bold = Main text
     Part                                               grey = Comment text

5501 30   |                    a tömeg, mindenkinek van a másikon mit elménckedni,
5502 30   |                    másikon mit elménckedni, a szépek a nem szépeket, a
5503 30   |                   mit elménckedni, a szépek a nem szépeket, a kocsinülők
5504 30   |                    a szépek a nem szépeket, a kocsinülők a gyalogjárókat,
5505 30   |                  nem szépeket, a kocsinülők a gyalogjárókat, a kisasszonyok
5506 30   |                 kocsinülők a gyalogjárókat, a kisasszonyok a szolgálókat,
5507 30   |               gyalogjárókat, a kisasszonyok a szolgálókat, emezek viszont
5508 30   |                    egyetlenegy ember baktat a hegyről lefelé, bizonyosan
5509 30   |                  nyelvtől:~– Nincs már hely a Svábhegyen, vissza kell
5510 30   |                     kimulatta magát.~– Csak a zsebkendőjét felejtette
5511 30   |                    bizony vendégeket vár ki a hegyre.~– Csak azt akarja,
5512 30   |                   efféle mindenféle hangzik a szerencsétlen után, ki folyam
5513 30   |                    egyenként minden csoport a vezérhalomra. A becsületes
5514 30   |                     csoport a vezérhalomra. A becsületes krisztinavárosi
5515 30   |        krisztinavárosi bádogos meglátja ott a legelső házat.~– Nini, komám,
5516 30   |                     ki sem mozdulnak onnan.~A két tímárlegénynek még nincs
5517 30   |         tímárlegénynek még nincs elég távol a hely. Tovább viszik a hordót
5518 30   |                 távol a hely. Tovább viszik a hordót még egy fél mérfölddel,
5519 30   |                     még egy fél mérfölddel, a budakeszi erdőben végre
5520 30   |        megállapodnak vele, s hozzákészülnek a sütéshez, főzéshez. A tűz
5521 30   |        hozzákészülnek a sütéshez, főzéshez. A tűz megvan, a hús a bográcson,
5522 30   |                     főzéshez. A tűz megvan, a hús a bográcson, de sót
5523 30   |               főzéshez. A tűz megvan, a hús a bográcson, de sót elfeledtek
5524 30   |                     családapa is fölért már a hegyre, alig bírva felesége
5525 30   |                 bírva felesége után cipelni a kisfiút és kiskutyát, míg
5526 30   |                unokaöccs karján úgy sietett a menyecske, mintha szárnya
5527 30   |                 volna.~Végre utolérte őket, a lelkét is majd kiadta már.~–
5528 30   |                   is majd kiadta már.~– Hát a kiskutya hol van? – kérdi
5529 30   |              kiskutya hol van? – kérdi tőle a menyecske hátrafordulva.~
5530 30   |                menyecske hátrafordulva.~Hát a kiskutya sehol sincs; az
5531 30   |                    sincs; az bizony kihúzta a fejét a madzagból, s tudja
5532 30   |                   az bizony kihúzta a fejét a madzagból, s tudja a kő,
5533 30   |                  fejét a madzagból, s tudja a kő, hová szökött el.~– Pamina! –
5534 30   |                     Pamina! – kiált ijedten a családapa. – Pisz, piisz
5535 30   |                      S azzal nyargal vissza a néptömeg között, füttyöngetve,
5536 30   |                kiabálva, végre megpillantja a kutyát, mely oktalan állatképpen,
5537 30   |                    ha egy helyről elrúgták, a másik lába alá került, pajkos
5538 30   |                 pajkos fiúk kővel dobálják, a kutya beleugrik az árokba,
5539 30   |                  kutya beleugrik az árokba, a családfő utána, ott elfogja
5540 30   |                 családfő utána, ott elfogja a térdig érő sárban, s viszi
5541 30   |                  diadallal az ölében.~– Itt a kutya – szól megérkezve
5542 30   |            árnyékában az unokaöccsel.~– Hát a kisfiú hol maradt? – kérdi
5543 30   |                   hol maradt? – kérdi akkor a nő.~– Hát nincs itt? – kérdi
5544 30   |                   Nosza, még egyszer vissza a publicum közé.~– Ferkó!
5545 30   |                 Fiam Ferkócskám, nem látták a fiamat? – kiabál a családapa,
5546 30   |                   látták a fiamat? – kiabál a családapa, lót-fut minden
5547 30   |                     agyonütötte magát, vagy a cigányok lopták el, mintha
5548 30   |                     maguknak is elég; végre a kétségbeesés minden phasisain
5549 30   |                  keresztülvergődve, megleli a gyermeket egy mézeskalácsos
5550 30   |                 megelégedéssel viszi vissza a porontyot feleségéhez; azazhogy
5551 30   |            igazítják, ekkor meg nem találja a bokrot, ahol a feleségét
5552 30   |                  nem találja a bokrot, ahol a feleségét hagyta, végre
5553 30   |                    hagyta, végre megtalálja a bokrot, de a felesége már
5554 30   |                     megtalálja a bokrot, de a felesége már nincs ott;
5555 30   |                   estig nem is szakad vége.~A teuton Thalia vándorpapjai
5556 30   |                senki sem jön elfogadásukra.~A mosolygó arcok elkomorulnak.~
5557 30   |                     ajtókat zárva találják.~A jelenet tragikai kezd lenni.~
5558 30   |             tragikai kezd lenni.~Zörgetnek, a zörgetésre három mérges
5559 30   |                 csak el hazulról.~– Hová?~– A Disznófőhöz.~– A Disznófőhöz!
