bold = Main text
    Part                                         grey = Comment text

  1  1   |             tenyerébe fektetve, kérte őt, hogy forduljon félre. Némely
  2  1   |             orvosnak komolyan kellett őt erőszakolni, hogy engedje
  3  1   |               néhány nap meglátogatta őt vendéglői szállásán, hol
  4  1   |          semmi hatalom nem volt képes őt fél napnál tovább ott tartani,
  5  1   |           akkor is szerette, midőn az őt meggyilkolá. Nem emlékezem
  6  1   |               őrült, hogy fel akarjam őt ébreszteni, de annyira már
  7  3   |         alattvalói számára hozott, az őt sem nem kötelezi, sem neki
  8  3   |            ekkor Giblet Mária úgy üté őt ököllel arcul, hogy visszatántorodott.~
  9  4   |             azt olvasá ki, hogy ha ez őt veszélyesnek fogja találni,
 10  4   |            őrjöngő-e. Evégett elküldé őt azon ürügy alatt, hogy elméje
 11  4   |             uralkodó lehet, elfogadta őt fejedelmének.~Nemsokára
 12  4   |               férfigyűlölés, hogy aki őt szerelmével merte megkínálni,
 13  4   |        asztalához, szíve mellé ülteté őt; amit a bor meghagyott a
 14  4   |            skót ifjút, úgy bocsátá el őt magától. A brit király már „
 15  4   |               elég ok volt arra, hogy őt harcra hívja fel.~Hamlet
 16  5   |               nyomait, gyakran láttam őt csüggedtebb, sápadtabb arccal,
 17  6   |             rabszolgája a férjnek, az őt megverheti, megvetheti,
 18  6   |              a hétfordulóra, megverte őt újra.~Az asszonyok hat hét
 19  7   |         nekemesett, hogy pingáljam le őt.~– De öcsém, roppant silány
 20  7   |               hagyott békét, le kelle őt festenem. S hogy mennyire
 21  8   |               nem talált férfira, aki őt valóban megértette volna.
 22  8   |                hogy az én leszek, aki őt megérti, s aztán elkezdtem
 23  8   |              Rómeójának” nevezett; én őt kedves Júliának viszonzám,
 24  8   |               napig kell várnom, hogy őt újra lássam! Ismét holnap
 25  8   |              meg azon reményben, hogy őt újra látom, ismét az operaszínház
 26 10   |          parasztasszony felöltöztette őt pórleánynak, piros szegélyű
 27 10   |              fel ne fogadjanak, tehát őt is bemutatták a grófnőnek.~
 28 10   |          szépsége által, s felfogadta őt belső szobaleányának.~Ha
 29 10   |           hogy Saint Creux sietni fog őt felkeresni, amit annál inkább
 30 10   |     demagógoskodott, odasietett, hogy őt meglepje.~Elszomorodva tapasztalá,
 31 10   |             Bizonyosan vagy elfeledte őt a régi hű szerető, vagy
 32 10   |           ezelőtt történt volna, hogy őt Josephine a tükör mögötti
 33 11   |     parancsolni tanult, én szolgálni, őt az üléssel, engem a két
 34 11   |             után indulva, feltaláltam őt az anglus udvarában, ahol
 35 12   |           láncoló szenvedély sietteté őt a számos megrendelések pontos
 36 13   |      alkalmával a tanárok úgy szokták őt bemutatni, mint mustráját
 37 13   |            bizonyosan úgy tekintették őt, mint tolvajt, aki elől
 38 13   |            Minden ember úgy hívta már őt, és nem volt sem hatalom,
 39 13   |               A tanárok legelőször is őt hívatták, egyenesen az ő
 40 13   |      rectornak?~Régi idő óta szólíták őt most először ismét valóságos
 41 13   |          mondják itten senkinek, hogy őt akarják elvinni; ne is várjanak
 42 13   |         elysium mezeje. Itt nem hívta őt senki Susnak, a jámbor falubeliek
 43 13   |           csak szemtől szembe nevezik őt Nagy János uramnak; háta
 44 13   |              egy átkozott szó, amivel őt a világvégére lehet kergetni,
 45 13   |          megharagszik rá, ezzel fogja őt letorkolni, az utolsó ember,
 46 13   |               a perctől fogva kezdték őt nevezni peregrinusnak. Peregrinus
 47 13   |             ravaszul – most meg fogom őt tréfálni. Más városba tették
 48 14   |               száj többet ne szólítsa őt meg.~Egy éjszakán, midőn
 49 14   |            nőd volt, s visszahozhatod őt Stambulba, ahonnan nem fog
 50 14   |           esetet Ali Hodzsiának, kire őt a rejtélyes agg figyelmezteté.
