bold = Main text
     Part                                               grey = Comment text

1501 13   |                  hat közül már választottja a falubeli fiatalság közül.
1502 13   |                    az algebráról, hogy ötöt a hatból marad egy. Annyit
1503 13   |                     Krisztinának hítták azt a leányt, akinek még nem volt
1504 13   |                   beszédbe elegyedett vele, a leány egyre nevetett, ha
1505 13   |                    ha nyájasan szólt hozzá, a markát a szája elé kapta,
1506 13   |              nyájasan szólt hozzá, a markát a szája elé kapta, abba vakkantott
1507 13   |                    valamivel, majd belebújt a nénjei nagykendőjébe; egyszóval
1508 13   |                  milyen szép dolog lesz, ha a Krisztina majd a rector-ház
1509 13   |                   lesz, ha a Krisztina majd a rector-ház udvarán eteti
1510 13   |                    rector-ház udvarán eteti a libákat; persze a libákat
1511 13   |                     eteti a libákat; persze a libákat magával hozza; akkor
1512 13   |                     eszébe. Minek is hívják a disznókat diákul susnak?
1513 13   |                    susnak? Nem, sohasem fog a házánál sertést tartani,
1514 13   |              sertést tartani, ámbátor ebben a faluban senki sem tudja,
1515 13   |                  tudhat arról valamit ebben a Bergengóciában?~Ő bizony
1516 13   |                      Csakazértis.~Hanem hát a házassághoz komolyan kell
1517 13   |                    kicsípte magát szörnyen; a csizmájáról levakarta a
1518 13   |                     a csizmájáról levakarta a sarat, a nyakravalóját megfordította,
1519 13   |              csizmájáról levakarta a sarat, a nyakravalóját megfordította,
1520 13   |           nyakravalóját megfordította, hogy a tisztább fele legyen kívül,
1521 13   |             megmosdott egész odáig, ameddig a keze kilátszott a kabátból,
1522 13   |                   ameddig a keze kilátszott a kabátból, s egy csizmakefével
1523 13   |                   csizmakefével lesimította a haját.~Azzal nekiindult
1524 13   |                     haját.~Azzal nekiindult a merész fogadásnak.~Krisztina
1525 13   |                   venni, hogy bemenjen vele a szobába. Azt felelte a leány,
1526 13   |                 vele a szobába. Azt felelte a leány, hogy senki sincs
1527 13   |            Krisztina, orrát, száját eldugva a markába, hogy oda nevessen.~–
1528 13   |                     uram, s kezdé emelgetni a sarkát.)~– Kisasszony, maga
1529 13   |                  Jaj, Sus bácsi! … – kiálta a leány ijedten, s azzal becsapta
1530 13   |                 azzal becsapta az utcaajtót a jámbor előtt, s ijedtében
1531 13   |                      s ijedtében felszaladt a padlásra.~Sus bácsi! Tehát
1532 13   |                Óperencián túl is tudják ezt a nevet? Hát a homlokára van
1533 13   |                     tudják ezt a nevet? Hát a homlokára van ez írva, hogy
1534 13   |                    tudja már eszerint. Ezek a kérges, emberfélő pofájú
1535 13   |                     átkozott szó, amivel őt a világvégére lehet kergetni,
1536 13   |                 világvégére lehet kergetni, a legelső ember, aki megharagszik
1537 13   |                    tesz senki mássá.~Oh, ez a fölfedezés kétségbe ejtette.
1538 13   |                      betörte az ablakot, be a kályhát, összetépett minden
1539 13   |             összetépett minden könyvet, ami a kezébe akadt, ízzé-porrá;
1540 13   |               ízzé-porrá; nyakába kerítette a köpenyegét, megátkozta egész
1541 13   |                    éjszakáján nekivágtatott a semminek; fejében és zsebében
1542 13   |                    zsebében semmivel.~Ettől a perctől fogva kezdték őt
1543 13   |                 jelent, mint idegen vándor, a tanodák műnyelve azon szerencsétlen
1544 13   |                   szokta így nevezni, kiket a viszontagság iskoláikból,
1545 13   |                    hivatal irtózat előttük, a biztos sors unalmas betegség;
1546 13   |                    nem venni le senki előtt a sipkát és nem köszönni meg
1547 13   |                   van egy ember, akit ezzel a szóval üldöznek. Kisdiákok
1548 13   |              mesélték egymásnak lecke előtt a csodadolgot, miket Susról
1549 13   |           csodadolgot, miket Susról beszélt a hír; s mikor néha-néha megvillant
1550 13   |                  mikor néha-néha megvillant a városban, a collegium udvarán,
1551 13   |            néha-néha megvillant a városban, a collegium udvarán, úgy bámulták,
1552 13   |             bámulták, úgy kerülgették, mint a majmos tevét, mit a talián
1553 13   |                    mint a majmos tevét, mit a talián mutogat, s járt a
1554 13   |                    a talián mutogat, s járt a híre classisról classisra,
1555 13   |                nevezetes nagy embernek: itt a Sus, itt a Sus!~Egyszer
1556 13   |                    embernek: itt a Sus, itt a Sus!~Egyszer az iskola folyosóján
1557 13   |                     mi dolgom volt, mialatt a lecke tartott odabenn a
1558 13   |                     a lecke tartott odabenn a teremben, midőn a folyosó
1559 13   |                   odabenn a teremben, midőn a folyosó szemközti ajtaján
1560 13   |              beléütköztem, szinte elhordtam a lábáról.~– Hohó, fráter! –
1561 13   |                     rám nyers rekedt hangon a valaki, s megfogta a galléromat. –
1562 13   |                 hangon a valaki, s megfogta a galléromat. – Hová szaladsz
1563 13   |                  nem volt olyan vörös, mint a szeplőverte arcbőr; két
1564 13   |                 kiálta rám, folyvást tartva a galléromat. – Elkéstél az
1565 13   |                 vagy. Majd kikapsz most.~Ez a sértés fájt. Nem hagyhattam
1566 13   |                  hogy így rá tudott szedni. A mamutok nevetéséről van
1567 13   |                     ne sírj no. Odabenn van a professzorod?~– Igenis –
1568 13   |                 neki?~– Mondd, hogy itt van a peregrinus; beszélni akar
1569 13   |                    hívnak, csak mondd, hogy a peregrinus.~– Hová való
1570 13   |                     ne! Hát hová való volna a peregrinus? Sehová való.