5560 30   |                    Hová?~– A Disznófőhöz.~– A Disznófőhöz! Új remény,
5561 30   |                      megyünk oda.~És mennek a Disznófőhöz. Az oda jó fél
5562 30   |                    Az oda jó fél óra járás. A hőség megaszalja az embert
5563 30   |                    az ismerősöktől.~– Ebben a pillanatban ment el innen.~–
5564 30   |                     ismét új remény éleszti a küzdőket. Egyórai kitartás
5565 30   |                   sietnek, még utolérhetik.~A hat diák zsebét ezalatt
5566 30   |                   diák zsebét ezalatt fúrta a hat húszas; amit csak az
5567 30   |                akartak venni. Hogy adja ezt a ludat? Hogy adja ezt a kulacsot?
5568 30   |                  ezt a ludat? Hogy adja ezt a kulacsot? Hogy adja ezt
5569 30   |                     kulacsot? Hogy adja ezt a kutyát? Ezt vegyük, ne –
5570 30   |                     tanácsosnak találtatott a borral való megismerkedés,
5571 30   |                  való megismerkedés, s hogy a mulatság vége tökéletes
5572 30   |                 utoljára nekiültek sörözni.~A boldog család azonban kikeresett
5573 30   |                   egy szép árnyékos helyet, a kalapokat, kendőket felaggatták
5574 30   |             kalapokat, kendőket felaggatták a bokrokra, a csirkéket leölték,
5575 30   |                     felaggatták a bokrokra, a csirkéket leölték, tisztogatták,
5576 30   |                     nép targallyat keresett a tűzre, mindenki commoditásba
5577 30   |                    nem?~– Mert oda van írva a tilalomfára, hogy a bemenet
5578 30   |                    írva a tilalomfára, hogy a bemenet tiltatik.~– Már
5579 30   |                   más, akkor megyünk odább.~A kalapokat, kendőket azzal
5580 30   |             kendőket azzal ismét leaggatják a bokrokról, a félig főtt
5581 30   |                     leaggatják a bokrokról, a félig főtt ételt edényestől
5582 30   |                felel az jámborul –, hisz ez a tehénlegelő –, s azzal jön
5583 30   |                     mindenféle szarvasmarha a boldog család tanyája felé,
5584 30   |                  szép csendesen legelészve.~A két vargainas pedig megsejtett
5585 30   |            vadcseresznyefát, melynek akkora a gyümölcse, mint más cseresznyének
5586 30   |                      mint más cseresznyének a magja, s fel is kapaszkodott
5587 30   |                     benne, midőn megjelenik a fa alatt valami széleskalapú
5588 30   |                     lehúzza lábaiknál fogva a fickókat, s végigkeni mogyoróhájjal.~
5589 30   |                 akkor nagy dühösen elfutnak a Normafáig, ott azt a mulatságot
5590 30   |               elfutnak a Normafáig, ott azt a mulatságot gondolják ki,
5591 30   |                    köveket hengerítenek alá a gyepes meredeken.~A meglódult
5592 30   |                     alá a gyepes meredeken.~A meglódult kő mint az ágyúgolyó
5593 30   |                      s derékban törve ketté a fákat, amiknek nekimegy,
5594 30   |                     gurul alá-felé felfutva a túlsó hegyoldalra.~A fickók
5595 30   |               felfutva a túlsó hegyoldalra.~A fickók nem törődnek vele,
5596 30   |               törődnek vele, hogy ott alant a völgyben emberek járnak,
5597 30   |               elkezdi pofozni két oldalról, a kölykek erre megriadnak,
5598 30   |                    megriadnak, s nekifutnak a meredeknek, aki pedig ott
5599 30   |                      ott vár rájuk még csak a nemulass, a bosszantott
5600 30   |                  rájuk még csak a nemulass, a bosszantott sétálók kézről
5601 30   |                    sem tudja, mit vétettek.~A szerelmes poéta is megindult
5602 30   |                kedvesével virágokat szedni, a kedves hófehér kezét összecsípte
5603 30   |                   hófehér kezét összecsípte a csalán, hanem szedtek aztán
5604 30   |                        Ah, hogy szeretem én a fülemüléket – mond a kedves.~–
5605 30   |                     én a fülemüléket – mond a kedves.~– Én is – szól a
5606 30   |                    a kedves.~– Én is – szól a poéta.~– Bárcsak foghatnánk
5607 30   |                Bárcsak foghatnánk ma egyet.~A poéta azt hiszi, hogy az
5608 30   |                      Nini, ott mozog valami a levélen.~– Odamegyek és
5609 30   |                      megvan, nem repült el.~A kedves a kalap alá nyúl,
5610 30   |                     nem repült el.~A kedves a kalap alá nyúl, s azzal
5611 30   |                 kapja vissza kezét, eldobva a megfogott tárgyat.~Biz az
5612 30   |                    Hol mulatunk ma? – kérdi a két dandy egymástól.~– Én
5613 30   |                   két dandy egymástól.~– Én a Fácánba megyek, ott jól
5614 30   |                elválnak, az egyik félremegy a berekbe, lefekszik a fűbe,
5615 30   |              félremegy a berekbe, lefekszik a fűbe, előhúzza a zsebéből
5616 30   |                  lefekszik a fűbe, előhúzza a zsebéből Léliát, egy kiflit,
5617 30   |                    ugyan Léliából, azt csak a feje alá teszi, s nagyot
5618 30   |                      s nagyot alszik rajta.~A másik dandy ezalatt lemegy
5619 30   |                 jóízűen engedi magának esni a hatkrajcárost.~Eközben az
5620 30   |                     akarja, egyik sem enged a másiknak, a hintát előre-hátra
5621 30   |                 egyik sem enged a másiknak, a hintát előre-hátra ráncigálják,
5622 30   |            előre-hátra ráncigálják, egyszer a lány hanyatt kifordul belőle,
5623 30   |                szégyenében legottan elájul.~A dandy menten odaszökik,
5624 30   |                  menten odaszökik, hogy míg a két vetélytárs imádó egymást
5625 30   |                  térítse; ez azonban, amint a lovag odaér, sikoltva felugrik,
5626 30   |                   felugrik, s végigkarmolja a galant férfi arcát, míg
5627 30   |                     galant férfi arcát, míg a sikoltásra figyelmessé lett