 51 14   |               fekszik a sírban, ahova őt Muhzin eltemette; csak bontassa
 52 14   |   alamizsnáiból.~Mindennap ott lehete őt látni a Zenzemet kút melletti
 53 14   |    szörnyűködő népnek –, én fel tudom őt támasztani, s akkor meglátjátok,
 54 14   |               élve légy olyan, minővé őt halottan tevéd!~– Vessétek
 55 14   |               s akkor maga elé vitelé őt, hogy vallja ki, miféle
 56 14   |           egész bűvös tüneményt, mely őt ideküldte.~– Óh, te szegény
 57 14   |              és mennyire csúffá tette őt ama tündér, és hogy ezentúl
 58 14   |               Később sokszor felkérte őt véleményadásra egy-egy furfangosabb
 59 14   |             kegyelmét, hogy kinevezte őt Hudzsirjának (főalamizsnamester),
 60 14   |            ékszer áránál, és meghívta őt másnapra a dzsirid térre,
 61 16   |               azt hihette volna, hogy őt mindaz rendkívül mulattatja,
 62 16   |            vízzel lerészegíteni, mint őt megbántója ellen feltüzelni.~
 63 18   |               azt hihette volna, hogy őt mindaz rendkívül mulattatja,
 64 18   |            vízzel lerészegíteni, mint őt megbántója ellen feltüzelni.~
 65 19   |               lejtett. Sohasem láttam őt csábítóbbnak, kedvesebbnek,
 66 19   |                Én remegve bátorkodtam őt megkínálni az általam nyert
 67 19   |           rákezdtem az „Isten hozzád”-ot s eresztettem magamból nagy
 68 20   |           Raghib basának, mint amidőn őt testvére kezével megajándékozá.~
 69 20   |          vette, és mégis úgy szerette őt az asszony, hogy midőn férje
 70 20   |               költeményeiben dicsőíté őt azon nagy tetteiért, hogy
 71 20   |      megtekinteni, s bölcsnek nevezte őt, mivelhogy országának jövedelme
 72 20   |         Megmondták a szultánnak, hogy őt csak gúnyra nevezi uralkodójának
 73 20   |              vezér lángeszében bízva, őt szövetségre felszólítá,
 74 20   |               siettek Raghibhoz, hogy őt megöljék, holt embert találtak
 75 20   |             feje Raghibra emlékezteté őt.~A bizebán pedig nevetett
 76 21   |             egy fiatal dandy felkérte őt egy táncra. Kitűnő ifjú
 77 21   |             elmondá neki, hogy miután őt így insultálni merte, válasszon
 78 21   |       belátása volt, hogy ez az ember őt halálosan gyűlöli, ha nem
 79 21   |              arra, hogy az kihívhassa őt.~Minden visszalépés még
 80 22   | városnegyedben; a költők így írják le őt:~Arca fehér volt, mint a
 81 22   |            lakába, s tartania kellett őt két rableánynak, hogy a
 82 22   |             hívogatása, hogy jöjjenek őt megnézni.~Azután minden
 83 22   |       halottal.~Három évig nem hagyta őt eltemetni, három évig ott
 84 23   |            egy fiatal lovagnak szánta őt nőül, don Gideon Saperónak,
 85 23   |             van menyasszonyod, vezesd őt abba a menyegzőbe, ahol
 86 23   |               bátran! Senki sem képes őt feltartani. Csak játszik
 87 23   |              a hős elé, és megszólítá őt:~– Állj meg e helyen, hősök
 88 23   |         láttára.~A hős nyájasan emelé őt fel onnan. – Annyira meg
 89 23   |         venezuelai férfiak fölemelték őt vállaikra, s egy puszta
 90 23(1)|               csak azért győzhette le őt, mert az ő lova rossz, Paezé
 91 23(1)|            ötszáz lépésnyire utolérte őt, s megkapva az előtte futó
 92 23   |              vagyunk Boliváré? Láttam őt…~– Te láttad? – kérdezte
 93 23   |               No, és milyennek láttad őt szavaiból?~– Nagyravágyó,
 94 23   |          küldetése van az égtől, mely őt oltalmazza. – Uralkodni
 95 23   |               hogy mások magasztalják őt. Sohasem mondja azt, amit
 96 23   |               jutni; bámulva engedték őt a gyülekezet közepére jutni,
 97 23   |             közé rohant, s az elfogta őt és kivégezteté. Miért nincsen
 98 23   |         Bolivárt megláttam, szerettem őt; az első találkozás óta,
 99 23   |            ellenétől, most visszaadod őt önmagának. A nemzet fiatal
100 23   |                A követek nem fogadták őt semmi zajjal; mindenki várta,
101 23   |             Csendesen, Paez – csitítá őt Bolivár, útját állva a dühödt
102 23   |  ostromzárolja?~– Igen. Te odaküldted őt, hogy elvesszen; hanem ő
103 23   |             oltár volna, mégsem védné őt meg ítéletem elől. Paez!
