Part

 1  1|  viaszsápadtság s eleven szín tért vissza rá, anélkül azonban, hogy
 2  1|           rejtélyes beteg nem tért vissza.~Azután még egy pár hét
 3  1|           elébbi fájdalom nem tért vissza, mely bizonyosan gátolta
 4  1|         óta már harmadszor tért az vissza, s ezúttal nem akarok ellene
 5  1|         odahaza; azokat adjam neki vissza. Én éreztem, hogy kétszer,
 6  2|            Kertészy rögtön sietett vissza diadaltól ragyogó arcával
 7  3|       érjen haza, sietett Cyprusba vissza.~Mielőtt nejét látta volna,
 8  3|         gyalázat tért a családokba vissza.~Mindenki vérig volt már
 9  4|         mához esztendőre, amikor ő vissza fog térni, rendezzen nagy
10  4|    ismeretlen gondolatok közt tért vissza várába az alvó ifjútól,
11  4|            Végre jött az idő, hogy vissza kellett térnie Britanniába,
12  4|           Hamlet, sem ő nem tértek vissza.~Ott esett el a hős király,
13  5|       szerelemmel a túlvilágról is vissza lehet jönni.~Ezzel elváltunk
14  6|      legelső csókot késsel fizette vissza neki.~És akkor felvették
15  9|       lenne akkor ön?~– Hát jöjjön vissza hozzám egy hét múlva, majd
16 10|        könnyebbült szívvel tekinte vissza várkastélyára, midőn már
17 10|      feltalálja, s csüggedten tért vissza elhagyatott kastélyába.
18 12|           öszvérhalálában Toledóba vissza.~Most kezdett el előtte
19 13|          megint? Minek jött megint vissza?~A nagy trabalis ember e
20 13|          mi mentünk a classis felé vissza; egyszer visszaordít, oly
21 13|     kegyetlen haraggal förmedt reá vissza. – Mondtam már, hogy takarodjék,
22 13|      rögtön elpusztuljon innen, és vissza ne merjen többé térni soha.~
23 14|            háládatlan földbe, mely vissza sem adja, meg sem köszöni,
24 14|           fuldokló hörgés hangzott vissza a zuhanat után, harmadszor
25 16|      asztalán: „Ha holnap reggelig vissza nem térek, sirass meg; mert
26 16|  kisasszony pedig oly bókot vágott vissza érte az egész közönségnek,
27 18|      asztalán: „Ha holnap reggelig vissza nem térek, sirass meg; mert
28 18|  kisasszony pedig oly bókot vágott vissza érte az egész közönségnek,
29 20|       szultán nyugodt szívvel tért vissza hálószobájába a mecsetből
30 20|            vezér fejével térendnek vissza.~És íme a bosztandzsik,
31 23|          hogy győzelmesen térjetek vissza: előre elkészítve palotám,
32 23|       leányom, vőlegénye ne jöjjön vissza nála nélkül, és ha elesik
33 23|            akik győzelmesen verték vissza falairól s visszakergeték
34 23|        túlnyomó erőt nem verhetjük vissza, akkor emeld fel azt a vörös
35 23|           szivaroddal. Azután jöjj vissza, ahol engem harcolni látsz,
36 23|           Én megtartom azt – szólt vissza Laurenzia –, és gondját
37 23|        tört, oly gyorsan vágtatott vissza, homlokegyenest neki a tartalék
38 23|      önfeledt elragadtatással adva vissza annak forró ölelését.~Bolivár
39 23|   elsötétült arcokkal néztek rájuk vissza; csak Bolivár arca nem változott.~–
40 23|            dühödt óriásnak –, térj vissza, dugd hüvelyébe kardodat!
41 23|       életét vagy halálát hozza az vissza.~– Férjem-e nekem Bolivár? –
42 23|           hagyok, fordítsd hazádra vissza!~És ott meghalt a nő.~Kinn
43 24|          hogy segítse azt trónjába vissza, buzdítsa fel hatalmas szavával
44 24|       magasra, s onnan hajtá ismét vissza; roppant ostromtornyaikat
45 24|           keserves kamattal fizeté vissza a fényes respublica úszó
46 24|            A hős delnő nem rettent vissza kiomló vére látásától! Férjének
47 25|        most azt mind nekem fizetik vissza, amit én adtam kölcsön másnak!