5628 30   |                végig ezt az igen szép nótát a szivargyártó kisasszonyoknak,
5629 30   |                    által, szólótáncol végig a göröngyön nyakába vetett
5630 30   |                    gitárján accompagnírozva a kintornának.~Estefelé a
5631 30   |                     a kintornának.~Estefelé a szél megáll, s mint ilyenkor
5632 30   |                      jó eleve figyelmezteti a népséget, hogy meneküljön,
5633 30   |                 mindenünnen van lótás-futás a házak felé, a férfiak kendőbe
5634 30   |                   lótás-futás a házak felé, a férfiak kendőbe takart kalappal,
5635 30   |                    kendőbe takart kalappal, a hölgyek fejükre hajtott
5636 30   |               menekülnek.~Egyszerre megered a zápor, az ember sem eget,
5637 30   |                   eget, sem földet nem lát, a közhelyek tele vannak sopánkodó,
5638 30   |                     akar helyet adni.~– Jaj a cipőm, jaj a kalapom, jaj
5639 30   |                    adni.~– Jaj a cipőm, jaj a kalapom, jaj a nagykendőm,
5640 30   |                   cipőm, jaj a kalapom, jaj a nagykendőm, jaj a cicruhám! –
5641 30   |              kalapom, jaj a nagykendőm, jaj a cicruhám! – hangzik mindenünnen
5642 30   |             cicruhám! – hangzik mindenünnen a jajveszékelés, a jobbvérű
5643 30   |                mindenünnen a jajveszékelés, a jobbvérű faj kacag és nyihog,
5644 30   |                   végre, hogy teljes legyen a zavar, valaki bejő azzal
5645 30   |                    zavar, valaki bejő azzal a hírrel, hogy a városban
5646 30   |                   bejő azzal a hírrel, hogy a városban tűz van.~– Hol?
5647 30   |                  azt senki sem tudja; hanem a félrevert harangok szavát
5648 30   |            közepette elkezd hazafelé futni, a többi csak a zápor szűnését
5649 30   |                hazafelé futni, a többi csak a zápor szűnését várja.~A
5650 30   |                     a zápor szűnését várja.~A tűz Budán van, és Budán
5651 30   |               fecskendőket is átvinni, mire a segély megérkezik, már az
5652 30   |                   az ötödik ház is leégett.~A népség ezalatt hullong haza.~
5653 30   |                népség ezalatt hullong haza.~A boldog családapa éppen akkor
5654 30   |                     akkor ér oda, mikor már a házat eloltották. „Hanem
5655 30   |                mulattunk” – mondja magában.~A két tímárlegény túltevén
5656 30   |                    két tímárlegény túltevén a félakós hordócska tartalmán,
5657 30   |                      ezúttal Bécsbe utazván a gőzösön. Hanem azért jól
5658 30   |                  Hanem azért jól mulattunk.~A két dandy ismét találkozék
5659 30   |                  két dandy ismét találkozék a hegy alatt térdig sáros
5660 30   |                   lakomáját dicsőíté, másik a szép társaságot, melyben
5661 30   |                   melyben forgott.~– Hát ez a fél kifli a zsebedben?~–
5662 30   |               forgott.~– Hát ez a fél kifli a zsebedben?~– Ah, a kis baronesse
5663 30   |                    kifli a zsebedben?~– Ah, a kis baronesse dugta oda
5664 30   |                 dugta oda tréfából.~– És ez a karcolás arcodon?~– Egy
5665 30   |               rózsabokortól kaptam, melyről a szép comtesse-nek egy cameliát
5666 30   |          leszakítani.~Fölségesen mulattunk.~A két vargainas is hazavergődött
5667 30   |                  vargainas is hazavergődött a szó teljes értelmében, még
5668 30   |                     produkálta magát rajtuk a hegedülésben. Hanem azért
5669 30   |                  Hanem azért jól mulattunk.~A hat diák iszonyú tengeribetegségeket
5670 30   |                   elveszett az úton, cipője a sárban elmaradt. Hanem azért
5671 30   |                  jól mulattunk.~Végül marad a krisztinavárosi bádogosmester,
5672 30   |                    alatt sokat változott ez a Svábhegy, kár, hogy odább
5673 30   |               tekintettünk – szólt az egyik a másikhoz. Hanem azért jól
5674 30   |                   kitisztult – van csillaga a földnek is, távol Budapest
5675 30   |                 Budapest lámpái ragyognak – a közelben a tündéries fénybogárkák –
5676 30   |               lámpái ragyognak – a közelben a tündéries fénybogárkák –
5677 30   |                    tündéries fénybogárkák – a távolból enyészetesen hangzik
5678 31   |                   szerelem~Nagy fátuma volt a magyarnak, hogy legnagyobb
5679 31   |                     után sohasem hajtott ki a nagyok sarjadéka.~Nagy Lajost
5680 31   |                   fűzfa, rekettye és tövis! A nagy világdrámák után deszkabódék
5681 31   |                méltóvá tegye apja trónjára. A legkegyesebb főpapra bízta
5682 31   |                    bízta az ifjú lelkét.~És a kegyes püspök buzgalmában
5683 31   |                  püspök buzgalmában túlment a király akaratán; Imréből
5684 31   |                  nevelt, hanem szentet; nem a magyar, hanem a mennyei
5685 31   |                szentet; nem a magyar, hanem a mennyei koronára tette őt
5686 31   |                időkorban volt már, amelyben a férfiszív egy nőalak ideálképével
5687 31   |            imádkozék. E nőalak volt pedig – a szent szűz maga.~Imre herceg
5688 31   |                sötét volt mellette és holt.~A bölcs atyai gond szép királyleányt
5689 31   |                   engem is fölvisz magához.~A király és bölcs országnagyjai
5690 31   |              elszomorodtak nagyon e szókra. A királyfi, a korona örököse,
5691 31   |                nagyon e szókra. A királyfi, a korona örököse, az ég lakójába
5692 31   |           vetélytársa az ilyen szerelemnek?~A királyfi nem tölti éjszakáit
5693 31   |                 oltár zsámolyán, s társalog a láthatatlanokkal.~Semmi
5694 31   |                     oltár előtt, kezei közt a szent szűz képét tartva.
