Part

  1  1|       leültette pamlagára.~– Fáradt vagyok; egy hete már hogy nem aludtam.
  2  1|             bolond, őrült képzelődő vagyok. Ebből engemet ki nem gyógyít.
  3  1|          hinni, hogy én tébolyodott vagyok, vagy tréfálok – szólt a
  4  1|            velem. Én magam is képes vagyok ezt a műtételt véghezvinni
  5  1|            tovább küzdeni. Most úgy vagyok képes e sorok írására, hogy
  6  1|           pillantani, s én bizonyos vagyok felőle, hogy nem is nézett
  7  2|      kellene tudnunk, hogy melyikbe vagyok én szerelmes, és melyikbe
  8  2|              Te Tinka, én éppen úgy vagyok a tieddel.~– Még most ráérnénk
  9  8|   varrólánykáktól, hogy én szép fiú vagyok; sokat is tartok efelől.
 10  8|             rám ismert, hogy magyar vagyok.~A kaland nekem igen kellemesnek
 11  9|        kicsinyben múlt, hogy nem én vagyok ön, és nem kegyed én.~–
 12  9|           Én csak egy szegény írnok vagyok, akinek eléje teszik a beírt
 13  9|             Akkor én még rosszabbul vagyok, mert nekem elém sem teszik
 14  9|         hajszálon múlt, hogy nem én vagyok most nagyságos Cserependy
 15  9|            s akármit csinálok, tele vagyok ezzel a gondolattal; irigykedem
 16  9|          bolond szerencséjét; irigy vagyok a feleséges emberek boldogságára,
 17  9|         gyerekek jövendőjére; irigy vagyok minden emberre, aki tud,
 18  9|       semmit sem tudok, semmire sem vagyok képes és semmim sincs. És
 19 11|     atyafitól.~– Krrrrrr… Mizantróp vagyok.~– Hát a zsineg minek a
 20 11|         Éppen azért, mert mizantróp vagyok, hogy meg ne harapjak valakit.
 21 11|             én pedig, mert gavallér vagyok, az orromra húzom a kesztyűt,
 22 11|         rámfogták, hogy vadászkutya vagyok, mert dupla az orrom, s
 23 11|   megsajnált, elismeré, hogy az övé vagyok, s önként feladta magát,
 24 11|   bolondultak, azt mondták, hogy én vagyok nekik az Aó-Baó. Amikor
 25 13|           latin igét: „ego sum” (én vagyok).~Iskolát járt emberek tudják,
 26 13|             mondja magában; én csak vagyok, ami vagyok, de te Sus vagy,
 27 13|        magában; én csak vagyok, ami vagyok, de te Sus vagy, az is maradsz,
 28 13|              Kérem: én első eminens vagyok.~– Első? Hát azután mit
 29 13|       tanulsz már? He?~– Conjugista vagyok.~– No, hát ha conjugista
 30 15|     rágalmakkal kisebbítse.~Őszinte vagyok, de ez már nekem nyavalyám,
 31 16|           édes Ó úr! Végem van, oda vagyok!~(Közbevetőleg mondva, ne
 32 16|           magam is éppen annyi idős vagyok, legfiatalabb kisasszony
 33 17|     rágalmakkal kisebbítse.~Őszinte vagyok, de ez már nekem nyavalyám,
 34 18|           édes Ó úr! Végem van, oda vagyok!~(Közbevetőleg mondva, ne
 35 18|           magam is éppen annyi idős vagyok, legfiatalabb kisasszony
 36 19|         felelt is: „Én gróf Repeyné vagyok innen Kerékvárról.”~– Óh,
 37 19|       nyertem meg. De már halál fia vagyok. A fickó nevetve mondá: „
 38 19|          magamat, hogy pénzes ember vagyok.~A gaz cigányok aztán körülfogtak,
 39 19|      magamat, azt gondoltam, Pesten vagyok a casino-páholyban, s elkezdtem
 40 19|         maradt.~– Mármost hát álmos vagyok.~Egész Aradig azzal a gondolattal
 41 20|       megelőztem azt; hatvanöt éves vagyok, eleget éltem, hogy meghaljak
 42 23|             botot, mert valóban nem vagyok egyéb a haza egyszerű harcosánál,
 43 23|      ayacuchói hőstettért, ha költő vagyok, megénekellek, ha diktátor
 44 23|           megénekellek, ha diktátor vagyok, főbe lövetlek. Hanem ezt
 45 23|         vitatják, de ha én diktátor vagyok, Piart főbe lövetem azonnal.~
 46 23|          rabszolgáikat. Ha diktátor vagyok, ezt parancsszóval teszem;
 47 23|           ti vagytok énfölöttem, én vagyok bíró fölöttetek! A gyáva
 48 23|         hiszem, egy szultán rabnője vagyok, midőn e koronát látom fejeden,
 49 25|           válaszolt szavaimra:~– Én vagyok Sligorák asztalosmester;
 50 26|              a hírt; én nagyravágyó vagyok. Én nem tudok szeretni valakit
 51 26|          gondolt-e: most már a tiéd vagyok.~A pokolig és donna Tereza
 52 26|        Élted kezemben van.~– Készen vagyok a halálra.~– Gondold meg,
 53 26|        Gondold meg, hogy én spanyol vagyok, azok jól értenek az inquisitióhoz.~–
 54 29|           Üldöző ördögöm (ah, ez én vagyok! – gondolá a marquis) óhajtottá
 55 29|         okát, mint hogy oly igen el vagyok már fásulva minden iránt,
 56 29|            és nem csalatkozom. Önző vagyok. Önző a legidomultabb mértékig.