48 26|          soha többé a nagy világba vissza nem tér, hanem mint egy
49 26|         belőle, s többé nem gondol vissza rá.~És valóban oly nevetségesnek
50 26|         gondolhatott rájuk másként vissza, mint ahogy az ember egy
51 26|         átváltoztatá lelkét; midőn vissza ment hajójára, többé senki
52 26|            onnan ismét sietve jött vissza hajójával Limába; rossz
53 26|       elveszteni való idő; gyorsan vissza a hajóra! Még napfölkelte
54 26|            bocsátani.~Így kerültek vissza ismét Saypanra. Az volt
55 26|     találkozott. Miért jöhetett ez vissza?~Az valóban őt üldözte.~
56 28|            Péter mint ezredes tért vissza vármegyéjébe, mint rendjelekkel
57 28| határozatlan formáktól sem rettent vissza.~Annál veszedelmesebbek
58 29|          elhagyott nő sokáig várta vissza eltávozott férjét, de az
59 29|       Amáliától Ardenthoz és onnan vissza. Ezt rendesen nagy hűséggel
60 29|         messze, honnan hírem se jő vissza. De ha gondolsz rám, várni
61 29|        hódolatait haraggal utasítá vissza, a mostaniakon nevet.~Oh,
62 29|      eszmék tükrözték magukat azon vissza, s midőn a delnő mintegy
63 29|          szerető gonddal édesgette vissza a földi világba? Nem szűnt-e
64 29|          már nem él, azt fektessék vissza üres helyére, és szegezzék
65 29|       irtózatosan sikoltva szökött vissza az ajtóból, s azzal a lépcsőkön
66 29|        keresztül, a másikon megint vissza, a hidakról lenézegetett
67 29|          viteti-e magát csak, vagy vissza is?”~Malmont komolyan vette
68 29|           értekezésüknek, ön ismét vissza fog jönni. Marquis Malmont
69 29|    valamelyik léglyukon át, melyen vissza nem lehet jönni. Nem is
70 29|           ő imádkozta, ő segítette vissza; nélküle a nő a legnyomorultabbul,
71 29|         várta, mi végzéssel jönnek vissza. Oliva egykedvű maradt;
72 29|           egykori hóhérának kezébe vissza nem adom soha.~Ez nagy izgatottságot
73 29|        vagyok veszve. Másodszor is vissza kényszerítenek mennem Malmonthoz –
74 29|         tulajdona volt és azt neki vissza kell adni. Jó. Legyen tehát
75 29|          küldje ön Ardent anyjához vissza. – Mondja meg Ardentnek,
76 30|       Nincs már hely a Svábhegyen, vissza kell menni.~– Ez már kimulatta
77 30|      felejtette otthon, azért megy vissza.~– Haragszik érte, hogy
78 30|          Pamina! – S azzal nyargal vissza a néptömeg között, füttyöngetve,
79 30|         térdig érő sárban, s viszi vissza nagy diadallal az ölében.~–
80 30|           volt.~Nosza, még egyszer vissza a publicum közé.~– Ferkó!
81 30|          nagy megelégedéssel viszi vissza a porontyot feleségéhez;
82 30|          majorjába.~– No, hát csak vissza hegynek föl, Savanyu uramhoz.~
83 30|             s azzal sikoltva kapja vissza kezét, eldobva a megfogott
84 32|          én elátkozott kastélyomba vissza, talán fennhangon is beszéltem,
85 32|     folyosón, az aztán többet soha vissza ne találjon a szobájába.
86 32|          folyosón végig, a másikon vissza, háromszor is elmentem egy
87 32|        abban, hogy embereket adott vissza a világnak, de egyúttal
88 32|          hogy ő mindig azt lehelli vissza. A heroicus cura használt.
89 33|            meghalok, küldjön hozzá vissza, címét megtalálja tárcám
90 33|         végre mint halottat kapott vissza.~