| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | ||
| Alphabetical [« »] 80 1 9 2 900 1 a 6366 á-t 1 abba 20 abbahagyta 1 | Frequency [« »] ----- ----- ----- 6366 a 2446 az 1906 hogy 1546 nem | Jókai Mór Politikai Divatok IntraText - Concordances a |
bold = Main text
Part grey = Comment text
2501 20 | bezárt szobában őrködött a könyv felett a kedvenc bizebán,
2502 20 | őrködött a könyv felett a kedvenc bizebán, ki reggelig
2503 20 | zárva.~Kijöhetett volna arra a gondolatra, hogy a siketnéma
2504 20 | arra a gondolatra, hogy a siketnéma olvasni tud, és
2505 20 | kerek szelelőablaka, mely a Khaszoda mecsetje felé nyílt,
2506 20 | azt pedig úgy eltakarta a kígyós folyosó, hogy éppen
2507 20 | folyosó, hogy éppen csak a szeráj mecsetjéből lehete
2508 20 | odalátni.~Minden este, midőn a szultán az utolsó imára
2509 20 | az utolsó imára megjelent a mecsetben a szultánával,
2510 20 | imára megjelent a mecsetben a szultánával, szokás volt,
2511 20 | amint szobájából megindult, a murzim egy kis csengettyűre,
2512 20 | ráütött egy kalapáccsal; arra a mecset előtt álló imám kiáltá: „
2513 20 | Rabbil alemün!” (Istentől jő a kegy, ő az úr minden felett.)~
2514 20 | úgy maradt mindaddig, míg a szultán a mecset ajtajához
2515 20 | mindaddig, míg a szultán a mecset ajtajához nem ér,
2516 20 | Isten), s erre fölkeltek a földről.~Ez általános földreborulás
2517 20 | rövid időköze alatt ott a khaszoda kerek ablakocskáján
2518 20 | másodszor nem kiáltott, a legcsodálatosabb billegtetéseket
2519 20 | vehette azt akkor észre. Hanem a mecset ajtajában térdepelve
2520 20 | mindent, amit azon este a szultán naplójába beírt,
2521 20 | pedig bölcs férfi volt, aki a titkoknak hasznát tudta
2522 20 | távolítani útjából; megtudta a szultán vágyait, s megelőzte
2523 20 | ami jót tett, azt mind a szultán nevében tette; a
2524 20 | a szultán nevében tette; a fényt, dicsőséget; mit ő
2525 20 | hogy ő uralkodik, pedig a gyönge lelkű fejedelem csak
2526 20 | tett, egekig magasztalá a szultánt; költeményeiben
2527 20 | azon nagy tetteiért, hogy a vezére által teremtett hajóhadat,
2528 20 | Mohamed Emin, kik irigylék a nagy vezér hatalmát. Megmondták
2529 20 | vezér hatalmát. Megmondták a szultánnak, hogy őt csak
2530 20 | felett, mintha ő maga volna a padisah.~Íme most is a gyaurok
2531 20 | volna a padisah.~Íme most is a gyaurok egyik fejedelmével
2532 20 | fejedelmével szövetséget kötött a szultán tudta nélkül. A
2533 20 | a szultán tudta nélkül. A szövetség hasznos volna
2534 20 | hasznos volna ugyan, mert a többi hitetlen ellenségek
2535 20 | merészelje ura tudta nélkül tenni a szolga, aki csak por az
2536 20 | ura előtt.~Nagy Fridrik, a poroszok királya volt az,
2537 20 | szövetségre felszólítá, s a szerződés már alá is volt
2538 20 | Mustafa szívét fellázítá a gondolat, hogy ily nagy
2539 20 | szót is, hanem előhozatá a bizebánnal naplókönyvét
2540 20 | elgondolt.~Azzal bezárta a könyvet és a siketnémát,
2541 20 | Azzal bezárta a könyvet és a siketnémát, s ment az esteli
2542 20 | esteli imára. Ebben az órában a khaszoda ablakában megjelenő
2543 20 | megjelenő kéz e szókat jelenté a figyelmező Salihának.~„Raghib,
2544 20 | tért vissza hálószobájába a mecsetből ájtatos imádkozása
2545 20 | reggel fogja csupán elküldeni a bosztandzsikat Raghibért,
2546 20 | bosztandzsikat Raghibért, akik a nagyravágyó vezér fejével
2547 20 | térendnek vissza.~És íme a bosztandzsik, akik másnap
2548 20 | bosztandzsik, akik másnap a szultán parancsával siettek
2549 20 | előtte egy levél feküdt, mely a szultánnak volt címezve,
2550 20 | borítékba téve.~Azt elvitték a szultánhoz azzal a hírrel,
2551 20 | elvitték a szultánhoz azzal a hírrel, hogy Raghibot halva
2552 20 | Raghibot halva találták.~A szultán ezt olvasá a levélből.~„
2553 20 | találták.~A szultán ezt olvasá a levélből.~„Mustafa. Az Isten
2554 20 | engemet meg akarsz ölni, mivel a poroszok királyával az ország
2555 20 | szövetkeztem. Én nem futottam el a halál elől, hanem megelőztem
2556 20 | cselekedtél országoddal? A próféta színe előtt majd
2557 20 | színe előtt majd megvitassuk a többit. – Raghib.”~A szultán
2558 20 | megvitassuk a többit. – Raghib.”~A szultán elzsibbadt a bámulat
2559 20 | Raghib.”~A szultán elzsibbadt a bámulat és ijedtség miatt.