5695 31   |                 égiek meghallgatták imáját.~A király szomorúan monda a
5696 31   |                    A király szomorúan monda a püspöknek.~– Egy szentet
5697 31   |               szomorú lapok vannak teleírva a magyar történetben.~
5698 32   |                százezer forintot örököltem; a kereskedéshez nem volt kedvem,
5699 32   |               kedvem, ellenben ideálom volt a gazdálkodás.~Oh, azt valami
5700 32   |              nevelni, meghozatni külföldről a legbecsesebb haszonravaló
5701 32   |                   chilisalétrommal dolgozni a haussera, s a contreminet
5702 32   |     chilisalétrommal dolgozni a haussera, s a contreminet alagcsövezésekkel
5703 32   |                     veszteség másnak; ez az a munka, amire az ember esténként
5704 32   |                    vaktában nem vágtam bele a jószágvételbe, hanem úgy
5705 32   |                   ha az ember napjára várja a vásárt, ötven-hatvanezer
5706 32   |                    terjedelmű jószágocskát, a megmaradt pénz pedig nagyon
5707 32   |                     szorgalmasan elolvastam a hírlapok hirdetményeit,
5708 32   |              Felkerestem az ügyvédet, kihez a hirdetmény utasított, s
5709 32   |                elmondott minden tudnivalót: a jószág bizonyos Klárándy
5710 32   |                     Klárándy grófi családé; a gróf nemrég halt meg, ki
5711 32   |                    ki maga is ott lakott, s a család mindent azon módon
5712 32   |                      birkákat, lovakat, még a bútorokat és a falon függő
5713 32   |                 lovakat, még a bútorokat és a falon függő képeket is.~–
5714 32   |                     kellenek.~– Az mindegy. A jószág ára a holmikkal vagy
5715 32   |                    Az mindegy. A jószág ára a holmikkal vagy azok nélkül
5716 32   |                 valaki, azért, ha megveszem a jószágát, csak nem kötelezem
5717 32   |                     kötelezem magamat, hogy a viselt dolmányában járjak.~
5718 32   |                    adják el az örökösök ezt a jószágot?~– Mert az egyik
5719 32   |                       Mert az egyik katona, a hadseregnél szolgál; a másik
5720 32   |                      a hadseregnél szolgál; a másik pedig egy külföldi
5721 32   |               láthat utána.~– Milyenek azok a földek?~– Meglehetősek;
5722 32   |                    egy kevés első osztályú, a többi második; a rétek kitűnően
5723 32   |                  osztályú, a többi második; a rétek kitűnően jók, van
5724 32   |                   észrevehető hasznot hajt; a jószág azt az árt, amit
5725 32   |                    Napóleon-vajaskörtét ott a szekrényem tetején.~(Szép
5726 32   |              említés volt rám nézve.)~– Hát a gazdasági felszerelés milyen
5727 32   |            állapotban van?~– Tessék átnézni a leltárt; úgy hiszem, hogy
5728 32   |                   leltárt; úgy hiszem, hogy a felszerelés testvérek között
5729 32   |                   lehetett annyira becsülni a holmit. Annál nagyobb szeget
5730 32   |                  Annál nagyobb szeget ütött a fejembe, hogy miért adnak
5731 32   |                  árért. Az ügyvéd kiolvasta a szememből ezt a kétkedést,
5732 32   |                   kiolvasta a szememből ezt a kétkedést, megelőzött kérdésemben.~–
5733 32   |                       Igazán megmondva, ezt a jószágot azért adják el
5734 32   |               terhelő feltétel is van kötve a leendő vevőre nézve: a meghalt
5735 32   |                kötve a leendő vevőre nézve: a meghalt gróf végintézetében
5736 32   |                  ottani kastélyban, részint a tiszti és gazdasági épületekben
5737 32   |                   van kötelezve, mely ugyan a vevőre nézve egyéb teherrel
5738 32   |                egyéb teherrel nem jár, mert a gróf azokat különben holtig
5739 32   |                    örökösök kénytelenek azt a jószágot ezzel az alkalmatlansággal
5740 32   |                   birtokosnak.~– Ha csak ez a baj, az nem nagy baj; tiszttartót
5741 32   |                    helyben vannak; az ember a kastélyban egyedül úgysem
5742 32   |          szerencséje is.~– S ott akar lakni a kastélyban?~– Hát mi a gutát?
