Part

 1  3|       Arragoni Leonora, a nápolyi király unokahúga volt, kit a cyprusi
 2  3|         Mennyire szerette nejét a király, azt egy vonás is rajzolni
 3  3|          e sorokat írjam le vele. Király, tudd meg, hogy nőd hűtlen
 4  3|         ha nem mondtam igazat.”~A király nem törődött tovább európai
 5  3|    kímélet, semmi részrehajlás; a király becsülete kér elégtételt,
 6  3|     becsülete kér elégtételt, s a király szégyenét nem mossa le más,
 7  3|           az ítéletet, s leírva a király elé terjesztették; neki
 8  3|        kellett még írnia nevét. A király dobogó szívvel fogott az
 9  3|       bűnhődnek, s ami törvényt a király alattvalói számára hozott,
10  3|     Cyprus uralkodója volt.~Péter király egyszerre hallá meg az orgia
11  3|         erényéről is híres. Péter király sokáig járt utána, hogy
12  3|          hangjának lenni!~Éjjel a király testőrei rajtarontottak
13  3|        onnan vitték a palotába.~A király hízelgő szavakkal fogadta
14  3|       szólt gúnyosan mosolyogva a király.~– Miért hozattál ide?~–
15  3|              Oh – szólt nevetve a király –, sokan mondták már ezt
16  3|            Mindennap ellovagolt a király a szép Giblet Mária grófnő
17  3|           a fogoly hölgy, midőn a király feléje közelít, feltűzött
18  3|  lábszárait eltakarja velük. Ha a király elfordult s odább ment,
19  3|         szerelmes volt Máriába, a király eltávozta után hátramaradt
20  3|       takarod el lábadat, mikor a király közelít?~– Azért, mert nem
21  3|       miért hagyod fedetlen, ha a király eltávozott?~– Azért, mert
22  3|       Azért, mert férfi egyedül a király Cyprus szigetén, ti többiek
23  3|           Cyprus szigetén, csak a király?~– Ha volna férfi, nem viselném
24  4|        eltemetni, mert a jütlandi király e hőstettéért jutalmul leányát
25  4|      Britannia királyához.~A brit király fegyverfrigyese volt Fengónak;
26  4|       metszé helyébe, hogy a brit király adja nőül őhozzá leányát,
27  4|        mellékszobákba távozott, a király kémeket küldött Hamlet ajtajára
28  4|    látszik, mint szabad nőnek”.~A király bámulva hallá a mondást
29  4|       kinevették e beszédet, de a király utánjárására kisült, hogy
30  4|          nő, mert előbb valóban a király rabnője volt. Ezt magától
31  4|           Hamlettól kérdezé meg a király.~Hamlet azt felelte: „A
32  4|   fejedelemnő nem tette volna”.~A király átlátta, hogy Hamlet bölcs
33  4|     azután álló esztendeig a brit király udvaránál mint boldog férj
34  4|    megérthette kivont kardjából a király, hogy kivel van dolga.~Hirtelen
35  4|         öröm és diadal fogadta; a király nagy vendégséget adott a
36  4| egészségét elvette örökre.~A brit király és Fengo fegyverfrigyesek
37  4|          élőtől.~Azonban Hamlet a király veje volt és azonfelül vendége
38  4|       szívével egyszerre fejét.~A király tehát azt gondolá ki, hogy
39  4|     kettős fatáblát, mely kívül a király aranypecsétjével lezárva
40  4|          olvasá ki belőle, hogy a király „Hamlet számára” kéri meg
41  4|     bocsátá el őt magától. A brit király már „várt” reá; míg ő gyönyöre
42  4|          egyszer, mivel Fengót, a király bajtársát megölte, meg kellett
43  4|         vett magára, s úgy ment a király elé. Ez barátságos mosollyal
44  4|           a felvonóhídhoz érve, a király udvariasan maga előtt bocsátá
45  4|     szétválasztá a két sereget. A király és lovagjai visszatértek
46  4|           gondolni, hogy másnap a király összegyűjtött erővel fog
47  4|         szürkült, már harsogtak a király seregének trombitái, s újra
48  4|        elhulltak, közöttük volt a király is.~Hamlet ekkor mindkét
49  4|        vissza.~Ott esett el a hős király, nejével és bajnokaival
50  6|       vezérüknek és megindultak a király ellen. Premizláv volt a
51  6|           ellen. Premizláv volt a király, annak megüzené Velezke,
52  6|     céllövésre, dárdahajításra. A király az első veszély zavarában
53 10|        alkalmával elfogni. Károly király nem ment Lyont látogatni,
54 23|           mondást:~„Éljen Bolivár király! Bolivár, a király, éljen!”~
55 23|        Bolivár király! Bolivár, a király, éljen!”~A vak hazafi csendesen
56 23|          ordítá: Éljen Bolivár, a király!”~Bolivár pedig levette
57 31|           fönséges az első magyar király fiának története. Első István
58 31|      püspök buzgalmában túlment a király akaratán; Imréből nem királyfit
59 31|       engem is fölvisz magához.~A király és bölcs országnagyjai elszomorodtak
60 31|           meghallgatták imáját.~A király szomorúan monda a püspöknek.~–
61 32|       képzeli, hogy ő a lapponiai király! Hahaha.~Ejnye, ez már aztán
62 32|           azt, hogy ő a lapponiai király!~Kivált holdtölte felé,
63 32|             Én vagyok a lapponiai király!~– Én pedig az orosz cár