2560 20 | tudhatta meg más?~Vádolta vele a dzsineket, az indu szemfényvesztés
2561 20 | szemfényvesztés varázslatát, a magától író tollat, az álomlátásokat –
2562 20 | arra nem gondolt, hogy a néma is tud beszélni.~A
2563 20 | a néma is tud beszélni.~A gyaurok nagy fejedelme,
2564 20 | Mustafa szultán maga akarta a megkezdett szövetkezést
2565 20 | Mustafának meg kelle érni azt a megaláztatást, hogy az a
2566 20 | a megaláztatást, hogy az a nagy fejedelem, ki az ő
2567 20 | szövetségre méltatá, vele a minden hívők urával, a királyok
2568 20 | vele a minden hívők urával, a királyok királyával szóba
2569 20 | egész búskomorrá vált attól a gondolattól, hogy legrejtettebb
2570 20 | hogyan tudhatják meg mások.~A bizebán ez eset után megszűnt
2571 20 | megszűnt Salihát értesíteni a szultán titkairól. Nem volt
2572 20 | nagyvezér levágott fejét a szeráj kapujában ezüsttálcára
2573 20 | együgyűsége miatt, „ki alatt a krónikaíró szerint, sem
2574 20 | nagyvezér, kit megöletett a szultán, mivel gyáva volt
2575 20 | szultán, mivel gyáva volt a harcban.~Mustafa sírt mind
2576 20 | harcban.~Mustafa sírt mind a három nagyvezér halálán;
2577 20 | siratta – de nem őket, hanem a felejthetetlen Raghibot,
2578 20 | Raghibra emlékezteté őt.~A bizebán pedig nevetett magában.
2579 20 | pedig nevetett magában. A süketnémák nevetni is tudnak,
2580 21 | Három a tánc~Bécsben, ezelőtt néhány
2581 21 | Bécsben, ezelőtt néhány évvel, a farsang alatt történt ez
2582 21 | farsang alatt történt ez a furcsa eset. Valóban furcsának
2583 21 | semmi rendkívüli sincsen. A táncolók között volt egy
2584 21 | esetben „Weisz auf Schwarz”.~A baronesse neve nem tartozik
2585 21 | baronesse neve nem tartozik a dologra, valamint a többi
2586 21 | tartozik a dologra, valamint a többi szereplőké sem. Elég
2587 21 | világ azt tartotta, hogy a baronesse igen szépen táncol.
2588 21 | szépen táncol. Nagy bájjal a franciát, nagy hévvel a
2589 21 | a franciát, nagy hévvel a lengyelt, tündéri könnyűséggel
2590 21 | lengyelt, tündéri könnyűséggel a walzert.~Azután azt is beszélték,
2591 21 | arasszal át lehet érni a derekát. Mindez nem titok,
2592 21 | akárkinek.~Egyebekre nézve pedig a baronesse igen szép és szeretetre
2593 21 | ember, megnyerte szívét a fiatal gazdag hölgynek,
2594 21 | szabadon rendelkezett; aztán a baronesse elég gazdag is
2595 21 | Akárkire nézve jó parti; a kis huszártól elegen is
2596 21 | bálban rózsaszín öltönye volt a baronesse-nek, fehér gyöngyvirág
2597 21 | táncra. Kitűnő ifjú volt a társaságban; ő volt az Adonis,
2598 21 | társaságban; ő volt az Adonis, a bálkirály; szebb barkót
2599 21 | sem lehet, mint az övé.~A baronesse elindult vele;
2600 21 | Strauss hegedűje megbűvölt.~A táncterem jó hosszú; azt
2601 21 | táncosnéja kétszer megtették ezt a körutat pihenés nélkül.
2602 21 | Mikor másodszor visszatértek a baldachinhoz, honnan a baronesse
2603 21 | visszatértek a baldachinhoz, honnan a baronesse elindult, ő meg
2604 21 | akarta köszönni táncosának a fáradságot, de az nem bocsátá.~–
2605 21 | baronesse – súgá neki –, három a tánc.~S azzal továbbrohant
2606 21 | tánc.~S azzal továbbrohant a tündérkaréj, egyik keringő
2607 21 | tündérkaréj, egyik keringő pár a másikat üldözve, lihegő
2608 21 | szemekkel; az Adonis és a baronesse repültek a viharhajtotta
2609 21 | és a baronesse repültek a viharhajtotta sorban.~Mikor
2610 21 | harmadszor is visszatértek a baldachinhoz, a baronesse
2611 21 | visszatértek a baldachinhoz, a baronesse csak összerogyott,
2612 21 | táncruhában, piros rózsákkal a fejében, a legszebb viaszsárga
2613 21 | piros rózsákkal a fejében, a legszebb viaszsárga halott,
2614 21 | hogy azért nem lett vége a bálnak. Harmadnap a baronesse-t
2615 21 | vége a bálnak. Harmadnap a baronesse-t eltemették;
2616 21 | baronesse-t eltemették; a koporsó a bizonyságom, hogy
2617 21 | baronesse-t eltemették; a koporsó a bizonyságom, hogy tizenhat
2618 21 | Adonist ez az eset arra a farsangra minden versenytársa
2619 21 | versenytársa fölé emelte; ő lett a lyon-királya a jó társaságoknak;
2620 21 | emelte; ő lett a lyon-királya a jó társaságoknak; mindenki
2621 21 | iparkodott ismeretsége után, a delnők törték magukat érte,
2622 21 | képzelni? Meglehet, hogy a legutolsó fordulókat már