5743 32   |                lakni a kastélyban?~– Hát mi a gutát? Csak nem fogadok
5744 32   |                     kísértetek járnak abban a kastélyban? Ahhah! Valamely
5745 32   |                 elátkozott várféle az, ahol a dédősök feljárnak fehér
5746 32   |                     lemoshatatlan vérfoltok a pallókon; láthatatlan sóhajtozók
5747 32   |                   vagyok; hozzám nem fognak a méltóságos halott asszonyságok
5748 32   |                   sajtkészítést berendezni, a sajt szagától pedig minden
5749 32   |                      semmit sem utálnak úgy a túlvilági szellemek, mint
5750 32   |               ostyepka szagát; én pedig ezt a nemzeti fromage de Zólyomot
5751 32   |         megköthetjük az alkut; meg is írtuk a szerződést rögtön, s én
5752 32   |                     X megyei ügyvédet, hogy a nevemben hajtassa végre
5753 32   |                     nevemben hajtassa végre a szokásos beiktatást. Azért
5754 32   |                beiktatást. Azért nem tettem a szertartást személyesen,
5755 32   |                  nevetni rajta, mikor mások a gyertyalobogástól reszketnek,
5756 32   |         gyertyalobogástól reszketnek, mikor a látogatók felijednek a bútorroppanástól,
5757 32   |                mikor a látogatók felijednek a bútorroppanástól, mikor
5758 32   |                     bútorroppanástól, mikor a cselédek nem mernek kimenni
5759 32   |                 cselédek nem mernek kimenni a folyosóra, mert ott valaki
5760 32   |               akinek nem tartozom semmivel, a másvilágról visszajön, bizony
5761 32   |                   Én tehát néhány nap múlva a statutio után megindultam
5762 32   |                   ahol úgyis vannak lovaim. A tiszttartónak előre írtam,
5763 32   |             tiszttartónak előre írtam, hogy a legutolsó állomásra, *Bányára,
5764 32   |                    pontosan ott is találtam a fogadóban, már készen várt
5765 32   |            fogadóban, már készen várt reám.~A kocsisom akkor is gyászt
5766 32   |                   gyászt viselt, bizonyosan a meghalt uráért; olyan hosszú
5767 32   |                hosszú gyászfátyol lógott le a kalapjáról, mint egy halottbemondó
5768 32   |             halálmadáré. Én ugyan tisztelem a pietásokat, hanem az mégis
5769 32   |                    kicsit kellemetlen, hogy a kocsisom úgy legyen öltözve,
5770 32   |                  úgy legyen öltözve, mintha a Szent Mihály lovát hajtaná;
5771 32   |                     lovát hajtaná; jó, hogy a lovakon nincs fekete pokróc,
5772 32   |                 fekete pokróc, azt hihetnék a városban, hogy halottas
5773 32   |                     belenyugodtam; felültem a kocsiba, s mondtam, hogy
5774 32   |                    az ember; értett egészen a kocsismesterséghez, hanem
5775 32   |                     az ő lelkét.~Szép, csak a nyakamat ki ne törd.~Majd
5776 32   |                   ki ne törd.~Majd elővette a zsebkendőjét, megtörülte
5777 32   |                    zsebkendőjét, megtörülte a szemeit, úgy látszott, hogy
5778 32   |                    Hanem azért jól hajtotta a lovakat.~Egy mély útba érve,
5779 32   |             komolyan megijedtem rajta: – Mi a baja? Miért sír?~– Hogyne
5780 32   |                  nagyságos uram, mikor ezen a helyen ütöttem agyon a testvéröcsémet.~–
5781 32   |                 ezen a helyen ütöttem agyon a testvéröcsémet.~– Készakarva?~–
5782 32   |              készakarva.~– S kiállotta érte a büntetését?~– Nem tudja
5783 32   |           büntetését?~– Nem tudja azt senki a nagyságos úron kívül.~Tisztelem
5784 32   |                   úron kívül.~Tisztelem ezt a hozzám való nagy bizalmat!~
5785 32   |                  feladjam-e holnap mindjárt a gyilkolásért, vagy elhallgassam
5786 32   |             gyilkolásért, vagy elhallgassam a dolgot? De ugyan minek vallotta
5787 32   |                     különben; úgy vitt ezen a döcögős úton, mint a tojást. –
5788 32   |                   ezen a döcögős úton, mint a tojást. – Én igazán nem
5789 32   |                    Jóformán este lett, mire a faluhoz értünk, melyben
5790 32   |                jószágomat kellett találnom; a falu közepén volt a kastély.
5791 32   |               találnom; a falu közepén volt a kastély. Egyszerű négyszög
5792 32   |                annak, hogy várnak.~– Tudják a cselédek, hogy jövök? –
5793 32   |              cselédek, hogy jövök? – kérdém a kocsisomtól.~– Ott áll már
5794 32   |                    botot tartva puskaformán a vállához szorítva. Amint
5795 32   |              elkezdett dobolni, trombitálni a szájával, botjával megtette
5796 32   |                 szájával, botjával megtette a nyolcféle tempót, azzal
5797 32   |            nyolcféle tempót, azzal leugrott a kő tetejéről, lába közé
5798 32   |                  tetejéről, lába közé kapta a hosszú botot, mint valami
5799 32   |                 valami paripát, s futtatott a kocsim előtt, mint valami
5800 32   |             folyvást kiabálva: „Queraus! Ki a házból! Az úr pokolban is
5801 32   |                 bizonyosan részeg! – mondám a kocsisnak. Ez nem felelt
