bold = Main text
    Part                                          grey = Comment text

  1  1   |               ijedten ejté el a kezet, midőn lebontá róla a takarót –
  2  1   |           végigborzongott egész teste, midőn az orvos gyöngén kémlelve
  3  1   |            mozdult az orvos kezében, s midőn a kerek folt ki lett vágva,
  4  1   |              három hét múlt el azután, midőn egy reggel, ismét oly szokatlan
  5  1   | ismerhetetlenségig el voltak torzítva.~Midőn kínálást nem várva leroskadt
  6  1   |             gyönyörködő kíváncsiságot, midőn vérét bőségesen szemlélte
  7  1   |          bőségesen szemlélte omlani, s midőn újra beköté annak kezét,
  8  1   |      felnyitotta.~Meg voltam döbbenve, midőn a fiókot kihúztam, mint
  9  1   |         megrabolni.~Kezeim reszkettek, midőn óvatosan, egyenként szedtem
 10  1   |                szalaggal volt átkötve.~Midőn a szalaghoz nyúltam, eszembe
 11  1   |     gondolataiért, mik akkor támadtak, midőn még nem volt az enyém? Lehetek-e
 12  1   |                féltékeny azon időkért, midőn még engem nem ismert? Hihetőleg
 13  1   |                e levelek már akkoriak, midőn jogom volt minden gondolatához;
 14  1   |              volt minden gondolatához; midőn féltékeny lehettem még arra
 15  1   |                is, hogy miről álmodik, midőn már az enyém volt. Felbontottam
 16  1   |              akkor sem haragudott rám, midőn megöltem. Egyetlen vércsöpp
 17  1   |               reggel vettem már észre, midőn megszáradt rajta. Minden
 18  1   |              ne jöhessenek el idejére.~Midőn visszatértem a sírboltból,
 19  1   |            követett el ember, mint én.~Midőn kastélyomba értem, éppen
 20  1   |            látható felindulásban volt, midőn meglátott. A rémület, a
 21  1   |        nagylelkűbb volt, mint ön; mert midőn elvállalá irataim megőrzését,
 22  1   |          férjét még akkor is szerette, midőn az őt meggyilkolá. Nem emlékezem
 23  3   |                elmaradni onnan.~Péter, midőn szigetét elhagyta, ősz barátját,
 24  3   |             mennyire meg volt lepetve, midőn a sorokon keresztülfutott.
 25  3   |                mint aki beszélt akkor, midőn hallgatni volt kötelesség.~
 26  3   |               az, hogy a fogoly hölgy, midőn a király feléje közelít,
 27  4   |            nagyokat nevettek rajtuk, s midőn Hamlet visszatért az útról,
 28  4   |             őrült magaviseletén sírni, midőn rémületére Hamlet egyszerre
 29  4   |                mondá az udvaroncoknak, midőn nagyon keresték a vén tanácsost: „
 30  4   |          mellett Hamlet halotti torát, midőn a királyfi egyszerre közéjük
 31  4   |               más nőt vevén feleségül.~Midőn a brit határra ért, eltaszított
 32  5   |              Én ott ültem az ablakban, midőn közelgett az ígért perc,
 33  5   |           feljöttét.~Azon pillanatban, midőn alsó széle a láthatártól
 34  5   |               kezdtem szép ábrándomat, midőn az isméti holdtöltén még
 35  5   |            hold csaknem vérvörös volt, midőn feljött a láthatárra; fénypontjai,
 36  8   |                poéta valaha kigondolt.~Midőn mellettem elsuhant, egy
 37  8   |          kézszorítást érzék kezemen, s midőn ámulatomból magamhoz tértem,
 38 10   |               tiszta szívű a grófnő; s midőn Josephine az első este behívatá
 39 10   |          tekinte vissza várkastélyára, midőn már messze hagyták azt.