2623 21 | hogy táncosnéja egészen a karjára nehezül, hogy fejét
2624 21 | zavarba, elvégezte vele a tourt és visszavitte a helyére. –
2625 21 | vele a tourt és visszavitte a helyére. – Lehet ennél nagyobb
2626 21 | tárgya maradt.~Hát még az a jó élce hozzá, hogy ezáltal
2627 21 | élce hozzá, hogy ezáltal a kis huszárkapitány egyszerre
2628 21 | egyszerre özvegyen maradt. A menyasszonyát, úgyszólván
2629 21 | menyasszonyát, úgyszólván a szeme láttára ragadták el
2630 21 | hogy amennyien bámulták a divatlyont, éppen annyian
2631 21 | éppen annyian nevettek a szegény pórul járt vőlegény
2632 21 | tetszett, nem tartozott a társasághoz. Most az egyszer
2633 21 | volna alkalma bejuthatni a parfumeös régiókba, s most
2634 21 | s most is elwalzerezték a szerencséjét.~Az Adonis
2635 21 | még; akkor leszorította a dicsőségből valami muszka
2636 21 | dicsőségből valami muszka herceg. A divatvilágban nincsenek
2637 21 | Adonisunk vigasztalta magát a zöld asztalnál – nem a szónok
2638 21 | magát a zöld asztalnál – nem a szónok latok asztalánál –,
2639 21 | asztalánál –, hanem ahol a finom emberek elnyerik egymásnak
2640 21 | emberek elnyerik egymásnak a faluit, birkáit és jövendőbeli
2641 21 | elkezdett különös kegyence lenni a szerencsének. Amilyen félelmes
2642 21 | félelmes vetélytárs volt eddig a szalonokban a férfiakra
2643 21 | volt eddig a szalonokban a férfiakra nézve, éppen olyan
2644 21 | volt esze; nem pazarolta el a pénzét, hanem vett rajta
2645 21 | valahol Morvaországban.~A finom körökben erre egy
2646 21 | ismerős körökben, casinókban, a sportemberek gyűlhelyein:
2647 21 | Asztolf is jól ismerte ezt a calembourght, s ha úgy jókedvében
2648 21 | nyomtatva lehete olvasni ezt a tréfát: „derék sportmaneink
2649 21 | csúnya affront! Hol van az a szerkesztő? Adja elő, ki
2650 21 | írta azt az újdonságot? A canaille! Hogy mer ő arra
2651 21 | canaille! Hogy mer ő arra a vakmerőségre vetemedni,
2652 21 | vakmerőségre vetemedni, hogy amit a különb emberek egymással
2653 21 | tréfálnak, odább adja! Fricskát a nyomorultnak!~A dandy rögtön
2654 21 | Fricskát a nyomorultnak!~A dandy rögtön sietett a szerkesztő
2655 21 | A dandy rögtön sietett a szerkesztő irodájába, s
2656 21 | insultálni merte, válasszon a kettő közül: vagy nevezze
2657 21 | vagy menjen verekedni maga. A harmadik in petto marad:
2658 21 | nem teszi, fricskát kap a semmirekellő.~A szerkesztő
2659 21 | fricskát kap a semmirekellő.~A szerkesztő öreg ember volt
2660 21 | hanem azt megteheti, hogy a kérdéses cikk íróját előadja,
2661 21 | készültségű ifjú, ki nemrég jött a laphoz; itt dolgozik a mellékszobában,
2662 21 | jött a laphoz; itt dolgozik a mellékszobában, majd mindjárt
2663 21 | No, hát csak ide azzal a tudós ifjúval! – mondja
2664 21 | attól, midőn az kilépett. A póruljárt vőlegény volt
2665 21 | vőlegény volt az.~– Én írtam a cikket, uram, ahol és amikor
2666 21 | világban éltek.~És íme, a kelepce olyan jól volt ásva,
2667 21 | mindenki tudta jól, hogy a volt huszár remekül tud
2668 21 | ellenfelét mészárszékre vinni. A segédek pisztolyt választottak.~
2669 21 | Mindent elkövettek, hogy a párbaj kimenetelét sikertlenné
2670 21 | sikertlenné tegyék, amit csak a szabályok és a lovagi becsület
2671 21 | amit csak a szabályok és a lovagi becsület megengednek.~
2672 21 | Harminc lépésre szabták a barrierèt; két nagy közönséges
2673 21 | tettek, mint amekkora volt a cső calibere, s hozzá igen
2674 21 | hozzá igen erősen leverték a golyóra a fojtást; azután
2675 21 | erősen leverték a golyóra a fojtást; azután hideg januári
2676 21 | ingre vetkőzteték le mind a két vívót, hogy karjaik
2677 21 | vőlegény azt mondá halkan a dandynek:~– Nem találja
2678 21 | hogy menyasszonyom meghalt?~A dandy még sápadtabb lett,
2679 21 | csendesen helyeikre léptettek.~A lyon sokáig célozgatva lőtt,
2680 21 | sokáig célozgatva lőtt, a vőlegény hirtelen felétartva.
2681 21 | felétartva. Egyik sem talált. A pisztolyok félreküldték
2682 21 | pisztolyok félreküldték a golyókat, azt sem tudni,
2683 21 | hová. Gonoszul rúgott mind a kettő.~Másodszor is megtöltötték
2684 21 | ismét kezeikbe adták. Azok a golyók is a levegőbe mentek,
2685 21 | adták. Azok a golyók is a levegőbe mentek, kikerülték
2686 21 | kikerülték az embert.~Most már a segédek közbevetették magukat.
