Part

 1 11|              hegyek közt felkerestük Don Carlos guerilláit. Egy fa
 2 12|              volt olyan hét, melyben don Juan de Cavalorért innen
 3 16|      táncosnő a német színháztól, ki Don Sebastianban szokta a fátyoltáncot
 4 18|      táncosnő a német színháztól, ki Don Sebastianban szokta a fátyoltáncot
 5 23|           elesett.~Hét szép fia volt don Esteban di San Solnak, mind
 6 23|           akivel egy sorban harcolt.~Don Esteban di San Solnak hét
 7 23|             lovagnak szánta őt nőül, don Gideon Saperónak, mely ellen
 8 23|            kifogása vőlegénye ellen: don Gideon derék, szép ifjú
 9 23|          űzni nem szabad; s az ideig don Gideon még azon szép fehér
10 23|           viselője elmaradt, az öreg don Estebanhoz, megcsókolá a
11 23|        markolatjára hullatott.~Akkor don Gideonhoz fordult don Esteban,
12 23|          Akkor don Gideonhoz fordult don Esteban, aki ott állt zsöllyeszéke
13 23|             történt legelőször, hogy don Gideon megszoríthatá menyasszonya
14 23|          midőn a bástyákon megjelent don Gideon kíséretében, és fölemelte
15 23|              s ottmaradt egész éjjel don Gideon társaságában.~Éjfél
16 23|           fúrva bele a földhányásba.~Don Gideon ijedten kiálta Laurenziának,
17 23|               hideg nyugalom hangján don Gideonnak:~– Nem mindegy-e,
18 23|             hona elpusztítói fejére.~Don Gideon lelkesülten tekinte
19 23|            ostromlott bástyák ellen.~Don Gideon meggyújtá szivarát,
20 23|     belsejébe, itt-amott elpattogva. Don Gideon kivette szájából
21 23| keresztülhangzott hozzá:~– Ide, ide, don Gideon!~Az ifjú sietett
22 23|         Fogadjunk, hogy ez jó barát.~Don Gideon elmosolyodott e halálos
23 23|          egyszerre örömmel, hogy még don Gideonra is kiterjedt jóemlékezete.~–
24 23|        kiterjedt jóemlékezete.~– Hát don Gideon, melyikünk nyerte
25 23|            nyerte el a másik életét?~Don Gideon szomorúan felelt:~–
26 23|              Veszve vannak! – kiálta don Gideon, kinek szeme ragyogott
27 23|             hallani a közriadalban – don Gideon. A kőszobor előtti
28 23|             is, kísérve leányától és don Gideontól s több venezuelai
29 23|     venezuelai tekintélytől.~Az öreg don Esteban nem volt jó kedvében.
30 23|              józan gondolatok, midőn don Bernard Bermudez kihívó
31 23|         magukat feltűnővé tenni. Még don Esteban is skarlát köpenyét
32 23|            haragszik, ha megcsalják; don Gideon pedig éppen föltette
33 23|        Bolivár nagy színjátszó, mint don Esteban mondta róla.~– Bolivár
34 23|           állt a gyűlésterem közepén don Gideon, s mutatta, hogy
35 23|         gyáva, esztelen, vagy áruló.~Don Esteban fölkelt székéről,
36 23|              Ifjú bajnoktárs – szólt don Gideonhoz –, úgy feleltél
37 23|          Piart főbe lövetem azonnal.~Don Gideon kivonta kezét Piaréból.~–
38 23|           mások arcpirulásában; nem, don Gideon, nem a te vitézi
39 23|        haragos zúgás kezdett támadni don Esteban pártja közül, Piar
40 23|      parancsol… Nem én… hanem hazád…~Don Gideon is kezet fogott Bolivárral.
41 23|           előtt, felállt ülőhelyéről don Gideon, s azt mondá neki:~–
42 23|            nekik kérdéseikre. – Nem, don Gideon! Én nem voltam áruló,
43 23|              Talán veled történt ez, Don Gideon? – kérdé Bolivár
44 23|          veszélyes helyre ne küldje.~Don Gideon arca elvörösödött
45 23|         verve ki kezeikből a kardot. Don Gideon makacsul harcolt
46 23|            csináljunk? – kérdé Paez, don Estebanra mutatva, ki még
47 23|       közétek ide; hallgassatok meg.~Don Gideon fájdalmas arccal
48 23|                Nem helyesen szóltál, don Gideon – viszonza neki a
49 23|           meg – szólt keserűen közbe don Gideon.~– Csendesen, Gideon.
50 23|             leszek az – szólt tompán don Gideon, és valóban nem reszketett
51 23|            Bolivár, hanem Laurenzia.~Don Gideon fegyverét arcához
52 23|         alatt. A hölgy összeroskadt.~Don Gideon leugrott az erkélyről