélyére. Azokat körülfogták az indiánok;
17399 4 | olvasá ki, hogy ha ez őt veszélyesnek fogja találni, neki is halnia
17400 37 | és tégedet a legnagyobb veszélynek ne tegyelek ki, ha csak
17401 23 | áldozatra, mely hazájukat nagy veszélytől fogja megmenteni: szabadítsák
17402 14 | ragyogó szem, az édes ajk veszendő kincs; egy lehellete a szélnek
17403 33 | tornyában megcsendülni a vészharangot; ezen toronyhoz sem leltem
17404 36 | Egyszerre férjet és hazát veszíte; ifjú férjet és öreg hazát.
17405 30 | annál többet fogsz belőle veszíteni. Malmont visszahozza első
17406 27 | midőn karjai közt hitte, veszítse el azt az asszonyt, kinek
17407 37 | boltot, hogy egy hangot el ne veszítsek az előadásból, s úgy hiszem,
17408 23 | tele. Minden el volt már veszítve, csak Venezuela állt még.
17409 23 | állítád, ahol el kellett veszniük, kitetted ok nélkül a végveszélynek.~–
17410 30 | emberek ilyen kérdésekkel vesződni.~Marquis Malmont egyszer
17411 27 | volt még hátra, még azzal vesződtek a martalócok, midőn Robertson
17412 36 | Hiszen ők is úgy bocsátának vészt és pusztulást az őket vakon
17413 14 | volnánk.~– Akkor maradj veszteg, míg szólni fogok a szultánnal.~
17414 3 | fiatal nőt, leányt, csábítás, vesztegetés vagy erőszak palotájába
17415 33 | ügyvédnek a szóbeli tárgyalásra vesztegetett hangjáért nem akarnék fizetni,
17416 23 | Uralkodni vágyó, ki azzal vesztegeti meg a legjobb emberek szíveit,
17417 36 | nőt. Mennyi forró csókot vesztegetnek el rá!~Eponine szép, hosszú
17418 13 | nem is igen szokták rá vesztegetni.~Nehézfejű fiúcska volt
17419 35 | kétségtelen, hogy maga Corbiánné vesztegett meg erre valakit.~A kitagadott
17420 13 | drága oktatás, amit azok őrá vesztegettek, mind kárba ment; azok bizonyosan
17421 7 | melyik római császár idejéből vesztek ottan.~Máskor összeírt Bandi
17422 9 | Nem tudom, melyikünk vesztene a cserével?~– Kérem alássan,
17423 37 | előadást, egy hangot el nem vesztenék belőle; mindenki remekül
17424 36 | akire a második esik, az a vesztes.~– E várnak van egy pincéje;
17425 33 | olyan nyereséget, ami nem veszteség másnak; ez az a munka, amire
17426 14 | jámbor Muhzin sokat sírt e vesztesége miatt; sem étele, sem itala
17427 4 | tündér arcát megmutatta, vesztette el szívével egyszerre fejét.~
17428 37 | voltam, hogy e levél nem vesztheté el rám hatását. Ha azt kívánta
17429 33 | ellenvetése; kegyed úgyis kárba veszti ezt a használható produktumot,
17430 23 | hol aljas szatócsérdekek vesztik el a hazát, hol nyomorult
17431 12 | rángatózott halálos düh és vesztő kín miatt, mintha az volna
17432 23 | fölemelkedtünk, s akkor veszünk el, midőn azt hisszük, hogy
17433 6 | becstelen; ha egy leány egyszer vét életében, azt a templomajtóhoz
17434 23 | fölkelt; keblén keresztet vete: „Az Atyának, Fiúnak, Szent
17435 1 | voltak előttem ábrándjai: vétek-e az? Bűnt ki tehetne fel
17436 27 | amellett gyapjút adnak, mely vetekedik a legfinomabb merinóval.
