Part

  1  1|      üzente be az inastól, hogy rá nézve veszélyes a késedelem,
  2  1|   kincsét nekem adná, sem bírna rá általa, hogy valakinek az
  3  1|         eleven szín tért vissza rá, anélkül azonban, hogy az
  4  1|        felejteni. Nem gondoltam rá. Soha gyilkosságot kevesebb
  5  1|  meggyilkolá. Nem emlékezem már rá, hogy mit cselekedtem az
  6  2|      mindig sóhajtva emlékezett rá, hogy milyen pompásan tud
  7  2|          De hátha ők nem állnak rá?~– Oh, dehogynem: ez a férfinép
  8  2|        Oh, te Tinka – felelt az rá hasonló hangsúlyozással.~–
  9  3|    elrejtve. Hangjáról ismertek rá, amint énekelt a zárdaszűzek
 10  4|     liszt.~– Nem csoda – felelt rá Hamlet –, ezek a szép átlátszó
 11  4|        és egy kakasfejen”, volt rá a felelet.~Mindenki átlátta
 12  6|    álnok csábító is sárt vethet rá; ha pedig a nő szeret mást,
 13  6|     szeresse, aki sokáig nézett rá.~Sok szép ifjú volt a környékben,
 14  6|          nem”; apja pedig, hogy rá emlékezzék a hétfordulóra,
 15  6| engedelmeskedünk és azt mondjuk rá, hogy jól van az így…~ ~
 16  7| bizonyosan éjjel rablók ütöttek rá, azok megfojtották, s mindent,
 17  7|       eredetét, és sohasem jött rá, hogy a fej úgy van hozzávarrva
 18  8|      hogy mit érhet, azt mondta rá, hogy megér ötszáz frankot.~
 19  8|         hogy egy idegen férfira rá meri azt bízni: nem fél
 20  8|    napidíjért, amennyi ívszámra rá van bízva. Gyere velem,
 21  9|  kegyetek háza épült. Emlékezik rá?~– Uramfia, hisz annak száz
 22  9|         én nagyon jól emlékezem rá; én tanítottam kegyedet
 23  9|          mikor semmi okom sincs rá.~(Különös neme a monomániának,
 24 11|   ponyvát, engem meg a gazdámat rá, aláírva: Doctor Coplaló
 25 12|        a hóhért, vidáman kiálta rá:~– Eh, senor Juan, hát hogy
 26 13|      tudta; nem is igen szokták rá vesztegetni.~Nehézfejű fiúcska
 27 13|        hogy valami ragadt volna rá belőle.~Egy közvizsga alkalmával
 28 13|        azt ne válaszolták volna rá „sus”, senkihez sem mert
 29 13|        emberre gyanakodott, aki rá talált nézni, hogy ez most
 30 13|         elvinni; ne is várjanak rá, majd utánuk megy batyujával.~
 31 13|        uram semmi stratagemával rá nem bírta venni, hogy bemenjen
 32 13|         ember, aki megharagszik rá, ezzel fogja őt letorkolni,
 33 13|        nevetett rajta, hogy így rá tudott szedni. A mamutok
 34 13|   kérdés kellemetlenül látszott rá hatni. Azt felelte, hogy
 35 14|     törvénytudós fejét csóválta rá, mintha nem hihetné a dolgot,
 36 14|         alá, azért nem találtak rá. Koldulva érkezett meg a
 37 14|        te, hogy ilyen otrombául rá hagyod magadat szedni. Bizonyosan
 38 14|  hirdetve, talán nem is gondolt rá többet.~Egy napon a szultán
 39 14|     vélt fürödni, s nem gondolt rá, hogy a napfényben minden
 40 16|        legtöbb élcet mondhatott rá, s hogy ilyenkor leggyöngébb
 41 16|       kik néha gonosz akaratból rá akarták beszélni, hogy ne
 42 16|    öcsém megházasodott. Ez volt rá nézve a tropicus capri corni.~
 43 16|    chaldeai betűket írtak volna rá. Ez idő óta Euphemia tökéletesen
 44 16|       mihelyt valaki görbén néz rá, mindjárt provokálja. Csupa