1571 13   |                    Én bementem és elmondtam a tanáromnak az üzenetet,
1572 13   |             elkezdtek viháncolni, suttogni: a Sus, a Sus! Tanárom megintette
1573 13   |                viháncolni, suttogni: a Sus, a Sus! Tanárom megintette
1574 13   |                 kedvence voltam –, s kiment a jövevényhez.~Tudhatta előre,
1575 13   |              könnyűszerrel lerázhatta volna a nyakáról; csak azon kellett
1576 13   |                 többet.~Hanem az én tanárom a tréfa helyett komolyan lépett
1577 13   |                     helyett komolyan lépett a peregrinus elé, s keményen
1578 13   |                   Minek jött megint vissza?~A nagy trabalis ember e megszólításra
1579 13   |                   megriasztott fenevad; még a sipkáját is levette.~– Rogo
1580 13   |                     Csakhogy ne csavarogjon a vallás gyalázatára.~Az ember
1581 13   |             gyalázatára.~Az ember megsunyta a fejét, s mint egy nagy kamasz
1582 13   |                     hanem? Álljon elő vele.~A peregrinus itt egyszerre
1583 13   |                       Milyen rongyos. Nincs a városban több ilyen koldus,
1584 13   |                 mint ön. Valóságos botrány.~A peregrinus hátracsavargatta
1585 13   |                 peregrinus hátracsavargatta a fejét, húzgálta a köpenyegét
1586 13   |          hátracsavargatta a fejét, húzgálta a köpenyegét jobbról balról,
1587 13   |            haragudjék, rogo humillime; hogy a köpönyegem meg a csizmám
1588 13   |            humillime; hogy a köpönyegem meg a csizmám megfoldoztassam.
1589 13   |                 Valóban nagyon rongyos volt a csizmája is.~Tanárom megszánta.
1590 13   |                  egy becsületes köpönyeget.~A peregrinus comicus zavarral
1591 13   |                 Rogo humillime; jó nekem ez a köpenyeg; inkább szeretnék
1592 13   |                nevezzen te-nek, mint hajdan a kollégiumban, mikor inasa
1593 13   |                Hogyne haragudnám? Lépjen ön a szobámba.~Ott az én kegyetlen
1594 13   |                    talpig felöltözteté újra a meghunyászkodott fenevadat:
1595 13   |                    nevetett.~– Már most ezt a rongyos gúnyát kösse ön
1596 13   |                   Sus kezet akart csókolni, a tanár nem engedte.~– Takarodjék!~–
1597 13   |               elmehet.~Sus megindult kifelé a folyosón, mi mentünk a classis
1598 13   |               kifelé a folyosón, mi mentünk a classis felé vissza; egyszer
1599 13   |              Professzor úr, instálom: ennek a kabátnak a zsebében egy
1600 13   |                  instálom: ennek a kabátnak a zsebében egy húszas van!~
1601 13   |                   maga után az iskolaajtót.~A peregrinus sietve ment odább;
1602 13   |                 hogy még az udvaron levette a fejéről a magas tetejű kalapot,
1603 13   |                   udvaron levette a fejéről a magas tetejű kalapot, s
1604 13   |                     magas tetejű kalapot, s a kopott sipkát tette fel
1605 13   |                  sem tetszett magának abban a tisztességes öltözetben.~
1606 13   |             öltözetben.~Másnap megint abban a rongyos gúnyájában került
1607 13   |                    elő; azt állította, hogy a másikat ellopták tőle, míg
1608 13   |             ellopták tőle, míg aludt. Hanem a tanodának tájára sem mert
1609 13   |                 tájára sem mert jönni. Félt a professzoromtól, jobban,
1610 13   |                  pajtás, férjhez ment-e már a nótárius-leány?~Az ember
1611 13   |                     hogy nekirohant ököllel a megszólítónak, azt bekergette
1612 13   |               megszólítónak, azt bekergette a tanoda épületéig; ott a
1613 13   |                     a tanoda épületéig; ott a diákok ijedten becsukták
1614 13   |                    diákok ijedten becsukták a vasajtót, és tíznek is dolgot
1615 13   |                Akkor felszakított egy követ a járdából, mely az udvaron
1616 13   |                     azt kivenni, ő kiemelte a tíz körmével. Azzal a kővel
1617 13   |              kiemelte a tíz körmével. Azzal a kővel kezdte el döngetni
1618 13   |                    kővel kezdte el döngetni a tanoda vasajtaját, átkozódva,
1619 13   |                     meg fogja odabenn ölni. A kőcsapások helyei máig is
1620 13   |                     helyei máig is láthatók a vaslemezeken.~A gonosz lármára
1621 13   |                    láthatók a vaslemezeken.~A gonosz lármára sokan összecsődültek,
1622 13   |          összecsődültek, de senki sem merte a dühödt embert megtámadni;
1623 13   |               világos volt, hogy akit azzal a kővel megüt, azt semmi diák
1624 13   |                     Már szó volt róla, hogy a vármegye segítségét kell
1625 13   |                    hogy nem fogja-e Sus azt a néhány hajdút is megöldösni,
1626 13   |                     ha ellene hozzák.~Ebben a percben érkezett oda az
1627 13   |            professzorom. Amint azt meglátta a dühöngő, egyszerre eldugta
1628 13   |                  dühöngő, egyszerre eldugta a háta mögé a követ, s ott
1629 13   |               egyszerre eldugta a háta mögé a követ, s ott leejtette a
1630 13   |                    a követ, s ott leejtette a földre, mintha a kezében
1631 13   |                  leejtette a földre, mintha a kezében sem lett volna.~
1632 13   |                     kezében sem lett volna.~A tanár egy szót sem szólt
1633 13   |                     odament hozzá, megfogta a gallérját, egyet fordított
1634 13   |               végigvezette az udvaron egész a kapuig; az ember mindent
1635 13   |            ellenállás nélkül.~Ott elereszté a tanár, és azt mondá neki
1636 13   |                      és azt mondá neki azon a szigorú hangon, melyen bennünket,
1637 13   |                 megtiltom önnek, hogy ebben a városban többé megjelenjen.