2687 21 | közbevetették magukat. Elég van téve a lovagi becsületnek, kétszer
2688 21 | bátorságukat, többre nincs szükség, a vívók lemondhatnak a harmadik
2689 21 | szükség, a vívók lemondhatnak a harmadik lövés jogáról. –
2690 21 | vőlegény nem mozdult helyéről, a fegyvert követelte.~– Uraim!
2691 21 | követelte.~– Uraim! Három a tánc!~S a harmadikra úgy
2692 21 | Uraim! Három a tánc!~S a harmadikra úgy lőtte főbe
2693 21 | harmadikra úgy lőtte főbe azzal a rossz pisztollyal a gavallért,
2694 21 | azzal a rossz pisztollyal a gavallért, hogy a leggyönyörűbb
2695 21 | pisztollyal a gavallért, hogy a leggyönyörűbb minié-csőből
2696 22 | halljátok.~Xelenhoa volt a legszebb leány Nanking városában,
2697 22 | leány Nanking városában, a tizenkilencedik városnegyedben;
2698 22 | tizenkilencedik városnegyedben; a költők így írják le őt:~
2699 22 | őt:~Arca fehér volt, mint a fehér selyem, illetlen pirosság
2700 22 | fogai oly fehérek, mint a porcelán, melyről a császár
2701 22 | mint a porcelán, melyről a császár ebédel.~Kezeit sohasem
2702 22 | fehérek maradjanak, mint a patyolat. Bal kezének körmei
2703 22 | valának azok befűzve, hanem a cipő kívül gyöngyökkel és
2704 22 | nyelven fum hoannak hívnak: a barbárok úgy hívják azt,
2705 22 | kegyképpen lehet ajándékul kapni a hatalmas császártól, ki
2706 22 | hatalmas császártól, ki a fum hoan madarak örökös
2707 22 | akarjátok meghallgatni, milyen a fum hoan madár, meghalljátok,
2708 22 | akarjátok, nem halljátok.~A fum hoan hasonlít a sashoz
2709 22 | halljátok.~A fum hoan hasonlít a sashoz és a pávához. A feje
2710 22 | hoan hasonlít a sashoz és a pávához. A feje búbján van
2711 22 | hasonlít a sashoz és a pávához. A feje búbján van egy korona
2712 22 | bíborpiros pettyekkel tarkázva; a háta karmazsinpiros, a melle
2713 22 | a háta karmazsinpiros, a melle sáfránszín, a szárnyai
2714 22 | karmazsinpiros, a melle sáfránszín, a szárnyai sötétzöldek fehér
2715 22 | egy-egy szivárványos pávaszem a végén aranyozott rojttal.~
2716 22 | magát egész nap múlatta; a madár ott ült mellette és
2717 22 | és így múlt el egyik nap a másik után, míg egyszer
2718 22 | után, míg egyszer betelt a tizenötödik év Xelenhoa
2719 22 | Xelenhoa születése óta, s ez a nap volt kitűzve arra, amidőn
2720 22 | nyom ruhástul. Azt tudjátok a mértéktudományból, amit
2721 22 | mértéktudományból, amit a mennyei birodalomban találtak
2722 22 | birodalomban találtak fel, s a barbárok innen tanulták
2723 22 | találmányuk volna – hogy a világon az a legtökéletesebb,
2724 22 | volna – hogy a világon az a legtökéletesebb, ami gömbölyű.
2725 22 | mert neki gömbölyű az arca, a szemei, a körmei; és ami
2726 22 | gömbölyű az arca, a szemei, a körmei; és ami legnagyobb
2727 22 | ami legnagyobb ékessége a férfiúnak, a hasa is gömbölyű.~
2728 22 | legnagyobb ékessége a férfiúnak, a hasa is gömbölyű.~Mikor
2729 22 | hosszú bambuszbotokkal, akik a csőcseléket terelik félre
2730 22 | mozdulatlanul ül ilyenkor a zsöllyeszékben, szemeit
2731 22 | arany ládácskát, melybe a császári pecséttel ellátott
2732 22 | tarka virágos gyapottal, s a házakat kétfelől narancsfákkal
2733 22 | Száz teve, száz ló vitte a sok selymet és ezüstöt,
2734 22 | neki, száz rabszolgaleány a drága edényeket, kösöntyűket,
2735 22 | őt két rableánynak, hogy a nehéz gyöngyfüzérek le ne
2736 22 | gyöngyfüzérek le ne rántsák a földre.~Tizenkét napig tartott
2737 22 | Tizenkét napig tartott a nászünnep, mindennap új
2738 22 | öltözet, egyik ragyogóbb mint a másik, hogy annál szebbet
2739 22 | Xelenhoát.~Xelenhoa valóban a legboldogabb nő volt a világon.~
2740 22 | valóban a legboldogabb nő volt a világon.~Milyen nagy volt
2741 22 | neki két kastélya, egyik a városban, másik a városon
2742 22 | egyik a városban, másik a városon kívül; volt két
2743 22 | mint ő volt?~– Íme, ez mind a tied, Xelenhoa – monda neki
2744 22 | nő lett; annak boldogság a dolga, az mehet, élvezhet,
2745 22 | csak jó és kellemes, mert a férjes nő akkor szép, hogyha
2746 22 | hogy legboldogabb légy a nap alatt?~Ha meg akarjátok
2747 22 | végett hozzák el neki azt a fum hoan madarat, mellyel
2748 22 | kívánságai.~Toipingvang elhozatta a fum hoan madarat, pedig
2749 22 | Xelenhoa apjánál, aki azt a császártól kapta.~Most aztán
2750 22 | hozhatott nejének, mert ha a császár megtudja, hogy Xelenhoa
2751 22 | Xelenhoa apja eladta vejének a fum hoan madarat, mind a
2752 22 | a fum hoan madarat, mind a két férfiúnak elcseréli
2753 22 | két férfiúnak elcseréli a fejeiket.~Xelenhoa azonban
2754 22 | sem bajadér-táncban, még a drága válogatott ételekhez