 45 18|        legtöbb élcet mondhatott rá, s hogy ilyenkor leggyöngébb
 46 18|       kik néha gonosz akaratból rá akarták beszélni, hogy ne
 47 18|    öcsém megházasodott. Ez volt rá nézve a tropicus capri corni.~
 48 18|    chaldeai betűket írtak volna rá. Ez idő óta Euphemia tökéletesen
 49 18|       mihelyt valaki görbén néz rá, mindjárt provokálja. Csupa
 50 19|        ridicule? Nem feküdtem-e rá a kalapskatulyára? Azután
 51 19|  félvállról büszkén tekintve le rá, majd meg belerikkantott
 52 19|          sem használ. El voltam rá határozva, hogy amint a
 53 19|         egy csepp okom sem volt rá.~Azután megint táncolni
 54 20|    kellemes szórakozás lehetett rá nézve, a szeráj egyhangú
 55 21|     volt, s minthogy méltó volt rá, szerették is, és éppen
 56 23|       nézett, megesküdött volna rá, hogy szebb világa van az
 57 23|        hölgy egykedvűen tekinte rá, s még csak könyökét sem
 58 23|     szivarodat és legyen gondod rá, hogy a harcban ki ne aludjék.
 59 23|    mintha ötven ős hagyta volna rá örökül; e név volt: el Libertador.~
 60 23|   felelt Pug, majd visszatérünk rá! És azzal előcsapatunkkal
 61 23|         ha reszketesz! – ordítá rá a véreb. – A gyermekek másik
 62 23|       legyen úgy. De emlékezzél rá, hogy akármilyen hatalmas
 63 23|      kormánybotot?~– Megesküvém rá: úgy teszek.~– Mondd, hogy
 64 23|         más gondolat? Ne felelj rá; te nem volnál Bolivár,
 65 23|        hogy bevádoljon – felelt rá Gideon.~– Azt kérdem, hogy
 66 23|        senkinek.~– Nem gondolok rá. Szívemet föláldoztad Bolivárnak,
 67 23|        imáját s csak azután lőj rá, midőn az ament kisóhajtá,
 68 24|           Valóban elég okod van rá, hogy magadat elöld; de
 69 24|     hogy csak egy szédülés kell rá, hogy vagy az egyikbe, vagy
 70 25|      asszonnyal, megesküdtettem rá, hogy senkit sem fogad el
 71 25|       Öné ez a sipka? – ordíték rá, mint egy oroszlán.~Az átkozott
 72 25|       letört füle tanúbizonyság rá.~– No, ahelyett hányat vettem
 73 25| pamlagra, s mereven megesküdött rá, hogy e perctől fogva egy
 74 25|        ki szobájából, s bezárta rá az ajtót. Hiszen majd csak
 75 25|         hát no…~Azzal odaborult rá Clarisse, s hogy ajkait
 76 26| szolgálatul mindjárt azt bízták rá, hogy keresse fel a hírhedett
 77 26|         többé nem gondol vissza rá.~És valóban oly nevetségesnek
 78 26|      Robertson is elmosolyodott rá.~Éjféltájon a tengerészek
 79 26|    ellen, azok is jól vigyáztak rá; négyet mindig kiválasztottak
 80 26|         az egyik, sötéten nézve rá.~Ha Robertson azt mondja: „
 81 26|   visszajövet maguk sem akadnak rá; Robertson segített mind
 82 26|      Williams nevetve válaszolt rá:~– Az ember nem kötheti
 83 26| barátjai orrára.~– Igaz – szólt rá Robertson, és akkor ő is
 84 26|       új legénységet fogadjanak rá; olcsóbb módszerhez kellett
 85 26| Saypan-szigeten! Sohasem talált rá senki.~A mariannai szigetek
 86 26|      Robertson maga sem találna rá többé tízmillió dollárjára
 87 28|    Péternek, s nem is gondoltak rá, hogy valahol megfoghassák. –
 88 28|         és én még azt mondhatom rá, hogy köszönöm a gráciáját. –