104 23   |               Bolivárt, mert szereted őt; te ha szólsz is ellene,
105 23   |               bizonnyal megállítandja őt.~Mély figyelemmel hallgatott
106 23   |             hű barátai, mert szeretik őt mind nagyon, úgy őrködnek
107 23   |               valódi zsarnokká tennék őt; olyan zsarnokká, aki gyanúra
108 23   |        engemet Bolivár, úgy ráveendem őt, hogy vesse el a koronát
109 23   |           szeretett soha; én szeretem őt, – elítélem – és megsiratom…
110 23   |             kezét, s nyugodtan hagyta őt magára.~Tudta jól, hogy
111 23   |         óhajtottam azt.~– Én szeretem őt most is.~– Jól tevéd, hogy
112 23   |             halála.~– És mégis átadom őt neked.~– Köszönöm, Laurenzia.
113 23   |               A hölgy nem soká hagyta őt várakozni. Elvégezé imáját,
114 24   |           menjenek utána, s fogják ki őt élve. A parancs híven teljesítve
115 24   |         hebdomon palotában tartsák is őt fogva…~
116 24   |            nyakába akasztva fölvezeti őt trónjába leülteti maga mellé,
117 24   |               édes testvérének nevezi őt, s azzal kirántva győzelemmel
118 24   |           hogy ölte meg az árulót, ki őt üldözői kezébe akarta szolgáltatni,
119 24   |             nyelve „muzá”-nak nevezte őt el, s híre nagyobb volt,
120 24   |              a porfelleg el-eltakarta őt Guiscard szeme elől.~Guiscard
121 24   |         elesett.~Guiscard nem találta őt életben többé, mire odaért,
122 26   |         embert, hogy az ott szolgálja őt, azután meg egy pár kétségbeesett
123 26   |              megölőjét ott elfogja, s őt magát akassza arra a fára,
124 26   |             hozzá. Martelin nem merte őt viharroncsolta hajójával
125 26   |               katonái közé számíthatá őt.~Szavatartó, amit kimond,
126 26   |            ajánlá neki, hogy be fogja őt vezetni donna Terezához.~
127 26   |           másiktól, hogy az meg fogja őt csalni, hogy elszökik előle
128 26   |               szál deszkán utazik, az őt minden percben kész megölni,
129 26   |             halandóságára, megragadta őt derékon, s óriási erővel
130 26   |        jöhetett ez vissza?~Az valóban őt üldözte.~A kis cetvadász
131 26   |         utolérte rabját, s megragadva őt, felhozta a tenger színére,
132 26   |           ígérve a tengerészeknek, ha őt megszabadítják, s kapitányukat
133 26   |           ember száját, ki képes volt őt még bilincseiben is megrontani.~
134 27   |            mondta neki, hogy ölje meg őt – nem vétett ellene soha,
135 28   |             kap tőle ezer aranyat, ha őt fél esztendő alatt megtanítja
136 28   |           legjobban, mennyire szereti őt; hanem az egész dolog titok,
137 28   |             lábánál; a nő felcsókolta őt álmából, s amint a hadastyán
138 29   |        délutáni órában kegyeskedjenek őt azzal megtisztelni, hogy
139 29   |              maga sietett a mairehez, őt felkérni, hogy ha a hatóságnak
140 29   |          eltaszított leány. A törvény őt ismerte el a megholt összes
141 29   |             élet később sem tanította őt az utóbbira.~Különben is
142 29   |            becsülik is; jogot éreznek őt könnyelműnek tartani, s
143 29   |               játszik, éppen ez hozta őt divatba. Az emberek annál
144 29   |          lelket találná benne, akinek őt a jó világ hiszi, akkor
145 29   |          hozzá, elismerni bűnét, mely őt nevétől megfosztá, de jóvá
146 29   |      igézőjének… Akkor azután kitiltá őt a házából, s többet meg
147 29   |           Olivánál.~A delnő elfogadta őt. Tudniillik elfogadta a
148 29   |              nevetés, lehetetlen volt őt még annál jobban nem szeretni.~
149 29   |             védte, rejtegette, ápolta őt, egyedül ő ismerte menhelyét.