1638 13   |                    hogy csakugyan eltávozik a városból; a hídon túl még
1639 13   |             csakugyan eltávozik a városból; a hídon túl még egyszer megállt,
1640 13   |                     Sohasem mert többé abba a városba visszajönni. Pedig
1641 13   |               Statistica Geographiájában az a falu, melyről ő tapasztalás
1642 13   |                    benne, hogy hívják benne a papot meg a rectort.~Huszonnégy
1643 13   |                    hívják benne a papot meg a rectort.~Huszonnégy esztendeje
1644 13   |                 utaztam (értsd: gyalogoltam a sárban, és segítettem a
1645 13   |                     a sárban, és segítettem a kereket kiemelni a kátyúkból),
1646 13   |               segítettem a kereket kiemelni a kátyúkból), ő pedig jött
1647 13   |                     csoda termetét: ugyanaz a köpenyeg volt most is rajta,
1648 13   |                      amit legelőször láttam a nyakában, csakhogy az akkori
1649 13   |                   az egész hátán végig, fel a gallérjáig hasadt; olyan
1650 13   |                      olyan volt vele, amint a szél hol az egyik, hol a
1651 13   |                    a szél hol az egyik, hol a másik szárnyát lebbentette
1652 13   |                 lepke, melyet az eső levert a földre, s lucskos két szárnyát
1653 13   |             ráismertem, ő persze énrám nem.~A peregrinus most is olyan
1654 13   |               hajdani professzor uramat.~Ez a kérdés kellemetlenül látszott
1655 13   |                    Azt felelte, hogy amióta a tanár úr megtiltotta neki
1656 13   |                    úr megtiltotta neki abba a városba visszatérni, nem
1657 13   |                   tesz, mintha örülne annak a szidásnak előre, amit kapni
1658 13   |                 előre, amit kapni fog tőle.~A peregrinus elkomorodott
1659 13   |                    ön: ez az egyetlen ember a világon, aki úgy szólt hozzám
1660 13   |                 néhány szóban volt elmondva a szegény Susnak egész életfátuma.~
1661 13   |                    kért, hogy nem kísérheti a gyorskocsi járását, de neki
1662 13   |                 hallani.~Elébb meglátta azt a boldog világot, ahol a bölcsek
1663 13   |                  azt a boldog világot, ahol a bölcsek tudománya s a bolondok
1664 13   |                  ahol a bölcsek tudománya s a bolondok bolondsága egyforma
1665 14   |               kereskedő, akinek Muhzin volt a neve: drágakövekkel és ékszerekkel
1666 14   |                piros ajkait többre becsülte a rubin fényénél, szemeinek
1667 14   |              fényénél, szemeinek ragyogását a gyémánt tüzénél, ajkainak
1668 14   |          csengésénél. Nem is adta volna ezt a szemet, ezt az ajkat a világ
1669 14   |                  ezt a szemet, ezt az ajkat a világ minden kincséért cserébe.~
1670 14   |                kincséért cserébe.~Pedig ah, a ragyogó szem, az édes ajk
1671 14   |               veszendő kincs; egy lehellete a szélnek Morea szigete felől,
1672 14   |                   Morea szigete felől, mely a pestist hordja magával,
1673 14   |                     kincsétől; homályt vont a csillagfényű szemekre, némaságot
1674 14   |            csillagfényű szemekre, némaságot a beszédes ajakra. Mit a világ
1675 14   |            némaságot a beszédes ajakra. Mit a világ minden javáért nem
1676 14   |                     Muhzin cserébe, odaadta a halálnak ingyen, és eltemette
1677 14   |               halálnak ingyen, és eltemette a háládatlan földbe, mely
1678 14   |                   sem köszöni, amit elvesz.~A jámbor Muhzin sokat sírt
1679 14   |                    hanem éjszakánként kiült a háza tetejére, és ott sírt
1680 14   |                     ő csak nem tudott ahhoz a gondolathoz hozzászokni,
1681 14   |            gondolathoz hozzászokni, hogy az a szép szem többet ne mosolyogjon
1682 14   |                    mosolyogjon őrá, hogy az a kedves száj többet ne szólítsa
1683 14   |               álmatlan fekhelyén, egyszerre a bezárt ajtón keresztül egy
1684 14   |             világított, mintha lángolna.~Ez a tünemény így szólt hozzá
1685 14   |                       Muhzin; én megszántam a te keserveidet, szomorkodásodat;
1686 14   |               emberfölötti módon szerettél. A te nőd nem halt meg, mert
1687 14   |                  rögtön Mekkába, ott ülj le a Zenzemet kút közelében levő
1688 14   |               selyem szemfedővel letakarva; a szemfedőn kék betűk és ezüst
1689 14   |               rohanj akkor oda, állítsd meg a temetői menetet, takard
1690 14   |                 temetői menetet, takard fel a halott arcát, és ott fogod
1691 14   |                    fogod találni Eminhádat. A halottkísérők majd nem fogják
1692 14   |                   nem fogják hinni, hogy az a te nőd volt, hanem akkor
1693 14   |                     te vedd elő övedből ezt a kis szelencét, ebben van
1694 14   |                    kend meg ujjaid hegyével a halott nő szempilláit és
1695 14   |                   többé kételkedni, hogy az a te nőd volt, s visszahozhatod
1696 14   |                   raboljanak, bízzad azokat a te hűséges barátodra, a
1697 14   |                     a te hűséges barátodra, a becsületes Ali Hodzsiára,
1698 14   |            megtalálod.~E szavak után eltűnt a fényes szakállú agg Muhzin
1699 14   |                   szakállú agg Muhzin elől.~A kereskedő ámultan kelt föl,
1700 14   |                  asztalára téve találta azt a kis szelencét, melyet a
1701 14   |                     a kis szelencét, melyet a túlvilági öreg hozott számára:
1702 14   |                     Ali Hodzsiának, kire őt a rejtélyes agg figyelmezteté.