17437 7 | kenyérmezei ütközetben. Vételára 20 császári arany; egy hajóslegény
17438 33 | alatt kifizettem az egész vételárt, meghatalmazva egy X megyei
17439 32 | szerelmes! Mely asszony lehetne vetélytársa az ilyen szerelemnek?~A
17440 21 | mer ő arra a vakmerőségre vetemedni, hogy amit a különb emberek
17441 30 | az ajtó előtt annyira is vetemedtek, hogy fejeiket bedugták
17442 30 | ha ellene talált volna véteni… Ezt a nőt tudtam irigyelni.~
17443 24 | lovas legázolta a varaegek veterán hadát, szétszórta a görög
17444 29 | kaszálóját feltúrja a vakondok, vetéseit megeszi a sáska, dohányát
17445 33 | az állattenyésztést, zöld vetéssel, esővel, harmattal spekulálni,
17446 8 | grófnők, hercegasszonyok vetettek felém epedő pillantásokat,
17447 31 | aki azt sem tudja, mit vétettek.~A szerelmes poéta is megindult
17448 6 | az álnok csábító is sárt vethet rá; ha pedig a nő szeret
17449 3 | kötelesség. Az ország nem vetheti oda a kesztyűt Nápoly és
17450 28 | Hiszen inkább…~– Éppen azt vetik szemünkre, hogy mindig egymással
17451 33 | büntetve a te elkövetett vétkeidért?~– Nem én, még sohasem –
17452 1 | meggyónta nekem, mint nehéz vétkét, ha álmában nem énrólam
17453 31 | otthon. Az apa egy ingre vetkőzve viszi a kulacsot, a gazdasszony
17454 37 | perem végét ismét évekkel vetné vissza, még most remete
17455 30 | rá határozva, hogy véget vetnek életüknek! Oliva, a tizenkét
17456 19 | éppen bált adunk; ha nem vetnék meg meghívásunkat. Igen
17457 14 | szultánnak, hogy ily rendkívüli vétség rendkívüli visszatorlást
17458 25 | nem tudom, hogy egy szónak vette-e vagy háromnak, mert én úgy
17459 30 | Élt, amidőn téged nőül vettelek, és így nem lehettél nőm
17460 33 | ellenséggel együtt a levegőbe vettesse, odalépett íróasztalához,
17461 8 | Aztán gyöngéden búcsút vettünk egymástól, s azzal az én
17462 36 | lenni ellenem.~– Nyilat vetünk rá; akire a második esik,
17463 4 | oktalan dőreség kifejezését vevék föl, amit beszélt, merő
17464 8 | betekinték, nagy megdöbbenéssel vevém észre, hogy azt a színpadot
17465 4 | leányát meggyalázta, más nőt vevén feleségül.~Midőn a brit
17466 37 | hozott a posta, aminek a vevényét ő írta alá; a levél ötezer
17467 7 | várni lehet. Ez nem talált vevőt, pedig a hátára 25 arany
17468 36 | palota lépcsőin, fényes vexillum-hordozók követék a vasléptű római
17469 23 | szájban az átok: a vezér nem vezényel már, hanem lelkesít; a lövöldözés
17470 23 | repült a csatazajba; csak a vezénylők egyes kimért kiáltása meg
17471 23 | varinasi gyilkosokra!” És ez a vezényszó elég volt az egész ütközetre,
17472 23 | ahol nem hallgat senki vezényszóra, hanem megy, amerre eszébe
17473 23 | Mi szíveinkben visszük a vezényszót, s az a gondolat, mely minket
17474 20 | tettért nem hozzá, hanem vezéréhez fordulnak. Amint az árulkodók
17475 23 | legdühösebb csordájukat ádáz vezéreikkel együtt…~Itt Bolivár megállt;
17476 36 | rengjen a ház.~Vespasian vezéreinek az volt parancsul adva,
17477 23 | éjjel-nappal, s megöldösék legjobb vezéreit. A páncélos szűz vezette
17478 20 | keze alatt vannak, midőn vezérekkel tanácskozik.~Hiszen ők nem
