Part

 1  1|            Mikor az orvos jobb kezét ismét felköté nyakába, a szabadon
 2  1|            teljes begyógyulása után, ismét hazament békével a maga
 3  1|            azután, midőn egy reggel, ismét oly szokatlan korai órában,
 4  1|             orvos sietett elfogadni, ismét felkötött kézzel jött be
 5  1|               orvos úr. Most nem fáj ismét semmi. Néhány nap alatt
 6  1|              meg, ha egy hónap múlva ismét itt fog látni.~– Ah uram,
 7  1|          mind csak ámítás?~Egy napon ismét eljött érte a grófnő, s
 8  1|         csókolt és boldog volt, hogy ismét mellettem lehet. Én semmit
 9  1|        azután lassan lecsukta azokat ismét és meghalt. Meghalt anélkül,
10  1|    megcsókolta kezemet, s a vércsepp ismét ottmaradt ajkáról; azzal
11  1|             ottmaradt ajkáról; azzal ismét lehunyta szemeit, visszafeküdt
12  3|            hurcoltatá őket, s másnap ismét kitaszíttatá őket palotájából.~
13  3|              elfordult s odább ment, ismét övébe tűzte ruháját s láthatta
14  4|              porban játszani. Máskor ismét mozdulatlanul elült a tűzhelyen,
15  4|             az; de amint megszólalt, ismét visszatért a régi kedv;
16  4|            jó bolond Hamlet állt ott ismét, s mi lehetett volna tőle
17  4|             meglátták, hogy a holtak ismét lovon ülnek s mindazok,
18  5|              míg a világ más oldalán ismét összehoztak volna útjaink.
19  5|           csak káprázat volt?~Másnap ismét ott vártam az ablakban a
20  5|          széle a láthatártól elvált, ismét egy világosan kiírt betűt
21  5|         lelkemet.~De azért harmadnap ismét rálestem a holdra: akkor
22  5|         következő holdtöltét!~Az idő ismét kedvezett titkos látásainknak,
23  6|          válasszanak férjet maguknak ismét és legyen minden feledve.~
24  8|              Holnap ilyenkor jöjj el ismét!” S azzal egyik ajtón eltávozott,
25  8|         várnom, hogy őt újra lássam! Ismét holnap tizenkét óráig számlálnom
26  8|       reményben, hogy őt újra látom, ismét az operaszínház felé mentem,
27 10|              gondolák, egy óra múlva ismét felnyithatja a grófnő kedvese
28 12|               Azzal a hóhér kiugrott ismét az ajtón, s elszaladt világgá.
29 13|             szólíták őt most először ismét valóságos nevén. Hogyne
30 14|           Egy éjszakán, midőn Muhzin ismét nyugtalanul hánykódott álmatlan
31 14|            másik országban ébred fel ismét, hogy ott kezdjen új életet,
32 14|            ott kezdjen új életet, és ismét meghaljon és tovább vándoroljon.
33 14|       magyarázója, annál visszajövet ismét megtalálod.~E szavak után
34 14|    megnyugszik abban, amit rámért, s ismét hozzáfog elhagyatott üzletéhez.~
35 16|         többé nem látod – Lajidat” – ismét másik: „Midőn e sorokat
36 16|        Egyszer tehát, midőn Euphemia ismét szívszakadva iramodott hozzám
37 18|         többé nem látod – Lajidat” – ismét másik: „Midőn e sorokat
38 18|        Egyszer tehát, midőn Euphemia ismét szívszakadva iramodott hozzám
39 19|             No, hát jól van. – Azzal ismét békét hagyott.~A bort persze
40 19|        Pozsonyban az országgyűlésen? Ismét otthagytam az egészet, magamban
41 20|        követte el ujjaival, s azután ismét sebesen visszahúzódott.~
42 21|            is megtöltötték azokat, s ismét kezeikbe adták. Azok a golyók
43 23|           előcsapatunkkal megküzdve, ismét visszatért munkájához és
44 23|              évből, az a nap, melyen ismét le kelle tenni a nemzetgyűlés
45 23|             mely arról szétsugárzik, ismét egyesíteni fogja a testvéreket.