1703 14   |                rejtélyes agg figyelmezteté. A törvénytudós fejét csóválta
1704 14   |             csóválta rá, mintha nem hihetné a dolgot, s iparkodott ellenvetéseket
1705 14   |              bizonyosan most is ott fekszik a sírban, ahova őt Muhzin
1706 14   |                eltemette; csak bontassa fel a sírt.~Muhzin sietett azt
1707 14   |                  sietett azt tenni és íme – a felbontott sírban nem volt
1708 14   |                 Muhzint visszatartani, hogy a tünemény tanácsát kövesse.
1709 14   |                     Mekkából visszatér, mit a jámbor férfiú a barátság
1710 14   |              visszatér, mit a jámbor férfiú a barátság kedvéért el is
1711 14   |                  elrabolták; de szerencsére a kis szelence a bűvös írral
1712 14   |                  szerencsére a kis szelence a bűvös írral megmaradt, az
1713 14   |                   rá. Koldulva érkezett meg a szent városba, s úgy tengődött
1714 14   |                      s úgy tengődött tovább a kegyes vándorok alamizsnáiból.~
1715 14   |               Mindennap ott lehete őt látni a Zenzemet kút melletti temető
1716 14   |                     ajtajában, ott vigyázta a halottas meneteket, miket
1717 14   |                    elvittek előtte, mert az a mekkaiak legnépesebb temetkezőhelye.~
1718 14   |                    selyem szemfedővel, vagy a szemfedő is olyan, de nem
1719 14   |                     virágok rajta, vagy meg a virágok is kékek, de a cikornyák
1720 14   |                  meg a virágok is kékek, de a cikornyák nem voltak ezüstből,
1721 14   |                 minden jel ugyanaz volt, de a halott nem volt nő, hanem
1722 14   |                   csendesen közeledni ahhoz a lélekállapothoz, amit azután
1723 14   |                  midőn egy napon azt hallja a többi koldusoktól, hogy
1724 14   |                     ma fényes temetés lesz; a Kadileszker neje halt meg,
1725 14   |                  Kadileszker neje halt meg, a szép Eminha.~Eminha!~Ez
1726 14   |                     szép Eminha.~Eminha!~Ez a név feléleszté Muhzin lelkét
1727 14   |                 újra; aznap el nem távozott a temető küszöbétől, s majd
1728 14   |                    szívének dobogása, midőn a siralmas zenét hallotta
1729 14   |                   hallotta közelíteni, mely a temetői menet előtt járult.~
1730 14   |              Muhzinnak nem volt most gondja a gyászmenet pompájára, nem
1731 14   |                   gyászmenet pompájára, nem a keringelő dervisekre, nem
1732 14   |                   keringelő dervisekre, nem a jajveszékelő asszonyokra,
1733 14   |               jajveszékelő asszonyokra, még a sziligdárokra sem, kik bőrerszényből
1734 14   |                     apró ezüstpénzt szórtak a tolakodó nép közé, ő csak
1735 14   |                   tolakodó nép közé, ő csak a ravatalra nézett.~Már messziről
1736 14   |                   Már messziről látta, hogy a koporsó kék, a szemfödél
1737 14   |                  látta, hogy a koporsó kék, a szemfödél világossárga;
1738 14   |         világossárga; midőn közelebb hozták a halottat, kiveheté a kék
1739 14   |                 hozták a halottat, kiveheté a kék virágokat rajta, és
1740 14   |                  előtte állókat, utat törve a kíséreten keresztül a ravatalig
1741 14   |                 törve a kíséreten keresztül a ravatalig és kiáltva:~–
1742 14   |                    Ez Eminha. Ez az én nőm!~A kísérők, a nagyurak, a holt
1743 14   |                    Ez az én nőm!~A kísérők, a nagyurak, a holt férje,
1744 14   |                      A kísérők, a nagyurak, a holt férje, a Kadileszker,
1745 14   |                     nagyurak, a holt férje, a Kadileszker, bámulva néztek
1746 14   |                     ki vakmerően megzavarta a temetés rendjét; de Muhzin
1747 14   |                     rájuk, hanem lerántotta a halott arcáról a szemfödelet.~
1748 14   |                 lerántotta a halott arcáról a szemfödelet.~A fiatal nő,
1749 14   |               halott arcáról a szemfödelet.~A fiatal nő, ki ott feküdt,
1750 14   |               hasonlított az ő Eminhájához. A halál nagy művész. Egy hideg
1751 14   |                   meghalva! – kiálta Muhzin a szörnyűködő népnek –, én
1752 14   |                     temessétek azt, aki él!~A nép meg volt rettenve Muhzin
1753 14   |                     inkább dühös szavaitól; a gyászoló Kadileszker nagyon
1754 14   |                szerette meghalt nejét; arra a szóra, hogy Muhzin fel bírja
1755 14   |                    maga csinált neki helyet a halott körül, hogy e csodát
1756 14   |                  áhítattal vette elő övéből a kis szelencét, s felnyitá
1757 14   |                olajba mártotta volna. De ez a rendkívüli tulajdonsága
1758 14   |                   az ujjára ragadt kenettel a halott szemhéjait és ajkait
1759 14   |                   visszatartott lélegzettel a csodaír hatását, de senki
