Part

  1  1|            e csodás kóresetet, kik mind különböző véleményt mondtak
  2  1|           fülembe, hogy – hátha ez mind csak tettetés? Az ember
  3  1|   ölelésének, csókjainak. Hátha ez mind csak ámítás?~Egy napon ismét
  4  1|   Elolvastam a leveleket egyenként mind. És azután megint összehajtottam
  5  2|          az, mikor egy mértéke van mind a kettőnek.~Még a derék
  6  2|       volna már, ha férjhez vennék mind a kettőt, hogy megszabadulna
  7  2|            másik, hanem udvaroltak mind a kettőnek, táncoltak velük
  8  2|         kérjük meg őket.~– Hogyan? Mind a ketten mind a kettőt,
  9  2|              Hogyan? Mind a ketten mind a kettőt, ahogy aztán nekik
 10  2|          enyémet, s kosarat kapunk mind a ketten?~– Hát egyikünknek
 11  2|         hogy egy napon szeretnének mind a ketten megesküdni, szerezze
 12  2|            baj; majd rajta megyünk mind a ketten, s addig lármázunk,
 13  2|             Ezzel aztán meg voltak mind a ketten vigasztalva, s
 14  3|            csak asszonyok vagytok, mind, miként magam, s asszonyok
 15  4|          azt ily tisztára.~A kémek mind feljegyzék ezt a sok badar
 16  4|          vén tanácsos nem hitt még mind e tébolygásnak. Az ő ajánlatára
 17  4|     hálószobájába, őrök, csatlósok mind mámortól elnyomva hevertek
 18  5|       visszatérő vándorra, mert az mind elárulhatott volna bennünket;
 19  5|     eltűnve. A falevelek egyszerre mind rákezdték susogni a csendben,
 20  6|       nejének, és a főhivatalnokok mind jelvényeiket nőknek adják,
 21  8|         szemközt, az egy óra alatt mind szerelmes lesz belém, s
 22  8|           betanult agacéria; de ez mind nem segített itten; gyönyörű
 23  8|       szemek és epedő ajkak, és ez mind az én kedvemért mosolyog.
 24  9|       formájából kivehetém, ez már mind megtalálta azt az igazságot,
 25  9|        hogy elment a hajam, az öné mind megvan.~– Persze. De ami
 26  9|     Természetesen most ön volna az mind a három.~– Igen. Hanem ehhez
 27 10|           fedezett fel azután, kik mind a könnyen hívő közönség
 28 11|      valamennyi cirmos macskájának mind kitekertem a nyakát.~Ezért
 29 11|    kapartam a fakunyhó alatt, hogy mind a ketten kifértünk alatta;
 30 11|         hajóra, arra felkuporodtak mind, s elhajókáztak a tengeren.
 31 12|          egész Arragonia tolvajait mind rendre elítélni, hogy amíg
 32 12|         pallossal egyszerre leütni mind a két fejet, mikor egymáshoz
 33 13|          kinevették; valamennyinél mind egy fejjel nagyobb volt,
 34 13|             ha már nagyon megunták mind a kilenc osztályban, majd
 35 13|        amit azok őrá vesztegettek, mind kárba ment; azok bizonyosan
 36 13|    megboldogult rectornak is volt. Mind nem bánta ő azt; asylum
 37 13|        vasajtaját, átkozódva, hogy mind az egész tintanyaló világot
 38 14|            az az oka, hogy a lövés mind félremegy.~Mert a nyíllövéshez
 39 16|          fogadott.~És ezen idő óta mind a hárman borzasztóan apprehendálnak
 40 18|          fogadott.~És ezen idő óta mind a hárman borzasztóan apprehendálnak
 41 19|         csak úgy szavam járása ez. Mind ismeritek, te is, ő is,
 42 19|       hiszen az öt is elég nekünk.~Mind nagy magas szál legények
 43 19|    rettenetes széles vállú fickók; mind az öt puskája oda volt támasztva
 44 20|      Mustafával, azt állítva, hogy mind e titkokat e bűbájos kabbalisticus
 45 20|         míg ellenségei körös-körül mind megnőttek.~Volt akkor egy
 46 20|            őket; ami jót tett, azt mind a szultán nevében tette;
 47 20|        dicsőséget; mit ő szerzett, mind neki engedte, s még azt
 48 20|         miket nálam találni vélsz, mind elégetém. Te lássad, hogy
 49 20|            a harcban.~Mustafa sírt mind a három nagyvezér halálán;
 50 21|      reggelen ingre vetkőzteték le mind a két vívót, hogy karjaik
 51 21|       tudni, hová. Gonoszul rúgott mind a kettő.~Másodszor is megtöltötték
 52 22|             mint ő volt?~– Íme, ez mind a tied, Xelenhoa – monda
 53 22|        vejének a fum hoan madarat, mind a két férfiúnak elcseréli
 54 22|        Xelenhoa – a századik napon mind a száz szemet a napmadár
 55 22|          cselédség, és a látogatók mind fehér köntöst viseltek,
 56 22|           Xelenhoa drága köntöseit mind, s ott a népség előtt máglyát
 57 23|         don Esteban di San Solnak, mind elestek a bogotai bástyák
 58 23|           túl; pedig ott a hölgyek mind oly szépek. Mikor a bogotai
 59 23|           Íme, bátyáid egymás után mind elestek; nincs, ki az elejtett
 60 23|            halhatott meg. Szálljon mind a hét szelleme a te szívedbe,
 61 23|          hogy öljék le a foglyokat mind. Ötszázat leöltek már közülük,
 62 23|          Előhozatta apjukat, s ott mind a hármat agyonlövette.~Ah!