46 23|              védem Bolivárt!~A leány ismét elsietett a rejtekajtón,
47 24|            keleti trónt, visszatérsz ismét házadba, és lészesz, ami
48 24|      tízölnyi magasra, s onnan hajtá ismét vissza; roppant ostromtornyaikat
49 26|         Robertson megmenekülése után ismét szolgálatba állt a szabadságharcosok
50 26|              halandóktól.~Ezen érzés ismét egyszerre átváltoztatá lelkét;
51 26|          utat Carthagenáig, de onnan ismét sietve jött vissza hajójával
52 26|              Azonban midőn másodszor ismét Limába ért, s első dolga
53 26|       bocsátani.~Így kerültek vissza ismét Saypanra. Az volt most a
54 26|              patak gátjait, a hullám ismét rohant, omlatagokat képezve
55 26|            azalatt egy a három közül ismét elveszett. Georgest egy
56 28|         betegség nyomai; mikor aztán ismét találkozott Zsilipyvel,
57 29|           napig elrejtőzött halottak ismét életre tértek, s folytatták
58 29|            marquis a következő éjjel ismét felkölté a cselédet, azt
59 29|              lesz értekezésüknek, ön ismét vissza fog jönni. Marquis
60 29|           híd alá. Ott várta be, míg ismét bealkonyodik, s egész nap
61 29|           nem jött rejtekéből.~Mikor ismét jó sötét lett, akkor folytatta
62 29|        boldog feltámadást, mely őket ismét egyesítse.”~A nő olyan jókedvűen
63 29|              s egy dühös ember onnan ismét visszarohanhat, ott volt
64 29|         megtudta, hogy a marquis itt ismét nagy zajjal él; hitele megújult,
65 29|     természet különös rendje folytán ismét életre tért. A régi szerető
66 29|          boldogságtól meg akarják őt ismét fosztani. A halál, az Isten
67 30|              föl, Savanyu uramhoz.~S ismét új remény éleszti a küzdőket.
68 30|            kalapokat, kendőket azzal ismét leaggatják a bokrokról,
69 30|           helyet, raknak új tüzet, s ismét sütnek, főznek, jól mulatnak.
70 30|        sütnek, főznek, jól mulatnak. Ismét jön egy furkósbotos ember.~–
71 30|       mulattunk.~Thalia vándorpapjai ismét egy perccel későbben érkeztek
72 30|           jól mulattunk.~A két dandy ismét találkozék a hegy alatt
73 32|               leszállt a pálcalóról, ismét tisztelgett, midőn leszálltam,
74 32|            annyira tudta vinni, hogy ismét ember lett belőlük. A kocsisa
75 32|     lépteimre megálltam hallgatózni, ismét megjelent az elébbi kedves
76 32| meglepetésemre nyoszolyám szélpárnái ismét fel voltak duzzasztva, kandallómban
77 32|       duzzasztva, kandallómban a tűz ismét égett, s az ágy előtti nagy
78 32|              itt valaki járt.~Azután ismét megálltam hallgatózni, ismét
79 32|         ismét megálltam hallgatózni, ismét hallottam a dalt: most már
80 32|        ébresszen, s mikor eltávozik, ismét elindítja; erről tudom meg,
81 32|       szemeivel, hogy amíg ön aludt, ismét odalopózott, és az Isten
82 32|        szegény boldogtalanokkal – ha ismét idegen kézre kerül, ki felel
83 32|              egy lövés követ, s arra ismét fájdalmas halálordítás hangzik –
84 32|              a ketten visszavonultak ismét, s a félig nyitott ajtón
85 32|           érve, rejtélyes szabadítóm ismét közelebb vont magához, s
86 33|         magához térhetett volna, már ismét kocsiján ült és tovahajtatott.~