1760 14   |                     azonban, ahelyett, hogy a halott szemei és ajkai megnyílnának,
1761 14   |                    ajkai megnyílnának, azon a helyen, ahol Muhzin megkente
1762 14   |                    elkezdének megfeketülni, a bőr felpattogzott, hólyagokat
1763 14   |                   hólyagokat vetett rajtuk; a tetem arca egészen eléktelenült…~
1764 14   |         eléktelenült…~Muhzin testét elállta a rémület. Ez nem azon hatás
1765 14   |                    hatás volt, amit ő várt, a nép zúgott körüle; a Kadileszker
1766 14   |                  várt, a nép zúgott körüle; a Kadileszker dühösen rohant
1767 14   |                    torkon ragadva leteperte a földre:~– Átkozott varázsló,
1768 14   |                  halottan tevéd!~– Vessétek a tűzbe – ordíta a nép körös-körül,
1769 14   |                   Vessétek a tűzbe – ordíta a nép körös-körül, Muhzinra
1770 14   |                    dühödve –, tüzes verembe a bálványimádóval, a bűbájossal,
1771 14   |                  verembe a bálványimádóval, a bűbájossal, ki halottakat
1772 14   |                  halottakat csúfít meg! – s a jámbor Muhzint nyomban megégették
1773 14   |                     volna, ha szerencséjére a damascusi helytartó basa
1774 14   |               kiköttetve kétszázat veretett a vállára tevehajtó korbáccsal,
1775 14   |              gondolat követteté el vele azt a merényt, hogy a Kadileszker
1776 14   |                    vele azt a merényt, hogy a Kadileszker halott nejét
1777 14   |            eléktelenítse?~Muhzin elbeszélte a helytartónak az egész bűvös
1778 14   |                 szegény Muhzin – monda neki a helytartó, midőn megérté
1779 14   |                    helytartó, midőn megérté a dolgot –, de nagy világbolondja
1780 14   |                     hiszen az az Eminha, ki a Kalideszker neje volt, itt
1781 14   |                      hogy lehetett volna az a te nőd ezelőtt esztendővel?
1782 14   |                      mint maró méreg, mivel a pestis idején a betegek
1783 14   |                méreg, mivel a pestis idején a betegek testén hólyagot
1784 14   |                     Térj eszedre, végezd be a búcsújárást, s azután eredj
1785 14   |                eredj haza Stambulba, s láss a mesterséged után. Kívánom,
1786 14   |                   egy-egy karaván elhagyta, a másik fölvette; hozott haza
1787 14   |               hozott haza egy lándzsadöfést a tomporában beduin kalóztól,
1788 14   |                   el; és rettentő ürességet a szívében, ahonnan kihalt
1789 14   |                 Evégett mindjárt fölkereste a derék Ali Hodzsiát, egyetlenegy
1790 14   |                    Az igen szívesen fogadta a megérkezőt: „No, csakhogy
1791 14   |                  hogy ezentúl nem fog hinni a tündéreknek sem, habár holdvilágból
1792 14   |                  habár holdvilágból lesz is a szakálluk.~– Ez bölcs beszéd,
1793 14   |                   asztal vár reád házamnál, a többi kegyes muzulmánok
1794 14   |       tisztességesen.~– Tehát megvannak még a kincseid? – kérdé Ali, szörnyűképpen
1795 14   |                       Muhzin barátom. Neked a sok szerencsétlenség elvette
1796 14   |               megint szívesen látlak.~Ezzel a derék Hodzsia szép nyájasan
1797 14   |                     és bezárta magát előle.~A boldogtalan kereskedő most
1798 14   |                   álma is csak agyrém, mint a többi?~E kétségbeesésében
1799 14   |                     kétségbeesésében futott a nagyvezérhez, lábaihoz veté
1800 14   |                     hogy átadtad kincseidet a Hodzsiának? – kérdé a nagyvezér.~–
1801 14   |            kincseidet a Hodzsiának? – kérdé a nagyvezér.~– Egyedül Allah,
1802 14   |                   veszteg, míg szólni fogok a szultánnal.~Mikor a nagyvezér
1803 14   |                   fogok a szultánnal.~Mikor a nagyvezér elbeszélte a szultánnak
1804 14   |                Mikor a nagyvezér elbeszélte a szultánnak a dolgot, Szoliman
1805 14   |                     elbeszélte a szultánnak a dolgot, Szoliman azt parancsolá
1806 14   |                     ki minden utcaszegleten a kikiáltók által, hogy bizonyos
1807 14   |                    búcsújáratából, az éjjel a Bosporusba ölte magát. Holttestét
1808 14   |           Bosporusba ölte magát. Holttestét a halászok kifogták; ha tehát
1809 14   |                   kifogták; ha tehát vannak a megholtnak jó barátai vagy
1810 14   |                     érte; ellenkező esetben a tetem a közönséges szegények
1811 14   |                   ellenkező esetben a tetem a közönséges szegények temetőjében
1812 14   |                    látogatta meg alattomban a szegények temetőjét, ott
1813 14   |               temetőjét, ott fel is találta a lapos sírt, melyre két durva
1814 14   |                  Muhzin neve.~Muhzint pedig a szultán elcsukatta a hét