5802 32   |            kocsisnak. Ez nem felelt semmit.~A házakból kinéztek az emberek
5803 32   |                házakból kinéztek az emberek a kiabálásra, köszöntek is,
5804 32   |                előttem futót csitítani, sem a kiabálásban semmi meglepőt
5805 32   |               magamnak megmagyarázni.~Mikor a kastély kapujához értünk,
5806 32   |                    mint egy cövek, leszállt a pálcalóról, ismét tisztelgett,
5807 32   |                     katonás rátartással.~Én a szeme közé néztem. Soha
5808 32   |                      kiben zöld gallérjáról a vadászt kellett sejtenem.~–
5809 32   |                        Jó estét, atyafi; ön a vadász?~Az ember semmit
5810 32   |                     ember semmit sem felelt a kérdésemre; végignézett
5811 32   |                  szemeivel, azzal felemelte a fejét büszkén, hátratette
5812 32   |                   fejét büszkén, hátratette a kezét, s odábbment.~Uhm;
5813 32   |                     közeledik valaki felém; a komornyik volt; fürge, fickándozó
5814 32   |                  nevető emberre találok már a háznál. (Ez ugyan nem tudja
5815 32   |                   hogy nem jó helyen járok; a kocsisom az egész úton sírt,
5816 32   |                    Ezt nem tudtam.~– Hát az a kapuőr, vagy micsoda, aki
5817 32   |                   azért igen hűséges ember: a szemeit be nem hunyja éjjel,
5818 32   |                     Szép társaság.~– Hát ez a kis büszke gnóm, aki úgy
5819 32   |                  Jaj, kérem alássan, az meg a legnagyobb bolond; most
5820 32   |                 neki, s azt képzeli, hogy ő a lapponiai király! Hahaha.~
5821 32   |                     rakáson.~– Itthon van-e a tiszttartó?~– Igenis, itthon
5822 32   |                     kicsit abbahagyta volna a nevetést.~– Hogy hívják
5823 32   |                      Szépen vagyunk: ez meg a negyedik bolond.~– No, édes
5824 32   |                  szerint, aztán vezessen át a tiszttartóhoz.~A fiú a legügyesebb
5825 32   |                vezessen át a tiszttartóhoz.~A fiú a legügyesebb szolgálatkészséggel
5826 32   |                   át a tiszttartóhoz.~A fiú a legügyesebb szolgálatkészséggel
5827 32   |              hahotával kacagott fel, mintha a legtréfásabb adomákat mondogatnók
5828 32   |                   Elvezettetém vele magamat a tiszttartóhoz, onnan azután
5829 32   |                 onnan azután visszaküldtem.~A tiszttartó egy harminc éven
5830 32   |                finom úrias kinézéssel; arca a fekete bajuszon és oldalszakállon
5831 32   |                    Megtudva, hogy én vagyok a jószág jelenlegi birtokosa,
5832 32   |                 levő jószágot vettem által, a megholt gróf szenvedélyes
5833 32   |              üdvösnek talált; beszélt nekem a Howard-ekékről, a Clayton-cséplőgépekről
5834 32   |                     nekem a Howard-ekékről, a Clayton-cséplőgépekről négy
5835 32   |           megelégedve lenni azzal, hogy ezt a kis jószágot megszereztem.
5836 32   |               gyújtani.~Malczer úr, ez volt a tiszttartó neve, látva előkészületeimet,
5837 32   |                 tegyem meg azt az áldozatot a kedvéért: ne szivarozzam
5838 32   |                      Én rögtön visszatettem a zsebembe szivartárcámat.
5839 32   |                  szegény, s tiltva van neki a dohányfüst. Ellehetek nála
5840 32   |                  találok furcsának – mondám a tiszttartónak –; mi a csuda
5841 32   |                mondám a tiszttartónak –; mi a csuda lelte ezt az itteni
5842 32   |                  ezt az itteni cselédséget? A víz okozza ezt, vagy a levegő?
5843 32   |                      A víz okozza ezt, vagy a levegő? Hogy ennek mind
5844 32   |                    sajátságos hóbortja van: a kocsisom az egész úton sírt,
5845 32   |                gyilkosságot vallott magára, a kapuőr pálcalovon nyargalt
5846 32   |                pálcalovon nyargalt előttem, a vadász úgy bánt velem, mintha
5847 32   |                mintha ő volna az én gazdám, a komornyikomat pedig semmi
5848 32   |                 hogy hagyja egy percre abba a nevetés dolgát.~A tiszttartó
5849 32   |               percre abba a nevetés dolgát.~A tiszttartó bámulva nézett
5850 32   |         felvilágosítást? Miről?~– Hogy ezek a cselédek mifélék és más
5851 32   |                   uram, mindnyájan őrültek. A megboldogult grófnak az
5852 32   |                     megboldogult grófnak az a sajátságos szenvedélye volt,
5853 32   |                   ismét ember lett belőlük. A kocsisa egy olyan maniacus
5854 32   |                     biz az, mint mi ketten. A kapus dőre volt, aki még
5855 32   |                    kapus dőre volt, aki még a megenni és nemenni valók
5856 32   |                   tudott különbséget tenni; a gróf ápolása alatt ebből
5857 32   |                    hasznavehető ember lett. A vadász dühös bolond volt;
5858 32   |                 ezzel is annyira ment, hogy a szemejárásával igazgathatta;
5859 32   |                    szófogadó és engedelmes; a komornyikját pedig éppen
5860 32   |                 most, ha az ember nem ügyel a nevetésére, igen jó fiú.
