Part

 1  1|      valóban szenved.~– Hol fáj önnek?~– Itt, uram – szólt az
 2  1|      oda ujja hegyét.~– Itt fáj önnek?~– Irtózatosan.~– Érzi a
 3  1|      orvos.~– Miért nem?~– Mert önnek a keze ép, azon a helyen
 4  1| kezemből.~– Én pedig azt mondom önnek, uram, hogy ha a világ minden
 5  1|    talán még máshova is.~Leírom önnek rettentő betegségem keletkeztét.
 6  1|        olyan boldog. Nem szólok önnek arról, amit éreztem. Az
 7  1|         fog bocsátani. Köszönöm önnek szíves szolgálatait irányomban.
 8  8|       pár tapssal adós maradtam önnek Rómeóért!”~
 9  9|         nem sokan ismerik?~– De önnek csak mégis több pénze van,
10  9|    hanem éppen csak azt akartam önnek megmondani, hogy miután
11 13|     csak professzor úr nem – ha önnek hív, azt gondolom, haragszik
12 13|     pillanattól fogva megtiltom önnek, hogy ebben a városban többé
13 16|   olvassa Lamartine-t.~– Könnyű önnek tréfálni, de Lajit megölik,
14 18|   olvassa Lamartine-t.~– Könnyű önnek tréfálni, de Lajit megölik,
15 21|    cikket, uram, ahol és amikor önnek tetszik, felelek érte, hogy
16 25|       ön szobájában. Legyen meg önnek az a kegyetlen öröme, hogy
17 25|    hozzá.~– De hát uram, elment önnek az esze? Itt akar hálni?~–
18 25|   barátom, még egyszer elhoztam önnek a levest. No, nyissa föl
19 26|      gazdaggá, hatalmassá tett. Önnek elébb oda kell küzdenie
20 26|   elárulta a titkot.~– Fedezett önnek fel valamit Williams?~–
21 29|       Kedves marquis, én mondok önnek egy jó tanácsot. Mikor szolgát
22 29|         legidomultabb mértékig. Önnek nagyon jól kell értenie,
23 29|        szerelemért. – Én átadom önnek életemnek titkát, melyet
24 29|         együgyű mese!~– S ha én önnek kezébe adnám az okiratokat,
25 29|       tanú; ha így kezébe adnám önnek magamat, azt mondva: „Szeress
26 29|     öltöny…~– Nagyon tetszhetik önnek, mert megholt nejét ebben
27 29|        önhöz. Ön tudja, hogy én önnek törvényes gondnoka vagyok
28 29|        vagyok?~– Azt nem akarom önnek szemébe mondani. Olyasvalami,
29 29|  Olyasvalami, ami ön anyja volt önnek atyjára nézve.~– Nyomorult!
30 29|     igen érdekes per fog lenni. Önnek a kedvéért siettetni fogom
31 29|       Vén cselédem segíteni fog önnek. Ezt küldje ön Ardent anyjához
32 32|     csak ráadás, ha nem tetszik önnek, eladhatja.~– Persze, hogy
33 32|      leány itt van? Terhére van önnek? Neheztel érte?~Én alig
34 32|        Hallgasson meg; elmondok önnek mindent, s akkor úgy hiszem,
35 32|        Én pedig azért könyörgök önnek, jó uramnak, ne hagyja el
36 33|       mondám neki: „Mylady, van önnek valakije, akihez visszakívánkozik?”
37 33|      azt felelte: nincs. – „Van önnek valami oka valahová elmenni?” –