 63 23|         többé, összegyűjté a népet mind a la Popa erőd előtt, beszegezteté
 64 23|        húzott elé, arra ülteté fel mind a hármat, úgy vonta őket
 65 23|   meghasonlani? Kik szíveink által mind rokonok vagyunk, nyelveink
 66 23|      leányka kezéből. A jelenlevők mind elragadtatva kiáltának éljent
 67 23|            Ami még spanyol van, az mind határainkon kívül van verve,
 68 23|         ötlépésnyiről lőttek ránk; mind a négy társam meghalt, engemet
 69 23|          barátai, mert szeretik őt mind nagyon, úgy őrködnek fölötte,
 70 23|        hívei készíttettek számára.~Mind diadaltól ragyogó arcok
 71 23|   gondjaimat juttatod eszembe, ott mind éles szuronyok közt járok.
 72 24|            szigetek, a partvárosok mind meghódoltak Robert neve
 73 24|       török szultán lovas íjászai, mind harchoz szokott nép, nem
 74 24|           s bámulá ártatlan arcát.~Mind a hang, mind az arc olyan
 75 24|       ártatlan arcát.~Mind a hang, mind az arc olyan volt, mint
 76 25|      gondolni, hogy hátha most azt mind nekem fizetik vissza, amit
 77 26|  rendkívüli után, ami tengerésznél mind igen jó tulajdon, kivált
 78 26|            dühös tusa után elfogta mind, csupán egy szabadult meg
 79 26|            figyelmét, a nagy hajók mind iparkodtak közeléből menekülni,
 80 26|       osztozni.~Oh, bizonyára azok mind, akik jogot tartottak ez
 81 26|            csordái sem képesek azt mind fölemészteni, amit ez a
 82 26|            ott is megszámlálja, ha mind együtt vannak-e, nem feledtek-e
 83 26|        őtőlük. Ez a húsz ember nem mind részeg. Néhány van, aki
 84 26|     akadnak rá; Robertson segített mind a két aggodalmon – a sziget
 85 26|           hajót.~Mikor a legénység mind egytől egyig ittasan hevert
 86 26|         másik kedvéért meghalni, s mind a ketten jól tudunk vigyázni
 87 26|      Aligha össze nem beszéltek, s mind a ketten vigyáznak Robertson
 88 26|       ellene senki, mert bűntársai mind halva voltak már.~Alig szállt
 89 26|            fölé emelkedve látszott mind a két fő. Most egy rémordítás
 90 26|      egyszerre magasra kiemelkedék mind a két küzdő a hullám felett;
 91 26|           másik pillanatban eltűnt mind a kettő a víz színe alatt;
 92 27|              stb.! Amit kisvároson mind meg kell tudni a szomszédoknak,
 93 27|     harangok is negyvennyolc óráig mind arról discuráltak.~És azóta
 94 28|           Azt a fiút természetesen mind a ketten igen nagyon szerették.
 95 29|        vagy műveletlen. A halottak mind igen okosan viselik magukat,
 96 29|           mik körüle égnek, s hogy mind e gyászpompa közé milyen
 97 29|      versenyző fiatalokkal, kiknek mind legforróbb óhajtásuk volt
 98 29|            a környék notabilitásai mind hivatalosak voltak rá. Estére
 99 29|          tönkretenni; hanem biz ez mind kárba veszett dolog volt:
100 29|             pedig mint illett neki mind a harag, mind a nevetés,
101 29|          illett neki mind a harag, mind a nevetés, lehetetlen volt
102 29|     kereskednék nálam. Csakhogy mi mind a ketten nagyon jól ismerjük
103 29|        szép halottat életre hozni. Mind hasztalan volt. Nem mozdult
104 29|     görcsösen szorítva két kezébe.~Mind e rejtély fölött magasan
105 29|       keresztül voltak döntögetve, mind hársak és jegenyék voltak,
106 29| bizonyságul kétszer is megcsókolá, mind a két szemét egyszer. Mind
107 29|         mind a két szemét egyszer. Mind a két szem úgy nevetett
108 29|          könnyeiket, hogy bámultak mind Oliván; őt még ez sem hatotta
109 29|            adatokkal, miknek ereje mind elmúlt már, mint elmúlik
110 29|  túldörgött a zajon.~– Öljenek meg mind a kettőnket.~Ekkor látták,
111 29|        elszakítják őket egymástól, mind a ketten egyszerre meghalnak.~
112 30|           s valaki csak felébredt, mind tart ki a Svábhegy felé.~
113 30|         bográccsal. Csak úgy izzad mind a kettő.~– Jól fogunk ma
114 30|        tömeg között. – Ma az elite mind a Fácánnál lesz, az X fiúk
115 30|           és bagolyborsót, hogy ha mind bokrétának kötnék, elég
116 32|          vagy a levegő? Hogy ennek mind valami sajátságos hóbortja
117 32|        vagy komoly dolog?~– Idd ki mind! – kiálték rá toporzékolva.~
118 32|          neki a gyomrát, s megitta mind a vizet. Rettenetes komoly
119 32|           a szónak: „őrült”, én az mind magam vagyok.~Egész nap
120 32|     álmomból.~Nem, ez nem lehetett mind álom; ez valódi csók, valódi
121 32|        végződött. – Hibásak voltak mind a ketten, a nő is, a férfi
122 32|          az egyetlen ember, akinek mind az öt érzéke rendben volt,
123 32|           mi itt úgy szeretjük önt mind; senki oly jól nem tudna
124 32|   fájdalmas halálordítás hangzik – mind a két kiáltásban kapusom
125 32|    valószínűleg találva volt, mire mind a ketten visszavonultak
126 32|           egy év alatt imitt-amott mind elfogdosák.~Ámde nekünk