1815 14   |                  pedig a szultán elcsukatta a hét toronyba, hogy még ha
1816 14   |                  Szolimán maga tudakozá meg a kereskedőtől az általa letett
1817 14   |                magának.~Akkor megparancsolá a nagyvezérnek, hogy kössön
1818 14   |                      hogy kössön barátságot a Hodzsiával valami szín alatt.~
1819 14   |               Hodzsiával valami szín alatt.~A nagyvezér óvatosan fogott
1820 14   |                   nagyvezér óvatosan fogott a dologhoz; néhányszor alkalmat
1821 14   |                  néhányszor alkalmat talált a törvénytudó bölcsességét
1822 14   |                   neki, hogy ajánlani fogja a szultán előtt.~A szultán
1823 14   |             ajánlani fogja a szultán előtt.~A szultán beszédbe elegyedett
1824 14   |                 szultán beszédbe elegyedett a törvénytudóssal, s rendkívül
1825 14   |                     kérdésnél, melyre nézve a divánban megoszlottak a
1826 14   |                     a divánban megoszlottak a vélemények, s mindig nagy
1827 14   |         Hudzsirjának (főalamizsnamester), s a szeráj első hivatalnoki
1828 14   |                gondolt rá többet.~Egy napon a szultán egy olvasót látott
1829 14   |              szultán egy olvasót látott meg a Hodzsia övébe dugva, mely
1830 14   |                éppen olyan volt, minőt neki a kereskedő eldugott kincsei
1831 14   |                   dinnyemódra gyémántokkal.~A szultán elbámult ez olvasón.~–
1832 14   |               kincstáramban nem találkozik. A klárisok rendkívül szépek,
1833 14   |               klárisok rendkívül szépek, és a munka megbecsülhetetlen.~
1834 14   |                    munka megbecsülhetetlen.~A Hodzsia el volt ragadtatva
1835 14   |                   késett azonnal átnyújtani a szultánnak az ékszert, mely
1836 14   |                   szerencsés vala megnyerni a nagyúr tetszését.~A szultán
1837 14   |               megnyerni a nagyúr tetszését.~A szultán magasló keggyel
1838 14   |               ajándékot, s adatott helyette a Hodzsiának három erszény
1839 14   |                     és meghívta őt másnapra a dzsirid térre, hol pompás
1840 14   |                     mulatságot fog tartani.~A Hodzsia jobban örült a kitüntetésnek,
1841 14   |                      A Hodzsia jobban örült a kitüntetésnek, mint az ajándéknak;
1842 14   |          kitüntetésnek, mint az ajándéknak; a dzsirid téren megjelenhetni
1843 14   |                 dzsirid téren megjelenhetni a szultán kíséretében!~Az
1844 14   |              kíséretében!~Az egy szabad tér a szerájban, hol a török urak
1845 14   |                 szabad tér a szerájban, hol a török urak kopjavetéssel,
1846 14   |                  játékkal mulatják magukat; a szultán maga is részt vett
1847 14   |                    vett e játékban, sokszor a legjobb célbalövőnek tartották
1848 14   |              legjobb célbalövőnek tartották a dzsirid téren.~Ez alkalommal
1849 14   |                    alkalommal is részt vett a szultán a lövöldözésben,
1850 14   |                     is részt vett a szultán a lövöldözésben, de mindig
1851 14   |                rosszul lőtt; sohasem talált a célba. Emiatt haragos kezdett
1852 14   |               kezdett lenni, s mint szokták a lövészek, okozta a szelet,
1853 14   |                  szokták a lövészek, okozta a szelet, az ideget, a tegzet,
1854 14   |                 okozta a szelet, az ideget, a tegzet, a sütő napot a rosszul
1855 14   |                szelet, az ideget, a tegzet, a sütő napot a rosszul sikerült
1856 14   |                      a tegzet, a sütő napot a rosszul sikerült lövésért,
1857 14   |                    gyűrűre, az az oka, hogy a lövés mind félremegy.~Mert
1858 14   |                  lövés mind félremegy.~Mert a nyíllövéshez szokás volt
1859 14   |                    nyíllövéshez szokás volt a hüvelykujjra egy kígyóformán
1860 14   |                  felhúzni, azzal fogták meg a tegez húrját, hogy a hüvelyk
1861 14   |                    meg a tegez húrját, hogy a hüvelyk könnyebben húzhassa
1862 14   |                 könnyebben húzhassa s éppen a kellő időben pattanthassa
1863 14   |                    pattanthassa el az íjat.~A szultán zúgolódott gyűrűje
1864 14   |               elbocsátani; ezzel rántja fel a tegezt.~– Adjatok más gyűrűt!~
1865 14   |                    saját gyűrűiket nyújtani a nagyúrnak. A szultán sorba
1866 14   |             gyűrűiket nyújtani a nagyúrnak. A szultán sorba próbálgatta
1867 14   |                    olyan jó gyűrűt csinálni a nyíllövéshez senki, mint
1868 14   |               csinálta gyűrűje?~Mohón kapva a kérdésen, rohant a szultánhoz
1869 14   |                    kapva a kérdésen, rohant a szultánhoz Ali Hodzsia,
1870 14   |                  jelenté, hogy az ő gyűrűje a megholt nagy mester készítménye;
1871 14   |                  fogadja azt tőle ajándékba a padisah.~Szolimán ezt akarta.