17479 31 | egyenként minden csoport a vezérhalomra. A becsületes krisztinavárosi
17480 36 | paripa nyomán utánamentek; a vezérlő patkónyomok azonban majd
17481 23 | A gyilkosok jelenték a vezérnek, hogy nincs idő a munkát
17482 36 | triariusok szívdobogva követték vezérüket.~Alig haladtak húszlépésnyire
17483 6 | kebleikre, megválaszták Velezkét vezérüknek és megindultak a király
17484 36 | legyen több aggodalmad. Derék vezérünk, Annius pótolni fogja helyét.~
17485 23 | itt van menyasszonyod, vezesd őt abba a menyegzőbe, ahol
17486 27 | unszolták Robertsont, hogy vezesse őket minél előbb Otahaitiba,
17487 36 | trevirek, Classicus és Tutor vezetése alatt, még harcol germán
17488 37 | fogom, míg oltárhoz nem vezethetem, nem lehet kegyednek aggódnia
17489 27 | dereglyével, s nyomunkba vezetik a spanyol gályát.~Egy párnak
17490 27 | ajánlá neki, hogy be fogja őt vezetni donna Terezához.~Robertson
17491 23 | daliás alak volt vezetőjük. Vezető a szó minden értelmében,
17492 23 | összegyűltek a hazafiak vezetői Venezuelában.~Jelen volt
17493 23 | tartományok meghódoltak s kiadták vezetőiket, az elfogott zászlókat ott
17494 23 | délceg, daliás alak volt vezetőjük. Vezető a szó minden értelmében,
17495 8 | előttem mindenféle ajtókat, s vezettek pompásnál pompásabb corridorokon,
17496 20 | vezérek főnökének” (Szadrul vezír), mint írót „Rumélia költői
17497 4 | nejével és bajnokaival hősi viadalban. Ez a vége szokott lenni
17498 36 | ismét visszafordult, s a viadort szűk karikában körülrepkedve,
17499 23 | mindig közelebb hozták már a víárkaikat, a várfalak egyre düledeztek,
17500 23 | szaggatott ütésekkel, most a víárkokban gyülekeztek a csapatok,
17501 7 | Egyébiránt ezzel a karddal viaskodott Achmet basa a kenyérmezei
17502 11 | ugyanannyi műlovarkör és viaszbáb-bódé. A tönkrejuttatott menageriákat,
17503 30 | ezüstlepkék rezegnek, a színes viaszgyertyákról, mik körüle égnek, s hogy
17504 1 | beteg arcáról ama halotti viaszsápadtság s eleven szín tért vissza
17505 21 | rózsákkal a fejében, a legszebb viaszsárga halott, amilyent csak valaha
17506 36 | s valóban azt olvasá a viasztáblákról, hogy Sabinus, még abban
17507 12 | amint meglátta a hóhért, vidáman kiálta rá:~– Eh, senor Juan,
17508 33 | őrültekházát. Összekereste a vidéken távolról, közelről a falu
17509 12 | figyelmét a körül fekvő vidékre is annyira kiterjeszté,
17510 30 | mint Issodune, ahol egy vidékről feljött birtokos úr megtelepedése
17511 23 | néptömeg.~Éjfél után elhagyta a vigadókat Bolivár ifjú hitvesével,
17512 30 | öreg Delmaure nagyszerű vigalmat tartott fia huszonnegyedik
17513 27 | azért józan.~A második vigalomnap éjszakáján sietve jött Robertson
17514 31 | óráját összetörték, szeretője viganója tönkreázott, selyemkendője
17515 31 | hölgyek fejükre hajtott viganóval menekülnek.~Egyszerre megered
17516 1 | meghalok. Az a gondolat vigasztal, hogy miután ő bosszút állt
17517 1 | elkárhozom vele.~Az orvos vigasztalá, hogy nem szükség itt mindjárt
17518 1 | értettem, miket mond el vigasztalásomra. Hallgattam is én azokra!