 57 29|            engem megtébolyít. Őrült vagyok, midőn beszélni hallom.
 58 29|             gyűlölöm, mert üldözője vagyok…~– Asszonyom, hogy tudhatja
 59 29|       maradni?~– Uram, én kénytelen vagyok ezt a hidegvért erőltetni
 60 29|          meg nem felejtkezik.~– Meg vagyok felőle győződve.~– Nem gondolja
 61 29|     használják a kilincseket!~– Itt vagyok, halovány kísértő lélek! –
 62 29|            tovább keresésemmel; itt vagyok Issoduneban. Minthogy alig
 63 29|        kegyed meg ne ütődjék, bátor vagyok kegyeddel tudatni azt a
 64 29|          Aminthogy azt kénytelen is vagyok mostan kegyedtől elvenni,
 65 29|          nagyon későn. Én kénytelen vagyok a liaisont felmondani.~–
 66 29|            önnek törvényes gondnoka vagyok mint betegnek, s önt visszavitetem
 67 29|             törvényes nőm.~– Hát mi vagyok?~– Azt nem akarom önnek
 68 29|       észrevételeimmel önök terhére vagyok, de én magam is közelről
 69 29|       közelről érdekelve, kénytelen vagyok kétségemet kimondani, nehogy
 70 29|             guillotinra. Én gyilkos vagyok. Én öltem meg nőmet! Én
 71 29|             öltem meg nőmet! Én nem vagyok őrült.~Oliva odasúgá az
 72 29|           és résztvesz abban. Én el vagyok veszve. Másodszor is vissza
 73 29|           ideér, én akkor már halva vagyok. – Az égre kérem, teljesítse
 74 30| vadászudvarhoz, mindenüvé hivatalos vagyok.~– Pesten jártam iskolába,
 75 32|           vér, én jámbor kalmár fia vagyok; hozzám nem fognak a méltóságos
 76 32|        nélküli vendégeskedésnek nem vagyok barátja.~Igazán megvallva,
 77 32|            én felvilágosodott ember vagyok, akit meg lehet azzal ijeszteni,
 78 32|     megérkezett; hehehe, hahaha. Én vagyok nagyságod alázatos komornyikja,
 79 32|          hasonló.~Megtudva, hogy én vagyok a jószág jelenlegi birtokosa,
 80 32|          magam is halálosan beléjük vagyok bolondulva. Mindezek foganatba
 81 32|            szoba, ahol én egy óráig vagyok, lassanként megtelik hydrogennel
 82 32|         bolond közé jutottam, magam vagyok a hetedik, aki ezt a szép
 83 32|            mert én meg olyan bolond vagyok, aki emberhússal él, s rajtad
 84 32|    heveredni. Éppen olyan kedvemben vagyok most, amikor nem nagyon
 85 32|             megmutatom, hogy én nem vagyok az! Sem el nem szököm a
 86 32|          elfelejtettem, hogy otthon vagyok.~Szerencsémre a dal megint
 87 32|        azelőttvaló nap.~Hisz én nem vagyok rászedve, sőt, ellenkezőleg,
 88 32|           nézve, aki szintén úrféle vagyok, átkozott jó vigasztalás;
 89 32|           Pista öcsém, én hajdú nem vagyok, hanem majd mindjárt bejön
 90 32|         nagyot ütve a mellére:~– Én vagyok a lapponiai király!~– Én
 91 32|               Én pedig az orosz cár vagyok! – viszonzám én rá hirtelen,
 92 32|          megtagadsz engem; pedig én vagyok a te lényednek egyedüli
 93 32|           egyedüli ura; a lelkedhez vagyok nőve, engem ki nem taszíthatsz
 94 32|          saját magam, aki szerelmes vagyok bele.~Szerelmes, holdkóros,
 95 32|            őrült”, én az mind magam vagyok.~Egész nap csend van nálam,
 96 32|        Holott én saját házamban sem vagyok úr.~A tiszttartó azt válaszolta,
 97 32|         nézve, hogy már nagy gyerek vagyok. Egyszóval senki sem tud
 98 32|       felőle gondolkozom, kénytelen vagyok képzeletemben valami képet
 99 32|             láttam: valóságos őrült vagyok.~Magas, karcsú alaknak képzelem
100 32|            nem is állítom, hogy nem vagyok az. Minthogy bizonyosan
101 32|         hiszik, a legtüzesebb gazda vagyok; pedig alig várom, hogy
102 32|      Álmodtam hát mindent, vagy meg vagyok igazán őrülve, vagy csakugyan
103 32|             hogy én bizony most sem vagyok ébren, ez is csak álom,
104 32|             a fiókomba, de bizonyos vagyok felőle, hogy reggelre mégsem
105 32|             kezet szorítok. – Hozzá vagyok már szokva minden rendkívüliséghez.~
106 32|             feszegetni. Kétoldalról vagyok megtámadva, kétfelé kell
107 33|              Én pedig lord Davidson vagyok; csodálkozik ön, hogy én
108 33|             egy kicsit furcsa ember vagyok, de nem vagyok őrült. Most
109 33|         furcsa ember vagyok, de nem vagyok őrült. Most két hónapja