1872 14   |                Szolimán ezt akarta. Ez volt a legkiválóbb ékszer, mit
1873 14   |              legkiválóbb ékszer, mit előtte a kereskedő leírt; elfogadá
1874 14   |               kereskedő leírt; elfogadá azt a Hodzsiától, s felhúzta hüvelykére,
1875 14   |                    és azután olyan jól lőtt a célba mindig, hogy mindenki
1876 14   |                 szívének lett volna szánva.~A dzsiridjátszás után a szultán
1877 14   |               szánva.~A dzsiridjátszás után a szultán maga elé vitette
1878 14   |                   Kezében volt az olvasó és a hüvelykujján a gyűrű, úgy
1879 14   |                    olvasó és a hüvelykujján a gyűrű, úgy imádkozott az
1880 14   |                   imádkozott az Alkoránból.~A kereskedőt egyszerre meglepte
1881 14   |                  Szolimánnál. Odaveté magát a szultán lábaihoz, és két
1882 14   |                 kezedben tartasz, az enyém.~A szultán kérdezé tőle: mi
1883 14   |                   írva? Miféle kövek vannak a gyűrűbe rakva? A kereskedő
1884 14   |                     vannak a gyűrűbe rakva? A kereskedő megfelelt pontosan
1885 14   |                  pontosan minden kérdésére.~A szultán újra visszavitette
1886 14   |                  szultán újra visszavitette a hét toronyba.~Másnap hívatá
1887 14   |                     toronyba.~Másnap hívatá a Hodzsiát.~Beszélt vele mindenféle
1888 14   |                     érdekes jogesetről, mik a divántanácsban előjöttek,
1889 14   |                véleményt kérdett azok felől a törvénytudóstól.~A többi
1890 14   |                    felől a törvénytudóstól.~A többi közt egyszer elmondá
1891 14   |                   követett el valaha. Aztán a bűn el is volt temetve mélyen
1892 14   |                  tudhat arról senki semmit.~A jogtudós azt felelte a szultánnak,
1893 14   |                      A jogtudós azt felelte a szultánnak, hogy ily rendkívüli
1894 14   |             rendkívüli visszatorlást kíván; a bűnös nem érdemel egyebet,
1895 14   |                   Te mondád! – kiálta ekkor a szultán elítélő szóval,
1896 14   |                 ugrott elő, kik megkötözték a Hodzsiát; elvevék háza kulcsait,
1897 14   |               lakását, ott találták mindazt a kincset, mit a kereskedő
1898 14   |             találták mindazt a kincset, mit a kereskedő őrizetére bízott.~
1899 14   |                 kereskedő őrizetére bízott.~A meglepett Hodzsia, ki a
1900 14   |                     A meglepett Hodzsia, ki a legmagasabb kegyelem napfényében
1901 14   |                      s nem gondolt rá, hogy a napfényben minden keresztüllátszó
1902 14   |                   elmondá, hogy ő maga volt a tündér, ki éjszaka phosphorkenettel
1903 14   |     phosphorkenettel mázolt szakállt kötve, a gyászoló Muhzin szobájába
1904 14   |                   játékot űzött, mely miatt a nyomorult szinte eszét és
1905 14   |                     veszté. Ő maga lopta el a sírból Eminha holttestét
1906 14   |                sírból Eminha holttestét is.~A szultán rögtön összehívatá
1907 14   |                  szultán rögtön összehívatá a divántanácsot; elmondá a
1908 14   |                    a divántanácsot; elmondá a vezérek előtt az ügyet,
1909 14   |                   előtt az ügyet, s elmondá a Hodzsia véleményét is a
1910 14   |                     a Hodzsia véleményét is a büntetés felől. A vezérek
1911 14   |             véleményét is a büntetés felől. A vezérek azt mondták, hogy
1912 14   |                   vezérek azt mondták, hogy a Hodzsia véleménye helyes.
1913 14   |                   Hodzsia véleménye helyes. A büntetés neme új, és ő kóstolja
1914 14   |                    azt meg maga legelőször.~A szultán parancsára egy nagy
1915 14   |                melynek négy nyele volt. Azt a szeráj udvarán felállíták.~
1916 14   |                  szeráj udvarán felállíták.~A Hodzsiát elővezették bíbor
1917 14   |             köntösében, aranyos turbánjában a fején, pillangós öve derekán,
1918 14   |                     derekán, úgy veték bele a mozsárba.~Azután négy bosztandzsi
1919 14   |                   négy bosztandzsi megfogta a törősulykot, s fölemelé
1920 14   |               fölemelé négy nyelénél fogva; a bosztandzsi aga intésére
1921 14   |              intésére egyszerre leejték azt a mozsárba. Egy irtóztató
1922 14   |             szótagolatlan üvöltéssé nyúlva; a bosztandzsik másodszor is
1923 14   |                     másodszor is fölemelték a kallót, másodszor is lezuhantatták;
1924 14   |             fuldokló hörgés hangzott vissza a zuhanat után, harmadszor
1925 14   |                    azután semmi egyéb, mint a csontok ropogása.~És azután
1926 14   |                      És azután addig zúztak a sulyokkal a mozsárba, míg
1927 14   |                    addig zúztak a sulyokkal a mozsárba, míg ki nem fáradtak
1928 14   |                   büntette Szolimán szultán a csalót.~*~Ezelőtt hetven
1929 14   |                     Tavernier francia utazó a divánterem ajtajában ezt
1930 14   |                    divánterem ajtajában ezt a mozsarat, rettentő emlékét
1931 15   |                 állatok ~ORBIS PICTUS~Mióta a nagy Plato kimondá, hogy
1932 15   |                 kétlábú állatok között nagy a különbség.~Amazok közé tartoznak
1933 15   |            különbség.~Amazok közé tartoznak a struccok, gólyák és pelikánok,
1934 15   |                 melyek szárnyaikban hordják a tollat; hasonlóképpen nemes
1935 15   |               minden nemei és fajai, melyek a tollat füleik mellé dugva
1936 15   |                     mellé dugva mutogatják; a tudósok, kiknek tulajdonképpen