150 29   |              angyalát látta benne, ki őt az egész világ igazsága
151 29   |       önlelkiismerete ellen is, s aki őt egy szavával semmivé teheté,
152 29   |            mese.~– Méreggel öltem meg őt, senki sem tud róla semmit.~
153 29   |         menyasszonyi pongyola, amiben őt új neje várta.~Valami távolból,
154 29   |              ezen nyoszolya biztosítá őt arról, hogy Malmont nem
155 29   |                hogy Malmont nem fogja őt álmában meglátogatni.~
156 29   |               azt magához.~Nem akarta őt otthagyni e rideg házban,
157 29   |           eltemetni, hogy egykor majd őt is mellé fektessék.~Ott
158 29   |            eszébe esetek, mikor négy, őt napig elrejtőzött halottak
159 29   |            fedett kocsiban elszállítá őt falun lakó szülőihez. Ott
160 29   |             volna az? Nem mondhatta-e őt az isten előtt magáénak
161 29   |               magáénak az a férfi, ki őt a sírból hozta fel, ki eltávozott
162 29   |         örömében, hogy Ardentnak kell őt figyelmeztetni: „A nagy
163 29   |            hallani Malmont felől, aki őt sohasem látta; olyankor
164 29   |           reggelenként aléltan lelték őt cselédei szobájában a térdeplő
165 29   |         előszobában valami delnő, aki őt keresi: az leírt előtte
166 29   |               azt a pisztolyt, s lője őt vele főbe; amit ez természetesen
167 29   |           annak azt mondá, hogy vigye őt a rendőrfőnökhöz.~Még a
168 29   |             azokat szolgáltatni, mert őt halálosan gyűlöli. Legyen
169 29   |              hogy ez önfeladás nyomán őt azonnal foglyává teszi,
170 29   |            teszi, s személyesen fogja őt oda elszállítatni, ahol
171 29   |              ki a történetnek. Féltem őt, hogy meg fog bele tébolyodni.~–
172 29   |            idő előtt önként választám őt férjemül, s midőn borzasztó
173 29   |              rá akarta beszélni, hogy őt lője főbe.~– Asszonyom,
174 29   |        borzasztó helyen van, és nekem őt itt kell hagynom – akkor
175 29   |            úgy hiszem, hogy ki fogják őt gyógyítani. Ami bajnak természeti
176 29   |             porfelleg, jégeső elrejté őt szem elől, senki sem vette
177 29   |          földön.~Az orkán nem engedte őt leesni a kövezetre, hanem
178 29   |         zivatar mentében senki sem jő őt üldözni. Ádáz óra volt az,
179 29   |           mint az őrült; az tovament, őt pedig elhagyta egy összedőlt
180 29   |        világított előtte, s hívogatta őt maga után. Nem tartott az
181 29   |          sarcophag nyílásán, és látta őt maga előtt; ugyanazon arcot
182 29   |            nevess, Charlotte! – feddé őt szelíden az ifjú, s elvonta
183 29   |            útiköntöséből, úgy sietett őt felkeresni.~A marquis nevetve
184 29   |             gyászszertartáson, láttuk őt meghalva. A nőnek azonban
185 29   |               a preféthez, arra kérve őt reszkető szóval, hogy halassza
186 29   |               reá. Oliva nem látszott őt észrevenni.~Mozdulatlan
187 29   |              boldogságtól meg akarják őt ismét fosztani. A halál,
188 29   |                nem méltán nevezheti-e őt magáénak?~A jó közönség
189 29   |            nővel, ha ő el nem rabolja őt a sírból, a felébredő kétségbeesését,
190 29   |            hogy bámultak mind Oliván; őt még ez sem hatotta meg,
191 29   |             volt, hogy feltámasztotta őt – tevé hozzá az elnök.~Malmont
192 31   |            nevelést kívánt adni, mely őt méltóvá tegye apja trónjára.
193 31   |              a mennyei koronára tette őt érdemessé.~Az ifjú azon
194 31   |   láthatatlanokkal.~Semmi sem érdekli őt, ami földi? Nem országa,
195 31   |              Egy napon halva találták őt az oltár előtt, kezei közt
196 32   |             rajtarontani, nem akartam őt megzavarni, csupán csak
197 32   |            egy ajtón át hallgathassam őt.~A nagy ódon kastély egészen
198 32   |         folytonos világítása mellett, őt is magukkal ragadva. Ez
199 32   |             egészen magam előtt tudom őt látni; amit ki nem egészítettem,
200 32   |               karcsú alaknak képzelem őt, hajló, simuló termettel;
201 32   |         rendesen álmomban ott szoktam őt magam előtt látni. Azt mondják,
202 32   |        mondhatatlan gyönyörtől ölelém őt át hirtelen két karommal,
203 32   |            árva volt. A gróf idevette őt magához, s az volt a szándéka,
204 32   |             hallotta módon gátolá meg őt e szándékában – a leány
205 32   |             kastélyát megvásárolta, s őt abban mintegy fogva tartja,
206 32   |      haragszom, egyúttal felmentettem őt az alól, hogy mikor velem
207 32   |               körülnéztem, nem láttam őt sehol. Ámde ezúttal nem
208 32   |                Én gyöngéden fölemelém őt a földről, és mondám neki,