2755 22 | asztalát, hanem most is a megszámlált száz rizsszemet
2756 22 | mindennapi eledele.~Mikor a fum hoan madarat elhozták
2757 22 | madarat elhozták hozzá: azon a napon Xelenhoa csak kilencvenkilenc
2758 22 | kilencvenkilenc szemet evett meg a rizsből, a századikat a
2759 22 | szemet evett meg a rizsből, a századikat a napmadárnak
2760 22 | a rizsből, a századikat a napmadárnak adta.~Második
2761 22 | Második napon két szemet adott a napmadárnak, magának tartott
2762 22 | eggyel több rizsszemet kapott a napmadár, eggyel kevesebbet
2763 22 | eggyel kevesebbet Xelenhoa – a századik napon mind a száz
2764 22 | a századik napon mind a száz szemet a napmadár ette
2765 22 | napon mind a száz szemet a napmadár ette meg, Xelenhoa
2766 22 | fehér volt az arca, mint a mutangvirágé lehullás előtt.~
2767 22 | mutangvirágé lehullás előtt.~A százegyedik napon meghalt
2768 22 | meghalt Xelenhoa, mint ahogy a mutangvirág szokott meghalni,
2769 22 | mikor elhal.~Csodálatos a virágok és az asszonyok
2770 22 | meghalása.~Nagy volt pedig a szomorúság és a gyász Toipingvang
2771 22 | volt pedig a szomorúság és a gyász Toipingvang házában
2772 22 | bambuszpapirosra zöld betűkkel, amiket a rokonoknak, ismerősöknek
2773 22 | azokban voltak megírva a további napok gyászünnepélyei
2774 22 | tisztességes rendben; lerajzolva a ruhák, a cipők és süvegek
2775 22 | rendben; lerajzolva a ruhák, a cipők és süvegek alakjai,
2776 22 | süvegek alakjai, aminőkben a látogatóknak meg kell jelenniük
2777 22 | látogatóknak meg kell jelenniük a szertartásnál, kinek-kinek
2778 22 | szertartásnál, kinek-kinek a maga helye kimutatva rangja
2779 22 | hogy levegő nem férhetett a halotthoz.~Harmadnap azután
2780 22 | Xelenhoa szépsége, halála, s a szomorú férj hívogatása,
2781 22 | minden kapuját kinyitották a háznak, hogy mehessen a
2782 22 | a háznak, hogy mehessen a meghívott sokaság a gyászt
2783 22 | mehessen a meghívott sokaság a gyászt megnézni.~Fehér szőnyegekkel
2784 22 | egész palota bevonva, ez a gyász színe a mennyei birodalomban,
2785 22 | bevonva, ez a gyász színe a mennyei birodalomban, fehérre
2786 22 | öltözve az egész cselédség, és a látogatók mind fehér köntöst
2787 22 | illatos viaszgyertyák égtek, s a nagy arany edényekben drága
2788 22 | jószagú kék felhőket képezett a ravatal körül.~A ravatal
2789 22 | képezett a ravatal körül.~A ravatal előtt guggolt ötven
2790 22 | imádkozott, ki trombitát fújt, ki a dobot verte.~A ravatal mellett
2791 22 | fújt, ki a dobot verte.~A ravatal mellett jajgattak
2792 22 | Mellette balfelől állt a fum hoan madár, szép tollait
2793 22 | rebbenve, ami keresztülhangzott a trombiták üvöltésén is.~
2794 22 | üvöltésén is.~Jobbfelől a koporsó mellett pedig maga
2795 22 | még vánkoson sem, hanem a puszta földön, s kétrőfös
2796 22 | napig – nyolc napig járt a népség megnézni a fehér
2797 22 | napig járt a népség megnézni a fehér halottat az üvegkoporsóban:
2798 22 | drága köntöseit mind, s ott a népség előtt máglyát raktak
2799 22 | viselje többé.~Azzal bezárták a kapukat, és Toipingvang
2800 22 | Toipingvang egyedül maradt a halottal.~Három évig nem
2801 22 | három évig ott ebédelt a halottal; annak felhozatta
2802 22 | halottal; annak felhozatta a száz rizsszemet naponként,
2803 22 | ételt; éjszaka ott feküdt a koporsó mellett szalmagyékényen,
2804 23 | El Libertador~Győztek már a spanyolok; a felkelők hadserege
2805 23 | Győztek már a spanyolok; a felkelők hadserege annyi
2806 23 | bomlásnak indult, egyik város a másik után esett el, a tartományok
2807 23 | város a másik után esett el, a tartományok meghódoltak
2808 23 | zászlókat ott égették meg a bitófa alatt a zászlótartók
2809 23 | égették meg a bitófa alatt a zászlótartók szeme láttára,
2810 23 | jámboroknak szemeik helyett a torkukat találták bekötni;
2811 23 | végső kétségbeesett erővel, a honszeretők városa, hol
2812 23 | apának hat fia esett el, a hetediket maga vezette a
2813 23 | a hetediket maga vezette a harcba.~Pedig a hetedik
2814 23 | vezette a harcba.~Pedig a hetedik is elesett.~Hét
2815 23 | San Solnak, mind elestek a bogotai bástyák védelmében;
2816 23 | lett, hogy önként kifolyt a szegény félmeztelen, nyomorult
2817 23 | fegyvert ragadtak rossz uraik, a hímzett, aranyos spanyol
2818 23 | s csak úgy beitta azt is a föld, mint a vegyített creolét,
2819 23 | beitta azt is a föld, mint a vegyített creolét, a korcs
2820 23 | mint a vegyített creolét, a korcs meszticét, akivel
2821 23 | Sol legszebb hajadon volt a Cordillerákon innen és túl;
2822 23 | innen és túl; pedig ott a hölgyek mind oly szépek.