17519 36 | üreggel, s azzal a szomorú vigasztalással, hogy ott már senki sem
17520 5 | szabad menni, s még csak az a vigasztalásunk sem marad, hogy a messzeségbe
17521 12 | menyecskét háborítatlanul vigasztalhassa!~A bakó késő éjjelre ért
17522 30 | Malmont feledhetetlen neje; a vigasztalhatatlan férj ide temettette el minden
17523 5 | baja, anélkül, hogy egymást vigasztalhattuk volna.~Nagyon kellett őrizkednünk,
17524 31 | utasítják. Van, aki azzal vigasztalja: hogy talán az árokba esett
17525 37 | ismert kéztől. Tudtam, hogy vigasztalni fog. Így írt hozzám:~„E
17526 30 | értem kegyed fájdalmát. Vigasztalódjék; én úgy hiszem, hogy ki
17527 21 | kozmopoliták vagyunk.~Adonisunk vigasztalta magát a zöld asztalnál –
17528 14 | sírt egész hajnalig.~Hiába vigasztalták szomszédai, barátai, nem
17529 2 | meg voltak mind a ketten vigasztalva, s nem beszéltek többet
17530 4 | közönséget: „Bölcs Hamlet, vígjáték, táncokkal és görögtűzzel”.~
17531 37 | kegyednek engemet látni. Egy vigyázatlan szó, egy meg nem óvott tekintet
17532 27 | közöttük, kikkel valami vigyázatlanul őrzött hajót hatalmába kerítve,
17533 5 | mikor van telehold. Akkor vigyázd meg feljöttét. Aminő betűre
17534 27 | beszéltek, s mind a ketten vigyáznak Robertson kezére.~Egy éjszakán
17535 27 | hordóikra, sem Robertsonra vigyázniuk, efölötti örömükben beütötték
17536 37 | hogy most kétszeresen kell vigyáznom magamra, hogy még a látszat
17537 14 | melletti temető ajtajában, ott vigyázta a halottas meneteket, miket
17538 27 | tengerészei ellen, azok is jól vigyáztak rá; négyet mindig kiválasztottak
17539 5 | mellett kelle ülnünk; mint vigyáztunk, hogy egymás kezéhez ne
17540 7 | Mennydörgő arany?~– Hohó! Vigyázva kell vele bánni. Ezzel az
17541 30 | Mikor szolgát akar ön venni, vigyázzon, hogy ne vegyen magának
17542 27 | Ha azt mondanák: itt van, vigyed, de felejtsd el érte mennybéli
17543 33 | ültem, gondoltam, hogy minek vigyek oda lovakat, ahol úgyis
17544 30 | gondolkozni, hogy egy éjjel szenet vigyenek be szobáikba, azt meggyújtsák,
17545 12 | s íme, most a leütött fő vigyorgott csúfondárosan őreá, pokoli
17546 12 | senor Juan – kérdé Squirro vigyorogva –, hány fej van most a rováson?~–
17547 13 | ajtón keresztül, elkezdtek viháncolni, suttogni: a Sus, a Sus!
17548 21 | és a baronesse repültek a viharhajtotta sorban.~Mikor aztán harmadszor
17549 27 | volt azt a tengernek és viharnak martalékul hagyni; azonban
17550 27 | mikor a tengeren nemcsak a viharok, hanem ellenséges gályák
17551 3 | vitorláját, s a legdühödtebb viharra bízva magát, hogy annál
17552 36 | romok közül megadta magát a viharrali harcban s ledőlt, még jobban
17553 27 | hozzá. Martelin nem merte őt viharroncsolta hajójával a csatakész angol
17554 36 | szolgáim közül magammal vihetek. E két szolga szerepét ti
17555 29 | németül?~– Gyakorlat mellett viheti nagyságod fél év alatt annyira,
17556 11 | Eldorádónak. E tervét nem vihette ki, a boldogtalan az úton
17557 11 | VIII.~Három állat terem meg minden
17558 23 | szolgálatában veszték el szemeik világát, a forró verőfényen s a
17559 8 | lorgnonját. No, már ahhoz nagy világbeli járatlanság kellene, hogy
17560 28 | jött haza a kis férjecske a világból.~– Asszony! (Már nem is
17561 14 | megérté a dolgot –, de nagy világbolondja vagy te, hogy ilyen otrombául
17562 32 | rekettye és tövis! A nagy világdrámák után deszkabódék paródiái!~
17563 12 | ismét az ajtón, s elszaladt világgá. Hogy azontúl mi lett belőle?