5861 32   |              mágnásnak való szenvedély volt a gróftól, mint ami igen nagymértékű
5862 32   |                 levén az, hogy e pártoltjai a grófnak halálukig ittmaradhassanak,
5863 32   |                 halálukig ittmaradhassanak, a vevőre nézve érdeklő lehetett
5864 32   |            tiszttartó és egy fogadott leány a jószágon fognak maradni. –
5865 32   |                  maradni. – Apropos: hát az a fogadott leány hol van? –
5866 32   |                     igen lesz alkalma, mert a kastélynak azon szegletében
5867 32   |                 külön van kijárás, s hacsak a dal nem háborítja kegyedet,
5868 32   |                    egy kicsit megmosom neki a fejét, amiért ezt elhallgatta
5869 32   |                 írószer. Mindjárt behozatom a lámpát, mert sötét van már
5870 32   |                  lámpát, mert sötét van már a szobában.~Leültem írni;
5871 32   |                    ugyan furcsának találtam a lámpást, amit az asztalra
5872 32   |                  vékony ércsodronnyal, mint a Davy-féle bányalámpák. Mi
5873 32   |              bányalámpák. Mi az ördögnek ez a sodronyszövet a lámpa körül,
5874 32   |                 ördögnek ez a sodronyszövet a lámpa körül, mintha kőszénbányában
5875 32   |                     kőszénbányában volnánk? A tejüveget akarja ez pótolni?~
5876 32   |              micsoda Bedlámot veszek én itt a nyakamra, és hogy most nagyon
5877 32   |                  nem nyertem volna, mint ez a tiszttartó. Ennek köszönheti,
5878 32   |             köszönheti, hogy most kibékülők a dologgal, s iparkodom a
5879 32   |                     a dologgal, s iparkodom a helyzetbe beletalálni magamat.~–
5880 32   |                      Punktum. Hajtsuk össze a levelet. Kérek egy gyertyát
5881 32   |                 gyertyát meg spanyolviaszt.~A tiszttartó a fogát szívta.~–
5882 32   |                 spanyolviaszt.~A tiszttartó a fogát szívta.~– Nem méltóztatnék
5883 32   |                   majd odakint méltóztassék a másik szobában lepecsételni,
5884 32   |                      Dehát nem könnyebb azt a gyertyát idehozni, mint
5885 32   |                    Bocsánatot kérek – szólt a tiszttartó, egészen elsápadva –,
5886 32   |                   szenvedek: az én tüdőmben a levegő rögtön hydrogénné
5887 32   |              hydrogénné válik, úgy, hogy az a szoba, ahol én egy óráig
5888 32   |                 kilehellésemtől, és ha abba a szobába akkor égő gyertyával
5889 32   |                     egy gyufát elgyújtanak, a robbanó lég egyszerre explodál,
5890 32   |              felvetheti.~Én csak hátraestem a székemben – hisz ez a fő-fő
5891 32   |            hátraestem a székemben – hisz ez a fő-fő bolond! – Hisz én
5892 32   |                 közé jutottam, magam vagyok a hetedik, aki ezt a szép
5893 32   |                   vagyok a hetedik, aki ezt a szép társaságot megvettem
5894 32   |                odakinn oxygent lehell ki, s a hydrogen meg oxygen összetalálkoznak,
5895 32   |                    úton, annyit tudok, hogy a legutolsó, akinek betörtem
5896 32   |                  legutolsó, akinek betörtem a homlokommal az orrát, Louis
5897 32   |           homlokommal az orrát, Louis volt, a komornyik.~Nevetett rajta
5898 32   |                  elég volt, mennykő csapjon a két nevető füled közé, hordd
5899 32   |                 előlem magadat, s mondd meg a többi bolondnak is, hogy
5900 32   |            emberhússal él, s rajtad kezdem.~A fiú takarodott előlem, hanem
5901 32   |                 utána az ajtót, s elkezdtem a palotában alá s fel járkálni,
5902 32   |                    s fel járkálni, mint aki a bécsi vörös tornyot kapta
5903 32   |                     nekem az is kevés volt; a kandallóbam tűz ropogott,
5904 32   |             ropogott, kellett is most nekem a meleg; vacsorám az asztalon
5905 32   |                 veszett kakast ölt le annak a pecsenyének, aki megszólal
5906 32   |                   ne legyek?~Kimenjek ebből a házból, másikat építtessek
5907 32   |                 Azért mégiscsak ittmaradnak a bolondok, s csak én maradok
5908 32   |                 bolondok, s csak én maradok a gazdájuk; aztán ha építkezésbe
5909 32   |                   aztán ha építkezésbe ölöm a pénzemet, akkor nem gazdálkodhatom.~
5910 32   |                gondoltam, hogy pert indítok a szerződés megváltoztatásáért.
5911 32   |                    nem törődöm senki fiának a furcsaságaival, aki bolondozik
5912 32   |                   bolondozik előttem, annak a számára tartok egy kegyetlen
5913 32   |                   esze rögtön; az már nincs a kontraktusban, hogy a nemes
5914 32   |                 nincs a kontraktusban, hogy a nemes gróf pártfogoltjait
5915 32   |             szerencsétlen?~Az is megfordult a fejemben, hogy eladom én
5916 32   |                fejemben, hogy eladom én ezt a jószágot per sundám-bundám,
5917 32   |                    valaki kérdezni: jó-e ez a citrom? Megmondta neki őszintén: „
5918 32   |                jámbor, mint ő.~Vagy eladjam a jószágot veszteséggel? –
5919 32   |                veszteséggel? – Azon kezdjem a gazdálkodásomat, hogy elveszítsem
5920 32   |           gazdálkodásomat, hogy elveszítsem a vagyonomnak egyötöd részét?~
5921 32   |                   azt mondja, hogy megveszi a birtokomat húszezer forint
5922 32   |                  megcsókolom, kezébe nyomom a kulcsokat: itt van a vacsora,
5923 32   |                 nyomom a kulcsokat: itt van a vacsora, itt a vetett ágy,
5924 32   |                      itt van a vacsora, itt a vetett ágy, tessék jóllakni
5925 32   |                 magamnak kellett lefeküdnöm a vetett ágyba.~Bárcsak legalább
5926 32   |            megijesszen, attól talán kimenne a fejemből ez a nagy bosszúság.
5927 32   |                 talán kimenne a fejemből ez a nagy bosszúság. Ha ezek
5928 32   |                     nagy bosszúság. Ha ezek a rococo nagyságos urak és
5929 32   |                     és asszonyságok ezekből a diófa rámákból csak most
5930 32   |                   asztalomat, hozzálátnának a vacsorámhoz, s beszélnének
5931 32   |                    arcképeket is honnhagyni a kastélyában, mikor eladja;
5932 32   |            kísértetek, akik igazán bejönnek a kéményen, meg a rejtett
5933 32   |                    bejönnek a kéményen, meg a rejtett padlatnyíláson illendő
5934 32   |                    úgy meredeznek alá onnan a festett vászonról az emberre,
5935 32   |                    emberre, s fenyegetőznek a festett buzogányokkal kezeikben;
5936 32   |                   rátartják magukat azokkal a legyezőkkel, pásztorbotokkal.~
5937 32   |               amikor nem nagyon respektálom a csavargó szellemeket.~A
5938 32   |                     a csavargó szellemeket.~A gyertyákat eloltottam rendre,
5939 32   |               gyertyákat eloltottam rendre, a nagy gót ablakokon aztán
5940 32   |             ablakokon aztán bebámult hozzám a hold – ez a bolondok patrónusa.