2823 23 | hölgyek mind oly szépek. Mikor a bogotai sétányon végigment,
2824 23 | van az éjszakának, mint a napnak, pedig dona Laurenzia
2825 23 | féloldalról nézni, mint a creol nők, kik a férfiakra
2826 23 | nézni, mint a creol nők, kik a férfiakra kacsingatnak.
2827 23 | minduntalan hallható, mint a szőlőkben felállított kereplő,
2828 23 | kereplő, de csak ritkán, mint a templomi csengettyűszó,
2829 23 | azt előtte, tudva, hogy ez a szép hajadon szemérmes büszkeségét
2830 23 | jegygyűrűjét felhúzá.~Mikor a hetedik fiú kardját is hazahozták
2831 23 | fiú kardját is hazahozták a csatából, melyben annak
2832 23 | don Estebanhoz, megcsókolá a meztelen kardot a fiavesztett
2833 23 | megcsókolá a meztelen kardot a fiavesztett vén oroszlán,
2834 23 | bár karom még erős. Pedig a San Solok kardjának nem
2835 23 | mikor ellenség zörgeti a vár kapuit. Te leány vagy,
2836 23 | halhatott meg. Szálljon mind a hét szelleme a te szívedbe,
2837 23 | Szálljon mind a hét szelleme a te szívedbe, hogy légy erősebb,
2838 23 | erősebb, bátrabb buzdítója a népnek, mint ők voltak!
2839 23 | mint ők voltak! Osszon ez a kard a te szűzi jobb kezedben
2840 23 | voltak! Osszon ez a kard a te szűzi jobb kezedben fájdalmasabb
2841 23 | halnod kell, ne mondhassa a rágalom, hogy az utolsó
2842 23 | hogy az utolsó cseppet a San Sol vérből másutt látta
2843 23 | másutt látta elhullani, mint a csatamezőn.~Dona Laurenzia
2844 23 | menyasszonyod, vezesd őt abba a menyegzőbe, ahol bor helyett
2845 23 | bor helyett vért töltenek a pohárba! Légy mellette,
2846 23 | vőlegényhez illik; ha az van írva a jövendők könyvébe, hogy
2847 23 | bevonva fehér függönyökkel a termek, arany fogantyúkban
2848 23 | termek, arany fogantyúkban a fáklyák, koszorúkkal díszítve
2849 23 | fáklyák, koszorúkkal díszítve a nászkerevet; e palota látandja
2850 23 | menyasszonya gyöngéd kezét.~Oh, ez a kéz nem volt gyöngéd többé!
2851 23 | állást vett föl, s midőn a bástyákon megjelent don
2852 23 | fölemelte csengő hangját a harcos nép előtt, és lelkesítő
2853 23 | ébresszen, akkor azt mondák a férfiak: „Íme a hét elesett
2854 23 | azt mondák a férfiak: „Íme a hét elesett San Sol lelke
2855 23 | gyávák megerősültek tőle, a romlott kőfalak kijavultak
2856 23 | kijavultak az ő szavaira, mint a mesebeli csodák napján,
2857 23 | megöldösék legjobb vezéreit. A páncélos szűz vezette őket
2858 23 | az ütközet hevében, midőn a spanyolok túlnyomó ereje
2859 23 | túlnyomó ereje már elnyomta a körülfogott bogotai harcosokat,
2860 23 | segítségünkre, hüvelybe a kardot, engedjétek harcolni
2861 23 | váratlan szóra úgy megrettentek a spanyolok, hogy otthagyták
2862 23 | spanyolok, hogy otthagyták a bekerített csapatot, s engedték
2863 23 | csapatot, s engedték azt a várba visszavonulni. Másszor,
2864 23 | összerontott két csapat, a hős leány vakmerően nekilovagolt
2865 23 | leány vakmerően nekilovagolt a spanyolok legjobb vitézének,
2866 23 | Laurenzia egy hónapig oltalmazta a bátrak városát a spanyol
2867 23 | oltalmazta a bátrak városát a spanyol hadsereg ellen,
2868 23 | ellen, mindennap megújítva a lehetetlenség harcát, amelyben
2869 23 | mindig közelebb hozták már a víárkaikat, a várfalak egyre
2870 23 | hozták már a víárkaikat, a várfalak egyre düledeztek,
2871 23 | ellenség közeledéséből, a várfalak romlásából ki lehetett
2872 23 | romlásából ki lehetett számítani a napot, mint a hosszas beteg
2873 23 | számítani a napot, mint a hosszas beteg halálát, melyben
2874 23 | hosszas beteg halálát, melyben a városnak múlhatatlanul el
2875 23 | esni az utolsó roham alatt.~A rés is meg volt már törve;
2876 23 | rés is meg volt már törve; a nehéz ostromlövegek egész
2877 23 | rajta. Éjszaka pihentek a spanyolok; csalhatatlan
2878 23 | zsákokkal eltorlaszoltatá a rést, s ottmaradt egész
2879 23 | Éjfél után volt az idő; a várban sötét volt minden:
2880 23 | repült az ostromló ütegekből a várba, mely csattanva szakadt
2881 23 | süvöltő fütyüléssel fúrva bele a földhányásba.~Don Gideon
2882 23 | Laurenziának, hogy fusson onnan! A hölgy egykedvűen tekinte
2883 23 | csak könyökét sem vette le a mellvédről, midőn a gránát
2884 23 | vette le a mellvédről, midőn a gránát a földben szétpattant,
2885 23 | mellvédről, midőn a gránát a földben szétpattant, azután
2886 23 | órával elébb vagy utóbb?~Ez a hideg, elszánt hang kétségbe
2887 23 | hogy Laurenzia di San Sol a diadalmas ellenség kezére
2888 23 | meg nem gyalázva! Így fog a végóra találni. Akarsz-e
2889 23 | és legyen gondod rá, hogy a harcban ki ne aludjék. Ha
