Part

 1  2|           megcserélt nevekkel. Hanem annyi belátása volt az öregúrnak,
 2  3|       nemesből, a lovagkirályból, ki annyi sebből látta hullani vérét
 3  5|           minek volt az neki? Akinek annyi észt, oly szép lelket adott
 4  7|      elárverezték.~Már az igaz, hogy annyi ócska cinkanálnyelet és
 5  7|              akad az ősi kacattárban annyi tarajtalan rézsarkantyú
 6  8|              mi lehet ez az asszony? Annyi bizonyos, hogy nem közönséges
 7  9|               Báró Sinának egyszerre annyi fia lenne, hogy számát sem
 8 10|            az Oeil de Boeuf krónikái annyi mulatságos botrányt tudnak
 9 10|           Riviers-be, melyhez egykor annyi szomorú, most már annyi
10 10|              annyi szomorú, most már annyi kedves emlék kötötte.~A
11 11|            művészi pályámról, melyen annyi maradandó babért arattam.~
12 13|           sok pénzt bevett; legalább annyi pénzt, hogy minden ember
13 14|               föltette magában, hogy annyi veszedelem közül megmenekülve
14 16|              de Bankó öcsém ilyenkor annyi dictiót tudott könyv nélkül
15 16|              róla a szállongó hírek.~Annyi azonban históriai igazság,
16 16|               hisz én magam is éppen annyi idős vagyok, legfiatalabb
17 18|              de Bankó öcsém ilyenkor annyi dictiót tudott könyv nélkül
18 18|              róla a szállongó hírek.~Annyi azonban históriai igazság,
19 18|               hisz én magam is éppen annyi idős vagyok, legfiatalabb
20 20|             nagy olajszínű szemeiben annyi eszmélet, annyi érzelem
21 20|            szemeiben annyi eszmélet, annyi érzelem látszott meg; milyen
22 20|           ujj lefogása és kinyújtása annyi változatot ad, amennyi az
23 21|              az is vigyázott magára. Annyi belátása volt, hogy ez az
24 21|               Kardra bocsátani őket, annyi volna, mint ellenfelét mészárszékre
25 22|          gyöngye, gyémántja, ékszere annyi, hogy számát se tudta; lehetne-e
26 23|      spanyolok; a felkelők hadserege annyi vereség után bomlásnak indult,
27 23|            kétségbeesett harc. Éppen annyi ideig, amennyi elég arra,
28 24|            országot a földből, mikor annyi ereje volna hozzá. Ekkor
29 25|             tudod, barátom, az ember annyi mindenféle tapasztalást
30 25| stratagemához kellene nyúlnom, volna annyi eszem, hogy egy pár zemlyét
31 26|            őket, hogy ahelyett, hogy annyi roppant pénzt az angol bankba
32 26|           zsákmányával.~Tehát amiről annyi kínzó álmot álmodott, a
33 26|            két éjjel pihenés nélkül. Annyi pénzt adott Robertson mindenkinek,
34 26|      fáradtságtól és mámoros fejétől annyi esze, hogy e veszély lehetőségét
35 26|        főkérdés, miképp rejtsenek el annyi pénzt, anélkül, hogy a lehető
36 26|              megelégedése annak, aki annyi kincset rabolt, aki annyi
37 26|            annyi kincset rabolt, aki annyi osztályosát el tudta veszteni –
38 26|             felestárs van már hátra?~Annyi bizonyos, hogy Georges halála
39 26|              ember lakik, nem csoda, annyi esztendő óta hordja Anglia
40 26|             tulajdonosainak nem volt annyi képességük, hogy egy nyomorult
41 26|             ő, ki ez átkos vagyonért annyi társát megölte, most célja
42 26|            tetszik.~Tízmillió dollár annyi embernek vette el életét,
43 29|          hűséggel hajtá végre.~Hanem annyi esze volt az inasnak, hogy
44 29|           Amennyi örömet veszték el, annyi fájdalmat nyertem emlékedben.
45 29|           vízmedencéjébe csapott le. Annyi őrült ordítás, jégverés,
46 29|      asszonyok, rémült tébolyodottak annyi dolgot adtak nekik, hogy
47 29|            arcához volt fordulva, de annyi tekintettől sem lett az
48 29|       megrontott; sohasem volt hozzá annyi irgalommal, hogy elárulta
49 31|              Imre herceg lelke előtt annyi fényben ragyogott az, hogy
50 32|         Isten, adj rá áldást.”~Hanem annyi kereskedővér mégis csorgott
51 32|           Kegyednek is elmondta már? Annyi testvért sem ölt biz az,
52 32|            Nem tudom, honnan jön, de annyi bizonyos, hogy azzal a nevetséges
53 32|       váltotta ki. Egyedül én voltam annyi között az egyetlen ember,
54 32|         idegen kézre kerül, ki felel annyi elveszett lélekért?~– Igaza