17564 30 | mégsem tartozik az előkelő világhoz, a hautecrème-hez, mert
17565 37 | büntetést fizetni? Hiszen nem a világi hatóság ennek az oka, mert
17566 11 | találva helyét benne.~E kutya világismeretet oltott belém. Tehát nem
17567 33 | volna, ha most szobámban nem világítana a kandalló; így az ostromlók
17568 33 | szempillák alól rejtelmes tűzzel világítanak elő zafírfényű mélázó szemei;
17569 30 | mindennek egy percre. – Jó világítás ez annak, aki úgy keresi
17570 33 | platinsodrony folytonos világítása mellett, őt is magukkal
17571 37 | más mód, mintha nálad este világítatlan szobában jelenhetnék meg.
17572 4 | sötét éjszakában messze világító égésre összefutott a nép;
17573 27 | míg a Congreso lángjai világítottak a tengeren, egyszer azután
17574 30 | gazdag nőt egy törvényes és világképes névvel és címmel megajándékozni.~
17575 34 | azóta más országban, más világkörben élt nála nélkül, s kit végre
17576 27 | Lafond kapitány bizonyítja világkörútja leírásában, hogy ennek minden
17577 33 | embereket adott vissza a világnak, de egyúttal hűséges embereket
17578 1 | sokoldalú műveltséggel és helyes világnézetekkel bír, s amellett, hogy vagyonilag
17579 33 | betegek tükre egész erejéből világolt alá, s befehérítette az
17580 12 | Most kezdett el előtte világosodni minden. Hát ezért az a rettenetes
17581 30 | átlátszó üvegben áll, a puszta világosságtól; és ő készen is volt igen
17582 14 | koporsó kék, a szemfödél világossárga; midőn közelebb hozták a
17583 36 | rejté magát, magáról és a világról emlékező s szabadulni nem
17584 36 | folytatott harc kiterjedt a világvárosra, Rómára is, s a profán küzdelemben
17585 13 | átkozott szó, amivel őt a világvégére lehet kergetni, a legelső
17586 30 | megint futott a szél előtt, a villámok után.~Két óráig tartott,
17587 33 | álmaim megtestesült képe.~Egy villámperc a bámulatra, a másodikban
17588 5 | hétig láttam a holdban végig villanó betűket:~„CALIFOR”. Ebből
17589 36 | nincsen halva.~A nő alakját villanyos rándulás hatotta keresztül.~
17590 21 | fegyverrel vívni, mint késsel és villával; hanem azt megteheti, hogy
17591 19 | grófné úgy táncolt, mint egy villi.~Én a nagy gyönyörködés
17592 23 | mögött a vérbíróság pallosa villogott volna; mikor az ayacuchói
17593 27 | jött, ment, áhítatoskodott, villogtatá szemeit a csábos rebozó
17594 9 | ugyebár, kegyed a… a… a – Vilmos.~– Igenis, az – a Sándor.~–
17595 31 | porontyot feleségéhez; azazhogy vinné, de nem tudja, hogy merről
17596 14 | pazarolják, vagy ha veled vinnéd, gonosz emberek ki ne raboljanak,
17597 22 | ambraillat volt, bútorai violafából, mely ha megmelegszik, gyönge
17598 24 | Michael és Gaita!~Ah valóban, Violantának egyetlenegy könnye nagyobb
17599 24 | Menj játszani.~És elküldé Violantát neje sátorába.~Guiscard
17600 33 | fogok elszökni a háztól, Violára sem haragszom, egyúttal
17601 22 | ha megmelegszik, gyönge violaszagot ad; szőnyegei bársonyból
17602 33 | Én ugyan nem hiszem, hogy Violát ön többé megláthassa, de
17603 34 | székéről e szóra, mintha vipera csípte volna meg.~Az angol