2890 23 | elfoglalja sáncainkat, s többé a túlnyomó erőt nem verhetjük
2891 23 | vissza, akkor emeld fel azt a vörös csillaggal jelölt
2892 23 | csillaggal jelölt zsákot a sánc mellett, az alatt lelsz
2893 23 | kinyúló kanócot, melynek vége a többi zsákok alatt vész
2894 23 | még egy ideig fog tartani a kétségbeesett harc. Éppen
2895 23 | amennyi elég arra, hogy a kanóc túlsó végéig terjedjen
2896 23 | kanóc túlsó végéig terjedjen a tűz, ott lőporos kádak vannak
2897 23 | lőporos kádak vannak rejtve; a többit érted; az ellenség
2898 23 | vesztett csata után felszállni a felhők közé, s onnan is
2899 23 | repülni dona Laurenziával, ott a magasban, égő üszkök, tépett
2900 23 | mindig közelebb, közelebb a felhők felé, ott elhagyni
2901 23 | felhők felé, ott elhagyni a nyomorult testet, s azután
2902 23 | még magasabb tájak felé.~A láthatáron azonban már valami
2903 23 | vonal kezdett derengeni: a kelő nap visszfénye az,
2904 23 | nap visszfénye az, mely a messze tengerről visszaverődik.
2905 23 | tengerről visszaverődik. A spanyol táborban egy vérvörös
2906 23 | tűzgolyót bocsátottak fel a magasba, mely az ostrom
2907 23 | mindenünnen megszólaltak a dobok; elébb halk, szaggatott
2908 23 | szaggatott ütésekkel, most a víárkokban gyülekeztek a
2909 23 | a víárkokban gyülekeztek a csapatok, azután egyszerre
2910 23 | Gideon meggyújtá szivarát, s a Laurenzia által kimutatott
2911 23 | el nem fordítva szemeit a bűbájos hajadon alakjáról.
2912 23 | alakjáról. Alig várta már a percet, melyben meghalhatnak
2913 23 | melyben meghalhatnak együtt.~A rés mögé állított ágyúk
2914 23 | egyszerre, végigsöpörve a támadó hadakon; azután az
2915 23 | Emberhang még alig repült a csatazajba; csak a vezénylők
2916 23 | repült a csatazajba; csak a vezénylők egyes kimért kiáltása
2917 23 | haldokló üvöltése, akit a csatasorból kilőttek.~A
2918 23 | a csatasorból kilőttek.~A túlnyomó erő azonban, melyet
2919 23 | túlnyomó erő azonban, melyet a spanyolok a vár ellen hoztak,
2920 23 | azonban, melyet a spanyolok a vár ellen hoztak, lassanként
2921 23 | hoztak, lassanként elfoglalta a tért a sáncok és víárkok
2922 23 | lassanként elfoglalta a tért a sáncok és víárkok között,
2923 23 | ostromhágcsókat már nekiveték a falaknak; kezdődött a buzdító
2924 23 | nekiveték a falaknak; kezdődött a buzdító lárma, midőn ember
2925 23 | küzd ember ellen, kézben a kard, szájban az átok: a
2926 23 | a kard, szájban az átok: a vezér nem vezényel már,
2927 23 | vezényel már, hanem lelkesít; a lövöldözés kimarad a zajból,
2928 23 | lelkesít; a lövöldözés kimarad a zajból, helyette szuronyzörgés,
2929 23 | kardcsattogás növeli azt. A rés körül, mely előtt Laurenzia
2930 23 | védőcsapatja állt, legdühösebb lett a lárma, odafordítá legfőbb
2931 23 | gránátok hullottak sűrűen a sánc belsejébe, itt-amott
2932 23 | Gideon kivette szájából a szivart, s a csillaggal
2933 23 | kivette szájából a szivart, s a csillaggal jelölt zsákot
2934 23 | dona Laurenziára nézve.~A hajadon inte neki, hogy
2935 23 | inte neki, hogy várjon még.~A harci lárma még közelebb
2936 23 | lárma még közelebb jött, a spanyolok a mellvéden keresztül
2937 23 | közelebb jött, a spanyolok a mellvéden keresztül verekedtek
2938 23 | keresztül verekedtek már a felkelőkkel; most egyszerre
2939 23 | kezével Gideonnak; hangja a csatazajon is keresztülhangzott
2940 23 | ifjú sietett fel hozzá. A hősnő megragadta kezét,
2941 23 | hősnő megragadta kezét, s a hegyek felé mutatva szólt:~–
2942 23 | hogy villognak benne néha a vértek? Valóban ki lehete
2943 23 | Valóban ki lehete jól venni a néha-néha felcsillámló kardokat
2944 23 | egy életbe kölcsönösen; a gránát úgy fütyült fejeik
2945 23 | mint éjjeli fény körül a cserebogár.~A következő
2946 23 | fény körül a cserebogár.~A következő pillanat megmondá,
2947 23 | megmondá, hogy ki nyerte meg a fogadást. A porfelleg egyszerre
2948 23 | ki nyerte meg a fogadást. A porfelleg egyszerre eloszlott,
2949 23 | egyszerre eloszlott, amint a lovasok a zöld mezőre értek,
2950 23 | eloszlott, amint a lovasok a zöld mezőre értek, s az
2951 23 | állt egy csatakész dandár – a fölkelők lobogóival.~A várfalakról
2952 23 | a fölkelők lobogóival.~A várfalakról felhangzó örömriadal
2953 23 | egy percre az ostromlókat, a másik pillanatban megharsantak
2954 23 | megharsantak amott túlnan a trombiták, s a lovagdandár
2955 23 | amott túlnan a trombiták, s a lovagdandár elszántan rohant
2956 23 | lovagdandár elszántan rohant a spanyolok hadsoraira.~Ah!