1937 15   |                  kiknek tulajdonképpen csak a kaputjok tollas, s az úgynevezett
1938 15   |                  kedélyes rokkahang mellett a tollfosztás nemes gyönyöreit
1939 15   |                     miután egy csetepaténál a spanyol örökösödési háborúkban
1940 15   |             háborúkban egyik lábát elhordta a szakállas golyóbis; az egylábú
1941 15   |             állatokról pedig sem Plato, sem a Duzsárd nagynevű írója egy
1942 15   |              emberiség catalogusából, lógva a semmiben, mint Mahomed koporsója,
1943 15   |              nyavalyám, mint Hugo Károlynak a dicsekedés, és egyikünk
1944 15   |                 tehet róla.~Én ugyan csupán a magam számára szoktam az
1945 15   |                     lett volna, hogy valaha a Népvilág tisztelt olvasóit
1946 16   |                öcsém, mióta megházasodott. (A néven ne tessék megütközni,
1947 16   |           börzeárfolyam meg nem rongálta, s a zsidók hittek benne.)~Én
1948 16   |                 elváltozott. Nőtlen korában a galamb is griffmadár volt
1949 16   |            griffmadár volt hozzá képest, ki a légynek sem ártott s képes
1950 16   |                     sem ártott s képes volt a legbosszantóbb vexát elszívelni (
1951 16   |                    két egész hónapig lakott a F–ts-házban). A nagyvilágban
1952 16   |              hónapig lakott a F–ts-házban). A nagyvilágban ő volt a társaság
1953 16   |                       A nagyvilágban ő volt a társaság bűnbakja, akinek
1954 16   |                   társaság bűnbakja, akinek a contójára pulykapirossá
1955 16   |               nevette magát ebéd-vacsorakor a bort ivott sereg – az volt
1956 16   |               kedvvel tudott saját rovására a többivel együtt röhögni,
1957 16   |                 dictiót tudott könyv nélkül a párbajok célszerűtlensége
1958 16   |                    véleménye nem volt, mint a szomszédjának; ki minden
1959 16   |            szerkesztő előtt le szokta venni a kalapját – egyszóval: rettentő
1960 16   |                   rútul megváltozott, mióta a fiú feleséges ember.~Garázda,
1961 16   |                   ilyféléket beszéltek róla a szállongó hírek.~Annyi azonban
1962 16   |                    különös dolgokat hallott a kulcslyukon keresztül, melyeket,
1963 16   |                     kin legelőször tanultam a szépet tenni, mikor külhoni
1964 16   |                    utazásomból visszatérve, a praefectust lerázhattam
1965 16   |                        később jól megnővén, a méltóságos mama kisasszonyainak
1966 16   |                     is, s mindennek az lett a vége, hogy Bankó öcsém megházasodott.
1967 16   |             megházasodott. Ez volt rá nézve a tropicus capri corni.~Egy
1968 16   |                  sem tudja magát alkalmazni a bon ton szabályaihoz; felkel,
1969 16   |                 szabályaihoz; felkel, mikor a nobel világ még javában
1970 16   |                  aluszik; délt mutat, mikor a hauta crëme még a reggelihez
1971 16   |                     mikor a hauta crëme még a reggelihez készül, s feküdni
1972 16   |               készül, s feküdni megy, mikor a fashionable ember ebédhez
1973 16   |                  csokoládémat szörpölgetem (a kandalló füstölt, a csokoládé
1974 16   |           szörpölgetem (a kandalló füstölt, a csokoládé pedig keserű volt),
1975 16   |            comfortját azzal rongáltam, hogy a divatlapból humoristicus
1976 16   |                  fennhangon elkezdi olvasni a gyilkoségető novellát, melyből
1977 16   |                 szót sem ért, s mellé látni a savanyú morva pantomimicát,
1978 16   |                   pantomimicát, mellyel azt a legfonákabbul illusztrálni
1979 16   |               cigánykerék-hányásnál magának a halálos spleennek is füléig
1980 16   |                 spleennek is füléig repedne a szája nevettében), tehát
1981 16   |               iszonyú derangirt állapotban, a shawlja visszájárul felkötve
1982 16   |                   Meglehetősen megbarnultak a kezei, mióta férjnél volt.)~–
1983 16   |               Kétségtelenül legrövidebb név a világon, melynek mását John
1984 16   |                   ha el tudna ájulni. Inték a morvának, hogy tegyen neki
1985 16   |                     e levelet! – sipánkodék a jó hölgy nagy prosopopoeiával,
1986 16   |                asztalra, zsebkendőjével hol a szemeit, hol az orrát törülve. (
1987 16   |                      milyen prózai dolog az a sírás, milyen vörös lesz
1988 16   |                   várta, hogy végigolvassam a levelet. – Hát látott ön
1989 16   |                        Bankó öcsém azt írta a feleségének, hogy ma reggeli
1990 16   |                     ma reggeli nyolc órakor a budai hegyek között élet-halálra
1991 16   |                     Istenem? – jajveszékelt a hölgy, mikor látta, hogy
1992 16   |                 látta, hogy meglepetésemben a kezemben levő csípővasat
1993 16   |                    akarja magát tenni, hisz a tranchirkésen kívül egyéb
1994 16   |                kívül egyéb fegyver sem volt a kezében soha.~– Dejszen
1995 16   |                sebeket is kapott.~– Ha csak a borbély meg nem metszette
1996 16   |                 nőktől sohasem tagadtam meg a vigasztalást, hogy ezúttal
1997 16   |            vigasztalást, hogy ezúttal éppen a gúnyt találom kegyed keservei
1998 16   |                mekkora sebet fog kapni Laji a hátára vagy akárhova máshova,
1999 16   |                   asszony! Úgy szerette azt a himpellért. A nők sohasem
2000 16   |                  szerette azt a himpellért. A nők sohasem szűnnek meg