 40 10   |                 hogy ő maga egy ízben, midőn Saint Creux éppen valami
 41 11   |               észrevételt akkor tevém, midőn oly országba hoztak bennünket,
 42 11   |   kőfejszéjüket forgatva fejük felett, midőn én, lemondva minden tiszteletről,
 43 13   |            tartott odabenn a teremben, midőn a folyosó szemközti ajtaján
 44 13   |          annyira soha, mint e percben, midőn meg tudta állani, hogy rettenetes
 45 13   |       rettenetes hahotára ne fakadjon, midőn Sust ilyen szépen felöltöztetve
 46 14   |         szólítsa őt meg.~Egy éjszakán, midőn Muhzin ismét nyugtalanul
 47 14   |             gyújtott, s bámulata nőtt, midőn asztalára téve találta azt
 48 14   |           azután őrültségnek neveznek, midőn egy napon azt hallja a többi
 49 14   |            megfojtá szívének dobogása, midőn a siralmas zenét hallotta
 50 14   |                szemfödél világossárga; midőn közelebb hozták a halottat,
 51 14   |                kék virágokat rajta, és midőn eléje értek vele, jól láthatá
 52 14   |             akkor meggyőződött Muhzin, midőn jobb kezének mutató ujját
 53 14   |                monda neki a helytartó, midőn megérté a dolgot –, de nagy
 54 14   |          egyszerre meglepte az ámulat, midőn elveszett ékszereit meglátá
 55 16   |         ebédhez ül), tehát egy reggel, midőn kandallóm vidám melegénél
 56 16   |      nevettében), tehát öltem az időt, midőn minden bejelentés nélkül,
 57 16   |               Lajidat” – ismét másik: „Midőn e sorokat olvasod, már én
 58 16   |                tartott. Egyszer tehát, midőn Euphemia ismét szívszakadva
 59 16   |                lelkem az égbe szálla”, midőn Euphemia nem tarthatva tovább
 60 18   |         ebédhez ül), tehát egy reggel, midőn kandallóm vidám melegénél
 61 18   |      nevettében), tehát öltem az időt, midőn minden bejelentés nélkül,
 62 18   |               Lajidat” – ismét másik: „Midőn e sorokat olvasod, már én
 63 18   |                tartott. Egyszer tehát, midőn Euphemia ismét szívszakadva
 64 18   |                lelkem az égbe szálla”, midőn Euphemia nem tarthatva tovább
 65 20   |          iratait, s keze alatt vannak, midőn vezérekkel tanácskozik.~
 66 20   |               sok mulatsága volt vele, midőn olyan dolgokat kérdezhetett
 67 20   |            ötvenkilenc esztendős volt, midőn Salihát nőül vette, és mégis
 68 20   |           szerette őt az asszony, hogy midőn férje meghalt, megtébolyodott
 69 20   |          lehete odalátni.~Minden este, midőn a szultán az utolsó imára
 70 20   |               mecset ajtajához nem ér, midőn az imám újra kiálta: „Allahú
 71 20   |               nagy fejedelme, Frigyes, midőn Mustafa szultán maga akarta
 72 21   |               hogy megrettent ő attól, midőn az kilépett. A póruljárt
 73 23   |             amazoni állást vett föl, s midőn a bástyákon megjelent don
 74 23   |            Egyszer az ütközet hevében, midőn a spanyolok túlnyomó ereje
 75 23   |             sem vette le a mellvédről, midőn a gránát a földben szétpattant,
 76 23   |          egyszerre sebesebb pörgéssel, midőn minden oldalról előtódultak
 77 23   |             kezdődött a buzdító lárma, midőn ember küzd ember ellen,
 78 23   |            hozta a Libertador számára.~Midőn a lovagok beléptek a város
