Part

 1  1|         ajkait.~– Kegyed ** orvos úr? – kérdezé a tudorhoz lépve,
 2  1|          Azonban kérem önt, tudor úr, hogy azon, amit látni fog,
 3  1|          rémséges csoda ez, orvos úr. Ne kutassa, ne fürkéssze
 4  1|    szolgálatot.~– Köszönöm, orvos úr. Most nem fáj ismét semmi.
 5  1|         levélben:~„Tisztelt tudor úr. Nem akarom önt és az orvosi
 6  7|      erényt. Bizony pedig az öreg úr nem volt az az ember, aki
 7  7|          Thaddeus úrhoz. Thaddeus úr mindenkitől, ki hozzá belépett,
 8  7|        szavakkal fogadta Thaddeus úr Bandi öcsémet.~– És én pedig
 9  7|           whistmarqueot.~Thaddeus úr meg volt lepetve, s ez idő
10  7|       cserepei egyenként Thaddeus úr ritkasági gyűjteményébe,
11  9|       Cserependy Perghő Boldizsár úr. Tetszik ismerni Cserependy
12  9|       Cserependy Perghő Boldizsár úr.~– Nem előfizetőm.~– Lássa,
13  9|       Cserependy Perghő Boldizsár úr örököse; akkor egyszerre
14  9|       Cserependy Perghő Boldizsár úr általános örökösével?~–
15 11|                    II.~Voltam már úr is, szegény is, s ha szabad
16 13|        Rogo humillime, professzor úr…~– Nem szereztem önt be
17 13|          inasa voltam, professzor úr meg contrascriba; minden
18 13|          csúfolt, csak professzor úr nem – ha önnek hív, azt
19 13|   megrettent víziló.~– Professzor úr, instálom: ennek a kabátnak
20 13|      felelte, hogy amióta a tanár úr megtiltotta neki abba a
21 15|         szavamon fogtak, e fiatal úr addig fenyegetett, míg be
22 16|       férjnél volt.)~– Ah, édes Ó úr! Végem van, oda vagyok!~(
23 16|         neki széket.~– Ah, édes Ó úr! Nézze csak, olvassa e levelet! –
24 17|         szavamon fogtak, e fiatal úr addig fenyegetett, míg be
25 18|       férjnél volt.)~– Ah, édes Ó úr! Végem van, oda vagyok!~(
26 18|         neki széket.~– Ah, édes Ó úr! Nézze csak, olvassa e levelet! –
27 19|        öreg uracskám (megint öreg úr!), mert biz elalszik itten.~–
28 19|      nézett le rám: „Kinek néz az úr engem? Eltegye a pénzét,
29 20|          Istentől jő a kegy, ő az úr minden felett.)~Erre mindenki
30 23| honfitársai becsülését; ki tudjon úr lenni egy pillanatban, egész
31 23|          hogy akármilyen hatalmas úr leendsz, egy ősz apád lesz,
32 23|        lesz, aki náladnál nagyobb úr, aki teneked parancsol…
33 23|           hódolatukat a korlátlan úr iránt. Első volt Paez, ki
34 24|           ködös szigetein, norman úr parancsol Latium klasszikus
35 25|           mindig itt van ám az az úr. Clarisse most már haragba
36 26|     felelé imádójának:~– Kapitány úr! Ön mostan kapitány még
37 26|           felosztaniuk; mindegyik úr leend belőle.~Ingresnek
38 26|        mely percben hal meg; a jó úr elmondá nekem, hogy jutottak
39 26|         ember halandó, a derék jó úr egy iratkát hagyott nálam,
40 28|        meg, vagy sem, hogy a gróf úr rosszul van; jóllakott töltött
41 29|         vidékről feljött birtokos úr megtelepedése epochát képez,
42 29|        Malmontnak, hogy legyen ez úr előtt egészen nyílt, mondja
43 29|         tudatni óhajt, mert ez az úr lesz az ön védője. Legyen
44 29|      magát, de ha a fiatal ügyész úr ki akarja magát valami szép
45 29|           amiből azután az ügyvéd úr csinálhat olyan cause célebret,
46 30|           eljutottak már Stiglicz úr nyári lakáig, s messziről
47 30|      tudtukra adja, hogy Stiglicz úr éppen most ment csak el
48 30|        későbben érkeztek Stiglicz úr budai lakára, mint az onnan
49 32|          Queraus! Ki a házból! Az úr pokolban is úr!”~– Ez az
50 32|         házból! Az úr pokolban is úr!”~– Ez az ember bizonyosan
51 32|        Csókolom kezeit, nagyságos úr, hozta Isten; ugyan vártuk
52 32|         akartam gyújtani.~Malczer úr, ez volt a tiszttartó neve,
53 32|             bizony rossz ez, édes úr, nem érdemes pénzt adni
54 32|     megmutatom én, hogy ki itt az úr a háznál!~Egyszer csak,
55 32|     mondását azzal fejezi be: „az úr pokolban is úr”, ami rám
56 32|     fejezi be: „az úr pokolban is úr”, ami rám nézve, aki szintén
57 32|        ördög se csinál ingyen, az úr se csináljon ingyen. Ha
58 32|           vagy kulimászt talál az úr izzadni, azt én megveszem;
59 32|         értékesítetlenül, mint az úr.~Az én emberem homloka izzadni
60 32|         azt felelte volna rá: „az úr pokolban is úr”. Holott
61 32|      volna rá: „az úr pokolban is úr”. Holott én saját házamban
62 32|         saját házamban sem vagyok úr.~A tiszttartó azt válaszolta,
63 32|        emberekkel, akiket a néhai úr idegyűjtött maga körül.~
64 32|           tudtomra adni, hogy „az úr pokolban is úr”. Én majd
65 32|           hogy „az úr pokolban is úr”. Én majd bizonyítom neki,
66 32|         már abból semmit, hogy az úr pokolban is úr: ez csak
67 32|            hogy az úr pokolban is úr: ez csak olyan mendemonda.~
68 33|                 A jó ember~Adándy úr igen visszavonult életet
69 33|           azzal bekocogott Adándy úr szobájába.~– Jó estét, uram.~–
70 33|           Gyújtson pipára.~Adándy úr csakugyan nem bírta elképzelni,
71 33|       szemei voltak, uram.~Adándy úr nagyot vont a vállán. –
72 33|          És aztán meghalt.~Adándy úr felugrott székéről e szóra,