Part

 1  1|         legközelebbi jó barátom írta azokat, és milyen hangon? Minő
 2  1|               azután lassan lecsukta azokat ismét és meghalt. Meghalt
 3  1|              nem tarthatott odahaza; azokat adjam neki vissza. Én éreztem,
 4  3|            testvére rossz alattvaló. Azokat gondja volt elfogatni, tömlöcbe
 5  3|           Azért, mert nem illő, hogy azokat meglássa egy férfi.~– S
 6  7|              fekvő puszta várba, ott azokat egyenként a kövek közé,
 7  7|          ritkasági gyűjteményébe, ki azokat őrizte erősen, s kitanulta,
 8 13|           leány, kihez jelzés végett azokat odaadta, S betűt varrt rájuk.~
 9 13|      táplálékát – írótollakat metsz, azokat hordja faluról falura.~Ez
10 14|             ki ne raboljanak, bízzad azokat a te hűséges barátodra,
11 14|         helyen, ahol Muhzin megkente azokat az írral, elkezdének megfeketülni,
12 14|             darabra, s jól megjegyzé azokat magának.~Akkor megparancsolá
13 14|            szultán sorba próbálgatta azokat.~– Ez se jó: egy se jó!
14 20|             testvére azt hitte, hogy azokat senki sem tudhatja, s aztán
15 21|            Másodszor is megtöltötték azokat, s ismét kezeikbe adták.
16 22|          megégették. Nincs úrnő, aki azokat viselje többé.~Azzal bezárták
17 23|         hevesen átölelve, megcsókolá azokat, az egész nép szeme láttára.~
18 24|        barbárok hajóhada ellen, mely azokat szanaszét zavarta, egy részét
19 24|           oly főszemély nevében, aki azokat nem fogja tagadni; homályos,
20 24|             újra meg újra maga előtt azokat a bűvös-bájos dallamokat,
21 25|        haragjának, mibe került nekem azokat felfordítani! Berohanék.
22 26|         drágaköves ékszerek lepik el azokat; a zománcos gyertyatartók
23 26|              bennük kezeivel és méri azokat vékával; mikor aztán fölébredt,
24 26|          mintegy tizenketten voltak, azokat a dereglyébe szállítá. Akkor
25 26|               mint saját veszélyére. Azokat körülfogták az indiánok;
26 26|             hajót, sűrűn legszegezve azokat, és azzal maguk a csónakra
27 28|              avult irományok nyomán, azokat rendre elvesztette, a bírákat
28 28|      compossessoratusban akadt elég. Azokat Zsilipy Péter praktikus
29 29|           felőle főbenjáró titkokat, azokat félti a férj, hogy a világ
30 29|      notabilitásaihoz rendre küldözé azokat az ismeretes meghívó jegyeket,
31 29|           távol lakó szülőihez, hogy azokat házassága felől kiengesztelje.
32 29|          múlva aztán nem kellett már azokat keresni, mert a szép fő
33 29|             menekült a lépcsők felé, azokat pedig az első rázkódás ledöntötte,
34 29|              s nem szenvelgik előtte azokat a költői ábrándokat, miket
35 29|          levele egy rakáson, elvitte azokat a marquis úrhoz, s eladta
36 29|           hogy nem érezhetek. Szánom azokat a szegény gyarló nőket,
37 29|              kezében vannak, kinek ő azokat egykor őrült szerelme bizonyítékául
38 29|          asszony bizonyosan ki fogja azokat szolgáltatni, mert őt halálosan
39 29|             vannak bizonyítványai, s azokat szívesen ki fogom adni,
40 29|              bátorkodik felszólítani azokat, akiknek éppen csak egy
41 29|            Ami iratokat tőlem bírsz, azokat akár rámába tetesd. Bohóság
42 29|         tények igazak. Szabad legyen azokat kétségbe hoznom. Én azt
43 32|        teherrel nem jár, mert a gróf azokat különben holtig való fizetéssel
44 32| tébolyodottakat gyűjtött maga körül, azokat maga gyógyította, tanulmányozta
45 32|           tán az én hibám volt, hogy azokat eddig is másformáknak láttam,
46 32|             szükséges élelmiszereit, azokat átveszi tőlem; ha én meghalnék,