Part

  1  1|            önt, tudor úr, hogy azon, amit látni fog, meg ne ütközzék.
  2  1|       gyermekeskedni, s a szolgálat, amit öntől kívánok, rám nézve
  3  1|            vágva. Ez a kis fájdalom, amit a vérzés okoz, olyan az
  4  1|              nagyobb fájdalmat, mint amit ez okoz. Ez pedig csak tréfa.~
  5  1|      gyötreni kezdett. Mi lehet ott, amit előlem rejt? Meg voltam
  6  1|    levelekben? A legundokabb árulás, amit valaha férfi ellen elkövettek.
  7  1|              Nem szólok önnek arról, amit éreztem. Az olyasvalami
  8  1|            úgysem hitte volna senki, amit mondok. Ön tanúja volt,
  9  2|      elmondták Minkának az üzenetet, amit ő küldött Tinkának; a szív
 10  2|             főfiscusi savanyú képet, amit a gyámapa művelt, mikor
 11  4|           ekkor felnőtt ifjú volt, s amit a drámában apja szelleme
 12  4|       dőreség kifejezését vevék föl, amit beszélt, merő balgaság volt,
 13  4|            de az is sonka legyen ám, amit ezzel vágnak – válaszolt
 14  4|      kétségbeesett, s hogy borzalma, amit Hamlet szavai gerjesztének
 15  4|          királytól kísérői vérdíját, amit az, csakhogy kiengesztelje,
 16  4|         hanem az Hamlet kardja volt, amit a keresztülütött szeg nem
 17  4|               szíve mellé ülteté őt; amit a bor meghagyott a királyfi
 18  5|         árultuk el soha senki előtt, amit egymás iránt érzünk s az
 19  5|         odanézek, mondd el magadban, amit hozzám gondolsz, én is elmondom,
 20  5|            gondolsz, én is elmondom, amit hozzád gondolok, onnan elolvashatjuk.”~
 21  5|            elmondtunk egymásnak így, amit szó nem fejezett volna ki.~
 22  5|             de hinni nem tudtam azt, amit akarok.~Minket atyámmal
 23  5|             jelenté, hogy várom azt, amit nem hihetek.~Mögöttünk tiszta
 24  6|        háborító beszédeket közöttük, amit áhítattal hallgatott a többi.~–
 25  6|         páncélján koppanni a nyilat, amit Velezke külde számára.~Végre
 26  7|      lúdgége-sodorító és fánkmetélő, amit csak ősi, megillatosodott
 27  7|        rococo lesz az egy hét alatt, amit én festek, minden szín megzöldül
 28  8|           felém epedő pillantásokat, amit én fajunk érdekében mindannyiszor
 29  8|      lábikrájú hölgyeit meghódítani, amit íme most egy igénytelen
 30  8|               szebb minden ideálnál, amit poéta valaha kigondolt.~
 31  8|             addig azt a kis eszemet, amit hazulról elhoztam?~Estefelé,
 32  9|           egyebet káposztatorzsánál, amit a zöldségpiacon elhánynak;
 33 10|              nem jelentkezett arcán, amit levágva, magát ismeretlenné
 34 10|         örömét növelte az a tudomás, amit legelőször siettek értésére
 35 10|            sietni fog őt felkeresni, amit annál inkább várhatott,
 36 12|      csináljon velük a nemes tanács, amit akar. Ó szalad öszvérhalálában
 37 13|              az a sok drága oktatás, amit azok őrá vesztegettek, mind
 38 13|              sem tudott hozzászokni; amit valahányszor említeni hallott,
 39 13|         köpenyeg volt most is rajta, amit legelőször láttam a nyakában,
 40 13|             annak a szidásnak előre, amit kapni fog tőle.~A peregrinus
 41 14|           sem adja, meg sem köszöni, amit elvesz.~A jámbor Muhzin
 42 14|             ahhoz a lélekállapothoz, amit azután őrültségnek neveznek,
 43 14|              Ez nem azon hatás volt, amit ő várt, a nép zúgott körüle;
 44 14|             hanem megnyugszik abban, amit rámért, s ismét hozzáfog
 45 16|      ijedtében arról akart beszélni, amit útközben hallott, hogy a
 46 18|      ijedtében arról akart beszélni, amit útközben hallott, hogy a