 89 28|   aranyat.~A tanár örömmel állt rá az ajánlatra.~– Hanem több
 90 28|        helyett így kétezer várt rá.~A grófnővel nagyon könnyen
 91 28|         alkalmat szalasztott el rá!~A grófnak először is semminemű
 92 28|        A professzor azt felelte rá, hogy igen szép nap van.~–
 93 28|     Sonne dem Sieben?! – kiálta rá haragosan a gróf (micsoda
 94 28|      udvarhölgy azt mondta neki rá: „Sie Saumagen!”~
 95 29| szépséget, annak okának kellett rá lenni, hogy azt megölje,
 96 29|       az ég! Hányszor el voltak rá határozva, hogy véget vetnek
 97 29|         mind hivatalosak voltak rá. Estére roppant tűzijáték
 98 29|          már akkor az késő volt rá nézve.~Talán ha elébb hallotta
 99 29|      zavarba. Régen készen volt rá.~– Elismerem, hogy végtelen
100 29|      üres helyére, és szegezzék rá jól a koporsó födelét. Azok
101 29|       történt, hogy pitvarnokát rá akarta beszélni, hogy őt
102 29|   óvatosan megkezdé, akkor jött rá, hogy ővele nem úgy bánnak,
103 29|         ez a gondolat; hiú volt rá.~A nap szépen feljött, szűk
104 29|      sírkőhöz, s elolvasta, ami rá volt írva.~„Itt nyugszik
105 29|     ember csaknem azt mondhatná rá, hogy hihetetlen, ha önvallomások
106 29|      célzatokkal is, nem pirult rá, nem haragudott érte.~Azután
107 29|   kérdezett tőle, ő vállat vont rá, s azt felelte, hogy „az
108 29|        kívánta, de íme nem volt rá alkalom; Oliva hallgatott,
109 30|         annál jobban lehet majd rá inni.~Az emberséges családapa
110 30|    magja, s fel is kapaszkodott rá szépen; de még része sem
111 32|   elmondhatja: „Uram Isten, adj rá áldást.”~Hanem annyi kereskedővér
112 32|    ahogy futólag áttekintettem, rá lehetett annyira becsülni
113 32|       hogy mi baja, azt felelte rá, hogy nem lehet azt embernek
114 32|  Amerikába, ott még nem szedtek rá.~De hát hiába, ilyen valaki
115 32|        ki: ugyan jól járt, hogy rá nem találtam heveredni.
116 32|   valahányszor egyet világított rá a kandalló fénye, mindannyiszor
117 32|          Idd ki mind! – kiálték rá toporzékolva.~A nyomorult,
118 32|     utolsó egy párnak húzott is rá olyan becsületeseket, hogy
119 32|    olyan harminc botot veretett rá bűnbocsánat fejében, hogy
120 32|      cár vagyok! – viszonzám én rá hirtelen, megfelelő rátartással.~
121 32| elalszom rajta, majd felébredek rá, és nem tudom kitalálni,
122 32|          Nagyon jó okaim vannak rá, hogy tudjam.~Az ágyam előtti
123 32|          hogy azt felelte volna rá: „az úr pokolban is úr”.
124 32|      találkozott vele az erdőn; rá is lőtt, de a golyó nem
125 32|    megízlelte azt, s azt mondta rá, hogy savanyú.~Ekkor egy
126 32|   álmában? Oh, ébren a világért rá nem jöttem volna erre.~Az
127 32| csillagzatba visz át?~Nem tudok rá felelni. Csak annyit tudok,
128 32|        mégis bizonyítványom van rá, hogy ő itt volt: itt ült
129 32|  cipőjét is elveszté, s nem ért rá azt felvenni.~És mindez
130 32|      minden titkát. Mi oka volt rá? Mi részem volt nekem e
131 32|      bejött, nagyon számítottam rá, hogy két hónap alatt el
132 32|          hogy ezentúl én leszek rá nézve az a hű oltalmazó,