Part

 1  1|          pedig csak tréfa.~Én igen boldog ember voltam még félév előtt.
 2  1|        hogy én nős voltam és olyan boldog. Nem szólok önnek arról,
 3  1|      vártam; úgy ölelt, csókolt és boldog volt, hogy ismét mellettem
 4  4|         brit király udvaránál mint boldog férj és okos ember.~Amint
 5  4|     feledés kelyhéből ivott volna, boldog mámorban tölté a csodás
 6  4|       harcban dicső és szerelemben boldog; ha egy karjára néha négy
 7 10|     hazudtolá meg köntösét. Milyen boldog volt, ha fejét úrnéja kezére
 8 10|        mikor arról beszélt, milyen boldog jövendő vár reájuk, akkor
 9 12|        ismerős szerszámokat, olyan boldog elégültség ült orcáján,
10 13|       többet ki ne húzzák.~Ebben a boldog megnyugvásban már-már hasat
11 13|      hallani.~Elébb meglátta azt a boldog világot, ahol a bölcsek
12 19|            a „csak benned lehettem boldog”-nál fölfelé erőlködve,
13 22| Toipingvang, hogy Xelenhoa egészen boldog.~Ennél nagyobb áldozatot
14 23|      vitattok? Nincs-e nekünk azon boldog helyzetünk adva istentől,
15 23|             s ha Isten úgy akarja, boldog is lesz. Minden készen az
16 23|          Ha szerelmünkről szólunk, boldog virágos ligetbe tévedek
17 23|           síp; énekeltek, daloltak boldog nászéneket, a néptömeg ordítá:
18 26|            Húszmillió pengőforint! Boldog Isten, még csak kimondani
19 26|           halt volna meg, mint egy boldog ábrándozó, aki egy édes
20 26|            malmot elhajtani. Ilyen boldog szigetről szoktak álmodozni
21 29|            hiszen szeretett, tehát boldog volt; szeretőjével elszökött,
22 29|      valami meghívott lelkész, s ő boldog szerelmében feledte az atyai
23 29|         időkkel; messziről látlak, boldog leszek, lelkem körüled fog
24 29|      nélkülözött – és mégis milyen boldog volt. Valahányszor férjével
25 29|     vendégek ittak és éljenezték a boldog házaspárt, míg jelen volt,
26 29|          haját is újrafodroztatja. Boldog ember ez a marquis.~Kétszer
27 29|        látását, s azután megtanult boldog lenni. Ardent neje lett.~
28 29|            apró háziállatkáknak, a boldog családi csendéletnek. –
29 29|            tudja a világ, hogy nem boldog vele. A nő tudja kínozni
30 29|           velem, nejével, egyetlen boldog pillanatot töltött volna:
31 29|      minden boldogságát, óhajtva a boldog feltámadást, mely őket ismét
32 29|           viselte, elmondá, milyen boldog volt, midőn az övé lett.
33 30|       fogunk ma mulatni – mond egy boldog család, melynek semmi ivadéka
34 30|      utoljára nekiültek sörözni.~A boldog család azonban kikeresett
35 30|          mindenféle szarvasmarha a boldog család tanyája felé, szép
36 30|            ezalatt hullong haza.~A boldog családapa éppen akkor ér
37 32|            nem alkalmatlankodik.~– Boldog Isten! Tehát én öt őrülttel