 47 19|      táncrobajt s a víg rikoltozást, amit egy csoport férfi odabenn
 48 19|           fújt valami mezei ritmust, amit én bizony nem tanultam el
 49 20|               Hiszen ők nem hallják, amit más beszél; nincs fogalmuk
 50 20|          szólhatnak senkinek afelől, amit szemeik láttak.~Ezek a nyomorult
 51 20|        kérdezgetve tőle mindenfélét, amit a bizebán olyan hirtelen
 52 20|             kincs össze van gyűjtve, amit kelet költői a pusztában,
 53 20|          betűiből megtudott mindent, amit azon este a szultán naplójába
 54 20|       naplókönyvét és beleírta abba, amit szívében elgondolt.~Azzal
 55 21|         vakmerőségre vetemedni, hogy amit a különb emberek egymással
 56 21|      kimenetelét sikertlenné tegyék, amit csak a szabályok és a lovagi
 57 22|             ritka csodálatos madara, amit csín nyelven fum hoannak
 58 22|        tudjátok a mértéktudományból, amit a mennyei birodalomban találtak
 59 22|           mandarindiploma van zárva, amit magától elhagynia sohasem
 60 22|              sok selymet és ezüstöt, amit menyasszonyi ajándékul adott
 61 22|            monda neki Toipingvang –, amit szemed, szíved kíván, amit
 62 22|           amit szemed, szíved kíván, amit füled hallani óhajt, ajkad
 63 23|            és utolsó könnye volt az, amit annak markolatjára hullatott.~
 64 23|         veled.~– Akkor figyelj arra, amit mondok. Amint oda alant
 65 23|              adtak neki olyan nevet, amit viselhet büszkébben, mintha
 66 23|              szív tudta azt már jól, amit a másik beszélt neki, hogy
 67 23|              őt. Sohasem mondja azt, amit gondol, valamit mindig magában
 68 23|       szemeiből ki ne olvashassa az, amit érez. – Valaha több bajotok
 69 23|         összefüggésben van ez azzal, amit ez órában nektek mondani
 70 23|           cél utáni küzdés nélkül, s amit ma nyert, megfizeti rettenetes
 71 23|         tenni azt a féltett kincset, amit korlátlan hatalma mellett
 72 23|         mindjárt összeforrasztá azt, amit a férfiak kemény, erőszakos
 73 23|  összeférhetetlen két gondolat-e az, amit egymás ellenében vitattok?
 74 23|           vagy, megveszteget a szív, amit szemeid szépnek mutatnak,
 75 23|   szétnyitottam, széjjelhull minden, amit összetarték. Az apró emberek
 76 23|             elétek. Adja az ég, hogy amit egy év fölépített, a másik
 77 23|       bitorlót. Nem ellentmondás ez, amit beszélek. A hű nő összeszedi
 78 23|              De ha nem sikerülne az, amit szívemben reménylek, akkor
 79 23|             tőle halovány orcáját.~– Amit én remélek, az is nagyon
 80 23|  megtagadhatnád-e?~– Kérhetne olyat, amit megtagadnék. Például azt,
 81 23|             és végtelen szerelmemet, amit reád hagyok, fordítsd hazádra
 82 24|          magadat. Tedd és mondd azt, amit én parancsolok, és én kincseket
 83 24|            akik még nem feledték el, amit Nagy Sándor idejében tudtak,
 84 25|           mind nekem fizetik vissza, amit én adtam kölcsön másnak!
 85 25|            rohanok fel, s a legelső, amit látok az, hogy az ajtóm
 86 26|              annak a karácsonyfának, amit Robertson a chilei parton
 87 26|              az bohó álom volt csak, amit a Mocha-szigeti magányban
 88 26|           számíthatá őt.~Szavatartó, amit kimond, azt megállja; árulást
 89 26|           jut-e ahhoz a sok pénzhez, amit el szokott költeni.~Most
 90 26|             a helyet foglalhatja el, amit megtartani elég erős; a
 91 26|       elhagyta. Elmondá Williamsnak, amit a hölgy válaszolt neki.~–
 92 26|       képesek azt mind fölemészteni, amit ez a sziget terem, pedig
 93 26|        hozzáfogtak a végső munkához, amit oly régóta terveztek előre.