 79 23   | tiszteletteljesen szállt le nyergéből, midőn a hölgyekkel szemközt állott.~
 80 23   |              arca lángba volt borulva, midőn fölkelt, szemei ragyogva
 81 23   |               hogy becsületes emberek. Midőn Varinas erődét megtámadták
 82 23   |          Ötszázat leöltek már közülük, midőn előcsapatunk nem tűrhetve
 83 23   |               az ellenfélhez szökni.~– Midőn az egész ország a kétségbeesésbe
 84 23   |             hős lakosság felét. Végre, midőn már nem volt mit enni a
 85 23   |    kétségbeeséstől, hogy bízni tudott, midőn nem volt többé kiben; hogy
 86 23   |               kiben; hogy védte magát, midőn hadseregeink minden romja
 87 23   |                most legnagyobb hősünk. Midőn Miranda capitulatiójával
 88 23(1)|            emlékírók e ritka férfiról: Midőn egyszer Llaneroival egy
 89 23   |              későbbi józan gondolatok, midőn don Bernard Bermudez kihívó
 90 23   |      diadalmaink után, el fogunk esni, midőn legjobban fölemelkedtünk,
 91 23   |    fölemelkedtünk, s akkor veszünk el, midőn azt hisszük, hogy megéltünk;
 92 23   |                számítsuk a bűnök közé, midőn sokkal gonoszabb bajról
 93 23   |              kivonta kezét Piaréból.~– Midőn Margaritát kitisztítánk
 94 23   |               vele, s el volt fogódva, midőn néhány szót rebegett hozzá.~–
 95 23   |             sietnek. Azon az éjszakán, midőn te első álmodat karjaim
 96 23   |               s fölkísérték a terembe. Midőn Bolivár belépett a tanácsterembe,
 97 23   |            azért, mert nekik tetszett.~Midőn a gyémánt csillagot is leakasztá
 98 23   |               megszegéd megbízásunkat, midőn Morillóval alkudozál.~–
 99 23   |            Bolivár fölemelt hanggal –, midőn parancsom szerint Caracas
100 23   |              észrevette szándékodat, s midőn a spanyolok körülszoríták,
101 23   |              egy ország trónjára ülni, midőn Bolivár arról lelép? Ti
102 23   |                bírái lenni Bolivárnak, midőn az polgári köntösét fölveszi?
103 23   |               új-granadai táborozásra, midőn éjjel nyolc gyilkost küldtek
104 23   |          megtagadja a menyegzői estén, midőn a lakoma után barátai eltávoznak
105 23   |         keresztet vetni magára. Akkor, midőn felállt, egy lövés bevégzi
106 23   |           valóban nem reszketett keze, midőn Laurenziának nyújtá.~A hölgy
107 23   |     köpenyeikkel, s magukban mormogva, midőn szembetalálkoztak Bolivárnak
108 23   |                szobáiba vonulva félre.~Midőn egyedül voltak, keblére
109 23   |                szultán rabnője vagyok, midőn e koronát látom fejeden,
110 23   |           imáját s csak azután lőj rá, midőn az ament kisóhajtá, s a
111 24   |             Konstantin jegyzé el nőül, midőn egyszerre egyet rendült
112 24   |                pedig az volt: és akkor midőn elfoglaltam számodra a keleti
113 24   |               mégsem veszté el lelkét.~Midőn meglátta a görög császár
114 24   |            tőle, s arca el nem pirult, midőn a bajnok érckarja karcsú
115 26   |         egyszerre átváltoztatá lelkét; midőn vissza ment hajójára, többé
116 26   |          valaha a szép földet.~Azonban midőn másodszor ismét Limába ért,
117 26   |              mégis oly különböző volt, midőn valaki hátulról vállára
118 26   |          Robertson teljes lázban volt, midőn donna Tereza lakát elhagyta.