17604 22 | nézhette magát, voltak drága virágai, amiknek illatával eltelhetett,
17605 27 | szentképeken kívül pompás virágcsoportozatok ékesítik; az oltárok ragyognak
17606 30 | körül, zöld mirtusz és fehér virágfüzérrel koszorúzva.~Így volt öltözve
17607 37 | volna. Szobám mindig tele virággal, pipereszekrényemben új
17608 33 | s nem él egyébbel, mint virágillattal, mint a lepke; mikor akarja,
17609 4 | hegyszakadékokon át egy szép viráglepte völgybe jutottak, ott Hamlet
17610 30 | gyermek lenni, örülni a mezei virágnak, az apró háziállatkáknak,
17611 22 | azonban most sem örült sem virágnyílásnak, sem gyémántragyogásnak,
17612 30 | repedéseiben tenyészni, kíváncsi virágocskák ott az ajtó előtt annyira
17613 30 | hogy dong a vadméh virágról virágra szállva, és azt kívánta
17614 30 | hallotta, hogy dong a vadméh virágról virágra szállva, és azt
17615 23 | mint a sarlótól leütött virágszál, aléltan rogyott össze e
17616 30 | megtelepedett az a sárga virágú szaka, ami úgy szeret a
17617 30 | Holnaputánon túl aztán vagy virrad meg többet, vagy sem.~Néhol
17618 36 | hosszú volt már, melynek virradását Sabinus lenn a sírban várta.
17619 30 | észre ne vegyék.~A következő virradatra egy nagy síkságot ért, melyen
17620 37 | reggel alig vártam, hogy virradjon, azonnal dolgom után láttam.~
17621 30 | és ment – ment, míg nem virradt. A vihar egész éjjel világított
17622 37 | Legkisebb háborítás nélkül virradtam meg új szállásomon.~Másnap
17623 33 | ön alszik, hogy álmainál virraszt; ön ezt talán nem is tudta
17624 33 | mintha egy tündérálmot virrasztanék át: egy perc előtt a minden
17625 36 | a sírt, melyben Sabinus virrasztott. Koronként föl-fölveré a
17626 29 | elmegy, ami háború idején virtus.~A tekintetes vármegye köszönettel
17627 30 | az élet, ami annak arcán virul – az ő saját életének fele.~
17628 27 | múlva egész új nemzedék virulna fel a kis telepítvényen.~
17629 2 | kettőnek, táncoltak velük vis-à-vis; confundálták az engagemen-t;
17630 23 | megfelel annak: el Libertador. Viseld mindkettőt enyészhetetlenül. –
17631 37 | állán simára leborotválva; viselete úrias és elegáns.~Én annyira
17632 23 | adtak neki olyan nevet, amit viselhet büszkébben, mintha ötven
17633 33 | ha ő olyan piros frakkot viselhetne, amilyet egyszer a boldogult
17634 12 | de Bandoz holta napjáig viselhette az akasztófa bélyeget a
17635 37 | is gyakran fog látni, úgy viseljem magamat, hogy minden lépésemre
17636 1 | mert ha még egy óráig kell viselnem, elkárhozom vele.~Az orvos
17637 3 | király?~– Ha volna férfi, nem viselném én e láncokat itt! E szó
17638 37 | pert indítottam a nevemet viselő nő ellen; ilyen sérelmet
17639 23 | csatából, melyben annak viselője elmaradt, az öreg don Estebanhoz,
17640 10 | emlékeket, mik lelkét e név viselőjéhez csatolták. Hogy élt hónapokig
17641 28 | kútból; egyszóval botrányosan viselték magukat.~A férj egy napon
17642 11 | mindhárman különös ragaszkodással viseltetnek egymás iránt.~Ezen észrevételt
17643 11 | iránt rendkívül gyűlölettel viseltettem mindenha.~Már ez velünk