2957 23 | pillanatban keresztül voltak törve a vonalak; a gyalogság, mielőtt
2958 23 | voltak törve a vonalak; a gyalogság, mielőtt ideje
2959 23 | ugyanazon víárkok, miket a vár ellen húzott voltak
2960 23 | összefüggő csatarendbe állni a gyors lovas roham előtt,
2961 23 | csapatonként gázoltatott el.~A lovas dandár egyre közelebb
2962 23 | dandár egyre közelebb jutott a várfalakhoz; elirtva, ami
2963 23 | alak volt vezetőjük. Vezető a szó minden értelmében, mert
2964 23 | barnák, és szemei, mint a tűz, oly égetőek, messziről
2965 23 | Gideonhoz, vagy tán csak a léghez beszélve. – Egy túlvilági
2966 23 | Szent György angyal alakja! A sárkányölő dárdával kezében!
2967 23 | feltartani. Csak játszik a fegyverrel; ellenére sem
2968 23 | égből szállt le hozzánk. Ő a Libertador! Kiáltsátok,
2969 23 | Kiáltsátok, hogy éljen a Libertador!~A sáncokról
2970 23 | hogy éljen a Libertador!~A sáncokról harsogó üdvkiáltás
2971 23 | harsogó üdvkiáltás hangzott a bátor hős felé. Csak Gideon
2972 23 | volna inkább meggyújtani a kanócot, s repülni menyasszonyával
2973 23 | menyasszonyával együtt az ég felé.~A szabadító nemsokára egész
2974 23 | szabadító nemsokára egész a résig tört magának utat,
2975 23 | utat, ott nyájasan üdvözlé a várvédőket. Mintha az ő
2976 23 | Mintha az ő arca lett volna a nap, olyan fényt vetett
2977 23 | dona Laurenzia di San Sol!~A hajadont magán kívül ragadta
2978 23 | Gideon, melyikünk nyerte el a másik életét?~Don Gideon
2979 23 | Én látom, hogy elvesztém a magamét. – Ő értette, hogy
2980 23 | hős új veszélybe jutott. A spanyol had tartalékcsapatai
2981 23 | tartalékcsapatai sietve érkeztek a kuszált csatatérre, s ágyútelepeiket
2982 23 | csatatérre, s ágyútelepeiket a lovas dandárnak szegezve
2983 23 | Gideon, kinek szeme ragyogott a gondolatnál, hogy a csodalovag
2984 23 | ragyogott a gondolatnál, hogy a csodalovag csak úgy el fog
2985 23 | ide! – kiálta Laurenzia a lovagnak. – Meneküljetek
2986 23 | lovagnak. – Meneküljetek a várba; hányjátok el útjukból
2987 23 | várba; hányjátok el útjukból a torlaszokat; nyissátok fel
2988 23 | torlaszokat; nyissátok fel a kapukat; meneküljetek a
2989 23 | a kapukat; meneküljetek a réseken!~De a fényes lovag
2990 23 | meneküljetek a réseken!~De a fényes lovag visszamosolygott;
2991 23 | vissza, homlokegyenest neki a tartalék ágyúinak; nem tartva
2992 23 | ágyúinak; nem tartva fel a gyilkoló kartácstűztől,
2993 23 | földhányásokon, leaprította a tüzéreket, elfoglalta az
2994 23 | elfoglalta az ágyúkat, s a másik percben ugyanazon
2995 23 | csatakígyókból kezdé el lövetni a spanyol tábort.~Egy óra
2996 23 | tábort.~Egy óra múlva futott a szétvert spanyol sereg a
2997 23 | a szétvert spanyol sereg a világ minden szeglete felé,
2998 23 | sátorait, zászlóit és lövegeit. A hadi sors egy óra alatt
2999 23 | ellenkezőre fordult; akkor a szabadföldieknek nem volt
3000 23 | nem volt hadseregük, most a spanyolok mondhatták azt