119 26   |                vesződtek a martalócok, midőn Robertson a dereglyénél
120 26   |             közül, aki ne igyék akkor, midőn a többiek isznak, s ha Robertson
121 26   |                 hevenyészett dologban, midőn azt kérdé tőlük Robertson,
122 26   |             Tizenheten voltak a hajón, midőn a Saypantól elvitorláztak;
123 26   |          veszteni – nyughatik-e akkor, midőn csak a legutolsó, a felestárs
124 26   |               még jobban bámult akkor, midőn bejelentve őket úrnőjének
125 26   |            ketten maradtatok? – szólt, midőn szobájába értek, végignyúlva
126 26   |                fel a parton Robertson, midőn egy kis köpcös, alacsony,
127 26   |            kereste a déli szélességet, midőn egyszerre meglódítá a hajót
128 26   |            szállt azonban ki a partra, midőn vitorlát pillantott meg
129 26   |          engedje át prédáját másnak, s midőn karjai közt hitte, veszítse
130 28   |       szaporítá merész szabadcsapatát; midőn pedig egyszer egy burkus
131 28   |             sorra látogatta, olyankor, midőn legkevésbé várták; egy kis
132 28   |           lépett ki a gróf szobájából, midőn meg a grófné hívta be szobájába,
133 29   |            volt több tizenhat évesnél, midőn a zárdából kikerült, hol
134 29   |            rangot és jövőt.~Egy napon, midőn a sors megsokallta örömeit,
135 29   |               a világra Oliva.~Később, midőn eszmélni, gondolkozni kezdett,
136 29   |                valami ostoba toaszton, midőn egyszerre egy földrendítő
137 29   |             jobban gyűlölte őket most, midőn hízelegtek előttük, mint
138 29   |        hízelegtek előttük, mint akkor, midőn üldözőik voltak.~De hátra
139 29   |           Oliva ott volt ágya mellett, midőn haldoklott.~Meglátszott
140 29   |    nagylelkűnek akart előtte feltűnni, midőn saját vagyonát elpazarolva
141 29   |                Párizsban lakott akkor, midőn legelőször meglátta Olivát
142 29   |                beszélnek minden nőhöz, midőn feleségül kérik. És én még
143 29   |       tükrözték magukat azon vissza, s midőn a delnő mintegy elragadtatással
144 29   |             megtébolyít. Őrült vagyok, midőn beszélni hallom. Ön az életet
145 29   |                lelkeket idézett elő, s midőn azok hatalmába adták magukat,
146 29   |          öltözve marquis Malmont neje, midőn a koporsóban feküdt; s ez
147 29   |            mondott a marquis inasának; midőn a marquis a következő éjjel
148 29   |               választám őt férjemül, s midőn borzasztó betegsége rajta
149 29   |             Igen természetes ok, uram. Midőn nőül vett, a nászestén epilepticus
150 29   |              Bicétre kertjében sétált, midőn egyszerre minden fenyegető
151 29   |             ilyenkor is Charlotte-nak, midőn egyedül vagyunk?~– Hogy
152 29   |             ismert; csak akkor láttak, midőn a koporsóban feküdtem; hasonlítok
153 29   |                üldözni; Malmont örült, midőn megszabadult tőlem, hogy
154 29   |               találkozott velük össze, midőn azok a legbizalmasabban
155 29   |           elmondá, milyen boldog volt, midőn az övé lett. És most e boldogságtól
156 29   |                mégis nagyot sóhajtott, midőn az ifjú azt mondta, hogy
157 29   |            futotta át mindenki szívét, midőn e szomorú tárgyakat letevék
158 30   |            commoditásba tette magát, s midőn már elhelyezték volna magukat,
159 30   |               még része sem lőn benne, midőn megjelenik a fa alatt valami
160 32   |              kiabálásra, köszöntek is, midőn megláttak, de senki sem
161 32   |         pálcalóról, ismét tisztelgett, midőn leszálltam, meredten, katonás
162 32   |                kérdezősködöm; hát még, midőn azt adá tudtomra, kezeivel,
163 32   |              villant meg e gondolatom, midőn szobám egyszerre elsötétült,
164 32   |                egyszerre elsötétült, s midőn én meglepetve tekinték a
165 33   |                nagy hibát követtem el, midőn önhöz nőül menék, mert én