5941 32   |                 bebámult hozzám a hold – ez a bolondok patrónusa. Ennek
5942 32   |                   hogy így félrehúzta volna a száját, így hunyorgatott
5943 32   |                      így hunyorgatott volna a szemeivel: soha nem látszott
5944 32   |                Akkor meg egészen sötét lett a szobában, csak amint a kandalló
5945 32   |                 lett a szobában, csak amint a kandalló haldokló tüze egyet-egyet
5946 32   |                akkor tűnt elő félhomályosan a megholt gróf arcképe a falon.
5947 32   |        félhomályosan a megholt gróf arcképe a falon. Éppen az ágyammal
5948 32   |            valahányszor egyet világított rá a kandalló fénye, mindannyiszor
5949 32   |                    százat ütni egymás után; a kétszázhuszonötödiknél abbahagytam
5950 32   |          kétszázhuszonötödiknél abbahagytam a számlálást, nem tudom, hánnyal
5951 32   |                hánnyal végezte be? Kínomban a párnám szegletén találtam
5952 32   |            rettenetes nagyot sóhajt, s erre a sóhajtásra úgy összelapul
5953 32   |                  amiknek ki találtam nyitni a lélegző csapjukat, s egyszerre
5954 32   |                   egyszerre kirepült alólam a töltelék.~Felugrottam dühösen.
5955 32   |                    egész garnitúra! Nemcsak a cselédek bolondok, hanem
5956 32   |                 órák, ágyak, bútorok, maguk a képek, még a holdvilág is!
5957 32   |                 bútorok, maguk a képek, még a holdvilág is! Hanem majd
5958 32   |                vagyok az! Sem el nem szököm a háztól, sem el nem adom
5959 32   |                     háztól, sem el nem adom a jószágot, hanem ittmaradok
5960 32   |                   majd megmutatom én azután a Klárándy grófoknak, hogy
5961 32   |               esztendeig fenn tudja tartani a lélegzetet egy életrevaló
5962 32   |            megmutatom én, hogy ki itt az úr a háznál!~Egyszer csak, amint
5963 32   |              hallani, amitől megállt bennem a gondolkozás. Mi volt ez?
5964 32   |                   volt ez? Dal-e vagy zene? A sphaerák harmóniájából éjnek
5965 32   |                  annyi bizonyos, hogy azzal a nevetséges disharmoniával,
5966 32   |                    ablakot, s kikönyököltem a holdvilágra, úgy hallgatóztam.
5967 32   |                  kis kutyaugatást.~Kimentem a folyosóra; amint saját visszhangzó
5968 32   |                     elébbi kedves kísértet: a láthatatlan dal; most már
5969 32   |                 otthon vagyok.~Szerencsémre a dal megint elhallgatott,
5970 32   |                  ajtón át hallgathassam őt.~A nagy ódon kastély egészen
5971 32   |                   ódon kastély egészen arra a célra látszott építve lenni,
5972 32   |             ismeretlen vendég egyszer kilép a szobájából éjjel s végigmegy
5973 32   |                     soha vissza ne találjon a szobájába. Bejártam én az
5974 32   |                  egy hosszú folyosón végig, a másikon vissza, háromszor
5975 32   |             találtam lefelé, azon lementem; a másikon megint felmentem,
5976 32   |                    duzzasztva, kandallómban a tűz ismét égett, s az ágy
5977 32   |                hallgatózni, ismét hallottam a dalt: most már úgy hangzott,
5978 32   |                   úgy éreztem magamat, mint a gyermek, akit a bölcsőben
5979 32   |               magamat, mint a gyermek, akit a bölcsőben ringatnak, s a
5980 32   |                    a bölcsőben ringatnak, s a dajka meg énekel hozzá;
5981 32   |                   énekel, addig énekel, míg a gyermek elalszik.~A gyermek –
5982 32   |                     míg a gyermek elalszik.~A gyermek – mármint én – csak
5983 32   |             rászedve, sőt, ellenkezőleg, ez a sok különös ember, akit
5984 32   |                 akit én itt ráadásul kaptam a jószágomra, valódi kincs,
5985 32   |                    nem fogja.~Először is ez a bohó fiú, ez a nevetőgép:
5986 32   |                Először is ez a bohó fiú, ez a nevetőgép: hát lehet ennél
5987 32   |                   felfedezni, hogy hozza be a reggelimet táncolva, nevetve;
5988 32   |                   nevetve; hogy kacag annak a pár csizmának, amit fénymázzal
5989 32   |             barátságosan keneget; azután az a komondorhűségű kapus, akitől
5990 32   |                   vigasztalás; hát aztán ez a kis hátahoporjás gnóm; hogy
5991 32   |           hátahoporjás gnóm; hogy villognak a szemei a sörtés szemöldök
5992 32   |                     hogy villognak a szemei a sörtés szemöldök alól; mit
5993 32   |                   az előszobájában; továbbá a kocsis, aki elkövetett bűneit
5994 32   |                  nem lopna az urától; végre a tudományos tiszttartó, kinek
5995 32   |                tudományos tiszttartó, kinek a chemia egy kissé megzavarta
5996 32   |                  egy kissé megzavarta ugyan a fejét saját belső organismusát
5997 32   |              fogalmaira nézve, de aki azért a gazdálkodást egészen alaposan
5998 32   |                     bizonyára az én elődöm, a nemes gróf, nemcsak emberbaráti
5999 32   |                 hogy embereket adott vissza a világnak, de egyúttal hűséges
6000 32   |                 tudom, mi rendszert szokott a nemes gróf követni elmekóros