 94 26|          hogy neki is van egy titka, amit nem mond el barátjának;
 95 26|              barátjának; az a titok, amit donna Tereza súgott neki: „
 96 26|            tanult valamit Robertson, amit eddigelé régi tengerész
 97 26|              azt az ismerős hörgést, amit a tengeri fenevad támaszt
 98 27|         felesége vasalni stb., stb.! Amit kisvároson mind meg kell
 99 29|     eltemették abba az új sírboltba, amit a marquis három nap alatt
100 29|              mondta neki, hogy tehet amit akar; hiszen csak leánya
101 29| szatócs-számviteli könyv volt az is, amit a zsibvásáron vesznek fontszámra.~
102 29|          hogy mindazon keserűségnek, amit az anya szíve kiállt, a
103 29|              sejthette, hogy a szív, amit ő nem tud felnyitni, bizonyosan
104 29|         hidegvérrel mondá magában:~– Amit kívántál, az megtörténhetik.~
105 29|            ez volna az első indulat, amit ön iránt érzenék. De nem
106 29|          olyan csodálatos mosollyal, amit ajkainak vonaglása minduntalan
107 29|              halkabban beszélve. Az, amit mondott, szinte égeté a
108 29|                        IV.~Pedig az, amit Oliva Malmontnak elbeszélt,
109 29|             ugyanazt a halotti mezt, amit az Amália számára készített.~
110 29|       készített.~Ha azt tette volna, amit elmesélt, tapasztalandá,
111 29|   kimeríthetetlen.~Az ifjú elővette, amit a tudás hatalmába adott,
112 29|        lehunyni attól a suttogástól, amit a nő beszélt férjéhez, s
113 29|      pisztolyt, s lője őt vele főbe; amit ez természetesen nem fogadott
114 29|       rendőrfőnök nem hitte el neki, amit beszélt, egészen másvalamit
115 29|        valaki nem hiszi magában azt, amit tőlük hallott. Ekkor tehát
116 29|       egészen nyílt, mondja el neki, amit vele tudatni óhajt, mert
117 29|             az ügyvéd úrnak mindent, amit már a rendőrfőnök előtt
118 29|           önt, s ön már előre tudja, amit mondani akarok.~– Szegény
119 29|      tébolyodni.~– Tehát az esemény, amit mondott, nem való?~– Nem,
120 29|              a mesének semmi alapja, amit megítélhet ön abból, hogy
121 29|           egész úti tervet, mindent, amit annyit forgatott fejében,
122 29|           abból a szomorú pásztából, amit a jégeső hosszú vonalban
123 29|           bohóság az egész vallomás, amit kezedbe adtam. Eredj haza,
124 29|              hogy mindent előre tud, amit hallani fog, s előre nevethet
125 29|             csakugyan olyan kő volt, amit fel kellett emelni.~– Megbocsássanak,
126 29|           visszaadom Malmontnak azt, amit Ardent elvett tőle – a hullát.
127 30|          ezalatt fúrta a hat húszas; amit csak az úton elöl-utol találtak,
128 32|           hajt; a jószág azt az árt, amit kívánnak érte, bőven megéri,
129 32|             sem szárazságnak kitéve, amit bizonyít az, hogy az uradalomnak
130 32|           semmi meglepőt nem talált, amit én nem tudtam magamnak megmagyarázni.~
131 32|        javítást létesített jószágán, amit az újabb kor rendszere üdvösnek
132 32|        furcsának találtam a lámpást, amit az asztalra tettek, az egész
133 32|             hanem csak olyan ábránd, amit valaki öntudatlanul énekel,
134 32|         kacag annak a pár csizmának, amit fénymázzal barátságosan
135 32|           előtóduló föld alatti gáz, amit a bányászok gonosz szélnek
136 32|          igen csodálkozott mindenen, amit elbeszéltem neki, s velem
137 32|          magam előtt tudom őt látni; amit ki nem egészítettem, azt
138 32|             és álmodozom egy képről, amit sohasem láttam: valóságos
139 32|            el szoktam azt felejteni, amit ébren feltettem magamban,
140 32|           egészet, azt adjon belőle, amit akar.~Felhívattam cselédeimet,
141 32|             fizetéseiket, azonfelül, amit a gróf hagyománya biztosít
142 32|          megkínáltam, hogy üljön le, amit ő el is fogadott. Szívdobogva
143 32|       embererőn túl járó munka volt, amit ő elkövetett. S miért tette
144 32|              felemelt fővel közötte; amit sem kívülről, sem belülről
145 32|          Ámde ezúttal nem volt álom, amit láttam; egy pillanat múlva
146 33|         hajdani görög asszonyság; de amit én nem hittem el neki. Különben